Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

Szerda, 1970. dec. 30. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az egész tudománnyal nem lehet versenyre kelni Beszélgetés Erdey-Grus Tiborral Fártunk X. kongresz- szusán ő is a meghívottak között ült. Olykor villám-véleménycse- 1 rére összesúgott szomszédjá­val. ..Nagyszerűen beszél dr. Márta Ferenc, a szegedi egye­tem rektora”. „Szellemes ember Keres Emil” ... Érde­kes portréját neves rajzoló a helyszínen .megörökítette. Is­merősök: tudósok, pártmun- ' kasok, régi barátok és tiszte­lők vették körül a szünet­ben. S a fárasztó figyelés, a teljes-embert kívánó hat nap közben szakított néhány per­cet az újságíró számára is. Erdey-Grüz Tibor fiziko- kémikus, a Budapesti Tudo­mányegyetemen tanít és az Akadémia elnöke. Kétszer tüntették ki Kossuth-díjjal. Tudományos munkái a fizi­kai kémia, különösen az elektrokémia, az elektrodit- oldatokban és az elektródok felületén végbemenő folya­matok tanulmányozásából születtek. Jctcnleg a vizes oldatokban bekövetkező szál­lítási folyamatokról ír köny­vet. A belső szállításról, a diffúziós vezetésről. Könyveiről szűkszavúan nyilatkozik, egyéb kutatásai­ról azonban örömmel tájé­koztat. Évek óta, szünet nélkül kí­sérletezik: melyek jelenlegi viszonyaink között a legmeg­felelőbb módszerek a felsőfo­kú oktatásban. Karunk egyik jellemző ellentmondásának megoldásában szeretne segí­teni, hiszen gátló kísérője fejlődésünknek az oktatás mai módszere. Tudomásul kellene venni, — mint mon­dotta —, hogy bármennyire erőltetjük, az emberi agy be­fogadó képessége nem nő arányosan a technikai, tudo­mányos élet gyorsuló folya­matával. Az egyetemi okta­tásban. sem lehet versenyez­ni a tudomány rohamos fej­lődésével. Arra kellene koncent­1 rálni, hogy a fia­talság képes legyen önállóan gondolkodni, önmagától ki­választani a lényegest; Az egyetemi tanulmányok elvég­zése után legyen olyan kész­ség, képesség a fiatalságban, hogy önállóan is megszerez­ze alaptudásához azt a konk ­rét tudást, amire társadalmi és szakmai munkájához fel­tétlen szüksége van. Az egye­temi tanulmányi idő rövid ahhoz, hogy mindannak az ismeretanyagnak birtokába jussanak, amellyel egy em­beröltőt hasznosan végigmun­kálkodhatnak. Sajnos, a felsőfokú okta­tásban eddig azon érvek előtt hajoltak meg, amelyek annak hasznossága mellett szállnak síkra, hogy mindent megismertessenek az egye­temistákkal: a régi és az ar­ra épülő, gyorsan fejlődő mai, holnapi tudományt is. Minden tanár sulykolja saját tantárgya anyagát, és nincs tekintettel tanítványai véges erejére. Kevés oktató hajlan­dó észrevenni, hogy ez a módszer kudarcra ítéltetett. Az egyetemisták pedig éjjel- nappal tanulnak, hogy meg­feleljenek a követelmények­nek, jól vizsgázzanak, s az állandóan frissülő tudomány teljes megismeréséért kelnek versenyre. Ezt az igyekeze­tei azonban nem kísérheti siker, legfeljebb idegeskedés, a fiatalok gyakori. „kiboru­lása”. Ha „mindent” meg akar­nak tanítani a tanárok, és feltételezzük, hogy az egye­temisták „mindent” megta­nultak, akkor isi a tanulmá­nyi évek befejezése után kéí- három esztendővel már rész­ben elavult ismeretekkel rendelkeznek, mert a techni­ka, a tudomány a kor köve­telményeinek megfelelően, hatványozottan fejlődik to­vább. — Az a . véleményem —, mondotta Érdey-Gruz Tibor — nem az egész tudomány­nyal kell bíróikra kelni, ha­nem meg kell vizsgálni, mennyi az a tárgyi ismeret- mennyiség, amennyivel az ifjú szakembereknek feltét­len rendelkezniük kell. A tudomány alapjait, a tudómá- nyos gondolkodásmódot sajá­títsák el, legyenek arra ké­pesek, hogy felkutassák, hon­nan kaphatják a korszerű in­formációt, miképpen teremt­hetik meg önmaguk tovább­képzését. így biztosíthatja az egyelem az alapokat, az igé­nyesség felkeltését, különö­sen akkor, ha az egyetemi tanároknak sikerült megér­tetniük diákjaikkal: az egye­temi tudás nem az a fajta tőke, amelynek kamataiból egy életen át gond és tanu­lás nélkül megélhetnek. Csu­pán indulási lehetőség, amellyel alkalmazkodni lehet a változó, alakuló viszonyok­hoz, amelyre építeni lehet a választott hivatáshoz szüksé­ges újabb és újabb ismeret- anyaggal. Kell-e új jogosítvány? Egy levélírónk, aki tizen­hat éve vezet már Csepel tehergépkocsit, korára való hivatkozással kérte, hogy he­lyezzék át egy ZUK teher­gépkocsira, amelyen — úgy gondolja — könnyebb lesz majd dolgoznia. Kérését nem teljesíthették, arra való hi­vatkozással. hogy a KRESZ szerint, 35 mázsa összsúlyú gépkocsit, még ha tehergép­kocsi is, nem vezethet csak akkor, ha levizsgázik sze­mélygépjármű-vezetésből is. Mint írja — a KRESZ-ben valóban így van. de hallal- la. hogy van olyan utasítás, amely szerint tehergépkocsi jogosítvánnyal minden teher- géokocsit lehet, vezetni. Kéri — mivel ez a ké-iés sok gépkocsivezetőt érint, érde­kel — lapunk hasábjain ad­junk felvilágosítást. A Borsod megyei Rendőr- íőkupilányság közlekedésren­dészeti osztályáról Hever István rendőralezredes, al­osztályvezető az alábbi tájé­koztatást adta: „Tehergépkocsi vezetésre jogosító gépjárművezetői iga­zolvánnyal minden olyan gépkocsi vezethető, .amely tehergépkocsi rendszámmal ván ellátva, és nem’ minősül különleges gépjárműnek. Azt, hogy tehergépkocsi­nak minősüí-e, vagy sze­mélygépkocsinak. u kiadót L forgalmi rendszám dönti el. nem pedig a gépjármű ön-, vagy összsúlya. A ZUK-tipu- sú tehergépjármű vezetői engedéllyel vezethető. Ugyan­is a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium Autófel- ügyeletének 1970. november 2-án kiadott, 7/1970. számú körlevele alapján a ZUK-tí- pusú gépjárművek tehergép­kocsinak minősülnek, függet­lenül attól, hogy esetleg té­vedésből személy-, vagy au­tóbuszrendszámmal leltek el­látva. A levélíró tehát a birto­kában levő tehergépkocsive­zetői igazolvánnyal ZUK-tf- pu.su tehergépkocsit vezet­het. Erdey-Gruz Tibor a termé­szettudománnyal foglalkozik. Fontosnak tartja, hogy a természettudomány eredmé­nyeit, tanításait felhasznál­ják a modern éleiben. Kü­lönböző körülmények között a törvények különösképpen érvényesülnek. Mindig a konkrét helyzet konkrét elemzése alapján lehet csak vizsgálódni. Ami ttz eszten­deig talán jónak is bizonyult, ma minden valószínűség sze­rint nem állja meg a helyét. Másra, újra van szükség. S ebben semmi következetlen­ség sincs, csak az állandó változás hű tükröződéséről van szó. IV1 Ilin Leni említette I LlddM III Epiey—Grúz Tibor az ismert gravitációs törvényt. A kő, ha 'elenged­jük, lefelé esik. Lehet azon­ban olyan körülmény, amikor a kő felfelé „esik”, azaz ma­rad. A követ egy fonalra függesztjük, a fonalat csigára fűzzük és másik oldalára ne­hezebb követ akasztunk. Ilyen esetben az előbb még lefelé eső kő, most ellenkező irányban felfelé fog mozogni. Ebben és a hasonló fizikai példákban senjmi különös sincs. Ettől meg a gravitá­ció törvénye változatlanul igaz, érvényes. Ez egyszerű, primitív példa, de ez is hoz­zásegít csodálatos dolgok megértéséhez. Mint ahogy a tudós elmon­dotta, a kongresszuson is az ragadta meg, hogy a társa­dalom összetett és ellentmon­dásos helyzetének részletes, tudományos elemzéséből ala­kult lei a megítélés és a cse­lekvés. A kongresszus előké­szítésében és a határozatok megfogalmazásában is ugyan­az a gondolkodásmód volt jellemző, mint ami a termé­szettudományok sajátja. S ez is természetes: nem lehet vá­laszfalat húzni a természet és a társadalomtudomány közé. Csupán módszereiben, eljárásaiban más, mint ahogy más az eljárás az új technikai megismerés és a természettudomány megisme­rés során is. A fejlődés min­dig az objektív törvények alapján megy végbe és ezt tükrözik a vizsgálódások, amelyeknek módszerei sajá­tosan alkalmazkodnak a vizs­gálandó témához — fejezte be nyilatkozatát Erdey-Gruz Tibor. Sági Agnes Pillanatkép az Ongai Csavarárugyárból A termelési főmérnök kí­váncsian pillant fel. A négy ember szinte berobban az ajtón. — Itt van a műszaki jegy­zőkönyv, itt vannak az átvé­teli lapok. Az adott szót tel­jesítettük. Hol a konyak? A főmérnök derűsen el­mosolyodik. A szerszámüzem szocialista brigádja vállalta, hogy a kongresszusi verseny­ben 12 gépet generáloz. Olyan munka ez, amire korábban egy év is ráment. A főmér­nök tamáskodott, hogy ezt aligha tudják megcsinálni. Amazok kötötték az ebet a karóhoz, márpedig amit ők ígértek, az úgy is lesz. Ekkor kötötték a fogadást, amely­nek az ára egy üveg konyak, amit a vesztes örömmel fizet ki. — Én is tartom a szava­mat. Szilveszter előtt, haza­felé menet megkapják. Tizenötmillió forint értékkel több Ez a „villámjelenet” sokat elárul az Ongai Csavaráru- gyár életéről. A szerszám- tizem munkájával kapcsola­tosan korábban voltak kifo­gásolnivalók. Ebben az év­ben a szisztematikus meg­előző karbantartással sok ezer óra kiesett időt, sok gépromlást előztek meg. Munkájukat Lukács László, a csavargyár vezetője úgy jel­lemzi, hogy az "utolsó negyed­évben például olyan és any- nyi munkát végeztek el, amihez korábban egy év volt szükséges. Az egész gyárra vonatkozóan ezt mondja: —* Az emberek nagyon be­csületesek. sokszor megfeszí­tett tempóban dolgoznak. So­kat javult a munkafegyelem, a hozzáállás. Karácsony előtt . például az új szakszervezeti titkárral végig jártuk a mun­kahelyeket. Sok asszony, több gyermekes családanya dolgozik itt, akikre otthon nagy munka várt.» Mégis be­csülettel ledolgozták az utol­só perceket is. Az üzemek között valóban ■ vetélkedés folyik. A csavar IV. elsőnek, december 11-én befejezte éves tervét, azóta a többi üzemeknek segít. A csavar II. pedig a belső kulcsnyílású csavarok készí­tésében ért el igen szép ered­ményt. Egyetlen hónap alatt annyit termeltek belőlük, mint máskor egy negyedév alatt. Pontos ütemtervet ké­szítettek, mintaszerűen elő­készítették az anyagokat, a szerszámokat, ellenőrizték a feladatokat. Hasonló dolgo­kat lehetne elmondani a töb­bi részlegekről is. A lényeg, ebben az évben az Ongai Csa\ irárugyár az elmúlt évi­nél 15 millió forint értékkel ad többet. S a 10 százalékos fejlődés, amit kizárólag a termelékenység növelésével biztosítottak, sokat- mondó. Megbecsülés és gondok A fejlődés több vonatko­zásban tapasztalható. Ez a jellemző az erkölcsi és anya­gi elismerésre is. A harmadik ötéves tervben 8 százalékkal nőtt a dolgozók jövedelme. Ez a környező üzemekhez vi­szonyítva cseppet sem mutat rózsás képet, örvendetes vi­szont, hogy a 8 százalékból 5,2 százalék erre az évre esik. A korábbinál fokozot­tabban elismerik, ösztönzik a szocialista brigádok munká­ját, s ennek áz eredménye nem is marad ei. Az Ongai Csavarárugyár 'sok gonddal is küzd. A gon­dok egyike az anyagellátással függ ' össze. Ennek súlyossá­gát jellemzi, hogy az orszá­gos vállalat — amelynek egyik egysége az ongai üzem —, 3 millió értékkel csökken­tette a tervdt. Most az év vége felé a 45 —50 tonna rugós alátét sorsa okozott gondot. A legyártott anyagot az egyik veszprémi üzemnek kellett volna hőke­zelnie. Ez valamilyen ok mi­att nem tudta vállalni. A Debreceni Gördülőesapágy- gvárhoz fordultak segítségért. A GÖCS-beliek megértették az ongaiak gondját, amely valójában az alkatrész-ellátás ügye. Egy jármű viszi az anyagot, s hőkezelés után hozza vissza. És ez megint új gondot je­lentett. A rugós alátétekből 40 ezer csomagot kell elkészí­teniük, Hol kaphatnak ehhez elegendő munkaerőt? A hi­vatalház dolgozói vállalták, hogy saját munkájuk mel­lett segítenek, elvégzik a cso­magolást. A vállalás nagy elismerést váltott ki a fizikai dolgozók körében. Csorba Barnabás Készülnek fiataljaink a pataki diáknapokra A NAPOKBAN JELENT meg a KISZ Borsod megyei Bizottságának, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának és a sárospataki Rá­kóczi Gimnázium KISZ-bi- zottságának a felhívása Bor­sod, Hajdú, Szabolcs me­gyék, valamint Budapest. Debrecen, Miskolc középis­kolai és szakmunkástanulói­hoz, hogy készüljenek az 1971. május 16—19-e között megrendezendő hatodik sá­rospataki diáknapokra. Bu­dapest fiataljai ezúttal első ízben vesznek részt a nemes vetélkedésben, s ez minden bizonnyal még színesebbe, tartalmasabbá teszi az im már hagyományos ifjúsági találkozót. A diáknapok négynapos programján tömegpolitikai rendezvények és ifjúsági ta­nácskozások, különféle talál­kozók, kiállítások, sport- és szórakoztató műsorok . szere­pelnek, a középpontjába pe­dig azok a művészeti ágak kerülnek, amelyek során a fiatalok vers- és prózamon­dásban, a diákszínpad, szóló­ének, szólóhangszer, ének­kar. zenekar, népi és tánc­zeneivar, néptánc és társas­tánc terén megnyilvánuló te­hetségüket bemutathatják. Ezenkívül készíthetnek szép- irodalmi, történelmi, népraj­zi. mesterségrajzi, üzem tör­téneti pályaműveket, gyűjt­hetnek történelmi tárgyú néphagyományokat, pályáz­A Győri Textilmüvek több éves rekonstrukciójának eredmé nyeképpen a kikészítő üzem új berendezései megkezdték a munkát. A kikészítő üzem úgynevezett második szakaszá­nak rekonstrukciója 45 millió forintba került. Ennek keretében megkezdte munkáját az ún. Benningd- széleslebérító, as új hőrögzítő és a kondenzálőgép. hatnak képző-, iparművésze­ti és díszítőművészeti alkotá­sokkal, kisfilmmel, fotóval. A X. pártkongresszus fel­adatainak megvalósítása és a KISZ Vili. kongresszusára való felkészülés jegyében if­júsági nagygyűlést rendez­nek, amely kifejezésre futtat­ja majd ifjúságunk hazafias és internacionalista érzését, a szocializmus építésében és a tanulásban megnyilvánuló teltkészségét. A KlSZ-titká- rok, diáktanács-titkárok, klubvezetők és klubfelelősök számára tanácsközásokat tar­tanak, de alkalmuk lesz a fiataloknak arra is, hogy párt- és állami vezetőkkel, művészekkel, lapszerkesztők­kel találkozzanak, és sajátos problémáiról elbeszélgesse­nek. A diáknapok idején, rende­zik meg a szőlészeti-borásza­ti szakközépiskolák K1SZ- képviselöinek országos talál­kozóját is, amelynek színhe­lye a Sátoraljaújhelyi Szak- középiskola lesz, s ezen hí­res borvidékeink: Ábaúj- szántó. Tokaj, Sátoraljaúj­hely. Balatonfüred, Jászbe­rény, Pécs Sopron. Villánv szakközépiskolásai vesznek részt. Az esztergályos tanu­lók, kiváló ifjú szakmunká­sok és a szakma 'fiú meste­rei is találkoznak egvmás- sal, kiváló szakemberekkel és tapasztalatcserét folytat­nak el helyezkedésül- fejlődé­sük i°hetős£gpiWil. A FELHÍVÁST. AMEl.V részletesen ismerteti a pálya­művek beküldésének, a me­gyei fordulók lebonyolításá­nak és a jelentkezéseknek a határidejét, a fiatalok kellő időben megkaDták. így a ’é- li szünidőben mar lelkes buzgalommal készülnek is <i hatodszor megrendezésre ke­rülő sárospataki d -knanok- ra. Hegyi József Egy megnyert fogadás

Next

/
Oldalképek
Tartalom