Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-30 / 304. szám
Szerda, 1970. dec. 30. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az egész tudománnyal nem lehet versenyre kelni Beszélgetés Erdey-Grus Tiborral Fártunk X. kongresz- szusán ő is a meghívottak között ült. Olykor villám-véleménycse- 1 rére összesúgott szomszédjával. ..Nagyszerűen beszél dr. Márta Ferenc, a szegedi egyetem rektora”. „Szellemes ember Keres Emil” ... Érdekes portréját neves rajzoló a helyszínen .megörökítette. Ismerősök: tudósok, pártmun- ' kasok, régi barátok és tisztelők vették körül a szünetben. S a fárasztó figyelés, a teljes-embert kívánó hat nap közben szakított néhány percet az újságíró számára is. Erdey-Grüz Tibor fiziko- kémikus, a Budapesti Tudományegyetemen tanít és az Akadémia elnöke. Kétszer tüntették ki Kossuth-díjjal. Tudományos munkái a fizikai kémia, különösen az elektrokémia, az elektrodit- oldatokban és az elektródok felületén végbemenő folyamatok tanulmányozásából születtek. Jctcnleg a vizes oldatokban bekövetkező szállítási folyamatokról ír könyvet. A belső szállításról, a diffúziós vezetésről. Könyveiről szűkszavúan nyilatkozik, egyéb kutatásairól azonban örömmel tájékoztat. Évek óta, szünet nélkül kísérletezik: melyek jelenlegi viszonyaink között a legmegfelelőbb módszerek a felsőfokú oktatásban. Karunk egyik jellemző ellentmondásának megoldásában szeretne segíteni, hiszen gátló kísérője fejlődésünknek az oktatás mai módszere. Tudomásul kellene venni, — mint mondotta —, hogy bármennyire erőltetjük, az emberi agy befogadó képessége nem nő arányosan a technikai, tudományos élet gyorsuló folyamatával. Az egyetemi oktatásban. sem lehet versenyezni a tudomány rohamos fejlődésével. Arra kellene koncent1 rálni, hogy a fiatalság képes legyen önállóan gondolkodni, önmagától kiválasztani a lényegest; Az egyetemi tanulmányok elvégzése után legyen olyan készség, képesség a fiatalságban, hogy önállóan is megszerezze alaptudásához azt a konk rét tudást, amire társadalmi és szakmai munkájához feltétlen szüksége van. Az egyetemi tanulmányi idő rövid ahhoz, hogy mindannak az ismeretanyagnak birtokába jussanak, amellyel egy emberöltőt hasznosan végigmunkálkodhatnak. Sajnos, a felsőfokú oktatásban eddig azon érvek előtt hajoltak meg, amelyek annak hasznossága mellett szállnak síkra, hogy mindent megismertessenek az egyetemistákkal: a régi és az arra épülő, gyorsan fejlődő mai, holnapi tudományt is. Minden tanár sulykolja saját tantárgya anyagát, és nincs tekintettel tanítványai véges erejére. Kevés oktató hajlandó észrevenni, hogy ez a módszer kudarcra ítéltetett. Az egyetemisták pedig éjjel- nappal tanulnak, hogy megfeleljenek a követelményeknek, jól vizsgázzanak, s az állandóan frissülő tudomány teljes megismeréséért kelnek versenyre. Ezt az igyekezetei azonban nem kísérheti siker, legfeljebb idegeskedés, a fiatalok gyakori. „kiborulása”. Ha „mindent” meg akarnak tanítani a tanárok, és feltételezzük, hogy az egyetemisták „mindent” megtanultak, akkor isi a tanulmányi évek befejezése után kéí- három esztendővel már részben elavult ismeretekkel rendelkeznek, mert a technika, a tudomány a kor követelményeinek megfelelően, hatványozottan fejlődik tovább. — Az a . véleményem —, mondotta Érdey-Gruz Tibor — nem az egész tudománynyal kell bíróikra kelni, hanem meg kell vizsgálni, mennyi az a tárgyi ismeret- mennyiség, amennyivel az ifjú szakembereknek feltétlen rendelkezniük kell. A tudomány alapjait, a tudómá- nyos gondolkodásmódot sajátítsák el, legyenek arra képesek, hogy felkutassák, honnan kaphatják a korszerű információt, miképpen teremthetik meg önmaguk továbbképzését. így biztosíthatja az egyelem az alapokat, az igényesség felkeltését, különösen akkor, ha az egyetemi tanároknak sikerült megértetniük diákjaikkal: az egyetemi tudás nem az a fajta tőke, amelynek kamataiból egy életen át gond és tanulás nélkül megélhetnek. Csupán indulási lehetőség, amellyel alkalmazkodni lehet a változó, alakuló viszonyokhoz, amelyre építeni lehet a választott hivatáshoz szükséges újabb és újabb ismeret- anyaggal. Kell-e új jogosítvány? Egy levélírónk, aki tizenhat éve vezet már Csepel tehergépkocsit, korára való hivatkozással kérte, hogy helyezzék át egy ZUK tehergépkocsira, amelyen — úgy gondolja — könnyebb lesz majd dolgoznia. Kérését nem teljesíthették, arra való hivatkozással. hogy a KRESZ szerint, 35 mázsa összsúlyú gépkocsit, még ha tehergépkocsi is, nem vezethet csak akkor, ha levizsgázik személygépjármű-vezetésből is. Mint írja — a KRESZ-ben valóban így van. de hallal- la. hogy van olyan utasítás, amely szerint tehergépkocsi jogosítvánnyal minden teher- géokocsit lehet, vezetni. Kéri — mivel ez a ké-iés sok gépkocsivezetőt érint, érdekel — lapunk hasábjain adjunk felvilágosítást. A Borsod megyei Rendőr- íőkupilányság közlekedésrendészeti osztályáról Hever István rendőralezredes, alosztályvezető az alábbi tájékoztatást adta: „Tehergépkocsi vezetésre jogosító gépjárművezetői igazolvánnyal minden olyan gépkocsi vezethető, .amely tehergépkocsi rendszámmal ván ellátva, és nem’ minősül különleges gépjárműnek. Azt, hogy tehergépkocsinak minősüí-e, vagy személygépkocsinak. u kiadót L forgalmi rendszám dönti el. nem pedig a gépjármű ön-, vagy összsúlya. A ZUK-tipu- sú tehergépjármű vezetői engedéllyel vezethető. Ugyanis a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium Autófel- ügyeletének 1970. november 2-án kiadott, 7/1970. számú körlevele alapján a ZUK-tí- pusú gépjárművek tehergépkocsinak minősülnek, függetlenül attól, hogy esetleg tévedésből személy-, vagy autóbuszrendszámmal leltek ellátva. A levélíró tehát a birtokában levő tehergépkocsivezetői igazolvánnyal ZUK-tf- pu.su tehergépkocsit vezethet. Erdey-Gruz Tibor a természettudománnyal foglalkozik. Fontosnak tartja, hogy a természettudomány eredményeit, tanításait felhasználják a modern éleiben. Különböző körülmények között a törvények különösképpen érvényesülnek. Mindig a konkrét helyzet konkrét elemzése alapján lehet csak vizsgálódni. Ami ttz esztendeig talán jónak is bizonyult, ma minden valószínűség szerint nem állja meg a helyét. Másra, újra van szükség. S ebben semmi következetlenség sincs, csak az állandó változás hű tükröződéséről van szó. IV1 Ilin Leni említette I LlddM III Epiey—Grúz Tibor az ismert gravitációs törvényt. A kő, ha 'elengedjük, lefelé esik. Lehet azonban olyan körülmény, amikor a kő felfelé „esik”, azaz marad. A követ egy fonalra függesztjük, a fonalat csigára fűzzük és másik oldalára nehezebb követ akasztunk. Ilyen esetben az előbb még lefelé eső kő, most ellenkező irányban felfelé fog mozogni. Ebben és a hasonló fizikai példákban senjmi különös sincs. Ettől meg a gravitáció törvénye változatlanul igaz, érvényes. Ez egyszerű, primitív példa, de ez is hozzásegít csodálatos dolgok megértéséhez. Mint ahogy a tudós elmondotta, a kongresszuson is az ragadta meg, hogy a társadalom összetett és ellentmondásos helyzetének részletes, tudományos elemzéséből alakult lei a megítélés és a cselekvés. A kongresszus előkészítésében és a határozatok megfogalmazásában is ugyanaz a gondolkodásmód volt jellemző, mint ami a természettudományok sajátja. S ez is természetes: nem lehet válaszfalat húzni a természet és a társadalomtudomány közé. Csupán módszereiben, eljárásaiban más, mint ahogy más az eljárás az új technikai megismerés és a természettudomány megismerés során is. A fejlődés mindig az objektív törvények alapján megy végbe és ezt tükrözik a vizsgálódások, amelyeknek módszerei sajátosan alkalmazkodnak a vizsgálandó témához — fejezte be nyilatkozatát Erdey-Gruz Tibor. Sági Agnes Pillanatkép az Ongai Csavarárugyárból A termelési főmérnök kíváncsian pillant fel. A négy ember szinte berobban az ajtón. — Itt van a műszaki jegyzőkönyv, itt vannak az átvételi lapok. Az adott szót teljesítettük. Hol a konyak? A főmérnök derűsen elmosolyodik. A szerszámüzem szocialista brigádja vállalta, hogy a kongresszusi versenyben 12 gépet generáloz. Olyan munka ez, amire korábban egy év is ráment. A főmérnök tamáskodott, hogy ezt aligha tudják megcsinálni. Amazok kötötték az ebet a karóhoz, márpedig amit ők ígértek, az úgy is lesz. Ekkor kötötték a fogadást, amelynek az ára egy üveg konyak, amit a vesztes örömmel fizet ki. — Én is tartom a szavamat. Szilveszter előtt, hazafelé menet megkapják. Tizenötmillió forint értékkel több Ez a „villámjelenet” sokat elárul az Ongai Csavaráru- gyár életéről. A szerszám- tizem munkájával kapcsolatosan korábban voltak kifogásolnivalók. Ebben az évben a szisztematikus megelőző karbantartással sok ezer óra kiesett időt, sok gépromlást előztek meg. Munkájukat Lukács László, a csavargyár vezetője úgy jellemzi, hogy az "utolsó negyedévben például olyan és any- nyi munkát végeztek el, amihez korábban egy év volt szükséges. Az egész gyárra vonatkozóan ezt mondja: —* Az emberek nagyon becsületesek. sokszor megfeszített tempóban dolgoznak. Sokat javult a munkafegyelem, a hozzáállás. Karácsony előtt . például az új szakszervezeti titkárral végig jártuk a munkahelyeket. Sok asszony, több gyermekes családanya dolgozik itt, akikre otthon nagy munka várt.» Mégis becsülettel ledolgozták az utolsó perceket is. Az üzemek között valóban ■ vetélkedés folyik. A csavar IV. elsőnek, december 11-én befejezte éves tervét, azóta a többi üzemeknek segít. A csavar II. pedig a belső kulcsnyílású csavarok készítésében ért el igen szép eredményt. Egyetlen hónap alatt annyit termeltek belőlük, mint máskor egy negyedév alatt. Pontos ütemtervet készítettek, mintaszerűen előkészítették az anyagokat, a szerszámokat, ellenőrizték a feladatokat. Hasonló dolgokat lehetne elmondani a többi részlegekről is. A lényeg, ebben az évben az Ongai Csa\ irárugyár az elmúlt évinél 15 millió forint értékkel ad többet. S a 10 százalékos fejlődés, amit kizárólag a termelékenység növelésével biztosítottak, sokat- mondó. Megbecsülés és gondok A fejlődés több vonatkozásban tapasztalható. Ez a jellemző az erkölcsi és anyagi elismerésre is. A harmadik ötéves tervben 8 százalékkal nőtt a dolgozók jövedelme. Ez a környező üzemekhez viszonyítva cseppet sem mutat rózsás képet, örvendetes viszont, hogy a 8 százalékból 5,2 százalék erre az évre esik. A korábbinál fokozottabban elismerik, ösztönzik a szocialista brigádok munkáját, s ennek áz eredménye nem is marad ei. Az Ongai Csavarárugyár 'sok gonddal is küzd. A gondok egyike az anyagellátással függ ' össze. Ennek súlyosságát jellemzi, hogy az országos vállalat — amelynek egyik egysége az ongai üzem —, 3 millió értékkel csökkentette a tervdt. Most az év vége felé a 45 —50 tonna rugós alátét sorsa okozott gondot. A legyártott anyagot az egyik veszprémi üzemnek kellett volna hőkezelnie. Ez valamilyen ok miatt nem tudta vállalni. A Debreceni Gördülőesapágy- gvárhoz fordultak segítségért. A GÖCS-beliek megértették az ongaiak gondját, amely valójában az alkatrész-ellátás ügye. Egy jármű viszi az anyagot, s hőkezelés után hozza vissza. És ez megint új gondot jelentett. A rugós alátétekből 40 ezer csomagot kell elkészíteniük, Hol kaphatnak ehhez elegendő munkaerőt? A hivatalház dolgozói vállalták, hogy saját munkájuk mellett segítenek, elvégzik a csomagolást. A vállalás nagy elismerést váltott ki a fizikai dolgozók körében. Csorba Barnabás Készülnek fiataljaink a pataki diáknapokra A NAPOKBAN JELENT meg a KISZ Borsod megyei Bizottságának, a megyei tanács művelődésügyi osztályának és a sárospataki Rákóczi Gimnázium KISZ-bi- zottságának a felhívása Borsod, Hajdú, Szabolcs megyék, valamint Budapest. Debrecen, Miskolc középiskolai és szakmunkástanulóihoz, hogy készüljenek az 1971. május 16—19-e között megrendezendő hatodik sárospataki diáknapokra. Budapest fiataljai ezúttal első ízben vesznek részt a nemes vetélkedésben, s ez minden bizonnyal még színesebbe, tartalmasabbá teszi az im már hagyományos ifjúsági találkozót. A diáknapok négynapos programján tömegpolitikai rendezvények és ifjúsági tanácskozások, különféle találkozók, kiállítások, sport- és szórakoztató műsorok . szerepelnek, a középpontjába pedig azok a művészeti ágak kerülnek, amelyek során a fiatalok vers- és prózamondásban, a diákszínpad, szólóének, szólóhangszer, énekkar. zenekar, népi és tánczeneivar, néptánc és társastánc terén megnyilvánuló tehetségüket bemutathatják. Ezenkívül készíthetnek szép- irodalmi, történelmi, néprajzi. mesterségrajzi, üzem történeti pályaműveket, gyűjthetnek történelmi tárgyú néphagyományokat, pályázA Győri Textilmüvek több éves rekonstrukciójának eredmé nyeképpen a kikészítő üzem új berendezései megkezdték a munkát. A kikészítő üzem úgynevezett második szakaszának rekonstrukciója 45 millió forintba került. Ennek keretében megkezdte munkáját az ún. Benningd- széleslebérító, as új hőrögzítő és a kondenzálőgép. hatnak képző-, iparművészeti és díszítőművészeti alkotásokkal, kisfilmmel, fotóval. A X. pártkongresszus feladatainak megvalósítása és a KISZ Vili. kongresszusára való felkészülés jegyében ifjúsági nagygyűlést rendeznek, amely kifejezésre futtatja majd ifjúságunk hazafias és internacionalista érzését, a szocializmus építésében és a tanulásban megnyilvánuló teltkészségét. A KlSZ-titká- rok, diáktanács-titkárok, klubvezetők és klubfelelősök számára tanácsközásokat tartanak, de alkalmuk lesz a fiataloknak arra is, hogy párt- és állami vezetőkkel, művészekkel, lapszerkesztőkkel találkozzanak, és sajátos problémáiról elbeszélgessenek. A diáknapok idején, rendezik meg a szőlészeti-borászati szakközépiskolák K1SZ- képviselöinek országos találkozóját is, amelynek színhelye a Sátoraljaújhelyi Szak- középiskola lesz, s ezen híres borvidékeink: Ábaúj- szántó. Tokaj, Sátoraljaújhely. Balatonfüred, Jászberény, Pécs Sopron. Villánv szakközépiskolásai vesznek részt. Az esztergályos tanulók, kiváló ifjú szakmunkások és a szakma 'fiú mesterei is találkoznak egvmás- sal, kiváló szakemberekkel és tapasztalatcserét folytatnak el helyezkedésül- fejlődésük i°hetős£gpiWil. A FELHÍVÁST. AMEl.V részletesen ismerteti a pályaművek beküldésének, a megyei fordulók lebonyolításának és a jelentkezéseknek a határidejét, a fiatalok kellő időben megkaDták. így a ’é- li szünidőben mar lelkes buzgalommal készülnek is <i hatodszor megrendezésre kerülő sárospataki d -knanok- ra. Hegyi József Egy megnyert fogadás