Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-20 / 272. szám
Péntek, no«, 20. ÉSZAK-MAÜYAftORSZAG 3 Amgresszusra készülve A párt irányításával A totó«« “"SLrS, kell utalni mindazokat a feladatokat, amelyek megvalósítása csak a terület, illetőleg a település lakosságát érinti, továbbá amelyeket célszerűen, gazdaságosan, a jelenleginél jobban a tanácsi szervek oldhatnak meg. A párt kongresszusi irányelvei így fogalmazzák meg a tanácsi munka új feladatait. Ugyanezek ben az irányelvekben szögezi le a párt azt is: „Állami intézményeink fejlődése, tevékenységünk fejlesztése megkívánja, hogy fejlődjék az állami szervek pártirányí tása' Az irányelvek idézett mondatai voltaképpen kiegészítik egymást: a megnövekedett feladatok, a kiterjesztett; hatáskörök szélesebb látókört kívánnak a tanácsoktól, — ez pedig elválaszthatatlan attól, hogy a szocialista, társadalmi, gazdasági építést vezető párt adja meg a sokrétűbb munkához az elvi-politikai irányítást. A pártszervezetek, a tanácsok megalakulása 61a mindig figyelemmel kísérték azok munkáját. Volt úgy — sokszor és sok helyen —, hogy a munka egy részét is magukra vállalták a tanácsok helyett. Másutt — elsősorban a kisebb községekben — olykor ugyanazok voltak a helyi pártszervezet és a tanács vezetői. Mindinkább kialakult azonban az a gyakorlat, hogy a pártszervezet; a tanácsok önállóságának tiszteletben tartása mellett gyakorolja az elvipolitikai irányítás teendőit. A község, város politikailag, ideológiailag legképzeltebb lakosai a kommunisták. Nekik kell látniuk a nagy összefüggéseket, előbbre nézniük a pillanatnyi lát- •szatérdekeknél, ismerniük a helység közeli és távlati fejlődési lehetőségeit. Amikor a község vagy a város helyi politikájáról van szó, a partszervezet feladata, hogy ezt- kidolgozza — a tanácsoké, hogy a személyi és anyagi feltételek okos csoportosításával, mozgósításával végrehajtsa. S a végrehajtásban részt vesznek a helybeli kommunisták, különösen a tanácstagok. A pártszervezet pedig elsősorban éppen az ő munkájukon keresztül ellenőrzi a tanácsok tevékenységét. A pártszervezetnek egyszerre kell látnia a helyi és az országos érdekeket, élére állnia minden jó kezdeményezésnek, —'és lefaragnia a gyakran jelentkező lokálpatriotizmus túlhajtásait. Az országos politika ismeretében tudniuk kell: mit kell tenniük a helyi tanácsoknak a község fejlődése érdekében — és a helyi lehetőségek ismeretében azt is előre kell látniuk: milyen mértekben szolgálhatja a község, város tervezett haladása a nagy közösség, az ország ügyét. Az elmúlt S, kezdeményezés indult el a helyi pártszervezetektől. A tanácsi munkában határozatokká, intézkedésekké lettek ezek a kezdeményezések, s ina. visszatekintve, új házsorok. kulturális intézmények, s — nem utolsósorban —' megerősödött termelőszövetkezetek formájában lehet azokat viszontlátni. Annál többi ilyen, kézzelfogható. szemmel látható eredmény 1 Ulelett a faluban. minél Jobban és követ1 .... s bben érvényesült s p ái' I s " c"vezet clvi - poli tikai irányító szerepe, s minél jobban, zökkenőméntesebben hajtottak végre a párthatározatokat a helyi tanácsok. A változatlan tartalom váltó,-.»«'os formák között érvé.....jiil. A magasabb szinte ken a pártbizottságok el- Irn'ir ig a tanácsi végrehajtó bizottságok munkáját — az apparátus tevékenységét pedig mér állami, hivatali teendőként, — a végrehajtó bizottságok. Minden kommunista tanácsvezető — csakúgy, mint a társadalom bármilyen posztján dolgozó kommunista — köteles beszámolni munkájáról saját pártszervezetének. A taggyűlés pedig nem csupán tudomásul veszi a vezető beszámolóját, hanem megvitatja, — ha szükséges, meg is bírálja — és ellátja útravaló- vai a további munkához. Újabban a közös tanácsú községekben a többi között éppen azért választanak csúcsvezetőséget a falvakban működő valamennyi pártalapszervezet irányítására, hogy annak joga és módja legyen a közös tanács vezetőinek beszámoltatására is. Az ilyen csúcs vezetőség arra is alkalmas, hogy eloszlassa a „íöközség” és „csatolt község” ál-érdekellentéteit. A pártszervezet feladata az is — hiszen elvi-politikai kérdés —, hogy megmagyarázza: a közösen irányított községek között nincs alá-fölérendeltségi viszony, csak közigazgatási, szakszerűségi érdekek vannak. A tanácsok — államigazgatási funkciójuk mellett — népképviseleti és önkormányzati szervek is. Annak megért ettése, hogy a községpolitikának egyszerre kell a község és az ország érdekeit szolgálni, elvi-politikai feladat, tehát a pártszervezet teendője. Az intézkedések meghozatala és végrehajtása, a mindennapi gyakorlat — a tanácsok és a tanácsi apparátus feladata. Az, hogy a tanácsok tudjanak élni az új lehetőségeikkel, hogy az őket megválasztó közösség boldogulása érdekében ki tudják használni az önkormányzat adta lehetőségeket — ismét a pártszervezetek irányitó tevékenységén múlik. Sőt az is — bár egyre ritkábbak az erre utaló példák —, hogy a helyi tanácsvezetők ne élhessenek vissza megbízatásukkal, az önállóság ne szülhessen kiskirályokat. A íó munkáján idiidt» nagyon sok múlik: a község, város fejlődése. a lakosság gazdasági és kulturális életszínvonalénak emelése. Hogyan lehel e fontos szerv pértirányitá- sat a legjobban végezni, erre pontos receptet nem lehet adni. Mindenesetre, úgy. ahogyan az a szúkebb közösség, — a falu és a nagy kö- j zösség, az ország érdekeit a ! Jobban alkalmazkodni a változó igényekhez A termelőszövetkezetek negyedik ötéves terve legjobban szolgálja. A műszaki-technikai fejlődés világszerte átalakítja a gazdaság hagyományos szerkezetét, mivel a nagyfokú gépesítés és kemizálás kevesebb emberi munkaerővel, s kisebb művelési területeken is képes a növekvő igényeknek megfelelően fokozni a növénytermesztési és állattenyésztési hozamokat. A fejlődésnek ez az általános irányzata a mi szocialista mezőgazdaságunkban is érvényesül. A most következő negyedik ötéves tervben szembetűnő minőségi változással kell számolniuk termelőszövetkezeteinknek. Az önálló távlati tervezéshez a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa azzal nyújt segítséget, hogy területi szövetségenként részletesen tájékoztatja a szövetkezeti vezetőket az országos feladatokról. Az alábbiakban a tokaj- hegyaljad termelőszövetkezetek vezetői részére Sárospatakon tartott tájékoztató alapján ismertetjük a mező- gazdaság fejlesztésének főbb tennivalóit a negyedik ötéves tervben. A növénytermesztésben a gazdaságosság következetes érvényesítése indokolja a szán tóterület csökkentését. Mas módon — rét, legelő létesítésével, erdősítéssel — lehet. hasznosítani azokat a földeket, amelyeken nem kifizetődő tovább erőltetni a szántóföldi művelést. Kisebb íerüieíen több gabona Szerkezeti módosítás szükséges a gabonafélék termesztésében is. A kenyérgabona jelenlegi 2 millió 300 ezer holdnyi vetést erűidéből mintegy 300 ezer holdon nem megfelelőek a talajadottságok. Ekkora területet tanácsos kikapcsolni, mert a megmaradó 2 millió hold elegendő az ország kenyérellátásához, ha bőhozamú fajták vetésével, nagyobb hatásfokú műtrágyázással a kívánt mértékben növekednek a termésátlagok. Indokolt viszont növelni a takarmánybúza vetésterületét a felszabadult földeken, ezenkívül pedig több pillangós takarmánynövényt is termelni. Ez az aránymódosítás a dinamikusabban fejlesztendő állattenyésztés érdekében szükséges. Ugyanezért, keli mielőbb megoldani a kukoriÖt nappal a határidő előtt A kongresszusi versenyben nagyszerű munkasikert értek el a Rudabanyai Vasércmüvek dolgozói. Vállalták, hogy az Alsótelekes község határában nemrég megnyitott új dolomithányájubban — amelynek vagyonát az eddigi kutatások alapján 10 millió tonnára becsülik — feldolgozó üzemet létesítenek. Az itt feltárt, csaknem 30 százalék kalcium- és 18— 20 százalék magnéziumoxi- dot tartalmazó ásványi anyag kohászati célokra igen alkalmas — de gazdaságosan csak az ipar által kért szemnagyságban értékesíthető. Ennek érdekében határoztak úgy a rudabányaiak, hogy fejlesztési alapjuk felhasználásúval — házi tervezésben és kivitelezésben — évi 60 ezer tonna teljesítményű dolomittörő- és osztályo- zómüt építenek. A munkákat úgy ütemezték, hogy az „új üzem” a pártkongresz- szus napjáig elkészüljön, és abból még az idén mintegy 5—0 ezer tonna, négyféle szemnagyságú terméket szállítsanak kipróbálásra a diósgyőri és ózdi nagyolvasztókba. A műszaki és fizikai dolgozók összefogásának az eredménye, hogy a „házi beruházásban” épült dolomittörő- és osztályozómüben a határidő előtt öt nappal, csütörtökön megkezdhették az üzemi próbákat. Az ország lakásgondjainak megoldásában már a III. ötéves j (érv idöszakábah is jelcniős szerepet játszottak a házépítő ; kombinátok. Miskolcon, az Alsózsoleai Házgyár elemeiből épült fel a Győri-kapui új városnegyed, az építők már az újdiósgyöri városrész házait szerelik. De házgyári lakások épülnek Kazincbarcikán, s a megye más városaiban is. A IV. ötéves terv időszakában a megyében mintegy 17 ezer í lakás épül fel panelos technológiával. Képünkön: az első gyári műveletek egyike. A sablonokba beszerelik a betonacél-huzalokat. SZÜLEI grófi cselédek voltak. Négyen vannak testvérek. Mind a négy bányász. Amióta él, a föld adja neki a kenyeret. A felszabadulás előtt summásként, napszámosként a grófi iöld, a fel- szabadulás után a juttatott föld, s majd 25 esztendeje a föld mélye, a bánya. Soltész István fronlbrigád- vezető, országgyűlési képviselő csupa izom, és csupa szívember. Ügy tud a földről, kenyeréről és engesztelhetetlen ellenségéről beszélni, ahogy nagyon kevesen. — A földreform után ásóval. kapával műveltük meg a földet — mondja. — Amikor az első termést begyűjtöttük, nagyapám, az a nagy bajúszú ember tenyerébe csorgatta a magot, és sírva fakadt. Hát ezt jelentette nekünk a föld. Aztán 1947. január 2-án, amikor először mentem itt, Alberttelep I-es aknán a iöld alá, akkor láttam igazán, borzongatóan, hogy milyen is a föld. Soha nem fogom elfelejteni azt a napot. Hó volt és hideg. Hazafelé menet a vizes kapca a lábamra fagyott, a nagy hó miatt a kerékpárt a vállamon vittem, öt kilométert gyalogoltam haza Edelénybe. Kongresszusi küldőn a írontbrigád-vezetíí ahol édesanyám habart bablevessel várt... A most 42 esztendős front- brigádvezető végigjárta a bányászszakma minden lépcsőfokát. Az országos hírű Lov-brigádban szerezte szakmai tudását, közöttük lett tagja a kommunisták családjának, és itt tanulta meg azt a bányászgyaikorlatot, amit most is képvisel, és amit így fogalmaz meg: „becsület és szorgalom”. Szemben ülünk az aszúi! nál. Erős kezét, izmos ujjait nézem, ahogy nyitott tenyerét az asztal lapján pihente ti. Kezeleje sebhelyes és talán egyetlen ujja sincs, amelyen ne lenne hegedés. Arról kérdezem, melyiknek mi ,i története. Csodálkozva felhúzza a szemöldökét és valami olyasmit mormog, hogy 6 bizony, nem nagyon emlékszik ezekre, mert hát ez nem is olyan fontos. — Inkább arról beszélnék — mondja —. hogy igen nehéz évet zárunk az idén. Baj ban van az egész üzem, a mi aknánk és a mi frontunk is A bányász nem akkor dolgozik igazán, amikor rendben megy a termelés, hanem amikor akadozik. Az a 110 ember. aki a mi brigádunkban van, szinte kínlódik most már. Pedig a terven felül a kongresszusi vállalásunkat is teljesíteni akarjuk. És ez meg is Jesz, még ha vasárnap is dolgozni kell. Miért ilyen biztos ebben Soltész István frontbrigádve- zető? Azért, mert az ö brigádjuk Lo.v-ék jelszavával in' dúl mindennap a bányába: „becsület és szorgalom”. Azért, mert az ö brigádjukban a tagok égyharmada kommunista. Azért, mert az ö brigádjuk nemcsak szenei termel, hanem embereket, kommunistákat is nevel Azért, mert Soltész István nemcsak frontbrigád vezető hanem kommunista, ország- gyűlési képvselö. az üzemi pártbizottság, a vállalati párt-végrehajtóbizottság tagja és munkásör szakaszparancsnok is. EGYSZER az elmúlt nyáron a bányászház körüli kiskertjében is meglátogattam. Fütyörészett kedvenc rózsái között. Akkor arra gondoltam, hogy bizonyára jólesik lold alatti nehéz levegőtől megsanyargatott tüdejének a virágillatos, friss levegő, a föld alatti sötétséghez szokott szemének a csak virágok altat teremthető csodálatos sokszínűség pompáza- ta. Mondom ott fütyörészett kedvenc rózsái között, de a szegfűről beszélt. Ezt mondta: — Soha nem fogom elfelejteni 1949-ben azt az ünnepi" május 1-i műszakot, amikor a telep asszonyai egy csille vörös szegfűt küldtek be a bányába. Jólesett odalent nekünk a külvilágnak ez a különös üdvözlete. A sok szegfűt elosztottuk egymás között, és műszak végeztével elvittük szanaszéj- jel a világba. Ha most meglenne még az az egy szál. amit en kaptam, elvtársaim, bányásztársaim nevében odatenném a kongresszus asztalára. Azt a s/.ál szegni' mint virágot és mint a bí nyászok üdvözletét. Oravec János I ea termesztésének es betakarításának a teljes gépesítését is. Az állattenyésztésben ugyanis különösen nagy feladatokat ró a szövetkezeti közös gazdaságokra a negyedik ötéves terv: az összhozam 22 százalékos növelése a cél De ez csak úgy érhető el, ha a szövetkezeti közös gazdasagok a következő tervciklus- bun 80 százalékkal fejlesztik állattenyésztésüket! (A háztáji üzemágban ugyanis — ha a gazdasági ösztönző intézkedések hatására a kívánt mértékben lassul is, de — nem szűnik meg a csökkenő irányzat. Ezzel objektiv szükségszerűségként kell számolni. A kiesést csak a közösben lehet pótolni.) Az évi 12 százalékos fejlesztés maximális erőfeszítést követel a szövetkezetektől, de megéri, mert a különféle gazdasági ösztönzők ebben az ágazatban hajtják a legtöbb közvetlen hasznot. Miért szent állat a telié i ? Állatta j on ként ran gsorol va: a szarvasmarha-tenyésztés elsősége vitathatatlan. A közös nagyüzemi telepeken 1975-re 26 százalékos állo- mányfejlesztés a cél. Az állományon belül indokoltan nagyobb mérvű — 42 százalék — a tehénlétszám növelése, hiszen ez a tóvá bbszaporitás alapja. Találó az a tréfásnak szánt megfogalmazás, amely elterjedt szövetkezeteinkben, hogy: nálunk is „szent” állat lelt a tehén. Nemcsak hazai élelmiszerellátásunknak, mezőgazdasági termékekkel dolgozó iparágazatainknak szolgál kulcsfontosságú alapanyagokkal a szarvasmarha tenyésztése, hanem igen előnyösen értékesíthető exportcikkekkel is. S ez szinten elsőrendű népgazdasági érdek, A hazai étkezési ízlés miatt megkülönböztetett figyelmet érdemel a sertéstenyésztés. Kertelés nélkül meg kell mondanunk, .elsősorban a magunk szégyene, hogy odáig jutottunk: évente tetemes tételeket vagyunk kénytelenek importálni sertéshúsból. Pedig minden lehetőség adott ahhoz, hogy ne csak a belföldi igényeket elégíthessük ki korlátozás nélkül, hanem exportálhassunk is ebből a húsféleségből. Ennek érdekében azonban öt év alatt meg kell duplázni a szövetkezeti közös gazdaságokban a jelenlegi sertésállományt! A juhtenyésztésben a mostani 2 és fél milliós szint megtartásával a pecsenyebárányok nevelését célszerű előnyben részesíteni, mert ennek biztos, gazdaságos az értékesítése a világpiacon. Márpedig mezőgazdaságunknak is fontos érdeke, hogy jobban alkalmazkodjék a világpiac igényeihez. Azzal keli tehát kereskednünk, ami kapós áru. Megfontolt beruházások A nagyüzemi állattenyésztés kívánatos fejlesztésének előfeltétele a korszerű telepek létesítése. A beruházásoknál azonban szemléletváltozás szükséges. Nem lehet nyakló nélkül előreszaladni, úgy építkezni, hogy közben, nem gondoskodnak a drága istállók, ólak belelepítésér'1. Az új gazdaságirányítási rendszerben különösen érvényes a közmondás: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Inkább kevesebb, de megfontolt építkezést! S meglegyen az elkészült isiállóba való tehén is. ■> betennék pedig elegendő meg- .clelö takarmánya. Csak üsy nézhet jogos bizakodássá! a jövő elébe a gondos gazda — a szövetkezeti közösség Bercez József
