Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

Péntek, 1970. nov. 13. eSZAK-MAGYARORSZÁG 3 íz11-as rwtetet nyomán Szolgáltatás — MOFÉM — Barkácsműhely I iií'ííti üzemben, hivatal- GlLdll, loan, presszóban az egyik leggyakoribb be­szédtéma a lakásgond: nincs víz, rossz a csap, a mosdó­kagyló, lepereg a vakolat, a festés, nem ég a lámpa, cső- repedés van slb. Ugyanez foglalkoztatja a Miskolci Ve­gyesipari Vállalat vezetőik munkásait is. A lakosság szempontjából a legfontosabb szolgáltatá­suk a javító-szerelő. A la- káskarbantartással kapcso­latos összes munkákat el­végzik. Az 1038-as. 1969-ben megjelent kormányrendelet ' külön szorgalmazza ország­szerte ezt a tevékenységet, s módot ad arra. hogy nyug­díjasok és főállású szakem­berek másodállásban, gebi- nesként számos előnyös anyagi juttatással belépje­nek a miskolcihoz hasonló vállalatokhoz, sző vei kezetek­hez. A Miskolci Vegyesipari Vállalat ilyen jellegű szolgál­tatása nemcsak a megyeköz­pontra, hanem az egész Bor­sod megyére kiterjed. A ge­bineskónt tevékenykedők kis javításokat is elvégeznek, sőt, számlát adnak a lakás- tulajdonosoknak. Ez a szám­la igazolás is a meghatáro­zott ideig érvényes garan­ciára. A Miskolci Vegyesipari Vállalat október 1-én új szolgáltatást indított. Szerző­dőst kötött, a miskolci cég a Mosonmagyaróvári Kém- szerelvény Gyárral. A kis­alföldi üzem termékeit öntvényeket, vízcsapokat stb — természetesen Borsodban is lehet vásárolni. A szer­ződés a megyében vásárolt MOKÉM-árukra vonatkozik: az egy esztendőn belül ész­lelt gyári hibákat díjmente­sen, de gyorsan orvosolják. December utolsó napján nyílik a barkácsműhely. A Búza térnél, a Zsolcai kapu 4—ti. számú házban hegesz­tőgép-, szerszám- és l'a-. asztalosipari leiem, valamim öltöző, bemutatóhelyiség é< iroda alkotja a barkácsmű- hclyt. Bizonyára a nyugdí­jasok fogják a legintenzí­vebben látogatni a létesít­ményt. A munkaeszközöket, a gépeket, a hegesztőíelsze- relésl természetesen csak szakemberek használhatják, s akik nem rendelkeznek az adott szakmái igazoló doku­mentummal. azok elvégez­tethetik a kívánt munkát az ott dolgozó vállalati szak­munkással. A Vegyesipari Vállalat HOO ezer forintot ka­pott a tanácstól a műhely lét rehozására. berendezésére és fenntartására. A íűrni-ía- ragni szerető, ügyes kezű emberek szabad szombatjai­kon is látogathatják a mű­helyt. s termékeiket a vál­lalat bizományosán keresztül értékesíthetik is. Vegyesipari Vállalat si­keresen, s egyre jobb ered­ménnyel látja cl a lakossági I szolgáltatási. Ügyes tervezés­sel. s jó üzleti tevékenység­gel igyekeznek eleget tenni az 1038-as kormányrendelet­ben előirányzott feladatok­nak. G. L. Jö vedelem különbségek és szociálpolitika Kinek, mennyit, miért? Ügy tűnik, a címben fel­tett kérdésre — kinek, meny­nyit, s miért fizessen, s jut lásson a társadalom — egy­szerű a felelet. Ügy tűnik, de valójában a legbonyolultabb kéidésck egyike ez. Nemcsak a gyakorlati életben, hanem az elmélet síkján is. Mert hisz' már maga a „ki” nehéz dió Technikus Kovács és technikus Szabó. Am Ko­vács sok fantáziát. nagy szakmai ludást követelő ter­vezőmunkái végez a szer­kesztési osztályon. Szabó pe­dig tizenöt ember munkáját irányítja az egyik 'műhely- részben szinte behuny! szemmel, azaz rutinból. Le­gyen egyforma a fizetésük, meri mindketten techniku­sok'* Ha nem. melvikőjük keressen többet? Tegyük fel hogy Kovács és azt is. hogy ezzel minden’-! egyetért. Air megtörténhet, hogy a na­gyobb kereset ellenére sem él jobban Szabónál, meri míg az állami lakásban, ő szövetkezetiben talált ot t - honra, fizetheti tehát a tör­lesztési . .. nek róla de ennél tovább alig jutottak. Ezért sem könnyű az életszínvonal tár­sadalmi-gazdasági kategóriá­ját egyénekre, családokra al­kalmazni. Ezért sem. sok másért sem. Egyenlősdi. Kezdjük na­gyon az elején. 1938-ban az egyéni jövedelmek összessé­gének :!7 százalékát a. tv. pesség mindössze 0 százalé­ka élvezte, míg a népess t, Ti százéi''1 ú alkoló prole­tariátus a jövedelmeknek csupán 2-1 százalékát mond háttá n't.v"i'inak, A fc'«zn- batíulás utáni nivellációi po- ’ itikü — tehál a jövedelmek közelítése — szükségszerű, helyes lépés volt. Csak egy kicsit túl jól sikerült . Ezért történhetett meg pél­dául. hogy büntet .nek szá­mit ült miiv,-:. lőnek 'enni bi­zonyos időszakban, s előfor­dult. hogy a kutatómérnök­nél többet keresett a gyári szállításban közreműködő ra­kodómunkás .. . Főj*altnak. kategóriák va: Kovács és Szabó jöve­delme három lő forrásból táplálkozik. A munkán ala­puló jövedelemből, azaz a bérből é- a bérjellegű ki - /elésekből. (Premium, jut ■- lom. nyereségrészesedés stb.) A pénzbeni társadalmi .ku­tatásokból — táppénz, csalá­di pótlék majd a nvugúi.i. stb. —. s a meghatározott rendeltetésű társadalmi nü- talásokból. mint amilyen az ingyenes egr-szscoi'-a'i r‘lá­tás. oktatás, az üdüh'si s il- yáltat.-Wok es még sok ivói­dén más. A három fof'is- bái származó jövőd ’ - n összérték ében közrejátszi k Kovács és Szabó munkája s az. hogy családjuk hány vá­gói számlál, mit fogyaszta­lak. miiven életkörülmé­nyek között élnek, azaz mit •'s miként vesznek — vehet­nek — igénybe a társadalmi iuttatá« kbél. Eleeendő-c te­hát. ha a társadalom csupán azzal törődik: mennyi Ko­vács és mennyi Szabó bé­re? Vagy ha csak azzal, hogy többet kapjanak a növekvő társadalmi juttatásokból ? A vasúti kocsi nem raktár Meggyorsult a teherszállítás A vasúti teherkocsi-fordu­ló meggyorsítására, a fuvar- kapacitás kedvezőbb kihasz­nálására hozott gazdasági bi­zottsági határozat a kocsi­álláspénz összegének prog­resszív, büntetés jellegű jel- emelését helyezte kilátásba, ba a vállalatok késedelme­sen végzik el a rakodást. A GB-határozal ugyanakkor szigorú felelősségre vonásra is módot ad a rakodások szervezésében és irányításá­ban érdekelt dolgozók kö­zött, ha azok munkájukat nem megfelelően látják el, s emiatt a teherkocsi-forduló lassul. A határozat, megje­lenése óta eltelt, időszak sok tapasztalatot adott; követ­keztetéseket lehet levonni az intézkedés érvényesüléséről, hatásáról és ezt a munkát a MÁV miskolci Igazgatóságán e] is végezték. Csajka István főkönyvelői, mint é téma illetékeséi, kér­tük meg, foglalja össze több mint kéthónapos tapasztala­taikat. — Az eddigi értékelések alapján a MÁV miskolci 1 gazigatósága megelégedéssé I állapíthatja meg, hogy a ha­tározat elérte célját és meg­hozta a várt eredményt. A területünkön rakodó vállala­tok, fuvaroztatók túlnyomó része számokban is kifejez­hető intézkedéseket tettek i kocsik ki- és berakodására. I'éldát mulat a/, LKM és az OKI Csajka István első helyen említette két nagyüzemün­ket: a Lenin Kohászati Mű­veket és az Ózdi Kohászati Üzemeket. Az LKM ugyanja olyan eredményeket crt cl a gyors rakodással, amilyenre példa megközelítőleg sem volt a kohászat történeté­ben. Az egy kocsira eső átla­gos tartózkodási idő a koráb­bi 40 óráról 25 órára, az OKÜ-nél pedig 50 óráról 42 lírára ‘-sókként. Ugyancsak, mint iol rakódó vállalatot említette a Berenlei Szén- oszfályozóművet. a Bodrog- keresztur állomáson rakodó Beton- és Vasbetonipari Mű­veket • a Sajóbáboáyi Vegyi­műveket a December 4. Drótművekoi A \ általatok erőfeszíh-sr: nyomán iámul 0 ' OCSÍf■ •rdllló s (V. azun­óban én. zielte hatását Csak egy példa: júliusban azonos igényt támasztottak a fuvaroztatók a vasúttal szemben, mint szeptember­ben. Akkor ogy-egy rakodási napon három és félszáz ko­csival kevesebbet tudlak rendelkezésre bocsátani... A határozat által kilátásba he­lyezett büntető szankcióktól tartva a vállalatok gazdasági vezetői nagyon meggondol­ják, hogy vállalják-e a több­szörös kocsiálláspénzt. A ra­kodás meggyorsult, s bár most is van vagonhiány, de ez a júliusi 350-nel szem­ben ma már alig másfél száz egy-egy rakodási napon. (Ősökként a kocsiálláspénz Ugyancsak a július havi lé­nyeket hasonlítottuk össze a szeptem béri 1 apasztala tok ­kai. Ekkor — júliusban — naponta átlagosan mintegy kétszáz kocsit raktak ki ké­sedelmesen a vállalatok, szeptemberben ez a szám már ötven alá csökkent. A vasútnak kifizetett kocsiál­láspénz 70 százalékkal kcv<- sebb. mint máskor volt. A számok azonban sok minden mást is tükröznek. Nemcsak azt, hogy indokolt és időszerű volt a határozat meghozatala, de tanúskod­nak arról is, hogy a fuva­roztató vállalatoknál koráb­ban valóban sok szervezés­beli fogyatékosság volt. Amint a Gazdasági Bizott­ság országos szinten foglal­kozott a vasúti rakodások­nál tapasztalt tűrhetetlen las­súsággal — szigorú szankció­kat helyezve kilátásba, a vállalatok nyomban megta­lálták a módját, hogy belső szervezéssel megjavítsák a munkát Ez persze a dolog­nak csak az egyik oldala. Mint Csajka István is alá­húzta : sol-: gazdasági vezető személyes intézkedéseket tett és személyesen ellenőrzi azok végrehajtását. Felis­merték azt a sokat hangoz­tatott igazságot, hogy a vas­úti kocsiforduló meggyorsítá­sához nem elegendő csupán a vagonpark növelése. A meg­levőt kell jól kihasználni és a vasúti kocsit sehol nem szabad indokolatlanul leköt­ni. Ez nem a MÁV, hanem elsősorban a fuvaroztatók érdeke, a gyors rakodással pedig nem utolsósorban a vasút munkáját könnyítik. \ vasúi együttműködése a vállalatokkal A kapcsolatok kétoldalúak. A vasút a fuvaroztatókból él és viszont: a fuvaroztatók csak a vasút segítségével juthatnak hozzá anyaghoz, szállíthatják el térmelvé- nyeiket. ti bar a Gazdasági Bizottság határozata anyagi következményekkel járó szankciókat a vasútra nézve nem tartalmaz'— mint a főkönyvelő elvtárs hangsú­lyozta —, a MÁV-ra eddig is nagy feladatok hárultak és a jövőben is sok tenni­valójuk lesz. A Vállalatokat az elöértesitések, koesibeálli- lások és az árutovábbítás meggyorsításával slb. tudják és akarják segíteni. Ezl szol­gálják a MÁV belső intéz­kedései, melyek a fuvarozta­tókkal való jobb összefogást, a közvetlenebb kapcsolatok felvételét szolgálják. A felsorolt példák alapján tehát kedvező eredmények­ről számolhatunk be: a ha­tározat elérte célját. A mis­kolci igazgatóság területén meggyorsult a rakodás, több vasúti kocsi áll rendelkezés­re. egyenletesebbé, tervsze­rűbbé vált a szállítás. Sok érdeme van ebben a vasút­nak is, de nem utolsósorban a határozat alapvető célját megértő fuvaroztatóknak. Hogy még vannak, akik a vasúti kocsit továbbra is rak­tárnak tekintik? Rövidesen meggondolják, ha megtud­ják, hogy milyen drága bér­leti dijat kell érte fizetni.. I a hét elején a Borsod megyei ! Fodrász Szövetkezetben. II t jelentették be, hogy létre­jött a 27. szocialista brigád. Vezetője, Havasi Lászlóné, ezzel indokolta a megalaku­lást: — Ügy éreztük, hogy az elkövetkező időszak mind az ifjúság nevelésében, mind a felnőtték 1 ovábbképzésébe n nagyobb feladatokat ró mindannyiunkra. Többel; kö­zött vállaltuk, hogy segítjük valamennyi dolgozó tovább­képzését. A X. kongresszus nevet, vettük fel, ezzel is ki­fejezzük: egyetértünk a párt célki tűzéseivel, m agasabb A jelszó fordítottja A nagyon leegyszerűsített példa — mert a/ életben en­nél sokkalta bonyolultabb Kovács és Szabó viszonya — elegendő annak igazolására, hogy nincsenek sémák, s hogy a jelszónak a fordítottja is igaz. Azaz: egyenlő mun­káért egyenlő béri, de kü­lönböző munkáért különbö­ző bért! Elvben. Mert a gya­korlatban?... Nehéz. . m a még megértetni, hogy a kü­lönböző munkáért fizetett nagyjából egyenlő bér — igazságtalan! Ahogy azt is: az egyenlősdi nek nem a jól, hanem a rosszul dolgozó a haszonélvezője. Igaz. beszél ­szinvonalon akarjuk végezni tovább munkánkat, Ez a magasabb színvonalon való munkálkodás jellemző az egész kollektívára. A szö­vetkezet jövőre is gondolva, jelentős fejlesztéseket végez. Ebben az évben eddig kél és fél millió forintot fordí­tottak régi üzletek korszerű­sítésére, új üzletek építésére. Többek között Sárospatakon most. alakítanak át egy épü­letet, A részleget karácsony­ra szeretnek megnyitni a ku- rityáni modern részleggel együtt. Az említett küldöttközgyű­lésen Reinis Sándorné, az 1200 fős szövetkezet elnöke Társadalmi érdek, hogy a nagyobb szakképzettséget igénylő, bonyolult munkát jobban megfizessék, mint a szakképzettség nélkül is el­végezhető. egyszerűbbet. Ahogy a reálbérek differen­ciáltsága is . .. Álljunk csak meg. Hiszen annyiféle fo­galom néz farkasszemet ve­lünk. Reálbér, reáljövede­lem. pénzbeni társadalmi juttatás.. Mik ezek? A re­álbér az adott bérösszegért — az un. nominálbérért — vásárolható anyagi javak és szolgáltatások mennyisége. A reáljövedelem pedig a reál­bér és — ha némi leegysze­rűsítéssel is — a társadalmi juttatások összege. Korábbi példáknál marad­elmondotta. hogy a vállalt 3 százalékkal szemben az év 9 hónapjában a kongresszusi verseny eredményeként 7.7 százalékkal nagyobb forgal­mai bonyolítottak le. Az év háromnegyed részében a me­gyei fodrászat 201 részlegében | másfél millió vendég szépít- j kezesi igényéit elégítették ki. | Különösen jól dolgozott a ka- j zinebareikai 94-es, a miskolci 32-es számú üzlet kollektívá­ja, amely már teljesítette eves tervéi. Jó eredmények­kel működik a miskolci 4-es, a 13-as fodrászfiók, a lenin- városi férfi, a kazincbarcikai női fodrászai es még egy sor üzlet. Mi növekedjek? Hazánkban hosszú éveken at alacsony árszint és bér­szint mellett a társadalmi juttatások nagyon gyors mértékben emelkedtek, s az összfogyasztás növekedésének döntő részeseivé léptek elő. Rengeteg pozitívum van eb­ijén, de a hátrányok sem el­hanyagolhatók. Volt időszak — az ötvenes évek elején —, amikor a népgazdasági egyen­súly zavarait a fogyasztás erőszakos visszaszorításával, tehát az életszínvonal rová­sára próbálták megoldani. Nem ment. Ám a fordított­ja sem tartható fenn hosz- szú ideig. Az. hogy az élet­színvonal-társadalmi ösz- szességben — csak laza szá­lakkal kapcsolódjék a munka hatékonyságához. Az élet­színvonal emelését tehát job­ban össze kell kapcsolni a munka termelékenységének növekedésével. Elsősorban ennek kel! növekednie, hogy jövedelmünk, fogyasztásunk, életszínvonalunk is cmelked­hossék. Lehetne jobban eloszlani azt. ami a nemzeti jövede­lemből fogyasztásra kerül'* Igen. Ehhez az kell, hogy a reáljövedelemben nagyobb szerephez jussanak a mun­kához. a teljesítményekhez kapcsolódó bér és bérjellegű bevételek, s kisebb ütemben bővüljenek — de bővülje­nek! — az egyéni teljesít­ményekkel csak áltételesen összefüggő ingyenes társa­dalmi juttatások és dotációk. Hatandó: folyamatos A dinamikus bérpolitika megvalósítása, az állami in­tézkedések tökéletesítése, a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatások ará­nyainak egészségesebbé téte­le nem megy egyik napról a másikra. A teendők határide­je folyamatos. Mert nemcsak az anyagiak szabnak határt a haladás gyorsaságának, ha­nem a hagyományok, az elő­ítéletek, a beidegződések is. Hiszen a harmadik ötéves terv esztendeiben évente át­lagosan kétszázalékos bérnö­velést valósíthattak meg a munkahelyeken. Megvalósí­tották. Differenciálás nélkül. Mindenki kapott egy picii. Ezért mindenki úgy érezte, hogy lényegében nem kapott semmit sem. A labdarúgás­ban azt mondják: szét 'feli húzni a mezőnyt, csak úgy lehet gólt rúgni. Szél kell hűzni a bérlistákon szerep­lő összegek mezőnyét is, hogy a gól — a produktí­vabb munka — megszület­hessél;. Ehhez nem elég szurkolni. „Focizni” is kell. Mégpedig jobban az eddigi­eknél. Mészáros Ottó (Következik: A többén j többet) Világszínvonalon át A Budapesti Harisnya gyárban a mennyiség növelése és a minőség javítása érdekében olasz gyártmányú harisnya- kötőgépeket vásároltak. Az új üzemrészben egy műszak alatt 1800 darab harisnyanadrágot készítenek. A gyár szo­cialista brigádjai vállalták, hogy a vékonyszálú harisnya­nadrágból ebben az évben egymillió darabot küldenek az üzletekbe, ötszázezerrel többel, mint az előző évben. Másfél millió vendég Küldöttközgyűlést tartottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom