Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

Kedií, T970, wwmbf £4. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója Kádár lános elvtárs előadói beszéde TISZTELT KONGRESSZUS! KEDVES ELVTÁRSAK! ELVTÁRSNÖK! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt a IX. kongresszus útmutatásait híven követve, határozatainak megvalósításáért küzdve, politikailag és szervezetileg megerő­södve érkezett a X. kongresszus küszöbére. Munkásosztályunk, népünk az elmúlt négy esztendőben a párt vezetésével céltudato­san haladt előre, és nagy eredményeket ért el a szocializmus építésének minden terü­letén. A szervezeti szabályzat előírásainak és a párt politikájának megfelelően készültünk fel a kongresszusra. A Központi Bizottság a kongresszusi okmányokat kellő időben a pártszervezetek rendelkezésére bocsátotta, majd vélemönyezésre megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökségének, a Magyar Nők Országos Tanácsénak, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, végül a sajtó útján is közzétette, az ország lakosságával is megismertette. A kongresszus előkészítésében partunk minden alapszervezete, a párttagság több mint 90 százaléka aktívan részt vett. A tag­gyűléseken a részvevők 30 százaléka felszó­lalt, a pár lé rtekezl eteken a képviseleti aránynak megfelelően, megválasztották a X. kongresszus küldötteit. A Köziponti Bizottság nagyra értékeli azt a. széles körű és magas színvonalú vitát, amely a kongresszusi okmányok alapján a pártszervezetekben, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmaikban, az országban álta­lában kibontakozott. Ebben a vitában a. pártélet, a belpolitika, a szocialista építés minden fontos kérdése felmerült. A beérke­zett észrevételek nagy részét a Központi Bi­zottság már hasznosította, a javaslatok más lésaét; a kongresszus szerkesztő bizottságá­nak rendélikezésóre bocsátja, s ajánlja, ve­gye figyelembe a határozatok megszövege­zésekor. A kongresszus előkészítésének, a vitának további számos értékes tapasztala­tát, megállapítását pedig a mindennapi párt- miunkában kell hasznosítani. A kongresszust előkészítő vitában egyér­telműen kitűnt a legfontosabb: párttagsá­gunk egységes, pártunk és népünk közöli egyetértés, nézetazonosság van az alapvető kérdések megítélésében. A párttagság, a közvélemény helyesli a párt politikáját, az el végzett munkát eredményesnek tartja; a kongresszustól a párt fő irányvonalának megerősítését, a párttól a helyes politika következetes végrehajtását, a gyakorlati munka megjavítását várja. A Központi Bizottság előzetes jelentést készített tevékenységéről, a párt munkájá­nak, az ország fejlődésének, a társadalom helyzetének iobb adatairól; e jelentését két héttel ezelőtt írásban eljuttatta a kongresz- szus küldötteinek, vasárnap pedig a párt TISZTELT KONGRESSZUS! KEDVES ELVTARSAK! Most, amikor a kongresszusnak pártunk egész tevékenységét kell mérlegelnie, min­denekelőtt a társadalmunkban végbemenő objektív folyamatokát kell megvizsgálni. Akkor járunk el a leghelyesebben, ha Le­ninnek a kommunisták számára mindenkor érvényes útmutatásából indulunk ki. „A marxizmus azt követeli tőlünk — mondotta —, hogy az osztály-erőviszo­nyokat és minden egyes történelmi hely­zet konkrét sajátosságait a, legpontosab­ban, objektíve ellenőrizhetően számba ve­tniük.” Az elmúlt négy év szocialista epnoitniIl­kájának eredményeként tovább fejlődött társadalmunk osztályszerkezete, fejlődtek termelési és tulajdonviszonyai. A népgaz­daság összes fő ágazataiban, az iparban, a mezögazdasagba n. a közlekedésben, a Űr­központ! napilapjában nyilvánosságra hozta. Az előzetes jelentés részletes adatait figye­lembe véve, a Központi Bizottság kongresz- szusd beszámolója arra törekszik, hogy a legfontosabb és legidőszerűbb elvi, politikai kérdéseiére irányítsa a figyelmet. Az előkészítés véget ért; a párt X. kong­resszusa megkezdte munkáját. Párttagsá­gunk, dolgozó népünk most a küldött elv- társaktól, a kongresszustól várja a nagy munka eredményes befejezését. A kongresz- szusnak el kell bírálnia a végzett munkát, elemeznie kell társadalmunk jelenlegi hely­zetét; ki kell jelölnie a párt feladatait, az. ország további fejlődésének irányát. Bizto­sítania kell, hogy népünk erőit még job­ban tömörítve, az eddig elért eredmények­re építve és támaszkodva, magasabb szinten folytathassuk a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munkát. reskedeleniben tovább sziláruunaK a szo­cialista termelési viszonyok. A IX. kong­resszus határozata alapján és a mezőglazda- sági termelőszövetkezetek országos kong­resszusának egyetértésével megalkotott úi földtörvény megteremtette a jogi alapját és gyakorlati lehetőségét annak, hogy a szövetkezetek használatában levő földek, megfelelő megváltási ár ellenében termelő­szövetkezeti tulajdonba kerüljenek. Ezzel falun is megszilárdult a szocialista tulaj­don, nagy lépést tettünk előre társadalmunk szocialista jellegének erősítésében. Egész népgazdaságunkban uralkodóvá vall a termelési eszközök szocialista tulajdona; szilárdak a szocialista termelési viszonyok, Ez abban is megfelelően tükröződik, hogy a nemzeti jövedelem 98 százalékát a szoci­alista szektor adja. Részletezve: az egész nemzeti jövedelem 89 százaléka az állami, 35 százaléka a szövetkezeti. 4 százaléka pe­dig egf’éb szocialista szeniorból Származik a magánszektor részesedése mindössze 3 százalék. , Társadalmunkban a szocialista forrada­lom győzelmével kialakultak és megszilár­dultak rendszerünk új osztályalapjai. Az ország lakosságának fele, 5 millióan vesznek részt, a termelésben aktív, önálló keresőként. Közülük 72 százalék munkás és alkalmazott. 25 százalék szövetkezeti tag. A magánter­melők, az önálló kisiparosok és kiskereske­dők, valamint a szabad foglalkozásúak ará­nya 3 százalék. Az a nagyarányú fejlődés, amely a fel- szabadulás óta végbement, es országunkat közepesen fejlett agrárországból fejlett me­zőgazdasággal rendelkező ipari országgá alakította át, a dolgozó osztályok helyze­tében is átcsoportosulást és mélyreható vál­tozásokat idézett elő. A város és a falu közötti nagyarányú társadalmi mozgás, a mezőgazdaságból az iparba történő töme­ges átáramlás az utóbbi években lelassult, Az ipar fejlődésével, a mezőgazdasági ter­melés kultúrájának emelkedésével, a szol­gáltató iparágak előtérbe kerülésével ter­mészetesen a jövőben is lesz bizonyos moz­gás, átáramlás társadalmunkban és az osz­tályokon, rétegeken belül is. A munkások és alkalmazottak részaránya tovább nő, de ez a dolgozó osztályok és rétegek helyze­tét, alapvetően már nem befolyásolja. Társadalmunk vezető osztálya a munkás­osztály. Felszabadult hazánk negyedszáza­dos története során a munkásosztály tanú­sította a legnagyobb állhatatosságot; és ál­dozatkészséget. Számbelileg is a legnagyobb osztállyá vált: az utóbbi öt évben létszá­ma 8 százalékkal növekedett, és a népgaz­daságban most már 2 millió 600 ezer mun­kás dolgozik. A nemzeti jövedelem legna­gyobb részét a munkásság termeli meg. A munkásosztály meghatározó módon befo­lyásolja a dolgozók minden rétegét: mun­kája, magatartása, fegyelme, szemlélete ki­hat az egész társadalomra; szerepének to­vábbi növekedése egész népünk érdeke. A párt teljes meggyőződéssel vallja: a szocialista társadalom felépítésének alapve­tő feltétele a munkásosztály vezető szere- ixmek szilárd és fokozódó érvényesülése. Teljesen világos, hogy üres formaság és a munkásosztály vezető szerepéhez a világon •semmi köze nincs annak, ha az ország ve­zetői, szinte egyenruhaként, elkezdenek munkássapkát és felöltőt hordani, amint azl nálunk a 40-es évek végén, az 50-es évek elején tették. Viszont még vannak, akik­ben az a téves hiedelem él, hogy a mun kásosztály vezető szerepe csak ott érvé nyesül. ahol a munkások fizikailag is jelen vannak, és többségben vannak A munkás­osztály politikai képviseletének es többsé­gének meg kell lennie, és meg is van min­denütt, ahol ennek döntő a jelentősége, például a Központi Bizottságban, a kor­mányban, az országgyűlésben. De már el­képzelhetetlen és megvalósíthatatlan ez, mondjuk, a Tudományos Akadémia elnök­ségében. az egyetemek vezető testületéiben, az írószövetség vezetőségében és más, ha­sonló helyeken. A munkások jelenléte sok helyen elengedhetetlen, mégsem a szám­arány a lényeg. A munkásosztály vezető szerepe hazánk­ban az osztályszervezetek, a munkásosztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továbbá az államhatalomban valósul meg, amely a munkásosztály hatalma. A mun­kásosztály vezető szerepét érvényesíti az a több százezer munkás, akik a hatalom ki­vívásával egy időben es azóta az ország ve­zető posztjaira kerültek. Érvényesül rend­szerünk szocialista demokratizmusa révén, amely biztosítja a munkások közvetlen be­leszólásának jogát és lehetőség t a közér­dekű kérdések eldöntésébe. Végezetül, a munkásosztály vezető szerepének érvényesü­lését bizonyítja társadalmunk egész tevé­kenysége, amely a szocialista társadalom építésével a munkásosztály torradalmi cél­ját valósítja meg. A munkásosztály nagy társadalmi jelen­tősége és vezető szerepe mutatkozik meg legöntudatosabb tagjainak példamutatásában és áldozatkészségében a munka frontján, a szocialista munkaversenyek eredményeiben Megmutatkozik a munkásosztály nagysze­rű kezdeményezése nyomán született es fejlődő szocialista brigadmozgalomban, amelyben a részt vevő brigádok száma ma már százezer, a brigádtagoke pedig egy­millió fölé emelkedett Elmondhatjuk, hazánkban a hatalom jo kezekben van; a munkásosztály' nemcsak vallatta, hanem felelősen és méltóan be is tölti társadalmunk életében vezető szerepét. A munkásosztály eddig is helytállt, és a jö­vőben is mindenkor kész lesz a szocializmus vívmányainak védelmére, gyarapítására, az építőmunka feladatainak megoldására. Társadalmunk másik nagy osztálya, a szo­cializmus útjára lépett parasztság'szintén nagy fejlődést ért el. Parasztságunk a mun­kásosztály messzemenő segítségével, odaadó, szorgalmas munkával, különösen az elmúlt években megszilárdította és szocialista nagy­üzemi gazdaságokká fejlesztette a termelő­szövetkezeteket. A magyar mezőgazdaság­ban mind szélesebb körben alkalmazzák a tudományok vívmányait; a mezőgazdaság­ban egyre nagyobb szerepe van a techniká­nak, az ipari és mezőgazdasági szakmunká­soknak, az agrár-értelmiségieknek. Mindez gyökeresen megváltoztatta a helyzetet a fa­lun. A termelőszövetkezetek megerősödése, a nagyüzemi termelés, a közös munka szín­vonalának emelkedése növelte a parasztság jövedelmét, javította életkörülményeit. Po­litikánk, rendszerünk nagy eredménye, hogy a IX. kongresszus határozatának megfele­lően, a munkásosztály életszínvonalának egyidejű emelkedése mellett, a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok jövedel­mi színvonala országosan és átlagban már kiegyenlítődött. Hazánkban a termelőszövetkezetek megte­remtésével, a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás megvalósításával, parasztságunk szel­lemi és anyagi felemelkedésével falun is győzött a szocializmus, győzött a lenini szö­vetkezeti eszme. Kongresszusunk megálla­píthatja, hogy mindezek eredményeként tel­jesebbé vált a munkásosztály és a termelő­szövetkezeti parasztság érdekazonossága a szocializmus építésének alapkérdéseiben, to­vább erősödött népi államunk legfőbb poli­tikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunkban növekszik az értelmiség szerepe, részaránya, súlya és felelőssége. A párt, az állam nagy figyelmet fordít a tu­domány, a technika, a kultúra fejlesztésére. Teljes bizalommal támaszkodunk a tudo­mányok, a kultúra, a művészet embereire, mert csak velük együtt haladva érhetjük el fő céljainkat, a szocializmus, a kommuniz­mus felépítését. Értelmiségünk is jól tudja, hogy alkotó te­vékenysége csak a szocialista társadalmi rendszerben bontakozhat ki szabadon és iga­zán, csak ebben a rendszerben lehet biztos benne, hogy munkásságának hasznos és szép eredményei nem a kapitalista kizsákmányo­lok önző, szűk érdekeit, hanem a nép bol­dogulását és felemelkedését szolgálják. A Központi Bizottság véleménye szerint értel­miségünk magáénak vallja a szocializmus céljait, és méltó módon kiveszi részét a szo­cialista épitömunkából. A párt. az ország •'ámíthat a magyar értelmiségre. Mindei­(Folylatás a 4. oldalon) I. Társadalmunk szocialista fejlődése ß munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség

Next

/
Oldalképek
Tartalom