Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 Csütörtök, 1970. nov. 26. fHfc A pártkongresszus foíytatja munkáját (F-oiytatás a 3. oldalról) deklődés középpontjába került. Jól tudjuk: még sokat kell tenni, hogy az első találkozó létrejöjjön. Mint eddig, ezután is ott leszünk azoknak sorában, akik a siker eléréséért fáradoznak. Az európai biztonsági értekezlet feltételeit javította a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött szerződés. Pozitív hatása lesz a lengyel— nyugatnémet szerződésnek is. E szerződések mielőbbi ratifikálása nagyban elősegítené a továbbhaladást a megkezdett úton. Az európai béke és biztonság érdekei azonban azt kívánják, hogy a nyugatnémet kormány továbblépjen előre: ismerje el nemzetközi jogi tekintetben a Német Demokratikus Köztársaságot. Ugyancsak célszerű lenne, ha intézkedéseket tennének a Nyugat-Né- metországba települt, ott hivatalos támogatást élvező, valamennyi szocialista országgal szemben uszító, di- verziókat szervező propagandaapparátusok és emigráns szervezetek tevékenységének felszámolására. Kedves elvtársak! Annak következtében, hogy a tesitvérpártok megtisztelő bizalmából az 19G9-es moszkvai nemzetközi tanácskozás előkészítésének egy hosszú, jelentős időszaka nálunk volt, közvetlen és rendszeres kapcsolatba kerültünk a kommunista és munkáspártok nagy többségével. A moszkvai tanácskozás budapesti előkészítésében a testvérpártoknak a mi pártunk iránt megnyilvánuló bizalmát és megbecsülését látjuk. Hálásak vagyunk ezért a bizalomért, és a jövőben is arra törekszünk, hogy megfeleljünk a testvérpártok várakozásainak. — A moszkvai tanácskozáson •— előkészítése alatt és után — a nemzetközi kommunista mozgalomban megerősödött az egység: éppen ebben van a tanácskozás egyik fő eredménye, a jövőre kiható jelentősége. A nemzet-' közi kommunista mozgalom egységét természetesen nem tekinthetjük egyszer s mindenkorra megoldottnak. Az egység erősítése állandó feladat, megszakítás nélküli folyamat. amelynek eszközei: a két- és sokoldalú találkozók, az álláspontok egyeztetése, az eszmecserék, az elvtársi viták, és mindenekelőtt a közös célokért folytatott harc, az együttes akciók gyakorlati megvalósítása. Jelenleg joggal állapíthatjuk meg, hogy növekedett a testvérpártok közötti bizalom, sok akadályt elhárított az útból a moszkvai találkozó hosszú előkészítése, és főként maga a tanácskozás. Ma kedvezőbbek a feltételek az egység további fejlesztéséhez, mint néhány évvel ezelőtt. Ugyanakkor nagy elvi állhatatosságra, türelemre, egymás kölcsönös, még jobb megismerésére van szükség a további előrehaladás érdekében. A mi pártunk — meggyőződésem, hogy kongresszusunk ezt támogatja — a jövőben is kész mindent megtenni a közös célok megvalósításáért, a nemzetközi kommunista mozgalom ösz- szeforrottságának továbbfejlesztéséért, az összes antiimperialista erők akcióegységének megvalósításáért. E korunk parancsát jelentő célok szem előtt, tartásával fejlesztjük további kétoldalú kapcsolatainkat az összes testvérpártokkal, amelyek ezt — u gyan - úgy, mint mi — akarják. Pártunk a jövőben is részt vesz a kommunista és munkáspártok sokoldalú találkozóin. A mi pártunk számára nincs nagyobb és meg- tisztelőbb feladat, mint szolgálni munkásosztályunk, népünk, és ezzel együtt a nemzetközi kommunista mozgalom törekvéseit és céljaink valóra váltását — fejezte be tapssal fogadott felszólalását Komócsin elvtárs. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése Dr. Molnár Frigyes, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette, hogy pártunk Központi Bizottsága előzetes állásfoglalása alapján a X. kongresszusra 691 küldöttet választottak. A Központi Bizottság a küldötteken kívül — tanácskozási joggal — a kongresszusra 380 elvtársat hivoít meg. A küldöttek közül 685-en jelentek meg, tehát a kongresszus határozatképes. A bizottság megállapította, hogy a kongresszus küldöttei között képviselve van társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege: a munkások és a parasztok mellett a szellemi élet, a kultúra, a tudomány, a művészet területén dolgozók; veteránok, gazdasági, állami, párt- és tömegszervezeti vezetők. A küldöttek 76,8 százaléka férfi, 23,2 százaléka nő. A nők képviselete megközelíti a párttagságon belüli arányukat. Eredeti foglalkozás szerinti megoszlás: az összes küldöttből munkás és paraszt 73,5 százalék, értelmiségi 20,3 százalék. alkalmazott 5,1 százalék, egyéb 1.1 százalék. Jelenlegi foglalkozás szerinti megoszlás: termelőmunkában részt vevő fizikai dolgozó — üzemi munkás és tsz-tag — 17,9 százalék; gazdasági vezető 12,5 százalék; szellemi dolgozó — tudós mérnök, író, újságíró, jogász, közgazdász, tanár stb. — 14,1 százalék; állami és államigazgatási vezető 10,3 százalék; társadalmi és tömegszervezeti vezető 5,5 százalék; függetlenített pártmunkás 28,4 százalék; a fegyveres erők tagja 5,4 százalék; egyéb 5,9 százalék. Életkor szerint: 30 év alatti a küldötteknek 4,9 százaléka, 30—39 éves 19,7 százaléka, 40—49 éves 51,5 százaléka, 50—59 éves 17,8 százaléka, 60 éven felüli pedig 6,1 százaléka. A párttagság kelte szerint; felszabadulás előtti párttag a küldöttek 16,4 százaléka, 1944—45 óta 23,4 százaléka, 1946—56 közötti 36,1 százalékká, 1957—66 közötti 20,8 százaléka," 1967-től pedig 3,3 százaléka. Az életkor és a párttagság kelte szerinti megoszlás bizonyítja, hogy a kongresszus küldöttei között megtalálható a három nemzedék, amely pártunkban összeforrva dolgozik nagy céljaink megvalósításáért. Pártiskolai végzettség szerint: a küldöttek 30,3 százaléka felsőfokú, 22 százaléka középfokú, 24,6 százaléka alsófokú végzettséggel rendelkezik. Nem végzett pártiskolát a küldöttek 23,1 százaléka. Iskolai végzettség szerint: egyetemet, főiskolát végzett a küldöttek 58,6 százaléka, középiskolát 13,9 százaléka, nyolc általános iskolát 23 százaléka. Meggyőződésünk, hogy az egész párttagság képviseletében jelenlevő küldöttek — akik kiemelkedő tevékenységük és széles körű ismereteik alapján kapták megbízatásukat — felelősen, lelki- ismeretesen döntenek a szocializmus teljes felépítésének soron következő feladatairól. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus tudomásul vette. A fejlődi gazdasági integráció a szocializmus felépítését szolgálja IVyers Re&§ő elvtárs felszólalása Wmű Bislli m< 1 & Hm| É gyobb szervezeti változásoktól, majd később ismét teret kaphat az exportjog ésszerű kiterjesztése ott, ahol az társadalmilag indokolt. A szocializmus teljes felépítésének célja magával hozza, sőt, megköveteli, hogy gazdaságpolitikánk a nemzetközi gazdasági együttműködés dinamikus fejlesztésére irányuljon, mégpedig minden országgal, amellyel a kölcsönös érdekek alapján lehetséges. Mint Kádár és Fock elvtársak is aláhúzták, különösképpen szorgalmazzuk a gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval, kiemelkedő fontosságú partnerünkkel és a többi testvéri országgal, az állami munkában fejleszteni kell az államközi együttműködést. annak rendszerét is, módszerét is, gyakorlatát is. A magyar népgazdaság fejlődésének a IV. ötéves terv időszakában is jellemzője lesz a külkereskedelmi érzékenység fokozódása. A külkereskedelem növekedési üteme felülmúlja a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. Minden egyszázaléknyi nemzeti jövedelem-növekedés összekapcsolódik legalább 1,5 százaléknyi külkereskedelmi forgalomemelkedéssel. ötévi távlatban a külkereskedelmi forgalom 43 százalékos növekedésével számolunk. Az á(lúgosnál nagyobb ütemben, 47—48 százalékkal növekszik kereskedelmünk a KGST-or- szágokkal. A továbbiakban a KGST- országokkal kialakult kétoldalú és sokoldalú termelési kooperációkról beszélt, kiemelve azok nagy jelentőségét, majd a nemzetközi pénz- és hitellehetőségek felhasználásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy e tekintetben is megbízható partnerei akarunk maradni a szocialista országoknak és a tőkés világbeli ügyfeleinknek. Tisztelt kongresszus! A Központi Bizottság beszámolója nem hosszasan, de úgy érzem, mégis foglalkozott a nemzetközi gazdasági együttműködéssel. Felmerül a kérdés: milyen összefüggés van a szocializ- Nnus teljes felépítése és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése között? A két dolog szorosan és kölcsönösen összefügg egymással. A szocializmus teljes felépítése csak hazánk termelőerőinek növekedésével, a termelőképesség nagymértékű fejlesztésével realizálódhat. Ez persze nem minden, ami szükséges a szocializmushoz, de biztos, hogy a mi esetünkben ez az egyik feltétel. Törvényszerű, hogy a nemzetgazdaságok exten- zív forrásainak fogytával a fejlődésnek egyre inkább forrása lesz a nemzetközi gazdasági együttműködés. Pontosan ez a helyzet most hazánkban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, • sőt, széles területen közelíteni akarunk a világ legjobb teljesítményéhez, akkor — saját erőink koncentráltabb felhasználásán kívül — mind többet kell igénybe vennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmányait és szervezési módszereit. Ha gyorsabban akarunk haladni a szocializmus útján, képessé kell válnunk arra, hogy a műszaki-technikai fejlődés folyamatában jobban hasznosítsuk az időtényezőt, mert annak szerepe óriási fontosságú, nálunk viszont még kisebb a rangja a kelleténél. A versenyképesség azt követeli, hogy a tudományos kutatásból gyorsan legyen késztermék. A beruházások futamideje rövid legyen az üzembe helyezésig. Harmadik ötéves tervünk teljesítése azt mutatja, hogy a vállalati tevékenység ösz- szességében jól beleilleszkedik az államérdekbe, a nép- gazdasági terv fő céljai teljesülnek, a tervszerűség és az arányosság javuló. A gazdasági reform folytatásával tehát jól szolgálhatjuk a nemzetközi gazdasági együttműködés ügyét. Nyers Rezső ezután a terVégül a szocializmus elvéből természetszerűen következik, a gazdasági viszonyok pedig megkövetelik, hogy a szocializmus építése során utat engedjünk a gazdaságban a nemzetköziség tendenciájának, hogy jobban gazdálkodhassunk az emberi munkával és az anyagi javakkal, az időtényezőt pedig láthatatlan szövetségesünkké tegyük. Sem a gazdasági hatékonyságot, sem a nemzetközi együttműködés ügyét nem bízhatjuk csupán a tervezők, vagy az: államapparátus jó szándékára, ezen túl egy széles társadalmi érdekrendszernek kell kiváltania a helyes cselekvést. Ezért arra törekszünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése egyszerre legyen államérdek és vállalati érdek. melés és a kereskedelem kapcsolatáról beszélt. A termelés és a külkereskedelem szervezeti integrálásának különböző formái szintén pozitív eredményt hoztak. De az már nem lenne észszerű, ha általánosan alkalmaznák az egyesítést, a szakosított külkereskedelemre szükség lesz a jövőben is. Egy ideig tartózkodnunk kell a külkereskedelemben naNyers Rezső ezután az úgynevezett láthatatlan export: az idegenforgalom és a tranzittevékenység fejlesztéséről beszélt, majd így folytatta: Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a KGST XXIII. ülésszaka 1969 áprilisában magáévá tette az integráció eszméjét és megkezdődhetett a megvalósítás tervének kidolgozása. Éppen, mert nagyon nagy kérdésről van szó, a magunk részéről sohasem tekintettük elsőrendűnek a sietséget, sokkal inkább az alaposságot. Ma is ezt valljuk. A programkészítés napjainkban még folyik, annak átfogó értékelése nem lehetséges. Az integrációt úgy kell felfognunk, hogy abban az eddigi együttműködés folytatódik, a kétoldalú kapcsolatok fokozatosan bontakoznak majd ki. Persze, az integráció nem csupán folytatása valaminek, hanem új fázis. Nyers Rezső ezután vázolta: mit soroljunk az integráció célrendszerébe? Milyen legyen az integráció eszköz- rendszere? Milyen kérdések várnak további tisztázásra? Majd így folytatta: A tisztázandó kérdések súlyosabbak annál, semhogy jelen pillanatban igennel, vagy nemmel lehetne rájuk válaszolni. Tudatában kell lennünk, hogy a szocialista gazdasági integráció eszméjével, de problémáival is hosszú időre eljegyezzük magunkat. Ha sikeresen fejlődik majd az integráció, ez a szövetkezett szocialista országok egyik nagy történelmi tette iesz. Korunk egyik jellegzetes vonása, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű államok között is fejlődnek. (Folytatás az 5. oldalon) A reform és a külkereskedelem Borsod megyei küldöttek az MSZMP X. kongresszusán. Az egyiitliniötlés új fázisa
