Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

Szombat, 1970. nov. 7. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Megyénk JTSSSSí dolgozóinak figyelme a tár­sadalmi, gazdasági életünket döntően meghatározó ese­mény, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa előkészületeire irányul. A munka első szakasza a párt- alapszeevezetek és pártbizott­ságok újjáválasztásával lezá­rult. Okos, megfontolt véle­mények, javaslatok, tapaszta­latok, szilárd politikai meg­győződés jellemezték e fóru­mokon az elhangzott meg­nyilatkozásokat, amelyeket feladataink megvalósítása so­rán hasznosítanunk kell. A pártszervek lezajlott vá­lasztásai után a magyar munkásosztály, a bérből és fizetésből élők több milliós tábora — megyénkben több mint 250 ezer szervezett dol­gozó —, újabb nagy feladat előtt áll. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége határozata alapján 1970. no­vember 15. és 1971. május 10. között újjá kell válasz­tani a különböző szintű szak- szervezeti testületeket és tisztségviselőket. Ezt köve­tően kerül sor a szakszer­vezetek XXII. kongresszusá­nak összehívására. A szakszervezeti választá­sokra való felkészülés folya­mán mindenekelőtt arra kell választ adnunk, hogy a ma­gyar szakszervezeti mozga­lom részeként megyénk kü­lönböző szintű szakszervezeti szervei hogyan hajtották végre a XXI. kongresszus és a megyei küldöttértekezlet határozatait. A XXI. kong­resszus óta eltelt időszak eredményei feljogosítanak bennünket arra, hogy reáli­san, kellő optimizmussal, minden önteltséget mellőzve elmondjuk: eredményes, be­csületes munkát végeztünk, de ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy gondjaink, problémáink még igen sokrétűek. Következetes átgondolt, a mozgalom céljait szem előtt tartó munka jellemezte szak- szervezeti tagságunk többsé­gének, a szakszervezeti tiszt­ségviselők sokezres táborá­nak munkáját. A konkrét hétköznapi tettek, a sokszor „kicsinek tűnő dolgok” bel­ső meggyőződésből fakadó feladatok pontos elvégzése adják Igazi nagy eredmé­nyeinket, s egyben a mun­kánk feletti örömet is. Ezt igyekeztünk érvényre juttat­ni az elmúlt évek alatt, és figyelmünket a gazdaságirá­nyítási rendszerből adódó tennivalókra, a társadalmi tudat szocialista alakítására fordítottuk. A megyénk gaz­dasági életében elért ered­mények : az üzemi és szak- 1 szervezeti demokrácia széle­sítése, a szocialista brigád- mozgalom új tartalommal való megtöltése, a dolgozók bevonása a kollektív szerző­dések elkészítésébe, a tö­megpolitikai oktatás szélesí­tése, a szociális, kulturális, egészségügyi ellátottság — ha szerényen is, de ennek egyértelmű bizonyítékai. h, utóbbi szerveink munkájának szer­ves részévé vált a dolgozók lakóhely szerinti kommuná­lis, kulturális, szociális, ke­reskedelmi, egészségügyi el­látottságának folyamatos fi­gyelemmel kísérése, ellenőr­zése, fejlesztése, a meglevő gondok megoldásának kezde­ményezése. Eddig végzett munkánk során szakszerve­zeti mozgalmunk szélesedett, súlya, tekintélye a dolgozók bizalmának erősödésével nőtt. A szervezeti erő növe­kedését igazolja, hogy me­gyénk dolgozóinak mintegy 94,5 százaléka — 251 ezer fő — tagja a szakszervezeti mozgalomnak. A megszerzett bizalom erősítése arra köte­lez bennünket, hogy a szak- szervezeti munka módszerei­nek további gazdagításával, a tartalmi munka javításá­val fokozzuk eredményein­ket;. A szakszervezeti választá­sok előkészítésénél tehát olyan elemző és szervező munkára van szükség, amely tükrözi a mozgalom fejlődé­sét, a tagság kibontakozó cselekvési egységét, helyes társadalmi magatartását. Eb­ből fakadóan agitációs és propagandatevékenysé­günkben nagy figyelmet kell szentelnünk a X. pártkong­resszus határozatainak ismer­tetésére, főbb kérdéseinek magyarázására. A választások egybeesnek a harmadik ötéves terv be­fejezésével, illetve a negye­dik ötéves terv indulásával. Számunkra ez azt jelenti, hogy minden szinten kapjon helyet az elmúlt évek gaz­dasági eredményeinek bemu­tatása, az új ötéves terv fel­adatainak ismertetése, össz­hangban az adott üzem, gaz­dasági egység helyi felada­taival. Szólnunk kell a pro­pagandamunka során arról is, hogy a gyakorlatban ho­gyan érvényesült a szakszer- * vezetek megnövekedett jog- és hatásköre, hogyan elégí­tették ki a növekvő társadal­mi igényeket Legyenek a választások a szocialista de­mokratizmus, ezen belül a szakszervezeti demokrácia fejlődésének konkrét bizonyí­tékai. Arra kell törekedni, hogy a választások keltsék fel a közvélemény érdeklő­dését a szakszervezeti mun­ka iránt. Aktivistáink tiszt­ségviselőink biztosítsanak munkájukkal rangot a moz­galomnak, elismerést önma­guk tevékenységének, s ké- 1 szítsák elő a közvéleményt a magyar szakszervezetek kongresszusára. A választások sors™ka szervezeti vezető testületek­be olyan politikailag szilárd, a szocializmus építése iránt felelősséget érző szakszerve­zeti tagokat kell választa­nunk, akik értik és érvénye­síteni tudják a párt politi­káját, élvezik a dolgozók bi- zalmát, akik akarnak és tud­nak a szakszervezetekben dolgozni. Arra kell töreked­nünk, hogy a választott tes­tületekben a dolgozók min­den rétege arányának meg­felelően legyen képviselve. Gondot kell fordítani az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1970. február 18—19-i ha­tározata alapján a nők és a fiatalok arányának növelésé­re. Törekednünk kell arra is, hogy ismét válasszák újjá azokat a régi szervezett dol­gozókat. tisztségviselőket akik eddig is áldozatkészen és jól dolgoztak. Megyénkben 27 ezer tiszt­ségviselőt választunk újjá a választás során. A közvetlen Az munka már megindult, s lassan befejezéshez közeled­nek azok a taggyűlések, amelyek a választásokat elő­készítő jelölő és szavazat­szedő bizottságokat hivatot­tak megválasztani. E bizott­ságok, de különösen a jelölő bizottságok funkcionálásától nagymértékben függ a vá­lasztások sikere. Ezért olyan szakszervezeti tagokat kell ezekbe beválasztani, akik él­vezik a tagság bizalmát. Munkájukat akkor végzik jól, ha elbeszélgetnek min­den szervezett dolgozóval, ha javaslataikat úgy állítják össze, hogy azok tükrözik a dolgozók véleményét. A másik, ugyancsak nap­jainkban jelentkező tenniva­ló — november közepétől — a bizalmiak és helyetteseik megválasztása. A bizalmi cso­port ez a legkisebb sejt az alapszervezetekben, ahol a szervezett dolgozókkal való kapcsolat állandó, folyama­tos és közvetlen. A szakszer­vezeti bizalmi összekötő ka­pocs a szakszervezetek vá­lasztott testületéi és a tag­ság között. Ezért a bizalmi kiválasztása döntő fontossá­gú feladat. ímfÓst választási fo- p1'®* lyamat sikere attól függ, hogy mennyire sikerül a választási demok­ratizmust érvényre juttatni, a szervezett dolgozók aktív cselekvő részvételét biztosí­tani. Minden szervezett dol­gozónak, tisztségviselőnek felelősségteljesen kell részt vennie a választások előké­szítésében, lebonyolításában. A választások alkalmával, a folyamatos munkában szak- szervezeti bizottságaink fo­kozottan támaszkodjanak a pártszervezetek segítő, irá­nyító tevékenységére, támo­gatására. A szakszervezetek­ben dolgozó kommunisták felelőssége, most különösen megnövekszik. Tevékenysé­gűk, politikai állásfoglalásuk meghatározó jelentőséggel bír. Aktív közreműködésük­kel a szakszervezeti munka tekintélye, tartalma és haté­konysága növekszik, egyre teljesebben valósítjuk meg a szakszervezetek kettős fel­adatát: szervezzük és nevel­jük a szervezett dolgozókat társadalmunk gazdasági ere­jének növelésére és ezzel összhangban segítjük a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek folyamatos javí­tását. Á ® f % »» «« f ff A fő munka EREDMÉNYES II négy tendő esz­van mögöttünk — állapította meg a minap a megyei pártérte­kezletről szóló tudósításunk címe. A megállapítás kissé talán szerénykedő is. Aki el­olvasta a megyei pártbizott­ság beszámolóját, a beszá­molóhoz fűzött szóbeli kiegé­szítéseket.. és a vitában fel­szólalt küldöttek véleményét, maga is megállapíthatja: a IX. kongresszus és az előzó pártértekezlet határozatait végrehajtva, megyénkben va­lóban nagy eredményeket ér­tünk el a szocialista építés minden területén! — Megyénk a magyar vegyipar fellegvára lett ... Dinamikusan fejlődtek ter­melőszövetkezeteink ... Ja­vultak a lakosság életkörül­ményei .. . Tovább szilárdult pártunk tömegkapcsolata — olvashatjuk a pártbizottság beszámolójában. •— Megváltozott falvaink arculata ... Előbbre léptünk a nők egyenjogúságának megvalósítása útján... Nőtt hazánk védelmi ereje... Si­keresen valósultak meg a reform és a III. ötéves terv alapvető célkitűzései stb. — hangsúlyozták a felszólalók. Persze a pártbizottság be­számolója és a küldöttek szóltak a fejlődést fékező ne­gatív jelenségekről, a prob­lémákról, a gondokról is. Mi sem természetesebb, hogy ezen a tanácskozáson, ahol 347 kommunista küldött több mint 53 ezer párttag nevé­ben fürkészte az újabb négy esztendő feladatait, aránylag sok szó esett közéletünk nem- kívánatos jelenségeiről, az előrehaladást fékező gazda­sági, társadalmi és politikai problémákról is. Kommunis­ta nyíltsággal, kritikusan és önkritikusan, mély felelősség­érzettől szóltak ezekről a megye kommunistáinak kép­viselői. AZT AZONBAN nem volt nehéz megállapítani, hogy a i; u- dötteket és megyénk dolgo­zóit jelenleg foglalkoztató gondok jórészt a növekedés gondjai, a szocialista építő­munka nagy eredményeiből szinte természetszerűleg kö­vetkező újabb megoldásra váró problémák. Íme, egy­két példa ennek érzékelteté­sére : Számottevően emelkedett a lakosság jövedelme — ol­vashatjuk a pártbizottság beszámolójában és bizonyít­ják ezt a statisztikai adatok is. De ezzel párhuzamosan nem fejlődött kielégítően a kereskedelmi és szolgáltató hálózat — állapítja meg a beszámoló, és szóvá tették ezt a felszólaló küldöttek is. Márpedig a lakosság növek­vő lehetőségeivel igényeseb­ben akar élni, — nagyobb áruválasztékból akar válo­gatni, kényelmesebben akar utazni, stb. Vagy: jelentő­sen nőtt a közúti forgalom­ban részt vevő járművek — közte a személyi tulajdonban levő gépkocsik és motorke­rékpárok száma. De ezzel egyidejűleg nem fejlődtek megfelelően megyénk útvi­szonyai. Egyre többen akar­nak kényelmes és kulturált körülmények között élni, új, közművesített városi laká­sokban, vagy kertes családi házakban lakni. De ezekhez az igényekhez mérten még szűk az építőanyag-ipari és építőipari kapacitás, pedig közben már házgyárunk Is van, és szinte hihetetlen mértékben meggyorsult me­gyénkben az építkezés. Sorol­hatnánk. Igaz, vannak más természetű problémáink is, mint például egy szűk tár­sadalmi réteg „kilógása” a szocialista erkölcs norma- rendszeréből, — itt-ott szub­jektív hibák is előfordulnak a munkában, amelyeket ép­pen a kommunista küldöttek bíráltak a legélesebben, sür­getve ezeknek a hibáknak és erkölcsi torzulásoknak fel­számolásához az egészséges közgondolkodás és közszel­lem megteremtését. A megoldásra váró prob­lémáink azonban nem fe­ledtethetik, hogy az elmúlt négy esztendő munkáját me­gyénkben nem a hibák, ha­nem az eredmények fémje­lezték! A X. pártkongresszus küszöbén megyénk pártszer­vezetei, dolgozói a jól vég­zett munka örömével tekint­hetnek vissza az elmúlt négy esztendő munkájára, a szo­cialista építőmunka mind­azon eredményére, amelyről a megyei pártértekezleten is képet nyerhettünk. A vitában felszólalt Komó­csin Zoltán elvtárs, pártunk Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára is. Sokszorosan hangsú­lyozta: a borsodi kommu­nisták, Borsod megye dolgo­zói joggal lehetnek büszkék az elmúlt évek eredményei­re, és éppen eredményeik alapján bízhatnak a jövőben is. sincs joga ki­SENKINEK csinyíteni a ’ munkásosztály, a parasztság, az értelmiség nagy erőfeszí­téseit, közös munkánk gyü­mölcseit — mondotta ■ Ko­mócsin elvtárs — megfogal­mazva az igényt is: adjunk bátrabban hangot a szocialis­ta építőmunka nagy eredmé­nyeinek, mert a jól végzett munka tudata és öröme nél­külözhetetlen forrása aa újabb sikereinknek is. Csépányi Lajos Az újítómozgalom eredményei az LKM-ben Az OTH két diósgyőri szabadalmat fogadott el A Lenin Kohászati Mű­vekben az újítómozgalom két évtizede jelentős gazdasági és műszaki eredményeket hozott és hoz. Voltak idő­szakok, amikor tömegesen születtek az új elgondolá­sok. Ezek megvalósítása nagyban segítette a gyár fej­lődését. Az utóbbi időben jelentős változás történt. Az újítá­sokkal kapcsolatos kor­mányrendelet, s a gyár nagy beruházásai sajátos helyzetet teremtettek. Egyes üzemek­ben nincs lehetőség nagj fejlesztésre, s nem is indo­kolt, ugyanakkor viszont na­gyon fontosak a kevés rá­Innemég a Tokaj hegyaljai ÁHami Gazdasági Kombinátban A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 53. évfordu­lója alkalmából a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Kombinát dolgozói tegnap d él u tán emlékűn népségé t tartottak. Az ünnepségen Ko­szorús Ferenc, a pártközpont munkatársa méltatta a Nagy Október jelentőségét. Az ünnepségen a kombinát dolgozói közül számosán ré­szesültek miniszteri, illetve vállalati kitüntetésben, juta­lomban. A megemlékezés a Tokaji Ferenc Gimnázium irodalmi színpadának műso­rával ért véget. Az ózdi gyár panorámája, előtérben a nyervasóníó géppel. Fotó: Mizerák István. fordítással megvalósítható, a termelékenységet, a munka hatékonyságát és egyéb mű­szaki előnyöket biztosító újí­tások. Az év eddigi részében az újítások száma — az elmúlt év azonos időszakához vi­szonyítva — csökkenést mu­tat ugyan, viszont gazdasá­gi kihatása száz százalékkal növekedett. Agócs János, az LKM központi újítóirodá­jának vezetője úgy értékeli, hogy nagy minőségi javulás tapasztalható a gyár újító­mozgalmában. Az év végéig várhatóan csaknem 30 mil­lió forint megtakarítást ered­ményeznek az újítások és a találmányolt. örvendetes, hogy az újítók között sok a fizikai dolgozó, viszont az idén benyújtott 252 újítás­nak csupán négy szerzője dolgozik magasabb beosztás­ban. Érdemes egy örvendetes hírt közölni: az Országos Ta­lálmányi Hivatal a közel­múltban két diósgyőri szaba­dalmat fogadott el. Ezek kö­zül az egyik hamarosan igen széles körben alkalmazható lesz a magyar fémkohászat­ban. Zambó Pál vezérigazga­tó-helyettes és négy munka­társának találmánya lehető­vé teszi a folyékony acélok fajlagos felhasználásának csökkentését az öntvényki- hozatal javítását. Kihatása­ként a blokksoron minden tonna hengerelt acélnál 56,42 kilogramm acélt takaríthat­nak meg. Gutman József £ szatoiwli választás®! dé írta: Tóth József, az SZMT vezető titkává

Next

/
Oldalképek
Tartalom