Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Szombat, 1970. október 3. Az első miskolci téli tárlat Miskolc képzőművészeti rangja az országban már vi­tathatatlan. Biztosítják ezt a rangot az itt élő és munkál­kodó művészek, és nem utol­sósorban az a tény, hogy csaknem kél évtizede ez a város a képzőművészet mecé­násává. lelkes patrónusává szegődött. Az ötvenes évek elejétől rendezték meg Mis­kolcon. eleinte minden év­ben, általában a város fel­szabadulásának évfordulóján a miskolci országos képző- művészeti kiállítást. Most visszapillantva, talán fel sem mérhető már napjaink emberének, milyen nagy ha­tású kultúrpolitikai tett volt az ötvenes évek elején e ki­állítássorozatot elhatározni, megteremteni, és évről évre megvalósítani. Ide fordult az országos képzőművészeti köz- érdeklődés, és e kiállításon szerepelni minden művész­nek vágya volt. Figyelembe veendő az is, hogy az ötvenes évek elején egy ideig nem volt Budapesten országos képzőművészeti kiállítás, s így valósággal Miskolc volt az egyetlen országos bemu­tatkozási fórum. Budapesten ismét van évente országos tárlat. 1959. decemberében Miskolcon is jelentkezett'el­fő ízben a grafikai biennálé. amelynek mecénása a megyei tanács és határozottan állít­hatjuk, hogy az a kiállítás­sorozat, amely miskolci or­szágos képzőművészeti kiál­lítás néven 1968. decemberé­ben jelentkezett tizedszer betöltötte feladatát. A két mecénás tanács és a Magyar Képzőmű - vészek Szövetségének Észak- magyarországi Területi Szervezete hosszas megfon­tolás után, mérlegelve az eddigi tíz kiállítás ered­ményeit, és azt, hogy nap­jainkban mennyire kiszínese­dett az ország képzőművésze­ti élete, és mennyire meg­szaporodtak a kiállítási le­hetőségek. úgy döntött, hogy az országos miskolci képző­művészeti kiállításokat ilyen formában nem rendezi meg többet, hanem másfajta ki­állítást biztosít ugyanarra az időre. A döntés szerint az észak-magyarországi terüle­ten élő minden képzőmű­vész, az ide kapcsolódó, de máshol élő alkotók, valamint a meghívottak közül válogat­ják ki azokat, akik a képző­művészet különböző ágaza­taiban legjellegzetesebben képviselik a mai magyar képzőművészetet. És itt a hangsúly a main van. E ki­állítás miskolci téli tárlat néven szerepel majd. A kiállításra október 10-ig kell beküldeni a munkákat, s előreláthatólag 14-én zsű­rizik azokat. A városi tanács továbbra is a kiállítás fő mecénása marad, és 10 ezer forintos díjat tűz ki. Ugyan­csak 10 ezer forintos díjat ajánl fel a megyei tanács. Napjainkban kapják kézhez a nagyüzemek az udvarias i felkérőlevelet, hogy vállalják \ továbbra is a jó mecénás szerepét. Szeretnénk hinni mi is, hogy mint a korábbi kiállítást úgy Miskolc és Borsod üzemei ezt az új tár­latot is támogatják majd díjakkal és vásárlásokkal„ Érmek már szép hagyománya van Borsodban. Szinte a ki­állítások megszületésével egy- I időben vált szokássá, hogy j szocialista nagyüzemeink j ugyancsak vállalnak mecéná- si szerepet, s ezzel is erősí­tik termelőüzemeink és a művészet, valamint a művé­szek kapcsolatát; Növekvő közművelődési feladataink közül gazdálkodó szerveink­nél továbbra sem hiányozhat a művészetek ilyetén párto­lása, ezért hisszük, hogy az üzemi támogatásban nem lesz hiány. Az első miskolci téli tár­lat, a korábbi sorozat hagyo­mányai szerint, a váVos fel- szabadulásának évfordulójá­hoz kapcsolódva nyílik de­cember első napjaiban, s ugyancsak kétévenként ke­rül megrendezésre. A kiállí­tás emlékpiakettjét Asszonyt Tamás szobrászművész ké­szíti, a plakátot és katalógust Katona László tervezi. Már megérkeztek nagyrészt a kiállításra szánt alkotások, s mint jeleztük, a napokban összeül az első zsűri. Ebben, természetesen szakemberek, művészek vesznek, részt. A kiállítás megnyitását meg­előző dijzsürizésban pedig helyet kap a társadalmi kép­viselet, benne lesznek a szak­embereken kívül a mecénás szervek képviselői is. (benedek) Szülők az iskoláért, Sátoraljaújhelyen az álta­lános és középiskolákban eb­ben a tanévben is megkezd­ték működésüket a szülői munkaközösségek. A munka- közösségek egyik legfonto­sabb feladata a családi és is­kolai nevelés koordinálásá­nak elősegítése. Ennek egyik előfeltétele, hogy a nevelők és szülők „közös nyelven” beszéljenek. Ne csak a gyer­meknevelés céljában, hanem a nevelés legfontosabb mód­szereiben is egyetértés le-1 gyen. Az iskolai és családi pedagógiai célok és mód­szerek különbözősége nem­csak a társadalomnak, ha- j nem a tanulóknak is káros. I Az iskolák kérik a szülőket. 1 hogy a kirándulásokon és más iskolai rendezvényeken j hatékony segítséget adjanak a pedagógusoknak. Mind­egyik iskolai és szülői mun­kaközösség új színfolttal, öt­lettel gazdagította ebben a tanévben is az együttműkö­dés mozzanatait. Így például a sátoraljaújhelyi közgazda- sági szakközépiskolában pá­lyaválasztási tanácsadást ter­veznek és Hercegkúton szülő —nevelő tájértekezletet tar­tanak. A tanév végén bizo- nj'ára a munkatervek teljesí­téséről számolhatunk be, hi­szen ez az érdeke az iskolá­nak és a szülőknek egyaránt. Jftú/4‘inn<»k' az iskolákban Immár nyolcadszor kerül sor hazánkban a múzeumi hboap megrendezésére. Ket­tős fjeäadatot tö&t be az egy­hónapos nesidezwéi>yeo®ozat: í'eíhwja a figyelmet a mú- aewtmok adta művelődési le­hetőségre, ízelítőt ad mind­abból, amit ott láthatnak az emberek, a tudományos ku­tatóknak pedig lehetőséget nyújt az eszmecserére, ered­ményeik összegzésére. — A múzeumi hónap ün­nepélyes megnyitóján, ame­lyen hagyományosan sor ke­rül a néprajzi pályázat díj­kiosztására is, adjuk át első ízben a Herman Ottó emlék­érmet. Azok az aktivistáink kapják, akik szinte egy éle­ten át dolgoztak és dolgoz­nak a múzeumügyért — mondotta dr. Zádor Tibor, a Herman Ottó Múzeum igazgatója. — Ebben az esz- j tendőben ketten kapják meg a szép emlékérmet. A gazdag és változatos [ programból — hiszen a nép- j rajzi témáktól a sporttörté-; netig, szinte minden szerepel j az előadások és a kiállítások | tematikájában — egy érdé- ; kés kezdeményezés érdemli j meg a figyelmet. — Első ízben rendezünk egyéves időtartamra hely­történeti kiállítást az isko­lákban. Októberben hat áita- I lános, illetve középiskolában nyitjuk meg ezeket a kiállí­tásokat, részben a diákok ál­tal gyűjtött anyagból, »ész­ben petüg a múaeum tárgyai- 1 ból. Reméljük, sikerül segí­teni ezzel az „akciónkkal” a környezetismeret- és a törté­nelemoktatást. A jövőben folyamatosan, mindig hat is­kolában teremtjük meg ezt a lehetőséget. Tanulmányok a társadalomtudományok köréből A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményeinek XVII. kötete címoldalán ol­vasható ez a sor: Tanulmá­nyok a társadalomtudomá­nyok köréből. Első ízben je­lent meg a Nehézipari Mű­szaki Egyetem rendkívül ér­tékes közleményeinek sorá­ban — az oktatók disszertá­cióit, az egyetemi tudomá­nyos ülések anyagát, többsé­gükben a bányászat, a kohá­szat és a gépészet dolgozatait tartalmazó kötetek után — Megjelent a Béke és Szocializmus jubileumi száma szerkesztőség által rendezett nemzetközi elméleti konfe­rencia anyagát. Magyar rész­ről Gedő András filozófus és Vészi Béla, az MSZMP Poli­tikai Főiskolájának rektorhe- lyettese szólalt fel az értekez­leten. A folyóirat közzé teszi továbbá az SZKP KB mel­lett működő Marxizmus—Le- 1 ninizmus Intézetben készülő Engels-életrajz rövidített vál­tozatát és más, a közelgő ju­bileummal foglalkozó anya­gokat. i önálló társadalomtudományi összeállítás. Bár korábban is jelentkeztek ilyen témájú dolgozatok más kötetekben, az önálló kötet, mint dr. Ko­zák Imre egyetemi tanár, tudományos rektorhelyettes, a Közlemények sorozat szer­kesztő bizottságának elnöke az előszóban írja, azt repre­zentálja, hogy „az egyelem marxizmus—leninizmus tan­székén folyó tudományos kutatómunka — szerves ré­szeként az egyetem tudomá­nyos munkásságának — je­lentős eredményeket köny­velhet el és kivívta a tudo­mányos közélet megbecsülé­sét,” A kötetben a marxizmus— leninizmus tanszék oktatói­nak a társadalomtudomá­nyok művelésében elért ered­ményei tükröződnek, s tükrö­zik azt a törekvést is, hogy az egyetem olyan mérnökö­ket képezzen, akik szakte­rületük problémáiról társa­dalmi méretekben is képe­sek gondolkodni, akiknél az általános műveltség a társa­dalmi méretekben való gon­dolkodást, a társadalomért való cselekvés kultúráját is jelenti. A kiadványban egyébként huszonkét tanulmány olvas­ható, mindegyikhez iroda­lomjegyzék és több nyelvű, rövidített tartalmi összefogla­lás is tartozik. A 180 oldalas tanulmánykötetben jelentős helyet foglal el a Nehézipari Műszaki Egyetem 1969. már­cius 2b—26-án tartott tudo­mányos ülésszakának, a ta­nácsköztársasági jubileumi emlékülésnek kivonatosan közreadott anyaga (elnöki megnyitó és tizenkét referá­tum), azonban az egyéb anyagok között is helyet ka­pott több tanácsköztársasági vonatkozású téma, illetve a Tanácsköztársaságot megelő­ző és követő időszakok né­hány vonatkozásának elem­zése. Természetesen helyet kapott a kötetben sok más tanulmány is, amelyeket itt csak cím szerint tudnánk fel­sorolni, s összességükben bi­zonyítják a rektorhelyettes­nek az előszóban írt szavait, amely szerint a marxizmus— leninizmus tanszék munka­társai a társadalomtudomá­nyi kutatómunkában igen je­lentős eredményeket köny­velhetnek el. és kivívták a tudományos közélet megbe­csülését. Jóllehet, a kötet könyves- bolti forgalomban nem kap­ható, a tudományos könyv­tárakban elérhető. Felhívjuk rá a figyelmet. <bm) A szovjet kultúra napjai A Művelődésügyi Minisz­térium és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság védnöksége alatt kerül sor október 24- től november 2-ig a szovjet kultúra napjaira. Október 24-én, a Magyar Állami Operaházban a Szvjesnyikcv-kórus ünnepi hangversenyével veszi kez­detét a rendezvénysorozat, melyet a televízió jóvoltából valamennyien láthatunk. A zenei programból kiemelke­dőnek ígérkezik David Ojszt- rah hegedűművész november 1-i szólóestje Budapesten, a Zeneakadémián. A Szépmű­vészeti Múzeumban október­ben kiállítást rendeznek az Ermitázs legszebb grafikái­ból, s a szovjet kultúra nap­jai idején nyitják meg a szovjet filmnapokat is. Megyénkben és Miskolcon is gazdag, nagy élményt ígé­rő rendezvények lesznek. Október 23-án mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház Zorin A nagy karrier című dárabját. A Belorussz Tánc- együttes — amely első ízben vendégszerepei hazánkban — október 30-án mutatkozik be a miskolciaknak a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban. Az együttes 31-én Ózdon vendégszerepei, ahol baráti találkozón vesz részt az ózdi népi együttessel. A szovjet filmnapok kap­csán október 29-én Miskol­con mutatják be a Szerelmi álmok és a Bűn és bűnhö- dés című filmeket, míg Sá­toraljaújhelyen ezen a napon a Nagykorúság című film be­mutatójára kerül sor. Az országos rendezvény- sorozat kapcsán a TIT ren­dezésében központi tudomá­nyos ülésszakot rendeznek, Budapesten, A szocialista kultúra Lenin elméleti mun­kásságában témával. S ez alatt az időszak alatt kerül sor a Lenin emlékére kiírt umatőríilm-pályázat ered­ményhirdetésére is. Múl/, jelen, jövő A leánykollégium sorsa — Nem életveszélyes már az épület — mondja a sátor­aljaújhelyi leánykollégiumról Párizsi Vifctomé igazgató. — Rossz visszaemlékezni az el­múlt télre. Mostoha körül­mények között éltek a nö­vendékek. A havas idő beáll­tával gyakori volt a beázás — de nem akárhogy: egy­szerre két szintet öntött el a víz. Füstölgő, büdös kály­hákkal fűtöttünk, a meleg­víz-ellátás is gondot okozott. Az étkezde, a konyha és a tisztálkodóhelyiségek rendkí­vül egészségtelenek voltak. A lányokat pedig ki kellett költöztetni a beázott, vagy fű tetten szobákból. hu y milliói költöttek javításra Az. idei telet már felké­szültebben, jobb körülmé­nyek között várja a kollégi­um több mint kétszáz lakó­ja. Csaknem egymillió fo­rintot fordított a városi ta­nács az épület legszüksége­sebb javítási munkáinak anyagi fedezetére. Megjaví­tották a tetőszerkezetei, (bár még láttunk nedves falakat), számos kályhát átraktak, sőt, még belső festésre is sor ke­rült. Ám ez a felújítás csu­pán egy-két tél átvészelésére elegendő. Az egész város szívügye az j irodaházból lett kollégium ; sorsa. A város vezetői is el- ■ sődlegesnek tartották a gyors ! rendbehozatalt. — A fejlesztési alapunk­ból évente mindössze egymil­lió forinttal tudjuk segíteni | a kollégiumi építkezést — ; panaszolja Vavrek István, a városi tanács vb-elnöke. — í Minden igyekezettel azon vagyunk, hogy mielőbb ide­ális körülmények közé kerül­jenek a diáklányok. Segítsé­get a megyei tanács illeté­keseitől kértünk. Támogat­nak bennünket, s remélem, a közeljövőben pénzt is kap a l kollégium. Sátoraljaújhely » negyedik ötéves tervben öt­millió forintot költ a ház renoválására, — ám még öt­millió kellene ahhoz, hogy teljesen rendbehozzuk az épületet. Szakaszosan végrehajtott renoválás — Sajnos, nemcsak a pénzhiány nehezíti a dolgun­kat — folytatja a vb-elnök. — Kivitelezőt kell keresni. A kollégium rendbehozata­lát szakaszosan szeretnénk lebonyolítani; úgy, hogy a diákoknak ne kelljen el­hagyni az épületet, csupán azokról az emeletekről köl­tözzenek el, amelyeken ép­pen az építők dolgoznak. Ha ez nem sikerül, a növendé­kek albérletben, externista- ként, lényegesen drágábban laknának. Ifjúsági nap Rarcikán Ma, szombaton kezdődik Kazincbarcikán a Borsodi Vegyikombinát KlSZ-bizott- ságának túraversenye. A száznyolcvan BVK-s KISZ- fiatalnak Billatáró és Herbo- lya között kilenc állomáson kell számot adnia arról, mi­lyen fontos problémákat vi­tatott meg pártunk kilenc kongresszusa. Ezért is kapta a túra, a Kongresszustól kongresszusig neve A túra befejeztét követően, ugyancsak a BVK KISZ-bi- zotlsága rendezésében Kong­resszusi ifjúsági napra kerül sor a kazincbarcikai Billa­táró n. Figyelem ! Közérdekű közlemény! Közöljük vásárlóinkkal, hogy vállalatunk alkatrész osz­tálya az őszi mezőgazdasági munkák elősegít érdeké­ben : 1970. szeptember 29-től október 30-ig ŐSZI ÜGYELETI SZOLGÁLATOT TART. Az ügyelet időtartama alatt munkanapokon (szombaton is) 7 órától 19 óráig (munkaszüneti napokon nincs ki­szolgálás) állunk vevőink rendelkezésére. Ügyeleti telefon: 35-543. AGROKER VÁLLALAT, alkatrész osztály Novemberben lesz Fried­rich Engels születésének 150. évfordulója. A Béke és Szo­cializmus szeptemberi száma csaknem teljes egészében Engels életével és munkássá­gával foglalkozik. Vezető he­lyen Leninnek Engelsről írt cikkét közli, amely alapvető jelentőségű Engels forradal­mi munkásságának megérté­se szempontjából. „Friedrich Engels és a kommunista moz­galom" címmel rövidítve1 közli a folyóirat a prágai

Next

/
Oldalképek
Tartalom