Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
Csütörtök, 1970. nov. 26. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A pártkongresszus folytatja munkáját ffiz osztrák kosiimunÉsták harca a kapitalista tömegkommunikáció hazugságárariata ellen WALTER WACHS, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elöljáróban az osztrák testvérpárt üdvözletét tolmácsolta, majd kiemelte: — Mi, osztrák kommunisták, nagy figyelemmel kísérjük a szocialista , gazdaság építésében, a szocialista demokrácia kibontakoztatásában és a dolgozó nép életszínvonalának emelésében elért eredményeiket. Sikereik nagy segítséget jelentenek harcunkban, amelyet mi, osztrák kommunisták folytatunk a kapitalista tömegkommunikációs eszközök hazugságáradata ellen, amelyek minden alkalmat megragadnak, hogy a szocialista népeket és országokat, a szocialista társadalmi rendet alkalmatlannak, a kapitalizmussal szemben alulmara- dottnak minősítsék. — Az idén májusban megtartott XXI. kongresszusunkon pontot tettünk a pártunkban évek óta folyó vitákra, véleménykülönbségekre, amelyek akadályozták munkánkat, gyengítettek, megosztottak bennünket. — Az enyhülés és az európai béke biztosításának érdekében tett pozitív lépésnek tekintjük a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között az erőszakról való lemondásról kötött megállapodást, valamint a Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság között létrejött megállapodást. Azt követeljük kormányunktól, hogy egyértelműbben és aktívabban szálljon síkra az európai biztonsági konferencia összehívásáért — zárta hozzászólását Walter Wachs. Megérett a helyzet az európai biztonsági konferencia összehívására ALBERT OE CON1UCK, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára üdvözlő szavaiban a következőket mondotta: — Mi, belga kommunisták érdeklődéssel követjük az önök eredeti és állhatatos kutatásait, amelyekkel gazdagítják és kiszélesítik a szocialista demokráciát. Mélységes örömmel tölt el bennünket az a magabiztosság és dinamizmus, amellyel ezen az úton haladnak. Ezt követően a jövő ev tavaszán megtartandó pari - kongresszusukról szólott: — Az előkészítés nagy nehézségek közepette folyik. Ezek a nehézségek országunk egész munkásosztályai sújtják. Belgium pénzügyi hatalmasságai ugyanis mindent elkövetnek, hogy fenntartsák az állami struktúra elavult formáit. Ez a politika nacionalista jellegű megoldásokat szül, amelyek megosztják a munkásmozgalmat és a demokratikus erőket, s ideiglenesen háttérbe szorítják a valóságos problémákat. — Erőfeszítéseink, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom erőfeszítéseinek eredményeként valóban megérett a helyzet az európai biztonsági konferencia összehívására^ A legkülönbözőbb köröket — így szakszervezeti és keresztény köröket — nyertük meg ennek a gondolatnak. Az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának útján FRANK FERENC, a Békés megyei Pártbizottság első titkára rámutatott, hogy a következetes marxista—leninista politika, az új gazdasági viszonyok létrejötte a falun, megteremtette az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának feltételét, s ez a folyamat az utóbbi években meggyorsult. A szövetkezeti parasztság többségé ma fő megélhetési forrásnak a szövetkezetét tekinti, a közös gazdaságot sajátjának vallja. — A termelőszövetkezetek politikai, szervezeti szilárdságát, a vezetők és a tagság egzisztenciális biztonságérzetet és politikai érettsége! mutatja, hogy az idei ár- és belvíz miatt nagyon súlyos helyzetbe került gazdaságokban sem merült fel a bizalmatlanság' a szövetkezeti életformával szemben mondotta. ffi délelőtti vita további felszólalásai A X. kongresszus tartalmas és igen aktív vitájában szerdán délelőtt felszólalt Horváth Gyula, Zala megyei küldött, aki a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elvének és gyakorlatának problémáit fejtegette. Herczeg Károly Fejér megyei küldött a megye -1 esztendős fejlődéséről adott képet felszólalásában. majd hangoztatta, hogy a pártdemokrácia fejlesztésével párhuzamosan növelni kell a követelményeket á kommunistákkal szemben. Uhrin Vendel Tolna megye küldötte arról beszélt, hogy a lakosság jobb ellátása is szükségessé teszi a szövetkezeti gazdaságok összefogását. Ka- meniczky Antal Heves megyei küldött a munkásfiatalok nevelésének problémáival foglalkozott. Parmicsán László budapesti küldött a lakás- építési program teljesítésével kapcsolatban arról szólt, hogy a járulékos beruházásoknál mutatkozó elmaradásoknak rendszerint a túlzott adminisztráció, az együttműködő partnerek nem megfelelő kapcsolata az oka. A külföldi vendégek látogatásai Az MSZMP X. kongresszusán részt vevő külföldi küldöttségek közül a Mongol Népi Forradalmi Pórt delegációja Nyamin-Zsagvaral, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével a Vörös Október Férfiruhagyórat kereste fel. ahol megtekintettek több üzemrészt. A gyárlátogatás azért volt figyelemre méltó, mert régi kapcsolat alakult ki a Mongóliában magyar segítséggel épült ruhagyár és a Vörös Október Ruhagyár között. Írország Kommunista Parija küldöttsége, Michael O’ Riordan főtitkár vezetésével a Budapesti Közlekedési Vállalatnál tett látogatást. Kiilpslitiltánk lő feladata: kedvező nemzetközi feltételeit biztosítása a szocialista Magyarország építéséhez komócsin Zoltán e Tisztelt, kongresszus! Kedves elvtársak! A marxizmus—leninizmus elvei szerint bármilyen társadalmi rendszerű ország bel- és külpolitikája összefüggésben és kölcsönhatásban van egymással. A mi külpolitikai érdekeinket es törekvéseinket a szocializmus építésének céljai, a nemzetközi munkásosztály ügyének szolgálata határozza meg. Amint a Központi Bizottság beszámolója hangsúlyozta, külpolitikánk fő feladata: kedvező nemzetközi feltételek biztosítása a szocialista Magyarország építéséhez. A bel- és külpolitika ösz- síjefüggésének és kölcsönhatásának témájában egyes imperialista sajtóorgánumok támadásokat intéznek ellenünk. A magyar párt- es állami vezetésre nagy előszeretettel ragasztanak olyan címkéket, hogy „a legbátrabb reformerek” a belpolitikában, ugyanakkor „szélsőségesen konzervatívok” a külpolitikában. Mindenki számára világos: lehetetlen volna egyidejűleg bátor reformernek és szélsőséges konzervatívnak lenni. Azért érjük el eredményeinket a hazánk határain belül és azon kívül is, mert pártunk marxista—leninista irányvonalat valósit meg mind a belpolitikában, mind a nemzetközi politikában. Egyébként a külpolitikánk konzervatívizmusáról elhangzó fejtegetéseket mások, ugyan- csati imperialista oldalról maguk cáfolják meg, amikor elismerik pártunk aktív szerepét. a nemzetközi kommunista mozgalomban, valamint hazánk kezdeményező, eredményes hozzájárulását az időszerű nemzetközi problémák megoldásához. Miért próbálják hát mégis a „szélsőséges konzervativizmus” címkéjét reánk ragasztani? Azért, mert hűségesek vagyunk elveinkhez, szövet*- ségesi el köt elezet tségün kh öz Mi azonban eddig, most és a jövőben is az alapvető elveinkkel, népünk, hazánk érdekeivel, szocializmust épi- lő céljaival összhangban álló nemzetközi politikát folytatunk. Arra törekszünk, hogy mindent megtegyünk, ami csak tőlünk telik, együttműködésünk és barátságunk fejlesztéséért a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a nemzetközi kommunista mozgalom, az összes antiimperialista erők egységéért, összeforrottsá- guk erősítéséért, közös, nagy ügyünk győzelméért. Az internacionalizmus lényege: nsztályiiarcos magatartás A Magyar Népköztársaság érdekeit és céljait szolgáló, a marxizmus—leninizmus elvei alapján kialakított nemzetközi politikánkban es gyakorlati erőfeszítéseinkben sarkalatos jelentősége van a proletár internacionalizmusnak. Az internacionalizmus jelentősége, a fogalom általános meghatározása nem okoz problémát a nemzetközi kommunista mozgalomban. A testvérpártok, a kommunisták általánosságban azonos felfogást vallanak. Azonban jelenleg olyan a helyzet, hogy az internacionalizmusra hivatkozik mindenki: a marxizmus—leninizmus elveit következetesen vallók csakúgy, mint a jobboldali, vagy a „baloldali” opportunisták. Az internacionalizmus kritériuma nem lehet a szép, hangzatos kijelentések, sem a klasszikusok egyébként pontos citálása. Az első és legfontosabb kritérium csakis az lehet, hogy a fogalom használata, a cselekedetek ténye megfelel-e az osztály - harc követelményének. Az ' internacionalizmus lényege, legfőbb tartalma: a követkit- zetes osztályharcos szemlélet, és magatartás. Az internacionalizmus próbaköve a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony. A Szovjetuniónak és kommunista pártjának szerepe, jelentősége a nemzetközi kommunista" mozgalomban és a világíejlődós folyamatában az idő múlásává) nemhogy csökkenne, hanem állandóan növekszik. A nemzetközi munkásmozgalomnak, valamint a felszabadult, és szabadsagukért küzdő országok népeinek harcában a Szovjetunió olyan rendíthetetlen támasz, és kiapadhatatlan erőforrás, amelynek puszta léte is nagy erőt kölcsönöz az önfeláldozó harcosoknak, es rettegéssel tölti el a népek elnyomóit. Az, hogy a békeszerető emberiség eddig eredméIvlíii^ ÍVI^/ólalá^a nyesen szállt síkra a világháború elhárításáért — mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a világméretekben folyó békeharc igazát erővel párosítja, hatásfokát megsokszorozza a Szovjetunió gazdasági, katonai hatalma békepolitikája. A Szovjetuniónak és kommunista pártjának jelentősége korunk történelmileg kialakult valóságában gyökerezik, s nem függ sem az imperialista osztályellenség szubjektív véleményétől, sem a nemzetközi mozgalmunkon belül létező jobb- vagy „baloldali” opportunisták nacionalizmusától. Mindezek alapján pártunk elvi meggyőződéssel vallja: internacionalizmusunk fokmérője a Szovjetunióhoz, és konimu- . nista pártjához való viszonyunk. Nemzetközi politikánk kiindulása. minden mást megelőző célja: a megbonthatatlan. örök magyar— szovjet barátság fejlesztése és erősítése. Az internacionalista elvek érvényesülésének, erejének szép példája a hősiesen harcoló vietnami testvéreink mellett megnyilvánuló szolidaritás. A mi pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével — kezdettől fogva azt tartja, hogy vietnami testvéreink harcát támogatnunk kell anyagi, katonai. politikai és diplomáciai téren, valamint a propaganda eszközeivel, egészen a végső győzelem kivívásáig. Vietnami testvéreink önfeláldozó harcának már elért történelmi jelentőségű eredménye, hogy az egész világ- .nak bebizonyították: ' a legerősebb imperialista nagyhatalom — az Amerikai Egyesüli Államok — sem képes legyőzni a számarányánál. gazdasági erejénél fogva jóval kisebb, de a ha- zája szabadságáért, függetlenségéért. minden áldozatva kész népet. A nemzetközi konttisunísts niezplnm hatékonyabb egységén munkálkodunk Pártunknak és népünknek a vie tanami nép iránt megnyilvánuló szolidaritása arra kötelez bennünket, tiogyVáltozatlanul munkálkodj unk minden erőnkkel, összes lehetőségeink hasznosításával a nemzetközi kommunista mozgalomnak a mainál hatékonyabb egységéért, hősiesen harcoló vietnami testvéreink. Laosz, Kambodzsa népeinek, az összes antiimperialista erők javára. Pártunk, kormányunk, dolgozó népünk éber figyelemmel kíséri az amerikai imperializmus állandó zaklatásaival szemben helytálló koreai, valamint kubhi testvéreink küzdelmét. Szolidárisak vagyunk a Koreai Munkapárt, a testvéri koreai nép hazája békés egyesítéséért, az amerikai imperialisták és délkoreai bábjaik meg-megújuló provokációinak elhárításáért folytatott harcával. Együtt vagyunk testvéri szolidaritásban a bátor kubai néppel, kommunista pártjával abban a hősi harcban, amelyet a jenki imperialistákkal szemben állhatatosan és eredménnyel folytai. Az. egységért folytatott erőfeszítéseink közepette reményt keltő az a változás, amely kezdetét vette a Kínai Népköztársaság külpolitikájában. Érlelődnek a lehetőségek Kína, valamint a többi szocialista ország államközi kapcsolatainak javítására. Egy évtized után most kerültünk ismét olyan helyzetbe, amikor nem a távolodás, hanem a közeledés perspektívája elé tekinthetünk nagy várakozással és tettrekészséggel. Nem szabad természetesen szem elől téveszteni, hogy jelenleg a kínai vezetés még csak az államközi kapcsolatok normalizálására vállalkozik, a pártkapcsolatok helyreállításától elzárkózik. Ezzel függ össze, hogy sajnálatunkra. nem fogadták el meghívásunkat kongresszusunkra, mint ahogy az albán pártvezetés is elzárkózott tőle. A magunk részéről tovább szeretnénk haladni a megkezdett úton: normalizálni, fejleszteni akarjuk a kínai— magyar államközi kapcsolatokat. A közel-keleti háborús tűzfészek felszámolására irányuló politikánk különös élességgel bizonyítja, milyen elvek vezérelnek bennünket. Szolidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcával. elítéljük az izraeli ag- resszorokat és imperialista támogatóikat. Azért állunk az arab népek oldalán, mert nekik van igazuk és mert harcuk antiimperialista harc. Az izraeli uralkodó körökkel azért állunk szemben, mert területrablók, az arab népeket elnyomó politikát folytatnak és az imperialisták céljait szolgálják. A mi közel-keleti politikánk. amelyet szövetségeseinkkel együtt valósítunk meg, az egyetlen lehetséges üt, amely mindegyik érdekelt ország népének igazságos nemzeti és emberi céljainak eléréséhez vezet. Nemzetközi politikájának megvalósításában pártunk arra törekszik, hogy a Magyar Népköztársaság — hasonlóan a többi szocialista országhoz —, sokoldalú kapcsolatban legyen a miénkkel ellentétes társadalmi rendszerű országokkal is. Amikor — a békés egymás mellett élés elve alapján — kapcsolatainkat fejlesztjük a tőkés- országokkal, mindig figyelemmel vagyunk szövetséges: elkötelezettségünkre. Az egység erősítése állandó feladat A szocialista, országok egysege«, összehangolt fellépesében rejlő nagy erő és lehetőségek bizonyítékai azok az eredmények, amelyeket az európai biztonsági értekezlet megszervezésére irányuló kezdeményezésünkkel eddig elértünk. Kontinensünk népei es a legtöbb ország kormánya egyetért az európai biztonsági értekezlet összehívásával. Partunk és kormányunk politikájának, erőfeszítéseinek igazolását is látjuk abban, hogy az ösz- szes európai népek érdekeinek megfelelő biztonsági értekezlet földrészünkön az ér- (Folytatás a 4. oldalon)
