Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Péntek, 1970. nov. 13. Detroitiján a dolgozók győzelmével fejeződött be a General Motors munkásainak 58 napos, nagy sztrájk­ja. A képen: a győztes sztrájkolok a gyár udvarán el­égetik a sztrájkra hívó feliratot. Eilinyt Czeilier Sándor kiükereskedelűi ÉiiiszteríiolyEltes A Külkereskedelmi Minisz­térium vezetősége, MSZMP bizottsága és szakszervezeti bizottsága mély megrendü­léssel tudatja, hogy Czeitler Sándor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes 1970. novem­ber 12-én 40 éves korában váratlanul elhunyt. Czeitler Sándor elvtársat a Külkereskedelmi Miniszté­rium saját halottjának te­kinti. Temetéséről később történik intézkedés. Borsod megye gazdasági eredményei 1970. 1—111. negyedévben A Bukarestben tartózkodó lengyel párt- és kormány- küldöttség látogatást tett a bukaresti szerszámgép- gyárban. Képünkön középen Gomulka, a LEMP KB első titkára, a jobbszélen J. Cyrankiewicz miniszter- elnök. Hatalmas fejlődés (Folytatás az 1. oldalról) nyit meg a szerves vegyipa­ri termékek nagyarányú fej­lesztésére. Elmondotta, hogy a becslések szerint ez a be­ruházás mindössze 5—6 mil­liárd forintba kerül, viszont tízszer annyi terméket állít elő, mint a 2,6 milliárd fo­rintos beruházással felépí­tett, évi 24 ezer tonna kapa­citású polietiléngyár. Ebből az egy számadatból is kitű­nik, mily rendkívül gazda­ságos a 250 ezer tonnás eti­lén kapacitású üzem megépí­tése.' Az újságíróknak elmon­dotta. hogy az új olefinüzemben ter­melt etilént, amelyet a Len in város térségében lé­tesülő nagy kőolajfinomí­tóban nyert alacsony ok­tánszámú benzinből állí­tanak majd elő, mintegy 300 kilométeres csőveze­téken keresztül továbbít­ják a magyar—szovjet határ mentén levő Ka- luzsba. A szovjet fél a magyar ole­finért polietilénnel és más műszál- és műanyag alap­anyaggal fizet. Az értékes tájékoztató után az újságírók megtekin­tették a TVK-ról készült filmet, majd gyárlátogatáson ismerkedtek a kombinát főbb üzemeivel. Lovas Lajos A karachi merényiéiről A karachi repülőtéren no­vember 1-én történt merény­let ügyében a Jahja Khan, pakisztáni elnök által kine­vezett különbizottság még nem fejezte be a vizsgálatot. Megállapították azonban, hogy Mohamed Faroz teher- gépkicsivezető tudatosan, előre megfontolt szándékkal követbe el tettét, a merény­let Marian Spychalski, a len­gyel államtanács elnöke el­len irányult — mondja a lengyel fővárosban csütörtö­kön nyilvánosságra hozott sajtóközlemény. A PAP tudósítója kiemel­te, hogy a tehergépkocsi — amelyen ott díszelgett a „PIA” légitársaság jelvénye---- ni if? rtn** 1ór»ó.Cfa Rnv­ch alski elnöktől robogott az emberek Köze. u—oiuju, a következőkkel fejezi be: Marian Spychalski látogatá­sa a lengyel békepolitika ki­fejezője volt. A karachi me­rénylet nem ■változtatta meg ezt a politikát, amely kap­csolataink fejlesztését céloz­za minden országgal és nép­pel. FOGLALKOZTATOTTSÁG A vállalati munkaerő-gaz­dálkodásban kedvező válto­zások jelei tapasztalhatók. A foglalkoztatott létszám nö­vekedési üteme kedvezőbb, mint a gazdaságirányítási rendszer reformja utáni két évben, és a fluktuáció is mérséklődött. A munkaerőmozgásban mérséklődés tapasztalható. Az ipari munkásállomány kicserélődésének aránya (13,8 százalék) kisebb, mint a múlt évben (22,7 százalék). PÉNZ- ÉS ÁRUFORGALOM A lakossági pénzbevételek növekedési üteme (9,4 száza­lék) a múlt évinél erőtelje­sebb volt, az országost azon­ban nem érte el. (A mező- gazdasággal kapcsolatos be­vételek növekedési üteme (13,4 százalék) azonban 1,2 százalékkal magasabb az or­szágostól.) A lakossági készpénz-be­vételeknek közel háromötö­dét kitevő munkabérek nö­vekedési üteme (7,8 százaiéi:! magasabb a tavalyinál (6,9 százalék). A munkabér-kifi­zetések növekedésében a létszámemelkedésnek kisebb, az átlagkereseteknek na­gyobb szerepe volt. A lakosság pénzbevételei­nek nagyobb hányadát for­dította áruvásárlásra, mint 1969. év hasonló időszaká­ban. A lakossági készpénz­tartalékok számottevően csökkentek, s a takarékban elhelyezett betétek növeke­dési üteme is mérséklődött. A III. negyedévben az idényáras élelmiszerek ár­indexe erőteljesen emelke­dett. E cikkek I—III. ne­gyedévi árszínvonala — a féléves szintű, közel 10 szá­zalékos csökkenés ellenére — már 3,6 százalékos növe­kedést mutat, a múlt év azo­nos időszakához képest. Aá év eddig eltelt idősza­kában csupán a baromfi és tojás ánszintje nem emelke­dett egyetlen hónapban sem a múlt évi fölé. BERUHÁZÁS A megfigyelt 55 db fon­tosabb beruházásra, amelyek teljes költségelőirányzata mintegy 17 milliárd forint, az I—III. negyedév folya­mán 1105 millió forintot fordítottak. Az egyedi nagyberuházá­sok többsége befejezés elölt áll, illetve befejeződött. Az LKM elektroacélmű létesít - ményei közül a vácuumozót nem helyezték még üzembe, erre a IV. negyedévben ke­rül sor. A TVK polietilén- gyárban ebben a hónapban üzembe helyezik a polimer gyáregységet, melynek ter­vezett kapacitása évi 24 000 tonna polietilén granulátum. Az üzembe helyezés csak részleges lesz, mert az etilén gyáregység komplett próba- üzemelése most van folya­matban. A BVK pvc II. beruházás üzembe helyezési határideje 1969. december 31. volt. A munkák jelenle­gi állását és ütemét figye­lembe véve, a technológiai üzemeket és az ezt kiszol­gáló létesítményeket a poli­mer B strangja kivételével az év végéig várhatóan üzembe helyezik. A Borsodi Sör- és Maláta­gyár építésénél kisebb le­maradás tapasztalható, lét­számhiány miatt. Jó ütem­ben halad a Borsodi Regio­nális Vízmű IV. ütem kivi­telezése. A célcsoportos beruházá­sok körébe tartozó Miskolci Tejüzemben a tárgynegyed­év során megkezdődött, és jelenleg is tart a próbaüze­melés. Az egyéb állami beruhá­zásokhoz tartozó, sátoralja­újhelyi 22 munkahelyes ren­delő- és kórházrekonstruk­ció, valamint a kazincbarci­kai, 10 tantermes vegyipari szakközépiskola építési mun­káinál jelentős a lemaradás. A vállalati beruházások közül az LKM nemesacél­hengermű kivitelezését hát­ráltatja, hogy a Ganz-MÁ- VAG a csarnok vasszerke- zeténék szállításával késik. Áz ÓKÜ folyamatos acélön- tőmű beruházásához szüksé­ges terület-felszabadítási ter­vek és költségvetések elké­szültek. A csarnokalapok tervezéséhez a talajmechani­kai feltáró fúrásokat elvé­gezték. A KGMTI elkészí­tette a csarnokrendszer mű­szaki tervét. Kedvezően ha­ladnak az LKM bugacsiszo­ló üzem munkái. A negyedév folyamán töb­bek között üzembe helyez­ték a BVK hangya- és oxál- sav beruházás keretén be­lül a hangyasav üzemrészt: befejeződött a Putnoki Tég­lagyár rekonstrukciója; át­adták a miskolci Centrum Áruházat. ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű építő­ipari vállalatok és szövetke­zetek szeptember végéig 1590 millió forint értékű építési­szerelési tevékenységet vé­geztek, 14,6 százalékkal töb­bet, mint 1969. I—III. ne­gyedévben. A termelés leg­nagyobb mértékben (24,8 százalékkal) a Borsod me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnál nőtt. A kilenc hónap folyamán a szocialista építőipar átla­gosan 16179 főt foglalkozta­tott, 1290 fővel többet, mint egy évvel korábban. Az ösz- szes létszámon belül a mun­kások száma 9,8 százalékkal, az építőipari munkásoké 8,8 százalékkal nőtt. A munkások keresete 4,7 százalékkal emelkedett. A havi átlagos munkabér 2111. Ft volt, ami havonta 164 Ft, béren felüli személyi jöve­delemmel egészül ki. IPARI TERMELÉS ÉS TERMELÉKENYSÉG A III. negyedév folyamán a szocialista iparvállalatok 7,1 százalékkal növelték ter­melésüket az előző év azonos időszakához képest. I—III. negyedéves szinten a szocia­lista ipar termelése az orszá­gos 7,2 százaléktól kisebb mértékben, 6,2 százalékkal emelkedett. Az átlagnál job­ban nőtt a termelés a taná­csi és a szövetkezeti ipar­ban (15,6, illetve 16,1 szá­zalékkal). A termelés növekedésében tovább nőtt a termelékeny­ség szerepe. Míg az I. fél­évben a termelés növekedé­sét 70 százalékban fedezte az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedése, addig az I—III. negyedévben már 81 százalékban. VÖRÖSKŐY JÁNOS: 21. Az őrnagy leültette, és ci­garettával kínálta, majd bi­zalmas hangon megkérdez­te: — Remélem, tud hallgat­ni ? — Jelentem, igen. — Helyes. Szerelném, ha segítségemre lenne. — '•’•tettem. — Maga a gyakorlat éj­szakáién a lőszerszállítmányt követő kocsiban ült. Ha nem aludt, látnia kellett ennek s teherautónak a farát. Végig szemmel tarthatta. — íav volt. — Megtörténhetett-e, hogy arra a kocsira felcsempész­hetek valamit? — Jelentem, ezen magam is sokat töprengtem mór. Azt hiszem, igen — Hallatlan! — csattant fel Beke. — És miért nem jelentette? — Vártam, hogy hívatni fog. — Ez igaz. — Beke úgy tett, mintha elszégyellné ma­gát az igazságtalan heveske­désért. — Ne vegye zokon. . — Éjjel, amikor az oszlop megállt a sorompónál, szin­te abban a pillanatban, Gru­ber tizedes kinyitotta a ko­csiajtót. Mondom, a megál­lás pillanatában, amikor mi még csak fékeztünk. Az aj­tó ekkor eltakarta az út­menti árkot, ahonnan feldob­hattak valamit Gruberék- nak. Király, miközben elképze­lését közölte, magabiztos és határozott volt. De hangja az utolsó szavaknál hirtelen színtelenné vált. A nyitott ablakon egy fe­kete cica ugrott a szobába. KÉM REGÉNy — Kidobom — mondta az őrmester szolgálatkészen. — Hagyja — legyintett Beke, s szórakozottan meg­simogatta a cica fejét. A macska az asztalra telepe­dett és dorombolni kezdett. — Tehát Gruber tizedes .. — Társa, Boda, a gépko­csivezető afféle burzsoá elem. Dzsesszgitáros, vagy mi. Bekalandozta a fél vilá­got . . — Király sokatmon­dóan nézte Bekét, majd lop­va a macskára pillantott. A cica éppen szemközt ült ve­le. — Tgen, ezt figyelembe vesszük. Tudjuk, hogy Mün­chenben is járt... Beke felállt, sétálni kez­dett a szobában, majd az asztal túloldalához lépett, háttal Királynak. Alakja most eltakarta a macskát. A lámpa ekkor hirtelen toibúnyifc, a szoba sötétbe bo- rmti. — Áramszünet — mondta rekedten Király őrmester. Az őrnagy az ajtóhoz lé­pett, kinyitotta. A folyosón is vaksötétség volt. — Ügy tudom, kettős áramellátásunk van ... Király nem felelt azonnal. A kis, izzó parazsat nézte, a fekete macska szemét, amely­nek nem volt párja, s amely fenyegetően ragyogott felé a sötétben. Homlokán folyt a verejték. Keze lassan a re­volvere után nyúlt, aztán erőt vett magán, és elenged­te. „Nem vagyok észnél T” — gondolta. — Igen — nyögte ki, s közben az asztalhoz hajolt, hogy megriassza, és kizavarja a macskát. — Ejnye — mondta az őr­nagy —, mi baja azzal a ci­cával ? Beke az asztalhoz lépett, és háttal Királynak, a cica fölé hajolt. Az állat nyivákolt. „Most, most fog rájönni!” Az őrmester úgy érezte, hogy ütnie kell, ütni és me­nekülni. De reszketve és ha- lálsápadtan a helyén ma­radt. Zsebkendőért nyúlt, és letörölte arcáról a verejté­ket. A villany kigyulladt, Beke visszasétált az asztal túlol­dalára, és gyanútlan arccal leült. — Rágyújtunk? Az őrnagy, miközben tüzet adott, látta, hogy Király őr­mester krétafehér. — Na, maga nem jöl bír­ja a sötétséget! Mielőtt az őrmester feleit volna, az ajtón belépett Ébert. — Jelentem... — kezd­te. — Várj! — Beke Király­hoz fordult: — Köszönöm, hogy elmondta, amit tudott. Hasznát veszem. Most távoz­hat. Király inogva vigyázzba vágta magát, majd ‘ sarkon fordult, és kábultan kiment. A százados elmosolyodott. — Ezt, úgy látom, kikészí­tettük. Beke a zsebébe nyúlt, és egy darabka ragtapaszt hú­zott elő. — A cica tisztességesen vi­selkedett, kellőképp bírta a fél vakságot. Jókor is dobtad be. Persze, amikor a sötét­ben letéptem róla a tapaszt, azért nyivákolt egyet. Ha szemöldöke van, alighanem az is vele jött volna .. Mindegy, az a fontos, hogy hasznos dublőz volt! Király mindenesetre nem tudta megkülönböztetni a valódi­tól... Az, ha nem mérgez­ték meg, most nyilván a ba- konyfürti állomáson sétál­gat. .. * Kopogtak, majd Czukor lépett be. A „motorzseni”, akit szin­tén az irodára hívatták, szo­rongó képpel jelentkezett. A kérdés azonban, amit az őr­nagy feltett neki, merőben ártatlan volt. (Folytatjuk) MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termeles alakulását a közismerten rossz időjárás kedvezőtlenül befolyásolta. A legnagyobb mérvű visszaesés a kalászo­sok terméseredményeinél ta­pasztalható. A búza termés- mennyisége 29 százalékkal, a rozsé 55 százalékkal, az ár­páé 42 százalékkal kevesebb, mint 1969-ben volt. A szá- lasitakarmányak várható ter­mésmennyisége bár megha­ladja a múlt éfüt, a minősé­gi romlás azonban jelentős. A zöldségfélék közül elsősor­ban a paradicsomtermelésre hatott kedvezőtlenül az esős időjárás. A nagyüzemi sző­lőkben a várható termés jó közepesnek mondható, a cu­korfok azonban jóval ala­csonyabb, mint az elmúlt év­ben. A kisüzemi szőlőkben — a megfelelő növényvéde­lem hiánya miatt — nagy­mérvű volt a peronoszpőra által okozott kár. A megye szarvasmarha- és sertésállománya a szeptem­ber 30-i felmérés szerint emelkedett a tavalyihoz ké­pest. A szarvasmarha-állo­mány a tanácsi szektor gaz­daságaiban 3,9 százalékkal nőtt, az állami gazdaságok­ban viszont 3,6 százalékkal csökkent. Figyelemre méltó az anya­kocák számának 39,6 száza­lékos növekedése, amely fő­leg a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok kocaál­lományának növekedéséből adódott. Az anyakocák szá­ma szeptember 30-án meg­közelítette a 31 ezer darabol. Az I—III. negyedév fo­lyamán vágósertésből 14 százalékkal, vágómarhából pedig 11 százalékkal vásá­roltak fel kevesebbet, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Jelentősen növeke­dett viszont a baromfi-, a tej- és a tojásvásárlás. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Borsod megyei Igazgatósága i

Next

/
Oldalképek
Tartalom