Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
Szerda, 1970. dec. 9. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Sok kicsi sokra megy ISövekvő (ernr^'ékenység a Szerencsi Csokoládcqyárban A Szerencsi Csokoládésonr a tavalyitól kisebb munkás- lét.szám mai, de majdnem in és félmillió forinttal nasyobb termelési értékkel zárja 1970-ct. Az értékgyarapodás teljes egészében termelékenységnövelés eredménye. Az idei teljesítmény azért érdemei megkülönböztetett figyelmet, mert semmiféle új, nagyobb műszaki beruházásra nem volt szükség az eléréséhez. A tavalyi év hasonlóan jó eredményeiben ugyanis az új desszertkészítő gépsor, a nagyobb teljesítményű öntőgépek játszották a főszerepet. Most viszont kizárólag emberi tényezőknek köszönhető a siker. Gyári útbaigazítónk, Rédu József, a tervosztály vezetője jellemző szerénységgel szükségszülte erénynek minősíti, hogy az öreg üzemcsarnokokban egyetlen továbbfejlesztési lehetőségként a munka- szervezés korszerűsítése kínálkozott. «on a doboz A változást legszemléletesebben a csomagolás új módszere érzékelteti. Az édesipart szó szerint az ízlés* irányítja. Minden csokoládégyár igyekszik ínycsiklando- zóan változatos édességekkel felkelteni az érdeklődést gyártmányai iránt. A „Szerencsi” feliratú dobozok fő vonzóereje, hogy többféle, s más-más ízű bonbon, desz- szert kínálja magát bennük. Ez a dobozon belüli sokféleség azonban gyári vetület- ban munkaszervezési probléma. Bonyolultabbá teszi fiz áru csomagolását. Korábban az volt a gyakorlat, ha egy dobozba 10—12 féle édesség, vagy például csokoládéból készült, különböző formájú karácsonyfa-akaszték került, akkor ugyanannyi tárolóedénynek kellett helyet készíteni minden munkásnő előtt. A sok edény nagy helyet foglalt el, a válogatás miatt nehézkesen haladt a munka. * Az új módszer: a szalagrendszer bevezetése a csomagolásnál. Most ki-ki csak azt az egy-két fajta édességet, csokoládéfigurát rakja be a szalagon eléje érkező dobozba, amelyik az ő reszortja. A sorban következő társa folytatja az adagolást. Gyorsabban, fennakadás nélkül halad a munka. Ljítási kedv Volt előítélet itt is a szalagrendszerrel szemben. A műszaki vezetés, a munka- lélektani tényezők figyelem- bevételével csak fokozatosan valósította meg az áttérést az új módszerre. De már az első méréseknél kitűnt, hogy a szalagnál dolgozók munka- intenzitása nőtt. Míg tavaly a csomagolásnál 102,6 százalékos volt az átlagteljesítmény, az idén ez 106,2 százalékra emelkedett. Arányosan növekedett a munkások keresete is. Ma már Szerencsen a csomagolást 6 szalagon, s a diósgyőri telephelyen is 2 szalagon végzik. A munkaszervezés korszerűsítése megpezsdítette az újítási mozgalmat a gyárban. A dolgozók maguk szerkesz- . tettek praktikus kisgépeket, munkájuk gyorsítására: például önműködő adagoló berendezést a zacskózáshoz, vagy a polietilén tasakok lezárására szolgáló elmés szerkezetet. A szalagmunka egyoldalúságát kétóránkénti szünetek beiktatásával „lazítják”, s műszakonként hosszabb étkezési idő szolgálja a testilelki energiák utánpótlását. Amennyire örvendetes hogy a gyárban igyekeznek követni az édesipar nemzetközi színvonalát, annyira figyelmeztető a műszaki vezetők előrejelzése: az üzem jelenleg már kapacitása maximumát teljesíti. A továbblépés előfeltétele az elkészült rekonstrukciós terv mielőbbi megvalósítása. Sajnos. már az idén esedékes építkezések határidejénél „csúszásra” kell számítani. A csokoládégyár nem kis feladatot vállal, amikor biztosítja, hogy az előreláthatóan 3—4 éves átmeneti állapotban, a fokozatos átáilás időszakában, tartani akarja a mostani teljesítményszintjét. Egy „édes” gond e ' Sokat segítene a gazdaság- vezetés szaporodó gondjain, ha megvalósulhatna a folyamatos termelés a gyárban. Ezt egy túlhaladott szemlélet pénzügyi következményei akadályozzák. A csokoládégyár nem kockáztathatja a raktárra termelést, mert a jelenleg érvényben levő gazdasági szabályozók büntető kamattal sújtják a „normán felüli” készleteket. Ez ügyben a gyár küldötteinek érveit az illetékes pártértekezlet is magáévá tette, és továbbította a javaslatot. Szükséges a pénzügyi szabályozók időszerű finomításánál felülvizsgálni azoknak az üzemeknek a forgóeszközlekötési kamat- lábrendszerét, amelyek sze- zamdőszakra termelnek. A „szezonidőszak” ponto- j sabb meghatározást igényel. A csokoládégyártásban ez. csupán annyit jelent, hogy viszonylag rövid két időszakra — karácsonyra és húsvétra — sűrűsödik a/, értékesítés, elsősorban a túl óvatos belkereskedelmi gyakorlat miatt. Ezekre az. időszakokra azonban már hónapokkal korábban el kell kezdeni a termelést. Ha nincs elegendő raktári készlet a csokigyárban — megkeseredik a gyermekek ünnepe. S ebben az esetben, úgy hiszem, ez a legmeggyőzőbb közgazdasági érv, amiért indokolt ennek a sajátos „édes” gondnak valóban közérdekű orvoslása. Berecz József Tízmillió forintos teiviúlteljesííés Kincset érő hulladékok — Papír és üvegcserép exportra — 100 vagonnal több haszonvas Az előző évi 95 millióval szemben az idén már 108 millió forint volt a Borsod megyei MÉH Vállalat évi terve. November 30-ig sikerült is ezt a magas tervet teljesíteniük, s az év végéig előirányzaton felül 10 millió forint értékű hasznos hulladékot, másodlagos nyersanyagot gyűjtenek össze és adnak ót a különböző iparágaknak. A bálnákról, a roncstelepekről, a papírkosarakból, az üzemi hulladéktároló helyekről, s a háztartások lim- lomjaiból mentik ki a „plusz tízzel” együtt ezt a 118 millió forintnyi értéket a MÉH dolgozói. Valóságos ajándék Gombatermesztés - üvegben ms* m,w:' ez a nyersanyagokban sze gény ország ipara számára. Pedig nálunk sokáig nem is tartottuk kellő becsben ezeket a fontos, másodlagos nyersanyagokat. Az Egyesült Államokban például külön szenátusi bizottság foglalkozik a hasznos hulladékok szervezett gyűjtésével. fel- használásával és értékesítésével. De kezdjük mi is kellően értékelni a kincset érő hasznos hulladékokat. A MßH Tröszt vállalatainak ez évi forgalma már meghaladja a 2.5 milliárd forintot. 28 millió dollárnyi importmeg- takaritást köszönhetünk a mind szervezettebb hazai hulladékgyűjtésnek. A borsodi eredmények országosan a legjobbak közétartoznak. Szénacélból például máris 1900 tonnával, színesfémekből 60. papírból pedig 400 tonnával gyűjtött többet a MÉH a tervezettnél. A mezőgazdaságban „megmentett” nyersbőrök értéke is megközelíti megyénkben az 5 millió forintot. A halnákról az előző évinél 420 vagonnal több értékes tűzálló törmeléket ..bányásztak” ki. Sok kisebb üzemet, főleg a mezőgazdaságot segítették azzal, hogy 100 vagonnal több haszonvasat hoztak forgalomba. A martinacélművek nélkülözhetetlen nyersanyagából. az ócskavasból 2500 vagonnal szállított eddig a Borsod megyei MÉH Vállalat. És nemcsak importot takarítanak meg. hanem még exportra is jut néhány másodlagos nyersanyagból. A borsodi papírhulladékból mintegy 200 vagonnal exportálnak, s az értéktelennek vélt üvegcserép is kelendő áru: az olaszok 23 vagonnal vásároltak belőle. Gyarapodó községek A mezőkövesdi járás tervei Hátul az udvarban Kialakulóban vannak a községek negyedik ötéves terv időszakára szóló elképzelései a mezőkövesdi járásban. A fejlesztési célkitűzések azt ígérik, hogy a járás számos községe gyarapodik új, korszerű létesítményekkel, itt is, ott is kultu ráltabbá válnak a lakosság életkörülményei. A terv alapjául szolgáló törekvések közül érdemes megemlíteni, hogy Mezőkövesden szolgálta- lóházat és — a ruházati ktsz-nek — új üzemházat szeretnének építeni. A célkitűzések között szerepel a borsodivánkai fogorvosi rendelő befejezése is, Mezőkeresztesre pedig egészségügyi kombinátot terveznek. Ugyancsak Mezőkeresz tes gyarapodását szolgálná a kultúrház bővítése, klubszobákkal való kiegészítése is. A bogácsiak elképzeléseiben egy harminc gyermek elhelyezését biztosító óvoda építése a legérdekesebb, Bükkábrányban új tanócshá- za építéséről beszélnek. A járás terveiben a legjelentősebbek közé tartozik a községek egészséges ivóvízzel való ellátása. A délborsodi regionális vízmű és az elképzelésekben szereplő bogácsi, szomolyai törpe vízművek gyökeres változást ígérnek a községek életében. A járás vezetői szeretnék elérni, hogy a negyedik ötéves terv végére a mezőkövesdi járás lakóinak 90 százaléka kapjon vezetékes ivóvizei. A következő években folytatódik a mezőkövesdi szennyvízcsatorna-hálózat építése is, a lakásgondokon pedig a tervezett 126 állami lakás hivatott enyhíteni. Népfront-bizottsági ülés — üzemben A népfrontmozgalom ki- szélesítése és tartalmának további elmélyítése céljából u Hazafias Népfront sárospataki városi bizottsága tervbe vette, hogy időnként valamelyik üzemben tartja meg egy-egy ülését. Elsőnek a Csepel Kerékpár- és Varrógépgyár helyi üzemére esett a választás, amely éppen Sárospatak városi rangjának visszanyerésével egv- időben született. A népes értekezleten a bizottság tagjain kívül szép számban vettek részt az üzem és más sárospataki vállalatok dolgozói, de ott volt Varga Ferenc elvtárs, -a városi pártbizottság munkatársa és Tóth József elvtárs a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. Nagy érdeklődéssel kísérte a hallgatóság Hegyi Imre elvtársnak, a Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárának előadásai, amelyben azt feitegette, milyen fontos s: rege van az üzemi munkásságnak a népfrontmozgalomban. A népfront meg- i alakulásának lehetőségét a munkásosztály és pártja teremtette meg, a népfront tehát a munkások részvétele nélkül nem tudná teljesíteni hivatását, nevezetesen azt, hogy a nemzeti egység kifejezője, hordozója legyen. Évről évre erősödik az üzemi munkások jelenléte a népfrontmozgalomban; ezt leg- 1 szebben az bizonyítja, hogy j a társadalmi munkások derékhadát városainkban és községeinkben ők alkotják, J s az ő részvételük nélkül szinte el sem képzelhető a lakótelepi feladatok megöl- ( dása. A továbbiakban ismertette az üzemi munkások nép- j líonttevékenységének mód- i jóit, majd Engi Andor igaz- j galó tájékoztatót adott a ] Csepel sárospataki üzemének kétéves munkájáról, további bővítésének terveiről. Ezután a népfrontbizottság tagjai a helyszínen megismerkedtek a gyár lermelő- munkájával. Az ájándékozás mindig izgalmas. Járjuk a boltokat, és nehezen tudjuk eldönteni mi lenne a legszebb, a legkedvesebb. Minden boltba bemegyünk, érdeklődünk nézelődünk. Megállünk a „hátul, az udvarban”-boltoh kirakaidobozai előtt is. Csábító kötöttárukat, divatos táskákat, kendőket, sálakat fedezünk fel a dobozkákban. „Hátul az udvarban” aztán kiderül, hogy túl drága a holmi, hiszen import a pulóver is, a kendő is. A héten egy újabb kirakatdoboz tűnt fcf Miskol con, a Széchenyi utca 31. számú ház kapuja alatt. Szó katlan formájú gombok, bizsuk, ízléses ruhadiszek, sehol nem látott nyakpántok, elegáns női kosztüm hívja fel a figyelmet. A boltocska az udvarról nyílik — hátul A tulajdonos dr. Balassa- né Berregi Erzsébet gyors öltésekkel igazít valamit epj, ruhán. Kissé csodálkozva néz a belépőre, aztán elmosolyodik: — Maga az első vásárló ebben a boltban, tíz perce vagyok kereskedő. — Azelőtt? — Azelőtt kisiparos vol lam. Most kisiparos és kereskedő. Amit itt vásárolni Két év alatt 2506 lakás az állami gazdasági dolgozóknak gazdaságok dolgozol tíz éven lehet, az mind az én munkám. .4 vállfákon sokszínű, laminált női ruhák, pehelykönnyű kötött kosztümök Simák és lurex-fonállal átszőtt alkalmiak. Az alsó polcokon férfipulóverek. A néhány dekás bébiholmik négy-öt polcot is elfoglalnak. Legnagyobb választék a szép színű stólákból van. A pult üvege alatt sokféle, klipszelc. gyöngyök, láncok, csatok. A legújabb divatnak megfelelő nyakpántok, mir- tuszdíszek. koszorúk, fátylak, 140-féle műanyag, fém-, fa- és kerámiagombok. — Ezek a kedvenceim. A gombok és a klipszek. Ezekkel értem el legszebb sikereimet a helyiipari kiállításokon. .4 mirtuszok között egy fotókópia. A könnyűipar kiváló dolgozója lett dr. Ba- lassáné Berregi Erzsébet 1969. október 23-án. — Mennyibe kerül ez a pulóver? — Pillanat. Még sajnos, nem tudom fejből az árakat. Üjabb bolttal gazdagodott tehát a város. Olyan holmikkal igyekszik ellátni a miskolciakat, amilyenekhez eci dig nehezen jutottunk. 1. KJ* A mezőgazdaság állami nagyüzemeiben — az ipari üzemekhez hasonlóan — egyre több helyen vállalati erőből segítik a lakásépítőket. Erre annál is inkább szükség van, mert mint a MEDOSZ legutóbbi vizsgálata megállapította — az állami gazdaságok dolgozói C6ak a legritkább esetben részesülnek tanácsi lakáskiutalásban. Lakásgondjaikat ezért, az esetek döntő többségében magúiénak kell megoldaniuk Nehezíti a helyzetet, hogy a gazdaságok központjaiban levő lakóépületek jelentős része annyira elavult, hogy rövid időn belül esedékes lesz lebontásuk. A szakszervezeti kezdeményezésre 1967-ben határozat született, hogy* az állami át évente ezer-ezer lakást építhetnek kedvezményes akcióban. A MEDOSZ felmérése szerint a gazdaságok tavaly és idén is túlteljesítették az előirányzatot. 1969- ben 112 millió forintos támogatással összesen 1054 lakást kaptak az állami mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói, idén még ennél is többet, 1433-at. A gazdaságok törődnek a régebbi lakások felújításával és Korszerűsítésével is. 1970-ben ilyen célokra 110 millió forintot költöttek. A MEDOSZ vizsgálat» megállapította: az eredmények ellenére az állami gazdaságok dolgozóinak lakás- helyzetét gyorsabb ütemben kell javítani.
