Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
Vasárnap, 1970. dec. 6. ÉSZAK.MAGYARORSZÁG 3 interjú dr. kádár Lászlóval, a Magyar Beruházási ltank megyei igazgatójával A párt X. kongresszusán, mind a beszámolókban, mind. a felszólalásokban foglalkoztak a beruházásokban elért eredményeinkkel, gondjainkkal, s a tennivalókkal. A borsodi helyzetről beszélgettünk. dr. Kádár László elvtárssal,, a Magyar Beruházási Bank Borsod megyei igazgatójával. Az első kérdés: 1970-ben, IU. ötéves tervünk utolsó évében milyen eredményeket értünk el, mlyen tendenciák jellemzik e tevékenységet? — Az 1970-es évi beruházási tevékenységet némi megélénkülés jellemezte, különösen a tanácsi lakások építésében és a vállalatok saját beruházásaiban — hangzik a tájékoztatás. — Sok beruházás jól és jó ütemben halad előre, annak ellenére, hogy az árvíz, majd az erűk átcsoportosítása miatt több helyen jelentős1 lemaradás következett be. Hátráltatta az építést az év eleji kedvezőtlen időjárás, valamint az egyes építési anyagok hiánya is. Mindezek ellenére a beruházás várhatóan mintegy 9 százalékkal haladja meg az előző évit. — Közismert a beruházási Javak piacán tapasztalható feszültség. Várható-c ebben változás? — A feszültség, különösen az építésben változatlanul megvan. Jelentős enyhülésre sajnos, a közeljövőben, de talán a következő években sem lehet számítani. Az építésben tapasztalható kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot, az építőipari kapacitást. A megye építőipari vállalatainál az év háromnegyed évében a visszautasított építések összege megközelítette a félmilliárd forintot (!). A megoldásban történt előrehaladás. Az építőipar ez évtől kezdődően állami támogatással és a beruházási hitel igénybevételével növelheti kapacitását. Természetesen ennek megvalósítása időt igényel. Ebben az évben az Eszakmagyarországi Állami Építőipari Vállalat, valamint a Miskolci Mélyépítő Vállalat kapott állami támogatást és hitelt, a közmű- és mélyépítő kapacitás bővítésére. A negyedik ötéves tervvel kapcsolatos feladatokhoz azonban szükség van további megoldásokra. — Milyen következményekkel jár az „egyensúlytalanság” a beruházásokra, azon túlmenően, hogy a vállalatok, tanácsok nem tudják teljes egészében kihasználni pénzügyi lehetőségeiket? — Az egyik legkárosabb következménye, hogy indokolatlanul megnő a beruházások „átfutási” ideje, „eltolódik” a termelés kezdete. Ez kiesést okoz a nemzeti jövedelemben, s a beruházás összege emelkedik Az építő vállalatok előnyös helyzete révén nő az építtetők kiszolgáltatottsága, és a válogatás lehetősége különösen a kis beruházókat sújtja. Az „elhúzódó” beruházások késleltetik az új technika bekapcsolását a termelésbe, s a műszaki fejlesztést. Ez bizonyos mérvű „tempóveszteséget'’ idéz elő a gazdasági növekedésben is. — A vállalatok az új gazdasági mechanizmusban közvetlenül Is érdekeltté váltak a beruházásokban. Évczheiő-c ez ■z érdekeltség a válla- 'aíi döntésekben, s a beruházások megvalósításában? Mindenekelőtt a döntés előkészítésének fázisában mutatkozik kedvező változás. Növekvő felelősségérzet tapasztalható a saját eszközök felhasználásában. Nagyobb körültekintéssel keresik a hatékonyabb, az intenzív megoldásokat. Az építkezések a gépi beszerzések műszaki és gazdasági előkészítésében azonban még sokszor tapasztalható a kellő gondosság hiánya. Az előkészítésben már nincsenek részletesen körülírt szabályok, így az önállóság sokszor lényeges kérdésok „el- nagyolását” is megengedi. Ez, valamint az építkezések hosszú ideje lényegi okozója a többletköltségeknek, így az egyenes beruházások jelentősen többe kerülnek az eredetileg tervezett összegnél. Az érdekeltségi tényezők még nem érvényesülnek erőteljesen az állami döntésű beruházásoknál, az állami pénzeszközök felhasználásában. — Az állam a hiteleken keresztül befolyásolhatja a vállalatok döntéseit. Hogyan érvényesül ez az 1970. évi beruházási hitelekben? — A hitelezési gyakorlat mindenekelőtt azt mutatja, hogy a vállalatok fejlesztési politikájában, magatartásában általában pozitív változások álltak be. A legjobb, a leggazdaságosabban előkészített beruházások a hitelcélokkal kapcsolatosak. A hitelszféra így viszonylag szűk körre hat. Ennek oka a hiteleszközök korlátozott volta. A hitelek igénybevételi lehetőségét tovább szűkíti, hogy hosszú lejáratú hitelt csak az államilag előnyben részesített célokra lehet igénybe venni. — A szocialista gépimport széles körű preferálásával összefüggésben, ez évben növekedett a hitel iránti kereslet. Az 1970. évi 520 millió forint igényből 226 millió forint szocialista gépimport. Ezeket az igényeket szinte már ki is elégítettük; Megyénkben is, az országos arányokkal megegyezően, az állami gazdaságoknál és a közúti járműközlekedésben vették elsősorban igénybe a hitelt a szocialista importhoz. A hitellejárat szempontjából egyre inkább a hosszú lejáratú hiteligények kerülnek előtérbe. Negatív jelenség, hogy megyénkben a fizetési mérleget javító, a vas- és műszaki hiánycikkek felszámolását célzó, a kereskedelmi raktárépítéseket, valamint a lakossági javító-szolgáltató tevékenységet segítő hiteligényekkel a vállalatok alig jelentkeztek. Az eddigi hiteligények azt tükrözik, hogy a vállalatok általában gazdaságos, intenzív fejlesztésre törekednek. A vállalatok átlagosan 100 forint beruházással 22 forint nyereséget tudnak elérni. Ez azt jelenti, hogy a beruházások összege a nyereségből négy és fél, 5 év alatt megtérül. — Miben lehet összefoglalni a legfontosabb célkitűzéseket? — A negyedik ötéves terv a jelenlegi tervidőszak legfontosabb feladatai megvalósításának továbbfolytatását jelenti. Számításaink szerint a beruházási tevékenység és a gazdasági fejlődés a kő- ! vetkező tervidőszakban számottevő mértékben felgyor- sül. — A gazdálkodó szerveknél, mindenekelőtt a válla- i latoknál és a szövetkezetek- j nél tervszerűen folyik a ne- j gyedik ötéves tervre vale '• felkészülés. Jelenleg a sza- | bályozó rendszer részletesebb változásait tanulmányozzák. Ezt követően kerül sor az előzetes fejlesztési ei- I képzelések pontosítására, fi- j nomítására. A gazdálkodó szervek negyedik ötéves tervre vonatkozó elképzelései, tervei a jövő év első felében alakulnak ki, s nyerik el régleges formájukat. — A jelenlegi helyzetben megyénk gazdasági, s területi fejlődését lényegében a központi és az ágazati, valamint a tanácsi és a vállalati 1 előzetes tervekre, elképzelésekre lehet alapozni. Az uj ötéves tervben várható fejlődés legáltalánosabb vonásai: a termelőerők kapacitásának, műszaki színvonalának, az intenzív fejlesztési célok arányának további erőteljes növekedése. Ezek a vonások a termelőszektor minden területén jellemzői a . fejlesztési célkitűzéseknek. Az intenzív fejlesztésre való törekvés tükröződik az ágazati struktúra bizonyos mérvű átrendeződésében és a gyártmánystruktúra ked ve- zőbb irányú változásaiban is. Az utóbbiban azonban a fogyasztói orientáció még mindig nem érvényesül kellőképpen a fejlesztési célkitűzések jelentős részében. — A negyedik ötéves tervben — várhatóan — megyénk, mint az ország második ipari centrumának súlya, helyzete, még inkább megerősödik. A beruházás ágazati és területi koncentráltsága a korábbi időszakhoz képest is növekszik. Ennek eredményeképpen a megye arculata, a termelőerők struktúrája és a területi elhelyezkedések szempontjából — mondotta dr. Kádár elvtárs —, továbbra is nehézipari jellegű, és erősen a Sajó völgyében koncentrált marad. Csorba Barnabás Kél város, egy járás A negyedik ötéves terv során az ország számos járása, városa kap központi támogatást. Borsod megyére vonatkozóan a sátoraljaújhelyi járás, Sátoraljaújhely és Sárospatak részesül ebből a központi támogatásból, amelynek lényege egyebek között a tanácsi irányítással történő iparfejlesztés. A megyei tanács illetékesei e három területen felmérést végeznek; tárgyalnak a helyi vezetőkkel, érdeklődnek az igények után. A két város és az egy járás összesen 15 millió forintot kap, hogy kialakítsa az optimális ipari szerkezetet. A kormány határozata szerint az alap egyetlen beruházás támogatására is felhasználható. A megyei tanács tervosztályán feltételezik: a 15 millió forintot nem új létesítmény felépítésére fordítják, hanem a meglevő ipari üzemek, szövetkezetek bővítésére, fejlesztésére. Az iparfejlesztési alappal Sátoraljaújhely, a sátoraljaújhelyi járás és Sárospatak részben a munkaerő- felesleg enyhítésén is segít, ám a fő cél az igen intenzív termelés, a piacon is helytálló termékek előállítása. A megyei tanács a konkrét beruházási tervet, az alap felhasználásának irányát ez év végéig elkészíti. A két 'Városi és az egy járási tanács, valamint a pártbizottság addig nyújtja be igényeit: hol szükséges a leghatékonyabb ipari fejlesztés területükön. (gl) Százezertől a tízmillióig Jubilált a Sátoraljaújhelyi Cipész Szövetkezet (Levelezőnktől) Pár nappal ezelőtt szerény kis ünnepséget tartottunk. Emlékeztünk, és örültünk a fejlődésnek. A jubileumi találkozón az alapítók visszaemlékeztek rá, hogyan is kezdtük ezelőtt 20 évvel, s milyen fejlődést értünk el. A Sátoraljaújhelyi járási Cipész és Szolgáltató Ktsz ■alapjait 1950. november 8-án 17 kisiparos alapozta meg. Bátorság kellett, a még ki nem próbált úthoz. Bátorság, hiszen a tizenhét kisiparosnak összesen 2400 forint pénzünk volt. De bíztunk a jövőben, magunk mögött éreztük a párt, a kormány és a tanács támogatását. 1950-ben. mi alakítottuk meg Sátoraljaújhelyen az első kisipari szövetkezetét. Ezzel megindult a folyamat, amelynek végeredménye, hogy helységünket a szövetkezetek városának is szokták nevezni. Jó volt az indulás, jó volt a példamutatás. Kantunk helyiséget a tanácstól, bevittük a szövetkezetbe szerény munkaeszközeinket, szerszámainkat. Kölcsönpénzen vásároltunk bőranyagokat, kellékeket, és ami leellelt a cipészipari munka megkezdéséhez. É.jl nappallá téve dolgoztunk. A lakosság rokon- szenvvel kísérte munkánkat, s kaptunk hőven me-t-om)». lést. • Érdemes elmond Imv 1950-ben 100 ezer forintos termelési értéket adtunk. Létszámunk évről évre Ce'- lődött, s mi gazdagabbak és erősebbek lettünk. A sátoraljaújhelyi járás területén 11 fiókunk van, s összesen 168- an vagyunk a szövetkezetben. Termelési értékünk a százszorosára, évi 10 millió forintra nőtt. Vagyonunk megközelíti a 3 millió forintot Éves terveinket mindig teljesítettük, a lakosság bizalmát élvezzük. Úgynevezett mértékes cipőinket Sátoraljaújhelytől Szegedig, s a határon túl is ismerik. Most újabb fejlődés előtt állunk. A IV. ötéves terv időszakában új üzemházat építünk. Az első ütem jövőre, a második 1972-ben. a harmadik ütem pedig 1975- ben valósul meg. Iván László ktsz-elnök Elődeink nyomdokain D ecember 7-ét nem jelöli piros betűvel a naptár. Számunkra, magyar újságírók számára azonban december 7-c minden évben ünnep — a magyar újságírás legjobb, legforradalmibb hagyományaira való emlékezés napja — 1962 óía a magyar sajtó napja. A magyar sajtó több mint két és fél évszázados története bővelkedik haladó és tiszteletre méltó hagyományokban. A Mercurius Hun- garicus, a későbbi Mercurius Veridicus ex Hungária (Igazmondó Magyar Mercurius), vagy az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó megjelenésére éppúgy büszkék vagyunk, mint az 1848—49-es polgári forradalom és szabadság- harc sajtójára — Táncsics Munkások Újságára; Kossuth Hírlapjára; s a polgári sajtó haladást szolgáló értékeire. Számunkra érték, és a legjobb értelemben vett példakép ma is az újságíró és publicista Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Thuri Zoltán, különösen pedig Ady Endre, de Kaffka Margit, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond is. A legjobb értelemben miénk c tekintetben Juhász Gyula, Móra Ferenc, Bálint György és>min- denki. aki a toll fegyverével kora követelményeinek megfelelően küzdött népűnk szabadságáért és felemelkedéséért — a haladásért. A leghaladóbb hagyomány pedig félreérthetetlenül a munkásosztály, az egész magyar nép érdekeiért immár több mint fél évszázada minden történelmi helyzetben következetesen harcoló kommunista pártsajtó. Elsősorban a KMP lapja, a Vörös Újság, amelynek első példányszáma 52 évvel ezelőtt, 19.18. december 7-én hagyta el a nyomdát. Két évvel ezelőtt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya Budapesten, ünnepi ülésen emlékezett meg a Vörös Újság megjelenésének fél évszázados jubileumáról. Ez alkalomból a .MÜOSZ korhű formában újranyomatta és megjelentette a Vörös Újság első számát. Elolvasva ezt, s a Vörös Újságról megjelent publikációkai. mindenki számára világos lehet, miért «árijuk leghaladóbb hagyománynak és példaképünknek a Vörös Újságot. Meri annak tari- Mint ahogy példakép szamunkra ma. a m cg váltó- folt történelmi helyzetben ■s Ku„ Béla. Rudas László, I ago Béla. László Jenő Szamuely Tibor és a többi kitűnő tollú kommunista újságíró publicisztikai tevékenysége is. természetesen legjobb hagyományaink között íarl- ■Pik számon a Dolgozók Lap- jaí. s a Szabad Népet is, eltekintve a személyi kultusz 1ÖrlÖ,,t ''Uzulásai- ,, ,A. Szabad Nép értékes munkássága olyannyira példakép. hogy népi államunk erről évre első szerkesztőjéről, a mártírhalált halt RófüHfi#*”",®?1 cIneveZ(!“ kitüntetesse! jutalmazza a legeredményesebb újságírókat. , A 11 apja azonban nemcsak es nem is elsösormelen ha<D'°mányok IM Äre nvi,!‘ alkal- " ' Sokkal »>kább a szám- 'e esre, a feladatok mérletuvlZrC- - A,apvctö feladatunkat mi ma abban látjuk hogy elődeink, példaképein]- nyomdokain haladva. ^," nunk gazdag eseményeinek gviink°rnít' kr<)n‘kásai Ic- grunk. hogy korunk követelményei szerint következetesen szolgáljuk hazánk érdekeit“ h Pito népünk szakba ,S1? ,a M<vn ««- d^ óí»t^yÜnk "’cg minden tőlünk telhetőt a X hafározaa mák végrehajtásáért; hogy a toll fegyverével egven- gessuk a béke, a szocialista jovo, » haladás útjait T’ írfs tudni, bogv J munkánkban nem hogy SE-rUHKS<’t|' ll0í:y """'S.i.ik ink kiii'c-aSOink- fm-dezö• kulso munkatársaink nyomdász barátaink, após-' l^ hJó a ,aptrrJesztők szée?érM -‘,a’ f «eyanszerte a v • - do,*Mik ma ladó «Sí. lto5°.n mi«den haéu b5?“ “iságíró. minőén becsületes ember. Ez a biztatás, bátorítás és segítségnyújtás mindem,« ’zén'h.^T'0 erőforrás hez hivatásunk teljesítéséFejlődő bolthálózat V"' x - ; A IV. ötéves íerv esztendeiben Borsodban tovább gyarapodik a közélelmezés apparátusa. fejlődik a megye kereskedelmi hálózata, új üzletek épülnek városainkban. községeinkben. Képünkön: szép kivitelű, s a hegyvidéki környezethez alkalmazkodó stílusú élelmiszerbolt. Ezeket a szép, modern üzletházakat a Megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervdokumentációja alapján építik a borsodi községekben.
