Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

Kedd, t970. dec. 8. ÉSZ AK-MAGYARORSZÁG 3 Forr a bor a hegyaljai pincékben Vándorserleg, , megbecsülés j Négyszáz embernek lehetnénk fel ugyanazt a kérdési a | sajóbábonyi gyárban. Munkásokat és hivatalnok. lányokat. vegyészmérnököket és ifjú közgazdászokat, a technikusok j népes csapatát faggathatnánk: mi vitte rá őket, hogy az el­ső hivő szóra magukra öltsenek egy hófehér köpenyt és j szótlanul odanyújtsák karjukat az orvosnak? Hiszen tud­ták valamennyien, hogy semmiféle előnyt nem jelent majd [ számukra, ha vért adnak. a Vöröskereszt aktivistáját. Régen véget ért a szüret, csend honol Tokaj-Hegyalja szülőföldjein Sátoraljaúj­helytől Abaújszántóig min­denütt. A termelők a ma­guk apró, gönci hordóit be­gurították a sziklapincékbe. az állami és szövetkezeti gazdaságok pedig ezer- és ezerhektónyi musttal töl­tötték meg hatalmas pince- labirintusaikat, amelyekben „üvegbetétes” óriási ce­menthordók fogadják be a hegy levét, s a hajdani gyer­tyák helyett korszerű vil­lanyvilágítás mellett folyik a gépesített munka, mint akár­melyik ipari üzemben. Gondos kezeléssel A szőlőmunkának ugyanis nincs vége a szürettel: a pincében folytatódik tovább a mustok, borok kezelésével. A pincemunkák éppoly fon­tosak, mint tavasztól őszig a talaj művelés, a trágyázás, a permetezés, a kötözés _ a hegyoldalakon. Mert a szőlő odafenn terem ugyan, de erős, zamatos borrá lenn a pincében érik szakszerű, gon­dos kezeléssel. A borászat­nak külön tudománya van, különösen Tokaj-Hegyalján, ahol a sajátos vulkáni tala­jon, az éghajlati tényezőkön és a szőlőfajtákon kívül a hegyaljai sziklapincék klí­mája és nemes penésze is hatással van a bor érésére. A tokaji és a pincék nemes penésze egymást. kívánja, egymást élteti. így az öreg hegyaljai pincék is nagyban hozzájárulnak az itteni hí­res borok minőségéhez. Évszázadok óta neve, rang­ja van a tokaji bornak. Két kézzel kapkodtak utána a világon minden időben. Szükséges azért, hogy keze­lése a pincékben a jó gazda szakértelmével és gondossá­gával történjék, s hírét, ne­vét megóvják mindennemű mesterkedés, hamisítás, pan­csolás ellen. Hosszú sora van azoknak a rendeleteknek, amelyek a tokaji bor védel­mére készültek. „Gyökeres orvoslás ke!l...” A magyar országgyűlése­ken is nagyon sokszor fog­lalkoztak a tokaji bor kérdé­sével. Az 1665. évi törvények 79. cikkelye például elrendel­te Tokaj-Hegyalján az aszú- fürtök különválasztását a többi szőlőtől. A XVIII. szá­zad folyamán nyolcszor hoz­tak törvényt a tokaji aszú védelmére. Az országgyűlési jegyzőkönyvekben többek között ezt olvashatjuk: „Ér­zi az ország, hogy a hegy­aljai borok hitelének csőd- i jc miatt a hollandus aranyak eltünedeztek. E/.crt gyökeres orvoslás kell, különben az ország közgazdaságának ez a nem megvetendő forrása ki­apad.” Mivel aszút csakis a hegy­aljai tőkékről szűreiéit szőlő­ből lehet készíteni, a törvé­nyek megtiltották, hogy ide­genek, vagy az ország más vidékein lakó szőlősgazdák, kereskedők Hegyalján aszú­szemeket vásárolhassanak. Egyébként is „aszúszemeket nem más, hanem Zemplén vármegye bélyegével meg­bélyegzett és 45 itcét meg­ütő puttonnal lehet árulni és venni, és más puttonnal sem adni, sem venni nem sza­bad”. Sok panasz hangzott el az elmúlt évszázadokban is az ellen, hogy a más vidékek­ről Hegyaljára behozott bo­rokkal összepancsolták, meg­hamisították a valódi to­kajit. Ez a magyarázata, hogy n törvények, rendelkezések között gyakran találkozunk ezzel a problémával. „Mi­vel a legtöbb csalárdság és kártétel, a borok pancsolása és fertőzése a tiszántúli bo­rok behozatala révén szo­kott történni — olvashatjuk egy 1801-ben keltezett ren­deletben —, ezért színbort akár megcsinálás, akár más végre Hegyaljára Böjtelő ha­vának 2-ik napjáig béhozni meg nem engedtetik. Azután is pedig csak a viceispány­lete, amely újra szabályozza a gépjárművek kötelező fe­lelősségbiztosításának rend­szerét. Ennek alapján az Állami Biztosító téríti meg a káro­sultak részére a gépjármü­vek által okozott károkat a gépjármű üzemben tartója — tulajdonosa, használója, vezetője — helyett. A jog­szabály értelmében, külön biztosítási szerződés kötése nélkül felelősségbiztosítás­ban részesül az ország terü­letén közlekedő minden — akár belföldi, akár külföldi — gépjármű, gépkocsi, autó­busz. motorkerékpár, vonta­tó, traktor A kötelező felelősségbizto­sítás alapján az Állami Biz­tosiló megtéríti a károsult­nak az ismeretlen gépjármű által okozott károkat is — a gépjárművet ért károk kivé­telével. Megtéríti továbbá — a dologi kórok kivételével — azokat a kórokat is, amelye­ket a gépjárművet jogtala­nul eltulajdonító, jogtalanul használó idézett elő. A gépjárművek üzemben tartói a biztosítási díjat évenként két részletben — január 1-én és július 1-én — kötelesek megfizetni, a nál teendő jelentés és az általa adandó útlevél mel­lett.” Ma is előfordul... A törvények és királyi ren­deletek a vétkeseket a ná­luk talált aszúszemek, bo­rok. aszűeszenciák, nem egy esetben a szülőföldek elkob­zásával büntették. De ol­vashatunk a törvényekben ilyen rendelkezéseket is: „Hogy a hegyaljai boroknak becse meg ne csonkuljon, a következő véghatározás téte­tett: Aki ily móddal fakto- roskodni merészel, ha nem­telen, 24 pálcával, ha nemes, ugyanannyi forinttal büntet- tetik”. Egy alkalommal pe­dig Zemplén vármegye köz­gyűlésén egyenesen akasztó­fát követellek a borhamisí­tókra. Sajnos, ma is vannak még pancsolók, borhamisí­tók, akik sok bosszúságot okoznak a nemes ital kedve­lőinek. És ha nem kívánjuk is, hogy deresre, vagy akasz­tófára húzzák őket, anrtyit azonban mindenképpen meg­érdemelnek, amennyit a köl­tő szán nekik versében: Kait ne bírjon, beste fattya! Vagy ha (orkán a víz lefut. Megmondani többé ne tudja: V ink ót iszik-e vagy aszút! mulasztót progresszív kése­delmi pótlék terheli. A kárt az Állami Biztosító közvet­lenül a károsult részére té­ríti meg. A gyors rendezés biztosítá­sa céljából a rendelet előír­ja, hogy a balesetet okozó, illetve az érintett gépjármű üzemben tartója köteles a káreseményt legkésőbb a következő napig bejelenteni az Állami Biztosítónak. * A rendelettel kapcsolatban felkerestük dr. Fövenyessy József elvtársat, az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatóságának vezetőjét, s megkérdeztük, ami elsősor­ban érdekli a magángépko­csi- és motorkerékpár-tulaj­donosokat: változik-e a ko­rábbi 460 forintos biztosítási díj összege, az új kockázat- vállalással? — A kockázatbővülés el­lenére sem változik a sze­mélygépkocsi és motorke­rékpárok kötelező biztosítási díja. Változás van viszont a díjfizetés módjában. Az Ál­lami Biztosító átutalási pos­tautalványt küld ki. feltün­tetve a fizetendő díj össze­gét. Ha az üzemben 1 tartó a postautalványt 1971. ja­nuár 10-ig nem kapja kéz­hez, kérésére az üzemben Ment az egész brigádunk. Egészséges vagyok én, mint a makk ... Orvost is csak a sorozás idején láttam. Miért ne tartottam volna a többi­ekkel ? — Ötödször voltam. Ná­lunk. a családban ez már ha­gyomány. — Láttam egy filmet. Vér­átömlesztéssel mentettek meg egv újszülöttet az életnek. Mi is gyereket várunk ... — Miért adtam vért? Nem gondolkodtam én még ezen. Ügy éreztem. természetes, hogy megyek. Ki tudja, mi­kor lehet erre a vérre szük­sége családomnak, egyik ba­rátomnak ... Tudja mit mon­dok? Kár erről beszélni. Amit tettünk, emberségből tettük. Kél éve kezdődőit Négy ember a négyszázból megpróbálta szavakba önteni érzéseit, tettének indító okát. Ügy tűnik, ez a pár mondat híven tükrözi minden véradó véleményét. Valamennyi bá- bonyi véradó a szakmáját szerető és nagyszerűen mű­velő átlagos mai ember, álta­lában egy-egy szocialista bri­gád tagja. Legtöbbjüknek mostanában már hívó szó sem kell — maguktól jönnek, s időnként megkérdik az üzemi Vöröskereszt szervezet vezetőit: mikor lesz ismét véradás. Ahhoz azonban, hogy idáig eljutott az alapszervezet kol­lektívája — szervezőmunká­ra, apró figyelmességekre, ötletekre volt szükség. Két éve még csak az alapos és elmélyült szervezőmunka ha­tására jelent meg 103 dolgozó vért adni. Aztán gyarapodott a tag­létszám, s ezekben a napok­ban alig van olyan munka­hely, ahol ne találnánk meg tartó lakóhelye szerint ille­tékes Állami Biztosító fiók adja ki. — Mi a leglényegesebb változás az új rendelkezés­sel kapcsolatban? — Egyrészt az, hogy vala­mennyi, a Magyar Népköz- társaság területén belföldi és külföldi rendszámú gépjár­mű által belföldön okozott károkat megtéríti a biztosí­tó, és ez nagt előny a ká­rosultaknak. Másrészt új az ismeretlen gépjármű által okozott károk megtérítése is. Jó lenne viszont, ha minél kevesebb lenne az ilyen kár, és most nemcsak a cserben­hagy ásos balesetekre gondo­lok. hanem olyan esetekre, amikor például parkírozóhe­lyen történik rongálódás, és a kárt okozó elmegy a hely- ] színről. — Felkészült-e az Állami Biztosító megyei Igazgatósá­ga az új feladatra? — Főigazgatóságunktól j némi létszámbővítést kap- j tunk e célból, remélhetőleg j zökkenőmentesen sikerül a I továbbiakban is a gépjármű- | károk intézése. Nagy gond j viszont, s a jövőben még fo- i kozottabban az lesz a par- kírozási nehézségek miatt megsérült gépjárművek szemléje — válaszolta az igazgatóság vezetője. bizalmiját, vezetőségi tagiát. Ök kezdeményezték a vér­adó napok megrendezését. Gyümölcsöző együttműködés Sokat segített a véradó napok megszervezéséhez a gyár gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőinek nagyszerű hozzáállása. Az Északmagyarországi Vegyi­művekben természetes, hogy a véradás után nem dolgoz­nak tovább, hanem haza­mennek pihenni az emberek. Természetes továbbá az is. hogy az ÉMV igazgatója évente jelentős pénzösszeget biztosít a legkiválóbb vér­adók jutalmazására. Termé­szetes. hogy a többszörös véradók — szép számmal vannak és egyre többen lesznek — megbecsült, tiszte­lettel övezett emberek kör­nyezetükben, munkahelyü­kön. A megyei vérellátó alköz­pont nemrég egy vándorsen- leget alapított a véradásban A MÁV Miskolci Jármű­javító Üzemében is megkez­dődtek a szakszervezeti vá­lasztások. A bizalmiakat és helyetteseiket már megvá­lasztották, a műhelybizottsá­gok vezetőségének névsorát pedig, melyet a jelölő bi­zottságok állították össze, az üzemben kifüggesztették. Megkezdődött már a műhely- bizottságok vezetőségének A villamoson legalább egy kalauzra feltétlenül szükség van, aki felügyel a balesetmentes, gyors indítás­ra és a szükséges felvilágo­sítást is megadja. Nyilván­való, hogy így az ellenőrzés is hatásosabb. A KN-hez még jobban kellene propa­gálni a bérleteket, hiszen bérlettel utazni olcsóbb is. kényelmesebb is. Talán el lehetne érni, hogy a bérle­tek még nagyobb arányú el­terjedésével egy hármas sze­relvényből a két első kocsi a bérleteseké legyen. Véleményem szerint talán helyesebb lenne egyelőre csak az autóbuszokon alkal­méreteket öltő fogromlás megelőzésének, vagy gyógyí­tásának érdekében mind gyakrabban halljuk orvo­sainktól a jó tanácsokat. E célból kezdeményezett kam­pányt a Miskolc városi egészségnevelési csoport is. A fogászati kampány sikerét segítendő támogatást aján­lott fel a városi tanács ke­reskedelmi osztálya és fel­ajánlották segítségüket a ké­részt vevő üzemek erkölcsi elismerésére. A serleg most Bábonvban van. \ an. aki két virágot kap — Tudják az emberek, hogy nálunk a véradás: ün­nep. Igyekszünk ezt mindig valami meglepetéssel, apró figyelmességgel kifejezni. Nem is hinné az ember, mit jelent egy szál virág, ha kö­szönő szavunk mellé átnyújt­juk a véradónak . . . Múltkor az egyik lány megijedt egy kicsit az orvos láttán. Két szál szegfűt adtam neki — egészen meghatódott. Patak Károlvné, a Vörös- kereszt üzemi csúcsvezetősé­gének titkára mesélt ehhez hasonló mozzanatokat, emlé­keket a véradások történeté­ből. Egy másik kedves szokás is kialakult, ezt Hajdú Sán- dorné. a szakszervezet egyik t i sztségvi sei ő j e eleven ítette fel: — Valamennyi véradót számon tartjuk, s amint a naptárban névnapjuk köze­leg. megcímzünk nekik egy kis üdvözlőkártyát. Múltko­riban egy idős néni azt mondta a véradás alkalmá­ból, hogy „tudod, lelkem, most nem is jelentkeztem, de. mert köszöntöttetek, hat úgy éreztem, el kel! jönnöm is­ii jjáválaszlása is. Összesen tíz beszámoló hangzik majd el az 1968. óta eltelt idő­szakban végzett társadalmi, szakszervezeti, kulturális, va­lamint sportmunkáról. A járműjavítóban ebben a hónapban több mint száz küldöttet választanak meg a szakszervezeti tanács veze­tőségválasztó taggyűlésére. mázni a KN-t, azzal á mód­szerrel, amely Budapesten is van- Kun Pál Miskolc Üzletekben, trafikokban és arra alkalmas helyeken kel­lene árulni a jegyet, úgy, mint Budapesten. Azt java­solnám, hogy olyan műszert alkalmazzanak a villamoso­kon, amely rányomja a jegyre a kocsi számát. Az el­lenőrzéshez ez segítséget nyújthatna. Tudom, hogy ez nem tökéletes módszer, de talán a szakembereknek ad '’«lom! ötletet. Anyagi támogatást biztosí­tott a Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat, a Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat, a Centrum Áruház, a MÉK. az ÁFÉSZ. A Borsodi Élelmiszer- és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vállalat ezer darab fogápoló felszerelést ajánlott fel a miskolci gyerekeknek. A fel­szerelést december 6-án ad­ták át az úttörőházban. Ilyen tartalmú csomagokat a di­ósgyőri gyermekotthon lakói is kaptak. Hegyi József Felelősségbiztosítás gépjármüvekre Régi díjszabás - új kockázatok 1971. JANUÁR 1-ÉN LÉP hatályba a kormány rende­met ... Gyárfás Katalin Választások a járműjavítóban Hozzászólások a KN-hez Kádas Lászlóim Miskolc Jó fog — jó egészség A már-már népbetegség

Next

/
Oldalképek
Tartalom