Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
Eä^AK-MAGVAROR&ZAG 4 Kedd, 19/0. november 24. fl Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója (J’kjbffiatn;; a 3. oldalról) femek; mindent meg kell tennie, hogy a jövőben ez még inkább így legyen. A.kispolgárság — a kisiparosok, kiskereskedők, a magánszektor más képviselőinek — száma, részaránya társadalmunkban kicsi. Nagy társadalmi céljaink javára együtt halad velünk a kispolgárság is. Beilleszkedett az új társadalmi rendbe, elfogadja a szocialista társadalom építésének célját, s közülük a tisztességesen dolgozó többség munkájával — különösen a szolgáltatás, az ellátás területén — hasznosan szolgálja a közérdeket. Társadalmunk értékeli ezt. Hazánkban a szocialista forradalom győzelmével eltűntek a kizsákmányoló osztályok, s velük a társadalmi osztályok közötti kibékíthetetlen ellentmondások. A dolgozó osztályok alapvető érdekei egybeesnek, megkezdődött az osztályok közti különbségek csökkenésének és fokozatos megszűnésének folyamata is. Társadalmunk egységes és harmonikusan fejlődik. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy viszonyaink ki. it is adódnak ellentmondások a fejlesztés távlati és a lakosság napi érdekei, a mi okások és a parasztok érdekei, a társadalom általános érdekei és a csoportérdek, valamint az egyének érdekei között. Az érdekek különbözősége jelentkezik a nemzeti jövedelem elosztásakor, ár-, bér- és piaci viszonyokban, a város és a falu közötti különbségek gyorsabb, vagy lassúbb kiegyenlítésének meghatározásában és más kérdésekben. Az ellentmondások áthidalhatók, feloldhatók a munka menetében. A társadalom általános érdekeinek és szocialista céljainak megfelelő töretlen fejlődését a különböző érdekeltségek összehangolásával biztosítottuk. Ez a jövőben is biztosítható, ha az alapvető érdekekért elsősorban felelős, a nemzeti jövedelem elosztására befolyással bíró vezető testületek mindenkor kellő figyelmet fordítanak az egyes dolgozó osztályok sajátos érdekeire, a dolgozók napi érdekeire is. Továbbá akkor biztosítható, ha az egyes munkások, parasztok, értelmiségiek és más dolgozók napi érdekeikből kiindulva sem fe- ledekeznek meg a dolgozó osztályok a sors- közösségéről és a társadalom távlati fejlesztésének általános követelményeiről. Áz a fontos, hogy a megoldásokkal, a dolgozó osztályok alapvető érdekközösségét szem előtt tartva erősítsük népi államunk hatalmát, és segítsük elő szocialista céljaink megközelítését. Társadalmunk helyzetét, a fejlődés irányát áttekintve megállapítható, hogy az elmúlt 4 évben hazánkban, a IX. kongresz- szus határozatainak megfelelően, a szocializmus alapjai tovább szilárdultak, társadalmunk szocialista vonásai számottevően erősödtek. Előbbre jutottunk tehát, de nem állhatunk meg. Az ország további lendületes fejlődése ma mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok további megszilárdítását igényli, a dolgozó osztályok öntudatá- ntk és eevségének növelését, a társadalom szocialista vonásainak további erősítését követeli meg. ii. Hz államéle! és a szocialista demokrácia fejlesztése KEDVES BLVTÁRSAK! Aákíiiiuju.. a népi demokrácia állama, amely a munkáshatalmat testesíti meg, betölti történelmi szerepét, nélkülözhetetlen a munkásosztály számára a gazdasági és kulturális élet irányításában, a szocializmus építésének szervezésében. Államunk rendeltetésszerű, szervezett működésének felbecsülhetetlen a szerepe és jelentősége népünk eddigi sikereiben, történelemformáló munkájában. A szocialista állam ereje abban van, hogy fő politikai alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége, és tevékenységében a lakosság, a dolgozó milliók széles körű támogatósára építhet. A munkásosztály államát, a dolgozó nép szocialista vívmányait, a Magyar Népköztársaság önállóságát és függetlenségét, területi sérthetetlenségét, belső rendjét, hűségesen védelmezik fegyveres erőink: a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom és a belügyi szervek. A Központi Bizottság, a kormány a honvédelmet, a társadalmi rend védelmét egész népünk ügyének tekinti; az ellátásukhoz szükséges személyi és anyagi feltételeket biztosította és a jövőben is biztosítja. Az állam funkciói a fejlődés során változnak. A szocialista viszonyok között az állam elnyomó szerepe folyamatosan csökken, politikai, gazdasági és kulturális szervező szerepe viszont folyamatosan növekszik. Államunk már most is sok feladat megoldásába bevonja a társadalom különböző szervezeteit és erőit, az egyes állampolgárokat. A fegyveres testületeken kívül az ország, a hatalom védelmét szolgálják a munkásőrök, az önkéntes rendőrök, a polgári védelem _ tagjai. A szakszervezetek vették át és látják el a társadalombiztosítással, a munkásvédelemmel kapcsolatos feladatok legnagyobb részét. A dolgozók tömegesen vesznek részt az állam munkájában mint tanácsi aktívák, bírósági ülnökök, népi ellenőrök. Meggyőződésünk szerint az államnak fontos szerepe van a szocializmus építésének időszakában. Nem fogadjuk el azokat a nézeteket, amelyek kétségbe vonják a szocialista állam szerepét, lebecsülik jelentőségét és a hatalom gyengítésével voltaképpen veszélyeztetik a nép vívmányait. Belső feladataink és a nemzetközi "körülmények egyaránt azt követelik, hogy tovább erősítsük szocialista államunkat, növeljük gazdaságszervező és kulturális szervező szerepét, fejlesszük az államigazgatási munkát, emeljük színvonalát. Ezzel egyidejűleg arra kell törekedni, hogy a lakosság még nagyobb tömegei vegyenek részt a közéletben, az állami szervek, a tanácsok és más állami szervezetek munkájában. Az államélet. a szocialista demokrácia továbbfejlesztése olyan feladat, amelynek sikeres megoldása lendületet ad további fejlődésünknek. A szocialista demokrácia további kibontakoztatására irányuló tervünket biztos alapokra építjük, mert hazánkban a hatalom szilárd, az államépítésben pártunk, munkás- osztályunk negyedszázados tapasztalatokkal rendelkezik, belpolitikai helyzetünk nemcsak szükségessé, hanem lehetővé is teszi terveink végrehajtását. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése a munkáshatalom, a szocialista állam további megszilárdítását, erejének növelését, hatékonyságának fokozását jelenti. Államéletünk, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lényege, hogy egyidejűleg erősítjük a központi hatalmat és növeljük a helyi szervek önállóságát. Jelentősnek tartjuk a törvényhozói és kormányzati munka korszerűsítését. Országgyűlésünk a népszuverenitás legfőbb megtestesítője, országunk legfőbb törvényhozó szerve. Társadalmi előrehaladásunk gyorsítása, rendszerünk szocialista jellegének fejlesztése céljából szükséges, hogy az országgyűlésben erősödjék a törvényalkotói tevékenység, növekedjék szerepe a kormányzati munka alkotmányos ellenőrzésében, A szocializmus építésének előbbrevitele az államapparátusban tevékenykedő kommunistáktól, minden dolgozótól politikánk következetesebb érvényesítését, a munkásosztály érdekeinek jobb képviseletét, a kormány rendelkezéseinek pontos végrehajtását kívánja, helyes vezetési módszert, jó köz- igazgatást, hatékony, operatív és jó ügyintézést követel. Az államigazgatási szervezet tökéletesítése, a pontosan körülírt hatáskör, a személyes felelősséggel végzett jó ügyintézés egyúttal a leghatásosabb harc a bürokrácia ellen. Ez a harc állandó és elemi kötelességünk, mert elhanyagolása fékezi fejlődésünket. Az államigazgatási szervezet tökéletesítésében és az ügyintézés fejlesztésében számítunk a köztisztviselőkre, akiknek kulcsszerepük van e törekvésünk megvalósításában. A köztisztviselő az állam képviselője és a köz szolgálója. Magatartása, az ügyfélhez való viszonya nagymértékben befolyásolja az állampolgár véleményét, az államhatalomról kialakuló álláspontját; az ügyintézés ezáltal válik politikává. Most, az államélet fejlesztésének központi feladata a helyi és a középfokú tanácsok hatáskörének, munkájának fejlesztése. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus építésében, a nép életének megkönnyítésében jelentősen előbbre léphetünk, ha az ügyek tetemes hányadát intéző tanácsok nagyobb önállósággal, nagyobb felelősséggel dolgoznak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az államigazgatási munka és hatáskör fejlesztésével egyidejűleg erősödjék a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege. Ez nem mond ellent állami szervezetünk demokratikus centralizmuson felépülő elvének és gyakorlatának. Ellenkezőleg, így biztosítható, hogy a központi szervek hatáskörében olyan ügyek maradjanak, amelyek a társadalmi összfolyamatok szempontjából fontosak, lényegesek, a helyileg megoldható ügyeket viszont a helyi szervekben intézzék. Fontos, hogy a minisztériumok és más központi, állami szervek mielőbb adjanak át konkrét intézkedési jogköröket a Fővárosi Tanácsnak és a megyei tanácsoknak. Ugyancsak szükséges, hogy egyidejűleg a Fővárosi Tanács a kerületi tanácsoknak, a megyei tanácsok a városi és községi tanácsoknak adják át a helyileg sokkal jobban intézhető ügyekben a döntést, és segítsenek megteremteni az önállóság, a felelősség, az önkormányzat érvényre juttatásának feltételeit. A tanácsok önkormányzati jellege feltételezi és megkívánja a lakossággal, a tömegekkel való szoros kapcsolatot, tevékenységük sokoldalú ellenőrzését. A tanácsok ügyvitele feletti ellenőrzést a kormány, a felsőbb tanácsszervek, a tanácstagok, a választók, a néptömegek gyakorolják. Vannak, akik a népi hatalom szilárdságának kockáztatását látják az irányítás további decentralizálásában, a tanácsok önál lóságának növelésében. Központi Bizottságunknak meggyőződése, hogy az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, ezen belül a tanácsok önállóságának növelése helyes osztálypolitika, amely államunkat, a dolgozó nép hatalmát erősíti. Az államéletben a szocialista demokrácia változatlan követelménye, hogy hazánkban maradéktalanul érvényesüljön, a törvényesség. A szocialista törvényesség elengedhetetlen eleme egyrészről, hogy alkotmányos törvényes rendünket senki sem sértheti meg büntetlenül, másrészről, hogy hazánkban minden törvénytisztelő állampolgár származásra, foglalkozásra, világnézetre való tekintet nélkül — teljes védelmet élvez. A szocialista törvényesség e két követelményei érvényesül, és a jövőben is érvényesülni fog. Az erről való gondoskodást pártunk, kormányunk alapvető kötelességének tartja. Nagy jelentősége van az új választási törvénynek, azoknak az új eljárási szabályoknak, amelyek választási*' rendszerünket továbbfejlesztik. hogy még alkalmasabb legyen a népakarat kifejezésére és érvényre juttatására. Az általános, egyenlő és titkos választói jog nálunk a népi demokratikus rendszer vívmánya. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme választási rendszerünk tökéletesítése. Ennek lényege, hogy az állampolgárok — a jelölé si jog és választási lehetőség bővítésével — még inkább, mint eddig, a véleményük szerint legalkalmasabb személyeket küldhetik az országgyűlésbe, a tanácsokba. A választási törvény egyik új rendelke- "ose, hogy a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok tagjait a jövőben nem közvetlenül a választók, hanem közvetett választással a helyi tanácsok választják. Ily módon a községi tanácsok munkáját irányító megyei tanácsok ténylegesen a helyi tanácsok küldötteiből alakulnak meg. A IX. kongresszus már utalt rá, hogy időszerűvé vált alkotmányunk módosítása. E munka hosszabb időt vett igénybe — és most került olyan stádiumba, hogy a közeli jövőben végrehajtsuk. A Magyar Nép- köztársaság 1949-ben elfogadott alkotmánya népünk nagy történelmi vívmánya. A több mint két évtizeddel ezelőtt elfogadott alkotmány rögzítette, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama, összegezte addigi harcunk, munkánk eredményeit, és nagy vonalakban kijelölte hazánk fejlődésének irányát. Az eltelt húsz esztendő alatt gyökeres változások következtek be hazánk politikai, gazdasági, kulturális életében. A történelmi jelentőségű vívmányok ellenére sem szükséges új alkotmányt kidolgozni. Szükségesnek tartjuk és javasoljuk viszont,, hogy az országgyűlés jelenlegi helyzetünknek megfelelően módosítsa, fejlessze tovább a Magyar Népköztársaság alaptörvényét. A módosított alkotmány tükrözze az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változásokat. Utaljon az államéletben, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében. általában az állami intézmények munkájában bekövetkezett változásokra. Pontosabban határozza meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializmus építésinek jelenlegi szakaszában. Az alkotmány módosításának kérdéseivel való foglalkozás közben, már felvetődött, és nyilván a későbbiekben szélesebb körben is felvetődhet az ország hivatalos elnevezésének. címerének, állami zászlajának kérdése. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkásosztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét, azt, hogy megalkotta eddigi legnagyobb történelmi vívmányát; a nép államát. Államunk, rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, a szocialista társadalom teljes felépítése viszont még csak folyamatban van. Pártunk úgy véli, még nem érkezett el az Ideje, hogy országunkat szocialista köztársasággá kiáltsuk ki. Azt tartjuk, inkább jussunk előbbre az építéssel és késsünk az elnevezéssel, mint siessünk az elnevezéssel és késsünk a szocializmus építésével. A Magyar Népköztársaság neve ma, is dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épülő új, szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. Ili. A párt vezető szerepe A pártmunka továbbfejlesztése % KEDVPJS ELVTÁRSAK! Pártunk, a magyar munkásosztály marxista—leninista, kommunista élcsapataként társadalmunk eszmei-politikai vezetője, irányítja, szervezi a szocialista építést, ezzel az egész magyar nép érdekeit szolgálja. Kormányzópárt, amelynek politikája meghatározóan kihat az ország, a társadalom életének egészére. A párt csak azért és azáltal töltheti be megfelelően történelmi misszióját, mert tevékenységében a marxizmus—leninizmus tudományos elmélete vezérli. Pártunk a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásúnak híve. Lenint követi, aki arra tanít, hogy „ • • • a marxizmus nem holt dogma, nem valami befejezett, kész, változatlan tanítás, hanem a cselekvés vezérfonala", másutt ugyanezt másképpen kifejezve azt mondja „... a marxizmusban a leglényegesebb, ami a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése". Pártunk a marxizmus—leninizmus elveiből, a magyar és a nemzetközi munkásosztály forradalmi tapasztalataiból indul ki, és a konkrét helyzet konkrét vizsgálata alapján hozza meg döntéseit. A legutóbbi másfél évtizedben pártunknak három nagy feladatot kellett megoldania. Az ellenforradalmi felkelés erőinek szétzúzásával a népi hatalmat megvédeni és megszilárdítani; a mezőgazdaság szocialista átszervezését végrehajtani; végül a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének bonyolult kérdéseit kellett megoldania. Hogy pártunk ezeket a nagy feladatokat kielégítően meg tudta oldani, azt elsősorban annak köszönheti, hogy a revizionista és a dogmatikus megközelítési módokat határozottan és egyformán elvetette, a marxizmus—leninizmus elveit követte. Pártunk működésének legfontosabb szervezési alapelve a demokratikus centralizmus, amelyet a kommunista mozgalom számára Lenin dolgozott ki tudományos pontossággal. A munkásosztály új típusú forradalmi pártja szervezeti életének és működésének lenini alapelveit a történelem igazolta, azok mindmáig érvényesek. A demokratikus centralizmus elvét kiegészíti a kollektív vezetés és a személyi felelősség elve. Saját tapasztalataink alapján teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy megsértésük esetén nem érvényesülhet maradéktalanul a marxizmus—leninizmus, a politika eltorzul, elsorvadnak a párt tömegkapcsolatai. s elvész akcióképessége; érvényesülésük viszont meghatványozza a párt erőit. Gyakorlatunkban a döntések demokratikus előkészítését, a kérdések sokoldalú és szabad megvitatását, a különböző vélemények meghallgatását és figyelembe vételét szorgalmazzuk, éppúgy, mint a meghozott határozatok egységes, kötelező és pontos végrehajtását. A pártdemokrácia nélkül nem lehet igazi eszmei, politikai egységet teremteni, nem lehet a belső meggyőződésen alapuló magas fokú tudatosságot kifejleszteni. Centralizmus, szervezeteinek fölé- és alárendeltsége nélkül a párt nem szervezett erő, elv ész élcsapat jellege, ereje, és egységes cselekvésre képtelen vitaklubok tömegére esik szét. Pártunk szervezeti felépítésében, életének belső rendjében híven követi a munkásosztály forradalmi pártjának hagyományos, lenini elveit. Jelenlhetjük, a párt, a beszámolási időszakban ideológiailag, poli- tikailag, szervezetileg egyaránt egészségesen fejlődött, erősödött, megbonthatatlan egységben halad mindmáig. A pártnál? négy évvel ezelőtt 19 ezer alapszervezete és kereken 585 ezer tagja, illetve tagjelöltje volt. Most 21 ezer az alapszervezetek száma, a tagságé pedig 77 ezerrel, 13 százalékkal magasabb, 662 ezer fő. A IX. kongresszus határozata alapján pártunkban megszűnt a tagjelöltség intézménye. Az akkor nyilvántartott 37 900 tagjelöltből, egyéni elbírálás alapján, 35 250 eiv- társat felvettek a párt tagjai közé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagjelöltség intézményének megszüntetése pártunkban helyesnek bizonyult. A párt taglétszáma és összetétele alapjában megfelelően alakult. A taglétszám növekedése összhangban van a kommunista eszme vonzóerejének, a párt politikai befolyásának növekedésével. Pártunk munkás- jellege a tagság összetételében is érvényesül. A tagság 70 százaléka eredeti foglalkozása szerint munkás; jelenleg is fizikai munkát végez a párttagság 38 százaléka. A társadalomban végbemenő átrétegeződési folyamatok következtében a tagság egészén belül a fizikai dolgozók aránya 4.5 százalékkal csökkent. Valamelyest emelkedett a párttagság átlagos életkora, ez jelenleg 44 év. A beszámolási időszakban újonnan felvett tagok 48 százaléka fizikai dolgozó, megfelelő arányban vannak közöttük nők: a korcsoportok képviselete is egészséges- 84 százalékuk 40 éven aluli Pártunkban együtt él. dolgozik, összeforrva harcol a forradalmárok három nemzedéke; a veterán harcosok, a középkorúak és (Folytatás az 5. oldalon)
