Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
ÉSZAK - NWG¥ ARORSZ AG 4 Szerda, 1970. dec. 9. A tanulság: Kínálni keli a kultúrát! jói vizsgázóit az ózdi „modell1’ Ölvén rendezvény — huszonötezer látogató Október 5-től november 30- ig rendezték meg Özdon a már hagyományossá vált kulturális heteket. A rendezvénysorozatról korábban azt irtuk, hogy változatos programját az igényesség jegyében állították össze, melyben helyet kapott ugyan a könnyű, a szórakoztató műfaj is, de nem az dominált. Az Ózdi Népművelési Intézmények őszi rendezvény- sorozatát mi is fokozott figyelemmel kísértük végig. Október 4-i cikkünkben a művelődési házak, s különösen a mozik elnéptelenedése, az értelmiségiek és a műszakiak elmaradása miatt feltettük a kérdést: kell-e a kultúra az ózdiaknak? A nagy figyelmet keltő kérdésre a kulturális hetek sikerétől, avagy kudarcától vártuk a választ. A siker vitathatatlan Az ózdi kulturális hetek programjaiban 51 rendezvényt terveztek, s egy kivételével valamennyit megtartottak. A sikert és az érdeklődést bizonyítja, hogy az ötven rendezvény 25 ezer embert csalogatott a művelődési házakba, vagyis a gyárváros lakosságának több mint fele igényelte a kultúrát. Ez bizonyítja azt is, hogy a kulturális hetek rendezvénysorozata elérte célját, melyet kultúrpolitikánk legfontosabb alaipelvével, a munkásosztály, s a dolgozók műveltségének, kultúri gén yenek növelésével fogalmazhatunk meg. De ezen tűi , mást is bizonyít az őszi rendezvénysorozat sikere. A közös fenntartású népművelési intézmény, melyet országszerte ózdi „modellnek” emlegetnek, újra bebizonyította életképességét és létjogosultságát. Újra jól vizsgázott az ózdi modell. Minek tulajdonítható a rendezvénysorozat sikere? Véleményünk szerint annak, hogy az igényesség jegyében összeállított, változatos programban minden korosztály, s mindenféle érdeklődési körű ember megtalálhatta a számára legmegfelelőbb műsort, rendezvényt. Az óvodások a bábcsoport produkciójának tapsolhattak, a nyugdíjasoknak pedig külön ajándékműsort biztosított a népművelési intézmények igazgatósága. Tudományos, ismeret- terjesztő és politikai előadások hangzottak el, továbbá nyolc kiállítást láthattak két hónap alatt az ózdi látogatok; főleg ózdi, vagy Özdról elszármazott művészek munkáival ismerkedhettek meg. Jól sikerült ankétokon bebizonyosodott az is, hogy az ózdi közönség szívesen találkozik neves alkotókkal, /közéleti vezetőkkel, tv-, rádióriporterekkel, újságírókkal. Télt ház előtt, hálás közönségnek mutatta be produkcióját a szovjet Belorusz ének- és táncegyüttes. Hasonló sikerrel, mintegy fél ezer ember előtt szerepelt Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban az ózdi ének- és népi táncművészeti csoport, és Ozdon, a megalakulásának 75. évfordulóját ünneplő fúvószenekar. Megbukott a tánczene? Az ózdi kulturális hetek programjának ismertetése után sok emberben felvetődött: nem lesz-e túlságosan nívós, „nehéz” a rendezvény- sorozat, hiszen a közönség nagyobb része inkább a könnyű, szórakoztató műsort igényli. Nos, az egyetlen elmaradt rendezvény a program egyetlen tánczenei műsora volt, Koós János és Kovács Kati előadókkal. A műsor elmaradásának oka pedig az érdeklődés hiánya. Tévedés lenne azonban most azt mondani, hogy az ózdiaknak nem kell a tánczene. Igaz, jegyet elővételben már a kitűzött műsor előtt egy hónappal is lehetett kapni, s az előadás előtt három nappal még alig kelt el kétszáz. Manapság a tánczene a legdrágább műsorok közé tartozik. A tervezett két előadáson most is 22 ezer forint bevétel kellett volna ahhoz, hogy az előadás ne legyen ráfizetéses. És mindössze kétszáz jegy kelt el elővételben. Gazdasági okokat nézve, igaza volt a népművelési intézményeknek, hogy a kockázatot, ráfizetést nem vállalva, lemondta az előadást. De igaza volt annak a fiatal házaspárnak is, aki méltatlankodva felkeresett, mondván: „Miért vegyük meg egy hónappal hamarább a jegyet, hiszen addig meg is betegedhetünk ...” Hogyan tovább ? A gazdag programot biztosító, kéthónapos rendezvény- sorozat alkalmával a jövőre nézve hasznos tapasztalatokat ^szereztek az ózdi népművelők is. A tervekről és a tapasztalatokról Sárközi Ferencet, az Ózdi Népművelési Intézmények igazgatóját kérdeztük meg. — Bebizonyosodott, hogy kell a kultúra Ózdon, s a megfelelő színvonalra is igényt tartanak a város lakosai. Azt a tapasztalatot vontuk le, hogy a jövőben növelni kell a választékot és a kínálatot. A két hónapig tartó rendezvénysorozat azonban fárasztó és rengeteg energiát igényel. A jövőben az egyenletesebb elosztásra törekszünk. Arra, hogy az év minden hónapjában nagyobb legyen a kínálatunk, mint eddig volt. Kétévenként továbbra is megrendezzük az ózdi kulturális heteket, de időtartama csak egy hónap lesz. * A kulturális hetek befejeződtek Ózdon, a munka azonban folytatódik. Ma kezdődik a Kun Béla Művelődési Házban a közös fenntartású népművelési intézmények országos tanácskozása, ezenkívül már a december 18-i eseményre is készülnek. Ekkor Szóljon hozzá! címmel mindkét művelődési házban a jövő évi kulturális terveket, elképzeléseket ismertetik a „közönséggel”. Ennek célja: a város lakosainak bevonásával, az igényeknek megfelelően kialakítani a jövő évi kulturális programot. Hasznos kezdeményezésnek ígérkezik. Tóth István Pályásáéi hirdetmény! A Kazipcbarcikai városi Tanács Kórházának igazgatója j[pályázatot hirdet a megüresedett E/413 ksz. élei mesés vezetői állásra PÁLYÁZATI FELTÉTEL: élelmezésvezetői képesítés, legalább 5 éves szakmai gyakorlat (Kórházi gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek.) A pályázathoz csatolni kell: kérvényt, önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, 1 darab fényképet, működési bizonyítványt. Családos pályázónak szükség szerint lakás biztosítása lehetséges. Pályázati határidő: a megjelenéstő! számított 3 hét! Cs. D. 350 alkatrészek és fődarabok, Cs. D. 700 rugólapok, Zil 130. szélvédő üvegek, Zil 164. tengelycsonk SÜRGŐSEN ÁTADÓ Fővárosi Szállítási Vállalat 4. sz. üzemegysége, Bp., X., Gyömröi út 105. ügyintéző: Vízvári János. Telefon: 476-750/145 má. Negyedszázad a világirodalom népszerűsítésében Kedden a miskolci Művészklubban találkoztak a 25 éves jubileumát ünneplő Európa Könyvkiadó képviselői a miskolci újságírókkal és könyvtárosokkal, hogy beszélgessenek a kiadó munkájáról, terveiről. Csertői Oszkárnak, a kiadó propagandacs'oport vezetőjének bevezetője után Szekeres György, a kiadó irodalmi vezetője adott áttekintést az Európa munkájáról, majd a kötetlen beszélgetés során az újságírók és könyvtárosok tőlük, valamint Lator Lászlótól, 'a kiadó latin csoportjának vezetőjétől választ kaptak kérdéseikre. A tájékoztatóból kitűnően az Europa Kiadó — amelynek feladata a külföldi irodalom megismertetése, ^ annak kiadása Magyarországon — évente 200—220 művet ad ki. Feladata az irodalmi közvélemény formálása, az tz- lésfejlesztés, a befogadó és az alkotó irodalmi tudat szintjének emelése. Ez a kiadó vállalat, mint vasárnapi lapszámunkban megemlékeztünk róla, 1945. november végén kezdte meg munkáját, s akkor feladata elsősorban a magyar olvasók elől addig elzárt orosz és szovjet irodalmi értékek kiadása volt. Ha napjainkban visszatekintünk, nemcsak az eltelt negyedszázadra, hanem a felszabadulást megelőző könyvkiadási munkára is, nagyarányú minőségi változás és egyéb különbségek tűnnek szembe. Más társadalmi közegben és más nagyságrendben jelentkeznek az irodalmi kiadványnak, s az Európának átlagosan 20 ezres az egy műre jutó példányszáma. Ez nemzetközi szinten is különös figyelmet érdemel. Természetesen je - lentösen megváltozott a könyvkiadás tematikája, és például a példányszámot nem elsődlegesen a gazdaságosság befolyásolja. Szembetűnő változás az is, hogy korábban csak az úgynevezett „nagyirodalmak” iránt volt kiadói érdeklődés, a kis népek és szomszédok irodalmát nagyrészt figyelmen kívül hagyták. Napjaink kiadási politikája természetesen más alapállást is követel. Nagyobb gondot fordítanak a fordítások minőségére, több biztonsággal, kontrollal ültetik át a külföldi műveket. Természetesen az irodalmi és kultúrpolitikai élet 25 év alatt tapasztalt változásai, nemegyszer kanyargásai a kiadó munkájában is érezhetőek voltak, és például az ötvenes évek irodalompolitikája hellyel-közzel nehezen leküzdhető elidegenedést és bizalmatlanságot is okozott az olvasók körében. Az Európa Kiadó mindent kiad, ami igazi érték, ami humanista, ami az emberi haladást szolgálja. Sőt, tájékoztató jelleggel — elsősorban a Modern Könyvtár sorozatban — új kezdeményezéseket, problematikus műveket is megjelentetnek. Érdekes területe az Európa Kiadó munkájának a bibliofil sorozatokat egyesítő Helikon sor, amely szinte egyedülálló a könyvkiadásban. E sorozatok sikerére építve tervezik a jövőben például egy Thackeray-sorozat megjelentetését is. A beszélgetésen szóba kerültek különböző olvasói kívánalmak, illetve azoknak a kiadási lehetőségekkel való egyeztetése, többféle -kiadáspolitikai, szerkesztési, nem utolsósorban nyomdai előállítási gond, s beszélteit a soron következő kiadási tervekről is. Az előzetes tervek szerint 1971-ben 200 müvet jelenteinek meg, abból 48-at a Helikon-sorozatban. A szovjet és az orosz klasszikus irodalmat 30. a mai magyar irodalmat 4. a mai népi demokratikus irodalmat 26, a klasszikus népi demokratikus irodalmai 6. az egyéb külföldi klasszikus irodalmat 28 és az egyéb külföldi mai irodalmat 58 mű képviseli. E 152 műhöz járul még. a már említett 48 Helikon kötet. A külföldi irodalom népszerűsítésére, kísérletként megjelentetik a Kis Tükör folytatásos füzetHa nem is ezer, de igen sok arca villant fel Párizsnak abban az irodalmi színpadi összeállításban, amelyet a Rónai Sándor Művelődési Központban láttunk, a József Attila nevét viselő együttes előadásában. A viszonylag rövid múltra visz- szatekintő miskolci együttes . érdekes és nem kis feladatra vállalkozott. Párizsról mindenki hallott, Párizsban járni, Párizst megismerni százezrek vágya. Párizst sokan emlegetik a vágyak városaként, mások ismét újabb oldaláról emlékeznek a városra olvasmányaikból, filmekből, elbeszélésekből, vagy éppen személyes élményekből. A most látott irodalmi színpadi műsor, amelyet Kováls György állított ösz- sze és Gyarmati Béla rendezett, öt tételben, öt megközelítésben mutatja be az álmok városát, s ha ezer színben nem is látjuk, előttünk áll a pezsgő. mai metropolis csakúgy, mint az évszázadokon át forradalmi fészekként ismert város, ahol nemcsak grízeitek éltek, hanem kom- munárok is. Versekben, prózában, zenében, táncban, dalban, képben elevenedett meg a miskolci műkedvelő versmondók előadásában a sok-sok arculat. Az előadás kitűnő szerzőkkel operált.: a magyar és a külföldi irodalom élő és már klasszikus nagyságai vallottak e városról, továbbá vallottak az irodalmi színpad lelkes ifjú miskolci tagjain kívül olyan „besegítők”. mint Yves Montand, Mireille Mathieu, Lu- cienne Boyer, Udo Jürgens, Edit Piaf — hangszalagról: segítettek a filmek, illetve filmrészletek, amelyek a maguk színes varázsában viSzövetkezeli szavalßverseny Tizedik alkalommal hirdetik meg a kisipari szövetkezetek országos szavalóversenyét, amelynek döntőjét Szolnokon rendezik meg 1971. május 7-től 9-ig. A szavaló verseny .témája” a haladás és a szocialista humanizmus a XX. század magyar költészetében. A szabadon választott versnek — melynek elmondása legfeljebb 4 percet vehet igénybe — ezt az eszmekört kell tükröznie. Az egyéni versenyzők — 'ha bejutnak a megye legjobb 7 szövetkezeti versmondója közé — a döntőben a megyei csapat tagjaként szerepelnek tovább. A csapatverseny győztesét ..indító” szövetség kapja meg a fődíjat, az 50 ezer forintot Értékelik azonban az. egyéni teljesítményeket is. A kisipari szövetkezetek országos szavalóversenyére a szövetkezeti dolgozók nevezhetnek be. De részt vehetnek a nemes vetélkedőn azok is, akik tagjai valamelyik szövetkezeti művészeti csoportnak, szakkörnek, vagy klubnak. A versenybe mindenki saját szövetkezetében nevezhet be. Határideje: 1970. december 30. zuálisan is elénk hozták a megénekelt tájakat. A műsor jól szerkesztett volt, az előadás -hangulatos, kimunkált, érdekes. Komplex irodalmi színpadi módszerekkel operáltak, egyaránt igénybe véve az élő játékot, illetve szót, a táncot, s a gépi, technikai segítséget, a filmet, a hangszalagot, a fényhatásokat. A rendezőt dicséri, hogy ez a sokféleség a nagyrészt nem rutinos versmondóknál sem okozotl semmiféle zavart, a különböző megszólaltatások, jól olvadtak egységes produktummá, s talán egyetlen helyen zavarta egy táncospár produkciójának élvezetét a fejük felett látható film: ugyan ki tudott választani a nagyon szépen bemutatott tánckettős és a napfényes Párizs, meg az éjszakai világváros filmvásznon vil- lódzó képsorai között? A két kitűnő táncbelét koreográfiájáért — bár a szín- lap nem jelzi nevét — értesülésünk szerint B. Frei- inann Leónál illeti az elismerés. Jó lenne, ha aZ együttesben több lenne a férfi — mindössze két versmondó fiút láttunk —, mert egyik-másik vershez jobb lenne ilyen nemű megszólaltató. Egészében azonban egy .iú vállalkozás, szép, eredményes és reményekre jogosító megvalósulásának lehettünk tanúi. Csak dicsérni tudjuk az együttes minden tagját, a táncosokat, az előadás ismeretlen technikai — és itt művészi szinten és értékkel közreműködő segítőit nemkülönben a szerkesztö-ösz- szeállító Kováls Györgyöt és a rendező Gyarmati Bélát. fhpnerlek) regény-sorozatot. (hm) Irodalmi színpadon láttuk Az ezerarcú Párizs Ma kávévásár az Ady Endre u. 14. sz. alaíli fűszer-csemeoe bollban KOLUMBIA, OMNIA, RIÓ kávé vásárlásakor kávé mintacsomag ajándék
