Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 4 Szerda* 1S30. afttSbear X újságkínálat a vasgyári villamoson Olvasó munkások a század első felében A borsodi munkásköiiyvíárok történekének első íiizete A napjainkban Miskolcon élő, és nap mint nap a zsúfolt villamoson tiprócló ember bizonyára meghökkenéssel kons­tatálná, ha egyszer a Győri kapu felé menet, ürességtől kongó villamoskocsik várnák, és azokban elegáns nádlce- retre feszítve, újságok és folyóiratok kínálnák az olvasni­valót, mint hajdan a kávéházakban. Negyvenkét évvel ez­előtt ilyen módon is olvasmányhoz juthattak abban az idő­ben a diósgyőri munkások. A villamossági részvénytársaság igazgatója ugyanis a Miskolc és Diósgyőrvasgyár között közlekedő villamosokon lapokat helyeztetett el, azt re­mélve, hogy ez növelni fogja a miskolci villamosok gyét forgalmát. A villamoson való újság- olvasás története csak egy kis epizód. A diósgyőri Jó­szerencse Dal- és Önképző­kör könyvtárának története című. Magyar András írta kiadványban, amely a Bor­sod- Abaúj-Zemplén megye és Miskolc munkáskönyvtá­rainak története elnevezéssel útra bocsátott kiadvány-so­rozat első füzeteként je­lent meg a Szakszerveze­tek Borsod megyei Tanácsa központi könyvtárának ki­adásában. A munkáskönyv- tárak történetét feldolgozó sorozat megjelentetésével, mint az előszóban Lengyel Ágoston, az SZMT kultúrbi- zottságának vezetője írja, a megyei munkásművelödés je­lentős területe tárul az olva­só elé. A sorozat szerzőit a művelődéstörténet feltárásán túl u tudományos igény ve­zeti, így a munkáskönyvtá- nak történetének közreadása tovább gazdagítja a szakszer­vezeti mozgalom irodalmát. A füzei bevezetésként rö­viden áttekinti a munkás­könyvtárak keletkezését, az 1848-ban létrehozott nyom­dász művelődési és segélye­ző egyesülettől, majd az 1808-ban megalakított első magyarországi szakegyleti könyvtártól, a budapesti nyomdászkönyvtártól a bor­sodi munkáskönyvtárak ala­kulásáig. 1869-ben a mis­kolci távirászok, 1884-ben az ózdi vasasok, 1893-ban a borsodnádasdi vasasok, 1895- ben a sajószentpéteri bá­nyászok, illetve a diósgyőri vasasok alakították meg könyvtárukat. E legutóbbi­nak történetet dolgozta fel Magyar András, ' Éppen napjainkban volt 75 esztendeje, hogy 1895. októ­ber 2-án, az egykori Magyat Király kávéházban a diós­győri munkások határozatot hoztak az egyleti könyvtár létrehozására, amely az ala­pító levél szerint ,.a munká­sok ismereteinek gyarapítá­sára, szellemük. helyes irányba való fejlesztésére” létesült. A Jószerencse Dal- és Ön­képzőkör az első ■ világhábo­rú alatt, majd az azt követő forradalmak, illetve a Ta­nácsköztársaság időszaká­ban is folytatta tevékenysé­gét, az ellenforradalom ha­talomra jutása után azon­ban nehézségekbe ütközött működtetése. 1925-ben kerül­hetett sói- az első világhábo­rút követően az első közgyű­lésre. A sok nehézség ellené­re 1940. december 22-én új otthont kaptak a diósgyőri munkások (a mai Bartók Béla Művelődési Központ épületét), majd a háborús és egyre inkább fasizúlódó években a hatalommal is szembeszállva, próbált a Jó­szerencse könyvtára utat mutatni, és az adott körül­mények között, sok nehéz­ség közepette valóra váltani az alapító levélben foglalt célkitűzéseket. Bár a könyv- állomány összetétele hűen tükrözte abban az időben a Horthy-korszak kultúrpoliti­káját, a rendezvények más törekvéseket tükröztek. A népi és baloldali írók gya­kori vendégei voltak a könyvtárnak, Darvas József, Féja Géza, Szabó Pál, Veres Péter több alkalommal tar­tottak előadást a volt „Lo­varda” épületében, a nagy­vendéglő emeleti helyiségé­ben, sőt 1943, június 13-án, a nagy érdeklődésre való te­kintettel. a Miskolci Nemze­ti Színházban rendeztek iro­dalmi matinét, amelyen Ve­res Péter a népi irodalom­ról, Erdei Ferenc a magyar társadalomról tartott elő­adást, Sinka István, Nagy István és Asztalos István pedig munkáikból olvastak fel. A műsort Bartók- és Kodály-művek egészítették ki. Hasonló irodalmi esteket Dolgozókat alkalmaznak A Borsqdi Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat határozott idő­re 1 gépírónőt, határozatlan idő­re 1 asztalost, 1 szakképzett ta­pétázót keres. Jelentkezés a vállalat központjában: Miskolc, Széchenyi u. 115. sz., személyzeti osztályán. A Földes Ferenc Gimnázium keres 2 kazánfűtőt és 2 takarí­tónőt állandó 8 órai elfoglaltság­ra. Jelentkezés: a gimnázium gazdasági hivatalában. Kapusokat, telepőröket felve­szünk. Fizetés megegyezés sze­rint. Üveg és Porcelán Nagykcr. lerakata, Besenyői u. 16. sz. Megvételre keresünk 3—5 köbméteres, földbe süllyeszthető ÜZEMANYAG­TARTÁLYT u.j vagy használt állapotban. BM határőrség Miskolc, Szeles u. 73. Telefon: 14-601, 14-602 Ügyintéző: Iski Sándor Miskolci Vasipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz szerszám-szerkesztésben gyakor­lattal rendelkező fiatal gépész- mérnököt, gépésztechnikust. Fi­zetés megegyezés szerint. Jelent­kezés a munkaügyi osztályon. (Üteg u. 12.) A B.-A.-Z. megyei Gabonafcl- vásárló és Feldolgozó Vállalat azonnali belépéssel alkalma/, „DUTRA” forgó-rakodógépre ér­vényes rakodógépkezelői jogosít­vánnyal rendelkező gépjárműve­zetőt. Jelentkezés a vállalat szállítási osztályán. Miskolc. Zsolcai kapu 34. sz. Hivatalsegédet és fűtőt azonnal felveszünk. Kereskedelmi és Ven- déglátóipari Szakmunkásképző Iskola. Miskolc, Szamuely T. u. 4. szám. Azonnali belépéssel alkalma­zunk udvarosi munkakörben, kertészkedéshez értő férfi mun­kaerőt. Jelentkezés: Csokoládé­gyár, Miskolc, III., Fürdő u. 4. sz. Takarítónőket osztott munka­idővel felvesz a Miskolci Cipész Szövetkezet. Miskolc, Rákóczi u. 20. A Miskolci Mélyépítő Vállalat, Miskolc, Partizán u. 2. sz. fel­vesz út- és mélyépítésben jártas munkavezetőket, autómotorszere­lőket, nehézgépkezelőket, döm- pervezetőket, kubikosokat, se­gédmunkásokat, kőműves szak­munkást. Üzemi ebéd, bejenként szabad szombat. Nyékiádházi községi Tanács érettségivel rendelkező admi­nisztrátort felvesz. — szűkebb keretek között — még 1944-ben is tartottak. A tanulmányból kitűnik, hogy a felszabaduláskor az egyleti könyvtár állománya csaknem 10 000 kötet volt, olvasóinak száma 950. A jog­utód, a Bartók Béla Műve­lődési Központban működő könyvtár ma mintegy száz­ezer kötettel rendelkezik, beiratkozott olvasóinak szá­ma csaknem 12 000. A mis­kolci összes oli'asók közül minden negyedik e könyv­tárnak a tagja. A Jószerencse Dal- és Ön­képzőkör könyvtárának tör­ténete elválaszthatatlan Mis­kolc város és Diósgyőr egye­temes művelődéstörténetétől. Helyes, hogy a könyvtártör­téneti sorozat első füzetében ennek a nagy múltú intéz­ménynek históriáját ismer­hettük meg. Benedek Miklós Miskolci házak. (Zsignár István rajza.) A kórusmozgalom fejlődé­se szempontjából jelentős eseménynek adott színhelyet vasárnap, október 4-én To­Tanulmányok a katonai nevelés köréből A néphadsereg nevelési kérdéseivel foglalkozó soro­zat újabb kötete a korábbiak szerkesztési elveinek megfe­lelően a hadsereg parancsno­kainak, kiképzőinek, tudomá­nyos munkatársainak peda­gógiai és pszichológiai tárgyú tanulmányai mellett ezúttal elsősorban a szociológiai ku­tatások kaptak nagyobb hangsúlyt a kötetben. A könyv témaköre rendkívül változatos. Alapvetően érvényesül az a gondolat, hogy a konkrét katonaszociológiai kutatások­kal segíteni kell a vezetés színvonalának emelését, a harckészültség fokozását. De miért nélkülözhetetlen a ve­zetés számára a szociológia, s milyen segítséget nyújthat a szervezői, nevelői felada­Értékes kiadvány A X. pártkongresszusra készülődve a Mezőkövesdi járási Pártbizottság — a kö­zelgő pártértekezlet beszá­molójának mellékleteként — adattárat készített a járás gazdasági, kulturális és moz­galmi helyzetének áttekin­tésére. Az alig húsz oldal terje­delmű füzetben több mint 1200 összehasonlításra alkal­mas adatot találunk, ame­lyek összességükben jól érzé­keltetik a IX. kongresszus óta eltelt négy esztendő fon­tosabb tendenciáit a járás területén. — Felszabadulásunk ne­gyedszázados jubileumának évében kerül sor a párt X. kongresszusára. E nagy je­lentőségű politikai esemény­nek — úgy gondolom — a mi pártértekezletünk is fon­tos, közbeeső állomása. Fele­lősségteljes, megalapozott számvetést készítünk a járás lakosságának nyilvánossága előtt. Az elért eredménye­ket a meglevő hiányosságo­kat a számok tükrében is vizsgáljuk, mérlegeljük. E kiadványunkkal azt a célt kívánjuk szolgálni, hogy já­rásunk gazdaságpolitikai, kulturális és pártmozgalmi fejlődését tendenciájában is bemutassuk. Ha a számok mögött rejlő realitásokból helyes következtetést vo­nunk le, akkor szilárd kiin­dulópontot kapunk a jövő feladatainak, célkitűzéseinek meghatározásához — mon­dotta a pártbizottság beszá­molójának mellékletéről Mol­nár András, a járási pártbi­zottság első titkára. (CSC) tok jobb megoldásához? A katonaszociológia azzal, hogy sokoldalúan feltárja és elem­zi a hadsereg és a társada­lom viszonyát, a hadsereg­nek mint sajátos intézmény­nek strukturális és funkcio­nális kapcsolatát, a hadsereg belső, társadalmi mozgását, a hivatásos pályára jelentkezés szociális és motivációs té­nyezőit, a katonai hivatás társadalmi presztízsét — igen hatásosan segíti a különböző szintű katonai vezetőket, fe­lelősségteljes munkájukban. A kaitonaszociológia iránt érdeklődő parancsnokok, ta­nárok, tudományos kutatók, növendékek,, s a hadsereg életével megismerkedni kí­vánó polgári olvasók is ha­szonnal forgathatják a Ta­nulmányok a katonai nevelés köréből sorozat legújabb kö­tetét. sóként Borsodban alakult meg ez a bizottság, melynek célja és feladata, hogy össze­fogja a különböző kezdemé­nyezéseket, szélesítse a kó­rusok szereplési lehetőségeit, gazdagítsa müsorpolitikáju- kat. Délelőtt a Helytörténeti Múzeum épületében kilenc Borsod megyei énekkar hangversenyét rendezték meg. A hangverseny előtt Maróü Gyula, a KÖTA fő­titkára köszöntötte a részve­vőket, majd Varga Gábor - né, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese adta át a má­jusban megrendezett IV. országos minősítő hangverse­nyen részt vett 19 énekkar­nak az oklevelet és az em­lékplakettet. Az ünnepségen ott volt dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió és Televí­zió elnökhelyettese, a KÖTA elnöke is. A hangverseny érdekessé­ge volt. hogy a Magyar Rá­dió felvette a műsort, ame­lyet a Kóruspódium adásá­ban hallhatnak majd a kó­rusművészet kedvelői. A KÖTA megyei bizottsá­ga délután a tanácsteremben tartotta meg alakuló ülését. A megyei bizottság titkárá­nak Engi István karnagyot választották meg. i utóiuh i(Ionosok, közületek és magánosok! Használt személygépkocsikat vásárolunk napi piaci áron, a vételár azonnuli átutalásával. Vállaljuk használt személygépkocsik bizományi értéke­sítését is. KERESSÉK FEL DEBRECENI KIRENDELTSÉGÜNKET, (Debrecen, Balmazújvárosi út 3.), ahol hétköznapokon fél 8-tól 14 óráig, szombaton fél 8-tól 11.30 óráig ál­lunk T. ügyfeleink rendelkezésére. MERKÚR SZEMÉLYGÉPKOCSI ÉRTÉKESÍTŐ V. Tragédia, kuncogva N apjaink színházi prob­lémái eléggé közismer­tek. A színházlátoga­tók száma a legjobb esetben is stagnál. Csekély vigasz, hogy a látogatók élet és kor szerinti megoszlását tekintve nőtt a fiatalok száma. Bizo­nyára nem kis szerepe van ebben annak a programnak, amely lehetővé akarja tenni a vidéki iskolák diákjainak színházlátogatásait. Lehető­ségeik azonban többszörösen korlátozottak. Az áldozatvál­lalás nehézségeit azok a ta­nárok tudják legjobban, akik időnként „elzarándokolnak” Miskolcra, hogy néhány elő­adást közösen nézzenek meg a diákok. Ezért is jelentett az Állami Déryné Színház előadása nagy eseményt az edelénvi tanulóifjúság számúra. Pon­tosabban: jelentett volna, ha az egyébként tehetséges szí­nészgárda nem szerepelt volna mélyen tudása alatt. S ha legalább félig olyan ko­molyan vették volna a szín­padot és a közönséget, mint a diákok az előadást. Akkor nem történt volna meg, hogy Jókai Könyves Kálmán cí­mű történelmi játékánál? elő­adását hosszú percekig indo­kolatlan komolytalanság za­varja meg. A színpadról ugyanis a/ előadás szellemétől teljesen idegen • nevetés, „puklcadozás” hallatszott, amely átterjedt a közönségre. A történelmi já­ték atmoszférája elszállt. A hangulat inkább vígjáték előadására lett volna alkal­mas. A történteket nem lehet a véletlenre fogni: bizonyíté­ka ennek, hogy mindez a második előadáson Is megis­métlődött. Az, hogy Jókai Könyves Kálmánja Lengyel Balázs si­keresnek mondható átdolgo­zásában Vujicsics Tihamér kitűnő zenéje és néhány ta­láló színpadi megoldás elle­nére is adós maradt az él­ménnyel, elsősorban a színé­szeken múlott. A gimnazisták között alig akadt néhány, akinek tetszett volna az elő­adás. A ..miért tetszett” kér­désre pedig az egyik elsős azt felelte- mert lehetett nevetni. A? iskolákban azt tanítjuk, hogy a színészek Thália pap­jai örvendetes hogy színé­szeink többsége feladatához méltóan teljesíti nehéz hiva­tását; a modern színházak­ban vagy a nyikorgó székek­kel megrakott kultúrházak- ban is tudásuk legjavát nyújtják, A laptalan lenne az Álla­mi Déryné Színház művészeitől mindig csúcsteljesítményeket várni. De reméljük, hogy legköze­lebb feledtetik ezt az elő­adást, s önmagukhoz és hí­rükhöz méltón szerepelnek. Ez nézőnek és színésznek egyaránt közös érdeke. Varga István tanár VI E G i L 1 k l) i I « KÖTA meggyei bizottsága kaj. Itt tartotta alakuló ülé­sét a Kórusok Országos Ta­nácsának Borsod megyei Bi­zottsága. A megyék közül el-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom