Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-20 / 272. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 Péntek, t970. no». 20. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) dáikodó szervek a fejlesztés költségeit legalább 30 száza­lékban saját alapból biztosít­sák. A gazdálkodó szervek hiteleinek és a két évre le­kötött betéteknek kamata 1 százalékkal nő. A pénzügyminiszter javas­latára a kormány határoza­tot hozott a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának és földadójának összevonásá­ra. Az adóztatás lényeges egyszerűsítése mellett ez az intézkedés másfél millió adó­tételt szüntet meg. Az össze­vonás során a fizetendő adó mértéke a jelenleg érvényben levő rendeletekhez képest nem változik, a rendelet adó­tételei azonosak a jelenlegi jövedelemadó és földadó együttes összegével. Az adó­tételek megállapításának jog­köre — a kormányrendelet által meghatározott keretek között — a járási tanácsoktól a községi tanácsokhoz kerül. A Minisztertanács megtár­gyalta a könnyűipari minisz­ter előterjesztését a textil­ipar rekonstrukciós program­járól. A textil- és textilruhá­zati ipar fejlesztési előirány­zata a jóváhagyott IV. öt­éves tervtörvény szerint 14— 15 milliárd forint, amelynek nagyobb része vállalati saját forrásból és hitelből, kisebb része pedig állami támoga­tásból származik. A textil- és textilruházati ipar terme­lésének emelésével elsősor­ban a lakosság növekvő igé­nyeit kell kielégíteni. Ezen túlmenően a termelés olyan mértékű fejlesztését biztosít­ják, hogy lehetővé váljon a szocialista országokkal a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés további bővítése, vala­mint a tőkés értékesítési le­hetőségek szélesítése is. A kormány határozata ér­telmében a fejlesztés jellem­ző módszere a gépi berende­zések cseréjén alapuló re­konstrukció lesz, ideértve egyes üzemépületek felszaba­dítását, teljes profilcseréjét és átállítását modem techno­Az első pedagógiai hetek Leninvárosban November végén NDK—NSZK párbeszéd Conrad Ahlers, a bonni kormány szóvivője csütörtö­kön közölte: az NDK és az NSZK küldöttsége novem­ber végén összeül az NDK íővárosában. A két kormány távirati úton megegyezett, hogy az első találkozót Ber­linben tartják, még ebben a hónapban. A küldöttségek összeállítása és a pontos dá­tum kijelölése hamarosan megtörténik. Mint Ahlers bejelentette, a. nyugatnémet küldöttség Nyugat-Berlinen át utazik az NDK fővárosába. Beszámolás Bonnban A bonni kormány csütörtö­ki ülésén a távollevő Scheel külügyminiszter nevében Mörsch külügyi parlamenti államtitkár számolt be a len­gyel—nyugatnémet szerződés paraf áfásáról. A Leninvárosi városi Ta­nács V. B. művelődésügyi csoportja, s a Derkovíts Gyula Művelődési Központ az idén rendezte meg elő­szűr Leninvárosban a peda­gógiai hetet. A pedagógiai hét egyik fontos célkitűzése volt, hogy szervezett formá­ban is biztosítsák a korsze­rű pedagógiai ismeretek el­sajátítását. November 16-án az általános iskolákban és az óvodákban nyílt tanítási napot tartottak. Ez alkalom­mal több száz szülő kereste fel az oktatási intézménye­ket, ahol megismerkedtek a pedagógusok munkájával, ta­nítási módszereivel. Hétfőn délután a Derkovits Gyula Művelődési Központban Molnár Károlynak, a váro­si tanács művelődési cso­portja vezetőjének megnyi­tója után Gulyás István vb­elnökhelyettes méltatta a pedagógiai hetek jelentősé­gét. A megnyitót követő két napon a pedagógiai tudomá­nyok országos hírű szakem­berei látogattak el Leninvá- rosba. November 18-án, szerdán dr. Durkó Mátyás, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem 'tanszék- vezető docense, november 19-én dr. Vajké Mátyás, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem adjunk­tusa tartott nagy érdeklő­déssel kísért előadást a le- ninvárosi pedagógusoknak. Az élső leninvárosi pedagó­giai hét további programja: november 20-án dr. Kelemen László tanszékvezető pro­fesszor A gondolkodás fej­lesztésének pszichológiai problémái, november 21-én dr. Petrikás Árpád, a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem tanszékvezető docense A párt ifjúságpoli­tikájának néhány kérdése címmel tart előadást. A pe­dagógiai hetek utolsó nap­ján, november 21-én kerül sor a 2. sz. Általános Is­kola fennállásának 10 éves jubileumi ünnepségére Ugyanezen a napon ünne­pélyes külsőségek között avatják fel a közelmúltban elkészült 4. sz. Általános Is­kolát. L. T­lógiára, a keresettebb cikkek gyártására. A munkahelyek számának növelése helyett elsősorban a meglevő mun­kahelyeket kell korszerűsí­teni, a termelékenység ily módon történő emelését is felhasználva a munkaerő­hiány okozta problémák meg­oldására. A kormány felhívja az érdekelt szerveket, hogy saját eszközeikkel is vegye­nek részt a-program megva­lósításában. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a pénzügy- miniszternek és az Országos Vízügyi Hivatal elnökének zárójelentését a tiszavölgyi árvíz- és belvízkárok felmé­réséről, valamint a helyre- állítás elői-ehaladásáról adott tájékoztatást. Elismerését és köszönetét fejezte ki mind­azoknak, akik önzetlen mun­kával és adományaikkal hozzájárultak a károk elhá­rításához, a veszteségek csökkentéséhez és a helyreál­lításhoz. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott több hús­ipari beruházásról. Jövőre Miskolcon húskombinát épí­tését, 1972-ben pedig a Sze­gedi Szalámigyár és a Gyulai Húsüzem rekonstrukcióját kezdik el. A kohó- és gépipari mi­niszter a lakásfelszerelési és épületgépészeti, cikkek terme­lésének fokozásáról számolt be. A lakosság ellátását szol­gáló vas- és műszaki termé­kek értékesítésének 31 szá­zalékos emelésére nyílik le­hetőség az elkövetkező öt év­ben. Debrecen és Pécs megyei jogú városok általános ren­dezési tervét az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a két városi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke együttesen terjesztette a Minisztertanács elé. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 27. — Nekem hazafiúi köte­lességből kellett azt a kis kerülőt megtennem. Tudniil­lik úgy áll a dolog — és itt lehalkította a hangját, mint­ha ez a szigorúan bizalmas közlés csak négyükre tartoz­na —, hogy ez a Tárnok fon­tos hadititkokat szolgáltatott ki az ellenségnek. Mivel azonban köztiszteletben álló politikai munkás, nem lehet csak úgy egyszerűen lefogni, mert az rontaná a hadsereg tekintélyét. Ezért az illetéke­sek azt a tervet eszelték ki, hogy a gyakorlatra kivonulás ió alkalom lesz a leleplezésre. Ezt kellett nekem elősegíte­nem. Kertész nem tudta magát türtőztetni. — És maga húszévi szolgá­lat utón elhitte ezt a badar­ságot? Ezzel akar bennünket átejteni? — Szó sincs erről, ezredes elvtárs! Kati ugyanis közöl­te velem, hogy ő a magyar szerveknek dolgozik, ezért tetette nyomoréknak magát, ezért hozta ezt a nagy áldo­zatot, hogy leleplezhesse Tár­nok őrnagyot és megszervez­hesse a „kikapcsolását”. Az erdőben, ahová a mellékút vezet, ott került volna sor a leszámolásra. Ezért kanya­rodtunk le a főútról. — S hogy a lőszeres kocsi vezetője ezt észre ne vegye, maga használhatatlanná tette a visszapillantó tükröt. — A, csak átmenetileg. Ka­ti adott egy hajlakkos do­bozt; a benne levő folyadé­kot fröcsköltem a tükörre in­dulás előtt. Reggel aztán le is töröltem benzines vattával. Szebben fénylett, mint új ko­rában. — Az erdőben mi történt? — Az előírt sebességgel haladtunk a kijelölt útvona­lon. Amikor a főútra Tárnok őrnagy kocsija is visszatért velünk, egy kicsit örültem. Mert nekem ugyanis, spéciéi személy szerint, szimpatikus ember a politikai helyettes. Ügy gondoltam, megválto­zott a terv. Szépen besorol­tunk. mintha mi sem történt volna. — A két éles lövedék ho­gyan került a gyakorlat szín­helyére? — Fogalmam sincs róla. — Maga tehát nem is kö­vetett el bűntettet? — Már hogyan követtem volna el? Udvaroltam egy diáklánynak — eredményte­lenül. Tejet adtam egy fe­kete macskának, hogy ne pusztuljon el. Egy kis kité­rőt tettünk a gépkocsival, mert úgy éreztem, ez állam- polgári kötelességem. Ennyi az egész. — Ügy tesz — jegyezte meg komoran Kertész ezredes —, mintha nem tudná, milyen aljas erők kiszolgálója lett. Mindegy, ez most már a ma­ga baja. írja alá a jegyző­könyvet. Majd folytatjuk.. Király őrmester értetlenül nézett körül: ugyan miféle jegyzőkönyvet kell aláírnia? Ekkor azonban felállt a há­tuk mögött ülő fiatal had­nagy, s néhány telegépelt pa­pírlapot adott át az ezre­desnek. Az átfutotta, majd letette az asztalra. — Olvassa el és írja aló a vallomását. Király a megdöbbenéstől alig látott; kusza betűkkel, reszkető kézzel írta nevét a kipontozott rész fölé. Kertész ezredes a nyilván­tartóból már áthozatta a „fekete macska” dossziéját. Mialatt a fogdából felvezet­ték a kémnőt, a három, tiszt a régi feljegyzéseket lapoz­gatta. Béke megjegyezte: — Amikor nyomozni kezd­tünk, még csak gondolni se mertem rá, hogy a két löve­dék útját ugyanaz a nő irá­nyítja, aki tavaly kicsúszott a kezeink közül! A kísérő jelentett, a nő fásultan leült. Kertész ezre­des higgadtan, de baljósán szólalt meg: — Az a tavalyi június ne­héz volt számunkra. Maga nagyon jól megérezte, hogy szorul a hurok. Otthagyta azt a jó kis állását a Nehézipari Minisztériumban. Eltűnt, mintha a föld nyelte volna el! Jó búvóhelyet választott: az ifjúság rejtekhelyét. Maga azon — a számunkra keser­ves — napon több mint tíz évvel fiatalodott! No, persze, ezzel együtt nagy áldozatot is vállalt. Az egyik legkeser­vesebb betegséget, a gyer- mekparalízist kapta cseré­be... Átvállalta Medgyes Katitól. De milyen áron? Felel rá? ’ — Nem tudom, miről be­szél. Az ezredes a nő szemei kö­zé nézett. — Tessék. Az igazi Med­gyes Kati. S az apja ... Kinyitotta a dossziét, s né­hány fényképet emelt ki be­lőle. — Az exhumált hullák ma­radványai ... Ezzel a kis­lánnyal maga azon az éjsza­kán olyan szoros kapcsolatba Huszonöt érrel Nürnberg után N ovember első napjaiban, szinte a világ valameny- nyi lapjában megjelent a hír: életbe lépett az a nemzetközi konvenció, amelynek értelmében — tekintet nélkül a bűncselekmény óta eltelt időre — nem évülhetnek el a háborús bűnök, az emberiség ellen elkö­vetett gaztettek. Az az ENSZ-határozat lett így törvény- nyé, amelyet 1968 novemberében fogadott el a világszer­vezet. A konvenció előzményei negyedszázadra nyúlnak visz- sza. 1945. november 20-án kezdődött meg' Nürnbergben, a hírhedt náci pártnapok egykori városában a háborús főbűnösök bűnpere. A nemzetközi jogban Nürnberg előtt is kimondták már, hogy az agresszív háború bűncselek­mény: az 1919. évi Versailles-i békeszerződésben már szó van az első világháborút kirobbantó német vezetők felelősségrevonásáról. Egy cikkelyben (a 227.-ben) II. Vil­mos német császárt is vád alá helyezettnek nyilvánítot­ták „a nemzetközi erkölcs és a -szerződés szentségének megsértése” miatt. De sem az ő — Vilmos Hollandiába szökött — sem más háborús bűnösök felelősségrevonására nem került komolyan sor; német bíróságok 901 eljárás­ból csak 13-ban hoztak, soha végre nem hajtott ítéletet. 1943 októberében a szövetségesek Moszkvai Deklará­ciója leszögezte: a megszállott országokban bűntetteket elkövetett nácikat ott állítják majd bíróság elé, ahol gaz­tetteiket elkövették. 1945 augusztusában pedig London­ban kötött egyezményt Anglia, a Szovjetunió, az USA és Franciaország a háborús főbűnösök felelősségrevoná­sáról — ebben a szerződésben, és a mellékelt okmányok­ban szögezték le: nemzetközi katonai törvényszéket kell alakítani, és az agresszív háború, az emberirtás legfőbb bűnöseit ennek ítélőszéke elé kell állítani. 1945. november 20-án Hitlert és Göbbelset azért nem vonhatták felelősségre, mert a berlini Führer-bunkerben öngyilkosok lettek, így hát a vádiratban szereplő többi 24, legfőbb náci vezető ellen folytatták le a pert. A novemberi tárgyalás kezdetétől 1946. augusztus 31- ig 403 nyilvános tárgyalást tartott a nemzetközi katonai bíróság. Tanúk légióját hallgatták ki, okmányok ezreit ismertették. .1946. október elsején hirdették ki a nürnbergi ítéletet. Tizenkét nácit kötél általi halálra ítéltek (tízet végeztek ki, Bormann valószínűleg még ma is bújkál, Göring, az ítélet kihirdetése utón, cellájában öngyilkos lett), a töb­bire sok évi börtönbüntetést szabtak ki (ma mór csak Rudoll Hess ül a spandaui börtönben, a többiek kiszaba­dultak); három vádlottat (Schachtot, Papent és Frit- zschét) felmentettek. A negyedszázad alatt, a még felelősségre nem' vont; kisebb-nagyobb bűnöket elkövetett nácik érdekében a nyugati politika egy része mindent elkövetett; csak a nemzetközi közvélemény nyomása segített elfogadtatni a döntést: a háborús bűnök sohasem évülhetnek el. Tanácskozás az ifjúságról Sátoraljaújhelyen (TwdúsitómktóV) A sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnázium és a szakközép­került, hogy „elkapta” tőle a betegséget. A nő cinikusan megvonta a vállát. A képek elvágták a tagadás lehetőségét. De Ker­tész ezredes azért megkér­dezte: — Soroljam tovább a bizo­nyítékokat? — Vannak? Kertész nyers lett: — Mi történt július húsza­dikán?! — Menekülnöm kellett. Ahhoz, akitől a feladatokat kaptam. Tudtam, hogy ez kockázatos, de nem volt más választásom. Jól dolgoztam, bíztam benne, hogy meg­mentenek. Még sok szolgá­latot tehetek. Vagy külföld­re visznek, vagy itt bújtat­nak el. .. Az utóbbit vá­lasztották. Egy ötvenhatban’ disszidált, s közben beszerve­zett vasutast küldtek haza. Kinti központunk tudomást szerzett Medgyes terveiről. A családi tragédia, a szolgá­lati vétség, a leváltás nagyon megviselte az idegeit. Nem látott kiutat. Külföldi rokonai­nál akart feledést keresni. Ez kapóra jött nekünk. Egyik emberünk Szolnokra utazott. Közölte az új állomáshelyé­re készülődő Medgyessel: ha akarja, lányával együtt még az éjjel túl lehet a határon. Idézett a leveleiből, átadta a kint élő rokonok üdvözle­tét. Medgyes azonnal kapott egy TEFU-kocsit. Gyorsan összecsomagoltak, és elindul­tak — névleg — Bakony- fűrire. .. — De sohasem érkeztek meg. Beke halkan kijavította Kertész ezredest: — Megérkeztek, csakhogy a tükrös szekrényben. Hol­tan __ ( Folytatjuk.) iskola tantestületei novem­ber 18-án megvizsgálták az ifjúságpolitika néhány kér­dését, az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása alapján. A megbeszélésen részt vett Éles György, n Sátoraljaújhelyi városi Párt- bizottság munkatársa, vala­mint Hegedűs Andor és Anger Árpád, a megyei ta­nács művelődési osztályá­nak főelőadói. A két kö­zépiskola pedagógusai első­sorban azt elemezték, hogy a Központi Bizottság állás­foglalását hogyan tudják valóra váltani iskolájukban. Foglalkoztak azokkal az is­kolán kívüli tényezőkkel is melyek befolyásolják a ta­nulók magatartását. Mind­két tantestület pedagógusai hangsúlyozták, hogy a szü­lők társadalmi foglalkozta­tottságának növekedése meg­követeli az iskolai neveles gazdagítását Takács Imre Weil megszökött A nyugat-berlini rendőr­ség közölte, hogy Ekkehard Weil, aki november 7-én merényletet követett el a szovjet emlékmű előtt őrsé­get álló szovjet, katona allein, megszökött a vizsgálati fog­ságból. Részleteket nem kö­zöltek, csupán annyit, hog.y a foglyot naponta kihallga­tásra. a város másik részé­re szállították — csütörtökön Weilnek. a Tempelhof repü­lőtér közelében sikerült, meg- i szöknie. A nyugat-berlini rendőrség megkezdte a haj­szát a szökevény után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom