Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-24 / 250. szám
Szombat, 1970. okt. 24. ESZAK-MAOYftRORSZÄG 3 Ga sdaságfejlesztésünk kiemelt ET2 II. Rekonstrukció a jobb ellátásért Közvetlenül a par lament ülésszaka előtt tartotta sajtókonferenciáját a könnyűipar miniszterasszonya. Mi- tagadás ezúttal sokkal kevesebbet interpelláltak az újságírók, mint pl. tavaly az év végén. El kell ismerni, hogy egyetlen esztendő alatt észrevehetően javult a ruházati boltok választéka, még árválasztéka is. Persze a tavalyi gondokban a kereskedelem egyik-másik „megfontolása” is közrejátszott. Az idén már valamivel jobban kereskedtek, időben rendeltek a textil- és konfekció- gyáraktól, a divatra is jobban odafigyeltek — de az is vitathatatlan, hogy a kelmék és ruhák készítői is jobban végezték munkájukat, mint eddig bármikor is. Ha van hiánycikk és azért van; ha van választékhiány — és ez is akad, azért ezeknek ma már túlnyomó részéért valóban a textil- és textilruházati ipar „objektív” körülményei, adott lehetőségei, képességei hibáztathatok. Nem vitás: technikájában, berendezéseiben és az ágazatunk számos területén alaposan elmaradt napjaink követelményeitől . Az utóbbi években az életszínvonal, és a körülmények változása olyan igényeket támasztott, amelyek maradéktalan kiszolgálására már nem volt elégséges ennek az .igazainak teljesítőképessége. Mennyiségben Sem, de kivált nem minőségben: valameny- nyien' tartós, korszerű kikészítésű, változatos mintázatú, könnyű anyagokat szeretnénk — vagy ilyen anyagokból készült ruhákat, kabátokat, fehérneműt, kötöttárut. A negyedik ötéves terv az életszínvonal további dinamikus fejlesztésének lehetőségeit tárta fel, következésképp öt év múlva, már a mainál is lényegesen nagyobb kereslet jelentkezik majd az ilyen áruk iránt, ugyanakkor a fogyasztási cikkeken belül, a helyesebb, egészségesebb árarányok lei- alakításáért a ruházati cikkek csökkenő árszintje szerepel az elképzelésekben. No, hogy több legyen, az igé- . nyéknek megfelelőbb, s még olcsóbb is esetleg — ahhoz korszerű technika kell, termelékenyebb. A IV. ötéves terv — elsősorban épp életszínvonal- politikánkhoz illően — a textil és textilruházati cikkek hazai . fogyasztásának 40—42 százalékos növekedését írja elő. A szocialista export 35— 37 százalékos emelkedése mellett. Ezt a tekintélyes bel-, illetve külföldi forgalomnövekedést úgy írja élő a terv, hogy közben az eszközöket is nyújtja hozzá: kiemelt programmá nyilvánította a textil- és textilruházati ipar korszerűsítését, rekonstrukcióját. Ez a rekonstrukciós program most nemcsak a szövö- déket érinti, s egyik-másik kikészí tőüezemet — átfogja a teljes vertikumot: a nyersanyagtól a pantallóig. A fonodákban 110 ezer fonóorsó helyére kerülnek újak. Az új kártoló- és nyújtógépek egy részének háromszorta nagyobb lesz a teljesítménye, mint azoké volt, amelynek a helyére kerülnek. Több ezer új rendszerű fonóorsó áll majd munkába 1975-ig, amelyeknek teljesítőképessége a hagyományos gépeknek kéfc és félszerese lesz. Nyolcezer szövőgépet is nyugdíjba küldenek — amelyek „átvészelték” az előző rekonstrukciót. Az új gépek 85 százaléka 100 cm-nél szélesebb anyagok szövésére lesz majd alkalmas, s az automata szövőgépek aránya meghaladja majd a 60 százalékot a tervidőszak végén. A kötszövő ipar, amely jelenleg az ágazaton belül a legkorszerűbb gépekkel rendelkezik, 500 régi gép helyett kap majd moderneket. Ezenkívül épül egy teljesen új kötöttárugyár is. A legkorszerűbb berendezések kerülnek a kikészítőkbe: megkétszereződik a nemes kiké- szítésű áruk mennyisége. Az él-, forma- és színtartó, gyürhetetlen, mosható, de vasalni nem kell, nedvszívó anyagok az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiségben lesznék majd találhatók a boltokban. A mintegy “ÄKK ció során általában is kedvezőbbé válnak a munkakörülmények a textil- és a ruházati gyárakban, s ez önmagában is lényeges változás. Ebben az ágazatban dolgozik a legtöbb nő (no! ipar, s ezek az intézkedések konkrét lépéseknek számítanak sok ezer fiatal lány, családos asszony helyzetének javításában). A több, s szebb, olcsóbb textiltermék a boltokban ugyanakkor más oldalról javítja majd a nők életkörülményeit. Fonalból 1975 végére 25 százalékkal lesz több a termelés, szövetből 150 millió négyzetméterrel, alsó és felsőruházati kötöttáruból 55 százalékkal, ruhaipari termékből 50 százalékkal. Lényegesen nagyobb lesz a szintetikus szálak felhasználása, amelyek a divatos igényeknek megfelelő tulajdonságú áruk előállításához nélkülözhetetlenek. Kz a lényeg: ségi növekedést eredményez ' ez a fejlesztés, hanem rendkívül jelentős minőségi változást is. Egyfelől a termékek színvonalában, másfelől a gyárak gazdálkodásában, munkájában. Gerencsér Ferenc (Következik: A vezető új munkatársai) Számadás , új feladatok előtt Beszéiísetés Mező fcstváunal, a Mezőcsáti járási Pártbizottság első titkárával A mezőcsáti járás kommunistái október 16-án tartották küldöttértekezletüket. Az elmúlt négy év pártmunkájáról, a következő időszak feladatairól beszélgettünk Mező Istvánnal, a járási pártbizottság első titkárával. — Tartalmas nap volt. Amolyan igazi munkaértekezletet tartottunk. Az elmúlt kongresszus óta minőségében, mennyiségében egyaránt megváltozott a pártmunka még nálunk is, a kifejezetten mezőgazdasági jellegű járásban. Az új gazdasági mechanizmus sokféle lehetősége egyben azt is jelenti, hogy a pártszervezetek, pártcsoportoík egyre több szerepet kapnak u ter- . melöszö vetkezet, az üzem gazdasági életében. — A pártdemokrácia fejlődését hogyan lehet lemérni a járásban? Tanácskozások az öntözésről Az ÉszaikmagJ'arországi Vízügyi Igazgatóság, az illetékes tanácsi szervekkel, valaHáztáji gazdálkodás Priigyön Az utóbbi időkben mind több szó esik termelőszövetkezeteinkben a háztáji gazdálkodás fontosságáról, valamint a közös és a háztáji termelés közti egészséges kapcsolat kialakításáról. A kormány- és miniszteri rendeletek ellenére sincs még minden rendben ebben a fontos kérdésben, mert az idevágó rendeleteket nem ismerhették mindenütt a jelentőségüknek megfelelő módon, így aztán sok szövetkezeti gazdaság még nem ia valósította meg azokat a gyakorlatban olyan mértékben, ahogyan erre a lehetőségek meglennének. Ezt állapították meg legutóbbi vizsgálataik során a mezőgazdasági szakemberek a szerencsi járás termelő- szövetkezeteiről is. Ugyanakkor kiemelkedő példákéul említették a pnigyi Tisza- menta Tsz-ben tapasztalt he- lucs kezdeményezéseket, p, a vezetőségi üléseken és a köz” v,; léseken rendszeresen fo-'takoznak •" '"'"W termelés fejlesztésének kérdéseivel. A szép eredmény többek között annak is tulajdonítható, hogy a tsz vezetősége külön agronómust szerződtetett, aki csakis' a háztáji gazdálkodás irányításával foglalkozik. örvendetes jelenség a járás területén, hogy a tsz-tagok minden községben szebbnél szebb, új lakásokat, építenek, vagy a régieket modernizálják, korszerűsítik És, bár a házhelyeit nagysága alkalmas volna arra, hogy az állattartás céljára melléképületeket is emeljenek, ilyen törekvéssel azonban csak kevés községben találkozhatunk. Elsősorban a Taktaköz tsz-gazdai mutatnak erre jó példát: Taktakenézen, Tak- tabájon és Prügyön. Különösen a prügyiek háztáji gazdálkodását dicsérik a járási szakemberek. Ez főképp az állattartás eredményességében nyilvánul meg A kiöregedett, vagy gyengén tejelő teheneiket jobbára már mind értékesítették, és a kiesést a vemhesüsző-akció során pótolták. Maguk is évröl évre egyre több tény eszes húsállatot nevelnek sertésből és szarvasmarhából egyaránt. Ezeket az Állatforgalmi Vállalat szerencsi ki- rendeltsége útján 'értékesítik. Természetesen kifizetődik nekik a korszerű állattartás, hiszen szép jövedelmet látnak belőle. így aztán érthető, hogy a prügyi gazdák portáikon ■ ú) istállókat építettek vagy éppen építenek. ■ A szakemberek szerint olykor talán kissé túlméretezettek is ezek az épületek. Ugyanis láthatunk Prügyön. egyik-másik tsz- tag udvarán 20 darab sertés hizlalására, 3 anyakoca íiaz- tatására, 4—6 szarvasmarha tartására szolgáló istállókat is. A kivitelezésük szilárd alapzatú, a falazatuk általában előregyártott blokkokból készül, a berendezések között pedig önetetők és ön- itatók is találhatók, ami kétségkívül a korszerű, okos háztáji gazdálkodásra való törekvésnek a bizonyságaik. j.) miül az MTESZ-szel karöltve a közelmúltban öt helyen rendezett hasznos tanácskozást a mezőgazdasági vízgazdálkodás, elsősorban az öntözés időszerű kérdéseiről. E héten a vizsolyi és a ke- nézlői tsz volt ilyen megbeszélés, vita színhelye. A me. zőgazdasági üzemek vezetői az illetékes tanácsi szervek képviselői elsősorban a helyileg orvosolható problé- mákról, a gyakorlati tennivalókról tanácskoztak. A szakemberek fontos javaslata volt, hogy az öntözhető területtel, öntöző berendezésekkel rendelkező gazdaságokban okvetlenül létre kell hozni az üzemi vízgazdálkodási szervezetet, s ennek lehetőleg, mint önálló termelési egységnek kel! működnie. Számos tsz-ben több milliós beruházásoknak, számottevő öntözőművéknek nincs felelős gazdájuk. Nincs hozzáértő vezető szakember, és hiányoznak a szakmunkások is, akik gyümölcsözően hasznosíthatnák az öntözési lehetőségeket. A tanácskozás során filmvetítések és különböző gyakorlati bemutatók is voltak A közeljövőben még két ilyen vízgazdálkodási ankéted. rendeznek megyénkben. — Erre egy számmal is válaszolhatok. Tizenöt hozzászóló volt a járási értekezleten. A legörvendetesebb dolog ezekben a hozzászólásokban az volt, hogy erezhető belőlük: tágult az emberek látóköre, tágult az emberi érdeklődés. S a kritikai felszólalások is reálisak voltak, olyanok, amilyeneket a párton belül nagyon igényelünk. Több felszólalás foglalkozott a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátás problémájával. Általános tapaszta lat; esztendők óta kielégítetlen az alkatrészigény. Mindig párttagjaink az elsők, akik felemelik szavukat, és ők azok, akik kénytelenek beismerni, hogy a számtalan bürokratikus intézkedés legjobb szándékaikat is zátonyra futtatja. A pártalapszerve- zetek megtalálják tehát he-' lyükct a termelésben, de amíg a bírálatokat intézkedések nem követik, változások nem következnek be, kicsit kedvüket is vesztik egy-egy hoz zászólás után. — A .jutás kifejezetten mezőgazdasági jellegű. A pártértekezlet miben jelölte meg az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatokat? — Említettem mar, hogy kezdik megtalálni a párt- alapszervezetek a helyüket. A IX. kongresszus óta megnövekedtek ugyan termelő- szövetkezeteink területileg, ez viszont a termelt értékben nem mutatkozott meg kellő mértékben. A munkát elsősorban itt kell javítani, különös tekintettel a nagyüzemi és háztáji állattartásra. E téren visszaesés mutatkozott: az elmúlt evekben, és csak 1970 tavasza óta van javulás: — Összességében tekintve ’a járás gondjait, örömeit, milyen reményekkel néz a következő kongresszusi időszak elé? — Egészséges, folyamatos fejlődésről beszélhetünk a járásban a pártmunkát illetően. Ez nagyon megnyugtató ugyan, de érezzük belőle feladataink, szerepünk fontosságát is. Fokoznunk kell a párttagoknak és az alapszervezeteknek az élet minden területén a véleményezési szerepét, érvényre juttatván ezzel a mi munkaterületünkön a part vezető szerepét. Bízom benne, hogy négy év múlva hasonló, vagy még jobb eredményekről beszélgethetünk egy ilyen alkalommal „Tegnap egy f'lu nope voll,ult át szép Budapest vasárnapi népi kőrútjain. ... De akik észrevették. azoknak válaszolt szívesen a vándorló csapat vezére: »Ez itt Mezői :sát község,\az egész falu: megyünk Amerikába'.* . . $ mennek szép egyetértésben a földönfutók közös sorsával Aráérikába!'' A fenti idézel a magyar újságírás egyik legnagyobb alakjának, Ady Endrének utasából való, az első világháború előtt írta. A munkáért az óceánt egykor átszelő mezőcsátiak ma saját pátriájukban találják meg au életet teremtő munkát. Oj társadalom új módon gondolkodó, közöst és önmagát gyarapító embereket formál az ország hatvan év előtti egyik legszegényebb táján. Hegyes Zoltán Tanulás és politikai képzés fjfési tartott h kövcsdi járási KlSZ-hr/ottság A Mezőkövesdi járási KISZ-bizottság október 23-> ülésén az I. László Gimnáziumban és a 120. sz. Szakmunkásképző Iskolában folyó politikai műnkét, és az ezzel kapcsolatos további feladatokat tárgyalta meg. Juhász Péter elvtárs, a járási pártbizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta; — A forradalmiság ma azt jelenti a • tanuló ifjúság számára, hogy a tanulásban, a gyakorlati munkában, a folyamatos politikai képzésben képességei maximumát nyújtsa. A KISZ-alapszervezelek segítsenek a pályaválasztásban, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek felkarolásában, a magasabb szintű tudojnányos ismeretek megszerzésében. A KISZ-bizottság az alábbi feladatokat rögzítette határozatában : ,,A KISZ politikai oktatásban erősíteni kell az érzelmi ráhatást, az életkori sajátosságokhoz való alkalmazkodást, a vitaszellemet ;• fokozottabban kell alkalmazni az ateista nevelés direkt és indirekt formáit; a taggyűléseket, a vitaköröket tartalmasabbá. változatosabbá, élményt keltőbbé kell tenni; mindkét tanintézet KISZ-ve- zetősége tekintse kiemelt feladatnak az úttörőcsapatokkal való testvérkapcsolat elmélyítését.; a gimnázium és a szakmunkásképző' iskola teremtse meg a kölcsönös együttműködés és tapasztalatcsere lehetőségeit; — és végül: a járási KlSZ-bizott- ság nyújtson nagyobb segítséget a két tanintézet politikai nevelőmunkájához.'’ Palaki István Ismerkedés a motorokkal A sátoraljaújhelyi városi úttöröházban és a Kazinczy Általános Iskolában megszervezték a gépjármübarát; szakkört. A felsős fiúk, lányok megismerhetik itt a gépjármüvek motorjainak működési elvét, majd fokozatosan áttérnek" a gyakorlati ismer kedésre is. Aki három évi, tanul, gyakorol a szakkör ben, kismotorvezetői jogosít ványt szerezhet A szakkö munkájáig ■ segítséget uyuj az MHSZ helyi szervezete. A Székesfehérvári Könnyűfémműben évről évre növekszik az alumínium készáru gyártás. Nagy sorozatokban készítenek tetöboritó lemezt, KRESZ-táblákat, silókat, öntöző- csöveket és -rendszereket, liullámlcmczckel. olajkályha- j fedőket. Képünkön: egyszerű eszközökkel préselik az alumínium hullámlemezt.
