Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
Kedií, T970, wwmbf £4. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója Kádár lános elvtárs előadói beszéde TISZTELT KONGRESSZUS! KEDVES ELVTÁRSAK! ELVTÁRSNÖK! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a IX. kongresszus útmutatásait híven követve, határozatainak megvalósításáért küzdve, politikailag és szervezetileg megerősödve érkezett a X. kongresszus küszöbére. Munkásosztályunk, népünk az elmúlt négy esztendőben a párt vezetésével céltudatosan haladt előre, és nagy eredményeket ért el a szocializmus építésének minden területén. A szervezeti szabályzat előírásainak és a párt politikájának megfelelően készültünk fel a kongresszusra. A Központi Bizottság a kongresszusi okmányokat kellő időben a pártszervezetek rendelkezésére bocsátotta, majd vélemönyezésre megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, a Magyar Nők Országos Tanácsénak, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, végül a sajtó útján is közzétette, az ország lakosságával is megismertette. A kongresszus előkészítésében partunk minden alapszervezete, a párttagság több mint 90 százaléka aktívan részt vett. A taggyűléseken a részvevők 30 százaléka felszólalt, a pár lé rtekezl eteken a képviseleti aránynak megfelelően, megválasztották a X. kongresszus küldötteit. A Köziponti Bizottság nagyra értékeli azt a. széles körű és magas színvonalú vitát, amely a kongresszusi okmányok alapján a pártszervezetekben, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmaikban, az országban általában kibontakozott. Ebben a vitában a. pártélet, a belpolitika, a szocialista építés minden fontos kérdése felmerült. A beérkezett észrevételek nagy részét a Központi Bizottság már hasznosította, a javaslatok más lésaét; a kongresszus szerkesztő bizottságának rendélikezésóre bocsátja, s ajánlja, vegye figyelembe a határozatok megszövegezésekor. A kongresszus előkészítésének, a vitának további számos értékes tapasztalatát, megállapítását pedig a mindennapi párt- miunkában kell hasznosítani. A kongresszust előkészítő vitában egyértelműen kitűnt a legfontosabb: párttagságunk egységes, pártunk és népünk közöli egyetértés, nézetazonosság van az alapvető kérdések megítélésében. A párttagság, a közvélemény helyesli a párt politikáját, az el végzett munkát eredményesnek tartja; a kongresszustól a párt fő irányvonalának megerősítését, a párttól a helyes politika következetes végrehajtását, a gyakorlati munka megjavítását várja. A Központi Bizottság előzetes jelentést készített tevékenységéről, a párt munkájának, az ország fejlődésének, a társadalom helyzetének iobb adatairól; e jelentését két héttel ezelőtt írásban eljuttatta a kongresz- szus küldötteinek, vasárnap pedig a párt TISZTELT KONGRESSZUS! KEDVES ELVTARSAK! Most, amikor a kongresszusnak pártunk egész tevékenységét kell mérlegelnie, mindenekelőtt a társadalmunkban végbemenő objektív folyamatokát kell megvizsgálni. Akkor járunk el a leghelyesebben, ha Leninnek a kommunisták számára mindenkor érvényes útmutatásából indulunk ki. „A marxizmus azt követeli tőlünk — mondotta —, hogy az osztály-erőviszonyokat és minden egyes történelmi helyzet konkrét sajátosságait a, legpontosabban, objektíve ellenőrizhetően számba vetniük.” Az elmúlt négy év szocialista epnoitniIlkájának eredményeként tovább fejlődött társadalmunk osztályszerkezete, fejlődtek termelési és tulajdonviszonyai. A népgazdaság összes fő ágazataiban, az iparban, a mezögazdasagba n. a közlekedésben, a Űrközpont! napilapjában nyilvánosságra hozta. Az előzetes jelentés részletes adatait figyelembe véve, a Központi Bizottság kongresz- szusd beszámolója arra törekszik, hogy a legfontosabb és legidőszerűbb elvi, politikai kérdéseiére irányítsa a figyelmet. Az előkészítés véget ért; a párt X. kongresszusa megkezdte munkáját. Párttagságunk, dolgozó népünk most a küldött elv- társaktól, a kongresszustól várja a nagy munka eredményes befejezését. A kongresz- szusnak el kell bírálnia a végzett munkát, elemeznie kell társadalmunk jelenlegi helyzetét; ki kell jelölnie a párt feladatait, az. ország további fejlődésének irányát. Biztosítania kell, hogy népünk erőit még jobban tömörítve, az eddig elért eredményekre építve és támaszkodva, magasabb szinten folytathassuk a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munkát. reskedeleniben tovább sziláruunaK a szocialista termelési viszonyok. A IX. kongresszus határozata alapján és a mezőglazda- sági termelőszövetkezetek országos kongresszusának egyetértésével megalkotott úi földtörvény megteremtette a jogi alapját és gyakorlati lehetőségét annak, hogy a szövetkezetek használatában levő földek, megfelelő megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerüljenek. Ezzel falun is megszilárdult a szocialista tulajdon, nagy lépést tettünk előre társadalmunk szocialista jellegének erősítésében. Egész népgazdaságunkban uralkodóvá vall a termelési eszközök szocialista tulajdona; szilárdak a szocialista termelési viszonyok, Ez abban is megfelelően tükröződik, hogy a nemzeti jövedelem 98 százalékát a szocialista szektor adja. Részletezve: az egész nemzeti jövedelem 89 százaléka az állami, 35 százaléka a szövetkezeti. 4 százaléka pedig egf’éb szocialista szeniorból Származik a magánszektor részesedése mindössze 3 százalék. , Társadalmunkban a szocialista forradalom győzelmével kialakultak és megszilárdultak rendszerünk új osztályalapjai. Az ország lakosságának fele, 5 millióan vesznek részt, a termelésben aktív, önálló keresőként. Közülük 72 százalék munkás és alkalmazott. 25 százalék szövetkezeti tag. A magántermelők, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, valamint a szabad foglalkozásúak aránya 3 százalék. Az a nagyarányú fejlődés, amely a fel- szabadulás óta végbement, es országunkat közepesen fejlett agrárországból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá alakította át, a dolgozó osztályok helyzetében is átcsoportosulást és mélyreható változásokat idézett elő. A város és a falu közötti nagyarányú társadalmi mozgás, a mezőgazdaságból az iparba történő tömeges átáramlás az utóbbi években lelassult, Az ipar fejlődésével, a mezőgazdasági termelés kultúrájának emelkedésével, a szolgáltató iparágak előtérbe kerülésével természetesen a jövőben is lesz bizonyos mozgás, átáramlás társadalmunkban és az osztályokon, rétegeken belül is. A munkások és alkalmazottak részaránya tovább nő, de ez a dolgozó osztályok és rétegek helyzetét, alapvetően már nem befolyásolja. Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. Felszabadult hazánk negyedszázados története során a munkásosztály tanúsította a legnagyobb állhatatosságot; és áldozatkészséget. Számbelileg is a legnagyobb osztállyá vált: az utóbbi öt évben létszáma 8 százalékkal növekedett, és a népgazdaságban most már 2 millió 600 ezer munkás dolgozik. A nemzeti jövedelem legnagyobb részét a munkásság termeli meg. A munkásosztály meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden rétegét: munkája, magatartása, fegyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra; szerepének további növekedése egész népünk érdeke. A párt teljes meggyőződéssel vallja: a szocialista társadalom felépítésének alapvető feltétele a munkásosztály vezető szere- ixmek szilárd és fokozódó érvényesülése. Teljesen világos, hogy üres formaság és a munkásosztály vezető szerepéhez a világon •semmi köze nincs annak, ha az ország vezetői, szinte egyenruhaként, elkezdenek munkássapkát és felöltőt hordani, amint azl nálunk a 40-es évek végén, az 50-es évek elején tették. Viszont még vannak, akikben az a téves hiedelem él, hogy a mun kásosztály vezető szerepe csak ott érvé nyesül. ahol a munkások fizikailag is jelen vannak, és többségben vannak A munkásosztály politikai képviseletének es többségének meg kell lennie, és meg is van mindenütt, ahol ennek döntő a jelentősége, például a Központi Bizottságban, a kormányban, az országgyűlésben. De már elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan ez, mondjuk, a Tudományos Akadémia elnökségében. az egyetemek vezető testületéiben, az írószövetség vezetőségében és más, hasonló helyeken. A munkások jelenléte sok helyen elengedhetetlen, mégsem a számarány a lényeg. A munkásosztály vezető szerepe hazánkban az osztályszervezetek, a munkásosztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továbbá az államhatalomban valósul meg, amely a munkásosztály hatalma. A munkásosztály vezető szerepét érvényesíti az a több százezer munkás, akik a hatalom kivívásával egy időben es azóta az ország vezető posztjaira kerültek. Érvényesül rendszerünk szocialista demokratizmusa révén, amely biztosítja a munkások közvetlen beleszólásának jogát és lehetőség t a közérdekű kérdések eldöntésébe. Végezetül, a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését bizonyítja társadalmunk egész tevékenysége, amely a szocialista társadalom építésével a munkásosztály torradalmi célját valósítja meg. A munkásosztály nagy társadalmi jelentősége és vezető szerepe mutatkozik meg legöntudatosabb tagjainak példamutatásában és áldozatkészségében a munka frontján, a szocialista munkaversenyek eredményeiben Megmutatkozik a munkásosztály nagyszerű kezdeményezése nyomán született es fejlődő szocialista brigadmozgalomban, amelyben a részt vevő brigádok száma ma már százezer, a brigádtagoke pedig egymillió fölé emelkedett Elmondhatjuk, hazánkban a hatalom jo kezekben van; a munkásosztály' nemcsak vallatta, hanem felelősen és méltóan be is tölti társadalmunk életében vezető szerepét. A munkásosztály eddig is helytállt, és a jövőben is mindenkor kész lesz a szocializmus vívmányainak védelmére, gyarapítására, az építőmunka feladatainak megoldására. Társadalmunk másik nagy osztálya, a szocializmus útjára lépett parasztság'szintén nagy fejlődést ért el. Parasztságunk a munkásosztály messzemenő segítségével, odaadó, szorgalmas munkával, különösen az elmúlt években megszilárdította és szocialista nagyüzemi gazdaságokká fejlesztette a termelőszövetkezeteket. A magyar mezőgazdaságban mind szélesebb körben alkalmazzák a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepe van a technikának, az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrár-értelmiségieknek. Mindez gyökeresen megváltoztatta a helyzetet a falun. A termelőszövetkezetek megerősödése, a nagyüzemi termelés, a közös munka színvonalának emelkedése növelte a parasztság jövedelmét, javította életkörülményeit. Politikánk, rendszerünk nagy eredménye, hogy a IX. kongresszus határozatának megfelelően, a munkásosztály életszínvonalának egyidejű emelkedése mellett, a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok jövedelmi színvonala országosan és átlagban már kiegyenlítődött. Hazánkban a termelőszövetkezetek megteremtésével, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósításával, parasztságunk szellemi és anyagi felemelkedésével falun is győzött a szocializmus, győzött a lenini szövetkezeti eszme. Kongresszusunk megállapíthatja, hogy mindezek eredményeként teljesebbé vált a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság érdekazonossága a szocializmus építésének alapkérdéseiben, tovább erősödött népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunkban növekszik az értelmiség szerepe, részaránya, súlya és felelőssége. A párt, az állam nagy figyelmet fordít a tudomány, a technika, a kultúra fejlesztésére. Teljes bizalommal támaszkodunk a tudományok, a kultúra, a művészet embereire, mert csak velük együtt haladva érhetjük el fő céljainkat, a szocializmus, a kommunizmus felépítését. Értelmiségünk is jól tudja, hogy alkotó tevékenysége csak a szocialista társadalmi rendszerben bontakozhat ki szabadon és igazán, csak ebben a rendszerben lehet biztos benne, hogy munkásságának hasznos és szép eredményei nem a kapitalista kizsákmányolok önző, szűk érdekeit, hanem a nép boldogulását és felemelkedését szolgálják. A Központi Bizottság véleménye szerint értelmiségünk magáénak vallja a szocializmus céljait, és méltó módon kiveszi részét a szocialista épitömunkából. A párt. az ország •'ámíthat a magyar értelmiségre. Mindei(Folylatás a 4. oldalon) I. Társadalmunk szocialista fejlődése ß munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség
