Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

ÉSZAK - NWG¥ ARORSZ AG 4 Szerda, 1970. dec. 9. A tanulság: Kínálni keli a kultúrát! jói vizsgázóit az ózdi „modell1’ Ölvén rendezvény — huszonötezer látogató Október 5-től november 30- ig rendezték meg Özdon a már hagyományossá vált kulturális heteket. A rendez­vénysorozatról korábban azt irtuk, hogy változatos prog­ramját az igényesség jegyé­ben állították össze, mely­ben helyet kapott ugyan a könnyű, a szórakoztató mű­faj is, de nem az dominált. Az Ózdi Népművelési Intéz­mények őszi rendezvény- sorozatát mi is fokozott fi­gyelemmel kísértük végig. Október 4-i cikkünkben a művelődési házak, s különö­sen a mozik elnéptelenedé­se, az értelmiségiek és a mű­szakiak elmaradása miatt feltettük a kérdést: kell-e a kultúra az ózdiaknak? A nagy figyelmet keltő kérdés­re a kulturális hetek sikeré­től, avagy kudarcától vár­tuk a választ. A siker vitathatatlan Az ózdi kulturális hetek programjaiban 51 rendezvényt terveztek, s egy kivételével valamennyit megtartottak. A sikert és az érdeklődést bi­zonyítja, hogy az ötven ren­dezvény 25 ezer embert csa­logatott a művelődési házak­ba, vagyis a gyárváros lakos­ságának több mint fele igé­nyelte a kultúrát. Ez bizo­nyítja azt is, hogy a kultu­rális hetek rendezvénysoro­zata elérte célját, melyet kultúrpolitikánk legfontosabb alaipelvével, a munkásosztály, s a dolgozók műveltségének, kultúri gén yenek növelésével fogalmazhatunk meg. De ezen tűi , mást is bizonyít az őszi rendezvénysorozat sike­re. A közös fenntartású nép­művelési intézmény, melyet országszerte ózdi „modell­nek” emlegetnek, újra bebi­zonyította életképességét és létjogosultságát. Újra jól vizsgázott az ózdi modell. Minek tulajdonítható a rendezvénysorozat sikere? Véleményünk szerint annak, hogy az igényesség jegyében összeállított, változatos prog­ramban minden korosztály, s mindenféle érdeklődési körű ember megtalálhatta a szá­mára legmegfelelőbb műsort, rendezvényt. Az óvodások a bábcsoport produkciójának tapsolhattak, a nyugdíjasok­nak pedig külön ajándék­műsort biztosított a népmű­velési intézmények igazgató­sága. Tudományos, ismeret- terjesztő és politikai előadá­sok hangzottak el, továbbá nyolc kiállítást láthattak két hónap alatt az ózdi látoga­tok; főleg ózdi, vagy Özdról elszármazott művészek mun­káival ismerkedhettek meg. Jól sikerült ankétokon bebi­zonyosodott az is, hogy az ózdi közönség szívesen ta­lálkozik neves alkotókkal, /közéleti vezetőkkel, tv-, rá­dióriporterekkel, újságírók­kal. Télt ház előtt, hálás kö­zönségnek mutatta be pro­dukcióját a szovjet Belorusz ének- és táncegyüttes. Ha­sonló sikerrel, mintegy fél ezer ember előtt szerepelt Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban az ózdi ének- és népi táncművé­szeti csoport, és Ozdon, a megalakulásának 75. évfor­dulóját ünneplő fúvószene­kar. Megbukott a tánczene? Az ózdi kulturális hetek programjának ismertetése után sok emberben felvető­dött: nem lesz-e túlságosan nívós, „nehéz” a rendezvény- sorozat, hiszen a közönség nagyobb része inkább a könnyű, szórakoztató műsort igényli. Nos, az egyetlen el­maradt rendezvény a prog­ram egyetlen tánczenei mű­sora volt, Koós János és Ko­vács Kati előadókkal. A mű­sor elmaradásának oka pe­dig az érdeklődés hiánya. Tévedés lenne azonban most azt mondani, hogy az ózdiaknak nem kell a tánc­zene. Igaz, jegyet elővételben már a kitűzött műsor előtt egy hónappal is lehetett kap­ni, s az előadás előtt három nappal még alig kelt el két­száz. Manapság a tánczene a legdrágább műsorok közé tartozik. A tervezett két előadáson most is 22 ezer fo­rint bevétel kellett volna ah­hoz, hogy az előadás ne le­gyen ráfizetéses. És mind­össze kétszáz jegy kelt el elővételben. Gazdasági oko­kat nézve, igaza volt a nép­művelési intézményeknek, hogy a kockázatot, ráfizetést nem vállalva, lemondta az előadást. De igaza volt annak a fia­tal házaspárnak is, aki mél­tatlankodva felkeresett, mondván: „Miért vegyük meg egy hónappal hamarább a jegyet, hiszen addig meg is betegedhetünk ...” Hogyan tovább ? A gazdag programot bizto­sító, kéthónapos rendezvény- sorozat alkalmával a jövőre nézve hasznos tapasztalato­kat ^szereztek az ózdi nép­művelők is. A tervekről és a tapasztalatokról Sárközi Fe­rencet, az Ózdi Népművelési Intézmények igazgatóját kér­deztük meg. — Bebizonyosodott, hogy kell a kultúra Ózdon, s a megfelelő színvonalra is igényt tartanak a város lako­sai. Azt a tapasztalatot von­tuk le, hogy a jövőben nö­velni kell a választékot és a kínálatot. A két hónapig tar­tó rendezvénysorozat azon­ban fárasztó és rengeteg energiát igényel. A jövőben az egyenletesebb elosztásra törekszünk. Arra, hogy az év minden hónapjában na­gyobb legyen a kínálatunk, mint eddig volt. Kétéven­ként továbbra is megrendez­zük az ózdi kulturális hete­ket, de időtartama csak egy hónap lesz. * A kulturális hetek befeje­ződtek Ózdon, a munka azonban folytatódik. Ma kez­dődik a Kun Béla Művelő­dési Házban a közös fenn­tartású népművelési intézmé­nyek országos tanácskozása, ezenkívül már a december 18-i eseményre is készülnek. Ekkor Szóljon hozzá! cím­mel mindkét művelődési ház­ban a jövő évi kulturális terveket, elképzeléseket is­mertetik a „közönséggel”. Ennek célja: a város lakosai­nak bevonásával, az igények­nek megfelelően kialakítani a jövő évi kulturális progra­mot. Hasznos kezdeményezés­nek ígérkezik. Tóth István Pályásáéi hirdetmény! A Kazipcbarcikai városi Tanács Kórházának igazgatója j[pályázatot hirdet a megüresedett E/413 ksz. élei mesés vezetői állásra PÁLYÁZATI FELTÉTEL: élelmezésvezetői képesítés, legalább 5 éves szakmai gyakorlat (Kórházi gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek.) A pályázathoz csatolni kell: kérvényt, ön­életrajzot, erkölcsi bizonyítványt, 1 darab fényképet, működési bizonyítványt. Családos pályázónak szükség szerint lakás biztosítása lehetséges. Pályázati határidő: a megjelenéstő! számított 3 hét! Cs. D. 350 alkatrészek és fődarabok, Cs. D. 700 rugólapok, Zil 130. szélvédő üvegek, Zil 164. tengelycsonk SÜRGŐSEN ÁTADÓ Fővárosi Szállítási Vállalat 4. sz. üzemegysége, Bp., X., Gyömröi út 105. ügyintéző: Vízvári János. Telefon: 476-750/145 má. Negyedszázad a világirodalom népszerűsítésében Kedden a miskolci Művészklubban találkoztak a 25 éves jubileumát ünneplő Európa Könyvkiadó képviselői a mis­kolci újságírókkal és könyvtárosokkal, hogy beszélgessenek a kiadó munkájáról, terveiről. Csertői Oszkárnak, a kiadó propagandacs'oport vezetőjének bevezetője után Szekeres György, a kiadó irodalmi vezetője adott áttekintést az Európa munkájáról, majd a kötetlen beszélgetés során az újságírók és könyvtárosok tőlük, valamint Lator Lászlótól, 'a kiadó latin csoportjának vezetőjétől választ kaptak kér­déseikre. A tájékoztatóból kitűnően az Europa Kiadó — amely­nek feladata a külföldi iro­dalom megismertetése, ^ an­nak kiadása Magyarországon — évente 200—220 művet ad ki. Feladata az irodalmi köz­vélemény formálása, az tz- lésfejlesztés, a befogadó és az alkotó irodalmi tudat szintjének emelése. Ez a ki­adó vállalat, mint vasárnapi lapszámunkban megemlé­keztünk róla, 1945. novem­ber végén kezdte meg mun­káját, s akkor feladata első­sorban a magyar olvasók elől addig elzárt orosz és szovjet irodalmi értékek ki­adása volt. Ha napjainkban visszate­kintünk, nemcsak az eltelt negyedszázadra, hanem a felszabadulást megelőző könyvkiadási munkára is, nagyarányú minőségi válto­zás és egyéb különbségek tűnnek szembe. Más társa­dalmi közegben és más nagyságrendben jelentkeznek az irodalmi kiadványnak, s az Európának átlagosan 20 ezres az egy műre jutó pél­dányszáma. Ez nemzetközi szinten is különös figyelmet érdemel. Természetesen je - lentösen megváltozott a könyvkiadás tematikája, és például a példányszámot nem elsődlegesen a gazdasá­gosság befolyásolja. Szembe­tűnő változás az is, hogy korábban csak az úgyneve­zett „nagyirodalmak” iránt volt kiadói érdeklődés, a kis népek és szomszédok irodalmát nagyrészt figyel­men kívül hagyták. Napja­ink kiadási politikája termé­szetesen más alapállást is követel. Nagyobb gondot for­dítanak a fordítások minő­ségére, több biztonsággal, kontrollal ültetik át a kül­földi műveket. Természete­sen az irodalmi és kultúrpo­litikai élet 25 év alatt ta­pasztalt változásai, nemegy­szer kanyargásai a kiadó munkájában is érezhetőek voltak, és például az ötve­nes évek irodalompolitiká­ja hellyel-közzel nehezen leküzdhető elidegenedést és bizalmatlanságot is okozott az olvasók körében. Az Európa Kiadó mindent kiad, ami igazi érték, ami humanista, ami az emberi haladást szolgálja. Sőt, tájé­koztató jelleggel — elsősor­ban a Modern Könyvtár so­rozatban — új kezdeménye­zéseket, problematikus mű­veket is megjelentetnek. Ér­dekes területe az Európa Ki­adó munkájának a bibliofil sorozatokat egyesítő Helikon sor, amely szinte egyedülálló a könyvkiadásban. E soro­zatok sikerére építve terve­zik a jövőben például egy Thackeray-sorozat megjelen­tetését is. A beszélgetésen szóba ke­rültek különböző olvasói kí­vánalmak, illetve azoknak a kiadási lehetőségekkel való egyeztetése, többféle -kiadás­politikai, szerkesztési, nem utolsósorban nyomdai előál­lítási gond, s beszélteit a soron következő kiadási ter­vekről is. Az előzetes ter­vek szerint 1971-ben 200 müvet jelenteinek meg, ab­ból 48-at a Helikon-sorozat­ban. A szovjet és az orosz klasszikus irodalmat 30. a mai magyar irodalmat 4. a mai népi demokratikus iro­dalmat 26, a klasszikus népi demokratikus irodalmai 6. az egyéb külföldi klasszikus irodalmat 28 és az egyéb külföldi mai irodalmat 58 mű képviseli. E 152 műhöz járul még. a már említett 48 Helikon kötet. A külföl­di irodalom népszerűsítésére, kísérletként megjelentetik a Kis Tükör folytatásos füzet­Ha nem is ezer, de igen sok arca villant fel Párizs­nak abban az irodalmi szín­padi összeállításban, ame­lyet a Rónai Sándor Műve­lődési Központban láttunk, a József Attila nevét viselő együttes előadásában. A vi­szonylag rövid múltra visz- szatekintő miskolci együttes . érdekes és nem kis feladatra vállalkozott. Párizsról min­denki hallott, Párizsban jár­ni, Párizst megismerni száz­ezrek vágya. Párizst sokan emlegetik a vágyak városa­ként, mások ismét újabb ol­daláról emlékeznek a város­ra olvasmányaikból, filmek­ből, elbeszélésekből, vagy éppen személyes élmények­ből. A most látott irodalmi színpadi műsor, amelyet Kováls György állított ösz- sze és Gyarmati Béla rende­zett, öt tételben, öt megkö­zelítésben mutatja be az ál­mok városát, s ha ezer szín­ben nem is látjuk, előttünk áll a pezsgő. mai metropolis csakúgy, mint az évszázado­kon át forradalmi fészekként ismert város, ahol nemcsak grízeitek éltek, hanem kom- munárok is. Versekben, pró­zában, zenében, táncban, dalban, képben elevenedett meg a miskolci műkedvelő versmondók előadásában a sok-sok arculat. Az előadás kitűnő szerzőkkel operált.: a magyar és a külföldi iroda­lom élő és már klasszikus nagyságai vallottak e vá­rosról, továbbá vallottak az irodalmi színpad lelkes ifjú miskolci tagjain kívül olyan „besegítők”. mint Yves Mon­tand, Mireille Mathieu, Lu- cienne Boyer, Udo Jürgens, Edit Piaf — hangszalagról: segítettek a filmek, illetve filmrészletek, amelyek a ma­guk színes varázsában vi­Szövetkezeli szavalßverseny Tizedik alkalommal hir­detik meg a kisipari szövet­kezetek országos szavalóver­senyét, amelynek döntőjét Szolnokon rendezik meg 1971. május 7-től 9-ig. A szavaló verseny .témája” a haladás és a szocialista humanizmus a XX. század magyar költészetében. A sza­badon választott versnek — melynek elmondása legfel­jebb 4 percet vehet igény­be — ezt az eszmekört kell tükröznie. Az egyéni versenyzők — 'ha bejutnak a megye leg­jobb 7 szövetkezeti vers­mondója közé — a döntő­ben a megyei csapat tagja­ként szerepelnek tovább. A csapatverseny győztesét ..in­dító” szövetség kapja meg a fődíjat, az 50 ezer forintot Értékelik azonban az. egyéni teljesítményeket is. A kisipari szövetkezetek országos szavalóversenyére a szövetkezeti dolgozók ne­vezhetnek be. De részt vehet­nek a nemes vetélkedőn azok is, akik tagjai valame­lyik szövetkezeti művészeti csoportnak, szakkörnek, vagy klubnak. A versenybe min­denki saját szövetkezetében nevezhet be. Határideje: 1970. december 30. zuálisan is elénk hozták a megénekelt tájakat. A műsor jól szerkesztett volt, az előadás -hangulatos, kimunkált, érdekes. Komp­lex irodalmi színpadi mód­szerekkel operáltak, egy­aránt igénybe véve az élő játékot, illetve szót, a tán­cot, s a gépi, technikai se­gítséget, a filmet, a hang­szalagot, a fényhatásokat. A rendezőt dicséri, hogy ez a sokféleség a nagyrészt nem rutinos versmondóknál sem okozotl semmiféle zavart, a különböző megszólaltatások, jól olvadtak egységes pro­duktummá, s talán egyetlen helyen zavarta egy táncospár produkciójának élvezetét a fejük felett látható film: ugyan ki tudott választani a nagyon szépen bemutatott tánckettős és a napfényes Párizs, meg az éjszakai vi­lágváros filmvásznon vil- lódzó képsorai között? A két kitűnő táncbelét ko­reográfiájáért — bár a szín- lap nem jelzi nevét — ér­tesülésünk szerint B. Frei- inann Leónál illeti az elis­merés. Jó lenne, ha aZ együttesben több lenne a férfi — mindössze két vers­mondó fiút láttunk —, mert egyik-másik vershez jobb lenne ilyen nemű megszó­laltató. Egészében azonban egy .iú vállalkozás, szép, eredmé­nyes és reményekre jogosító megvalósulásának lehettünk tanúi. Csak dicsérni tudjuk az együttes minden tagját, a táncosokat, az előadás isme­retlen technikai — és itt művészi szinten és értékkel közreműködő segítőit nem­különben a szerkesztö-ösz- szeállító Kováls Györgyöt és a rendező Gyarmati Bélát. fhpnerlek) regény-sorozatot. (hm) Irodalmi színpadon láttuk Az ezerarcú Párizs Ma kávévásár az Ady Endre u. 14. sz. alaíli fűszer-csemeoe bollban KOLUMBIA, OMNIA, RIÓ kávé vásárlásakor kávé mintacsomag ajándék

Next

/
Oldalképek
Tartalom