Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

Péntek, m<). <*R5H»r 2.- WftGWRORSZÄG 3 Ma öt éve írták alá a ma- g«a.r—mongol barátsági és együtimúk ödés í szerződést, azt az okmányt, amely az áS3amszerzadé,s szintjére emelte a két testvérnép hosz- szá időkig visszanyúló, szí­vélyes kapcsolatait. A magyar nép elismerés­sel adózik a mongol népnek hősies, országépitó munkájá­ért, és — mint, kétévtizedes együttműködésünk tapaszta­latai bizonyítják — az élet minden területén meg talál­ítrk a gyümölcsöző közös immka lehetőségeit. Hazánk eísősorbain szakemberek kül­désével. a mongol mezőgaz- tiuság és állattenyésztés fel­lendítéséhez adott segítség­gel támogatja a testvéri mon­gol népet, de hozzájárulunk iparának gyarapításához is. Éppen ez év júliusában I,o- sonezi Pál mongoljai látoga­tása. alkalmával avattak fel egy textilüzemet, amely ma­gyar hozzájárulással készült. Ellenértékűi nyersanyagokat, láirárnkat és más árucikke­ket szállítanak mongol ba­rátaink. Az együttműködési szerző­dés még szélesebbre tárta a magyar—mongol barátság kapuit. Országaink a szocia­lista közösség részeként, a KGST tagjaként teljes fele­lősséggel és egyetértésben, közös álláspontot foglalnak el ma is minden világpoliti­kai kérdésben, így teljes a nézetazonosságunk abban is, hogy további közös erőfeszí­téseket kell tenni a kommu­nista és munkásmozgalom egységének erősítésére. A magyar—mongol barát­sági és együttműködési szer­ződés létrejöttének évfordu­lóján őszinte szeretettel kö­szöntjük a mongol népet, cs sok sikert kívánunk szocia­lista hazájuk felvirágoztatá­sához. Meggyőződésünk, hogy népeink barátsága nemcsak kölcsönös kapcsolatainkban jelent előnyöket, hanem hasznára válik a nemzetközi béke és biztonság egyetemes ügyének is. <KS) a beréíeíí Korszerű tehenészeti telep épül A boidogköváraljai Hunya­di Tsz az elkövetkező eszten­dőkben elsősorban az állat- tenyésztés fokozásával, vala­mint fafeldolgozással kívánja növelni bevételeit. A gazda­ságban mintegy 12 millió forintos beruházással korsze­rű, 300 férőhelyes tehenésze­ti telep épül. Az úgyneve­zett Pukkanc-tanyán és Ár­kán, amelynek környékén jó juhlegel ők vannak, a juhá­szától fejlesztik. Suffolk- és meiinójuhok keresztezésével több mint 8(H) anyajuh utó­daiból hizlalnak tejes- és pecsenyebárányoikat. A tsz csaknem 800 hoddnyi erdei­ből évi. 1500 köbméter fát termelnek tó. A haszonfát a jövőben teljes egészében saját maguk szeretnék fel­dolgozni különböző faárukká. A nehezét elvégezték Miért nem sikerüli az első fél év úgy, ahogy tervezték? Karvajszky István, az Északmagyarországi Állami Építőipa­ri Vállalat főmérnöke is elmondhatja válaszként ugyanazt, amit az iparág bármely üzemének bármelyik műszaki, vagy gazdasági vezetője. Eső. létszámhiány, anyagellátási zava­rok és így tovább — sorolhatná a címszavakat az újságíró már maga is, anélkül, hogy egyáltalán feltette volna a kér­dést. Séta a miskolci határban Sápadtok mér a Miskolc környéki mezők. A kertszö- vetkezetek parcellái itt is masukon viselik a kedvezőt­len nyár nyomait. A cseme­ge-kukorica levétel még most is zöldek, fejletlenek a pap­áik «.bokrok . A gyomtalan gyümölcsösök, veteményes agyasok, szőlőültetvények mégis gondos ápolásra, sok munkára vallanak. Csipkerózsa helyett gyümölcs A Pin gyom-tetőre SaEbai Imrémé, a 11. kerületi Tanács mezőgazdasági csoportjának vezetője kalauzol bennünket. — Ezen a területen csak galagonya, csipkerózsa és kö­kény termett. Ami itt van, azt ezek az emberek, a Csa­ba Gyöngye Kertszövetkezet tagjai csinálták, A parcellák végében csinos, kis hétvégi házak. A csípős délelőtt ellenére sokan tevé­kenykednek a házak körül. — Tennivaló mindig akad. Tavasztól őszig. Pedig nekem elég sok a szabad időm. Darukezelő vagyok az LKM-ben. Minden negyedik napom a kerté. Nagyszerű, egészséges dolog a kertész­kedés. .Tuhás/. László hangja elő­csalogatja a szomszédot. Ko­vács Rezsőt is. — Ilyen szép rózsáim van­nak — nyújtja át a csokrot bizonyításképpen Saljai lm- rénének, aki oly sokat tett a szövetkezet megalakulásáért.-- Képzelje, már másfél mázsa őszi barackom termett, ' ■ n zöldség, szőlő is bőven, töröm volt ide járni nyáron. Vettem <'!'V motort is. azzal gyorsan Ideiek. A Herman Ottó Kerlszó- vet keze tét igen rossz úton let-ct csak megközelíteni. De a, ■ a fáradságot. Miskolc l> ' n-m kevesen hinnék el hogv nem is olvan mesz­v v a ,-lagyarka-dülöben v;>­U.aűsos paradicsom van. — Négy éve alakult — magyarázza kísérőnk. — A parcellák 300 négyszögöle­sek. Ezek már magántulaj­donban vannak. A kertszö- vetkezetek- versenyén nyerték az első díjat. Zeneszó a lv it hó-völgyben A Eyukó-völgyet Lőkos Ilona, a III. kerületi Tanács mezőgazdasági csoportjának vezetője mutatja be. Az or­szágút mindkét oldalán par- «©Uák. — Ez a DIGEP doigoeóíe Két éve alakult. Ez a másik is kétéves, ezt az LKM dol­gozói művelik. Ez még kez­detleges, hiszen csak a ta­vasszal alakult. A Fazola Henrik Szövetkezetét is ta­vasszal alakították 26'2-en. De nézzék csak, már ház is van az egyiken ! Közben letérünk a köves útról, és mezei úton folytat­tuk a sétát A Császárkert felé tartunk. A mezei ös­vényt kohósalakkal szórták fel, a személyautó könnyedén halad. Ez mér a szövetkezet útja. A domboldalból zene­szó hallatszik. Két fiatalem­ber építkezik. A táskarádió egy fiatal gyümölcsfa ágán himbálódzik. A bábonyi erdő sarkánál egész család dolgozik. Mint megtudjuk, Tischer István bácsi szinte az egész nyarat itt tölti. — Szeretni keli a növénye­kéi. de ez nem elég. Érteni is kell hozzájuk. Mielőtt hoz­zálátok egy munkához, el­megyek tanácsot kérni. De azt hiszem, beiratkozom egy szakkörbe is az ősszel. Nagy József gépésztechni­kus volt, felesége egészség- ügyi dolgozó. Most nyugdíja­sok — Engem ez a kert hozott rendbe. Azelőtt sókat ralkon- cátlankodott a szivem, most meg partokat műszolt és semmi bajom — meséli Né­meth néni. — Építünk most. egy kis házat is, hogy le tudjunk pi­henni. ha elfáradunk. . Csak akkora lesz a ház, hogy ép­pen elfér henne két reka- mié. • » Olraer hohl zöldövezel A miskolci kertszövetkeze- lek megálmodója dr. Ador­ján Imre főorvos, a Hazafias Népf ron t kerfbizott sá gá na k vezetője. — A kerti munka rendkí­vül jó hatással van az üzemi munkások egészségére. De iövedelmeznek is a parcel­lák. Kielégítik a családok zölriség-gyümölcsigényét. Ezenkívül még sok hasznos dolgot lelvetne írni a szövet­kezetek javára. Az első munkás kertszö- "cl kezel 1 í)06-ban alakult. Vz.óttt körülbelül 20 társulás jött léire. Az I, kerület te­rületén kissé elmaradták a szervezéssel, holott jó fek­vésű. jó talajú földek van­nak a Kánás-dűlőben, a Csatos-dűlőben ... — Rosszak a dúlöutak. Ez i hátráltatja a szervezést. Per- sze, egy tós összefogással meg lehetne oldani ezt is. Néhány vállalat segítségével ' én magam építettem né®' ! kilométeres dűlőutat saját parcellám közelében. De a , Lyukó-völgyiek is megtalál- j Iák már a módját. Miskolcnak 5 ezer kataszt- rális hold zöldövezete van. ; A kertszövetkezeteik jövőbe tehát biztosított. — Segítenek bennünket a tanácsok, a MÉSZÖV, az AGROKER és valamennyi tizem vezetősége. A mozga­lom megerősödött. Minkéi keresnek fel azoknak a vá­rosoknak küldöttei, amelyek­ben most alakítják az első szövetkezeteket. A miskolci határban egyre kisebb terü­leten terem már galagonya és kökény. A kertszövetke­zetek meghódították a ga­zos parlagot. Lóvay Györgyi A főmérnök a minap ér­kezett haza Belgiumból, ahonnan a világ legmoder­nebb építőipari gépeinek ki­állításáról hozott magával gazdag tapasztalatokat. Az ott látott okos gépek egyikét- másikát meg is vásárolja a vállalat, hogy az ÉAÉV meg­birkózzon mind nagyobb fel­adataival. Beszélgetősünk szűkre sza­bott határai felgyorsítják a kérdések és a válaszok rit­musát. Kilenc hónap, az el­ső fél év és a most. záródó harmadik negyedév problé­mái kerülnek a mérlegre. Fontos as előkészítés — Az ette fél évben 14 rrulho forint értékű terme­léssel maradtunk el saját tervünktől — mondja a fő­mérnök. — Bennünket is sújtott, a sok eső, sok gondot okozott, a munkaerő-hiány is. Az anyagellátás sem volt tel­jesen zökkenőmentes. De mégsem ezeket tartjuk az elmaradás legfőbb okainak. Szerintem a legtöbb problé­mát a beruházások rossz elő­készítése okozta. Többször kellett változtatnunk a prog­ramon, nem egyszer előfor­dult, hogy ilyesmik miatt állt a munka. A beim házasok előkészíté­sé kétségkívül nem mindig kapja meg a megfelelő fi­gyelmet. Pedig igen nagy réseben ezen is múlik, hogy elpazaroljuk, vagy pedig a legésszerűbben használjuk tó közismerten szűkös építőipari kapacitásainkat. Persze, az is igaz, s a be­szélgetés során szóba Is ke­rült, hogy voltak — s bizo­nyára még mindig vannak — a vállalatnak feltáratlan, ki­használatlan tartalékai. Er­ről tanúskodnak a legutóbbi, a most véget éri negyedév eredményei. Fejlesztés, szervezés A vallalat történetében so­ha nem készítettek mégolyán feszített negyedévi progra­mok mint az idei esztendő harmadik negyedere. 160 millió forintnyi érték ter­melését tervezték erre a há­rom hónapra, a szokásos 110 —120 millióval szemben. És ezt a tervét a vállalat.. mara­déktalanul teljesítette! Az időjárás valamivel ked­vezőbb volt, mint az év első felében. De például a lét­számhiány jelenleg is súlyos. Ezt a programot tehát csak a tartalékok feltárásával, műszaki fejlesztéssel és a munka jobb megszervezésé­vel teljesíthette a vállalat. — A harmadik negyedéi' sikere mögött ikétségkívül a műszaki és szervezési intéz­kedéseik egész sora rejlik — mondja a főmérnök. — A szervezési intézkedések közül mindenekelőtt azt említeném, hogy törekedtünk a munka­erő és az anyagok, gépek koncentrálására. Előszói' ar­Három év az KOK-ban Elindul 480 fiatal Három eve indult el a Német Demokratikus Köz­társaságba a borsodi fiatalok első csoportja, ho®’ a né­met; iparban, illetve mező- gazdaságban töltsön három lőbb szőnyeg, takaró Évi egymilliárd forint értékű szőnyegei, lakástextilt, ta­karót készít különböző gyáraiban a LATEX. A kínálatot évenként tiz százalékkal növeli. Mintegy 138 millió forintos értékben helyeztek, illetve helyeznek üzembe korszerű gé­peket, és bővítik üzemrészeiket. 1971-re 268 százalékkal nö­velik a termelést. esztendőt. Ez idő alatt vol­tak. akik új szakmát tanul­tak, voltak, aítók eredeti szakmájukban képezték to­vább magukat. A szerződés lejárt Október 4-én, vasár­nap érkezik a miskolci Ti­szai pályaudvarra az első és 11-én a második csoportot szállító vonat. Az ott szer­zett szaktudásukat a borso­di üzemekben hasznosítják majd a fiatal szakmunká­sok. Most újabb csoport készü­lődik. Október első felében j 480 Borsod megyei fiú és ! lány indul a baráti államba, j szakmai gyakorlatra. Néhá- I nyan tegnap, elsején vettek búcsút az itthoniaktól, a többiek 8-án, illetve 15-én utaznak. ra összpontosítottuk erőfor­rásainkat. hogy minél előbb befejezzük a kisebb beruhá­zásokat, majd pedig fokoz­tuk a nagy volumenű mun­kák ütemét. Igen hasznos in­tézkedésnek bizonyult egyes helyeken a munkarend meg­változtatása, a több műszak bevezetése. — Nagyobb létszámot ige­nyelt a műszakok számának növelése? — Nem. Olyasmire gondo­lok, hogy például egyik munkahelyünkön százan dol­goztak. Nappal a városi for­galom akadályozta a mun­kát, az emberek egy része nem tudta tóhasználni mun­kaidejét. Most, hogy a száz­ból harmincán éjszakai mű­szakban dolgoznak, megszűnt a lengés-lengés, a munka üteme csaknem kétszerese a korábbinak. Az ÉÁÉV sokat áldoz a gépesítésre. A főmérnök­nek és három társának szol­gálati szabadalma alapján a francia álagútzsaluzás eljárá­sát házgyári épületek alapo­zásánál használják. Kar­vajszky Istvánnak és kollé­gáinak nevéhez fűződik a csáptalpas kútalapozás sza­badalma is, amely iránt már külföldön is érdeklődnek. Az eljárások bevezetése nagyban fokozza a termelés hatékony­ságát. Üj, korszerű gépeket is vásároltak, s továbbiak vásárlását is tervezik. — Már dolgozik a l'Yancsa- arszágból vett hidraulikus földgépünk — újságolja örömmel a főmérnök —, s várjuk a továbbiakat is. A Belgiumban látott gépek kö­zül is szeretnénk majd vá­sárolni. Az emberi „oldal99 Természetesen nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az utóbbi hónapok eredményeiben na®' része van a kollektíva fokozott helytállásának is. — Szerintünk igen jelen­tős ösztönző hatása volt az „egy összegű munbautal- vány” szélesebb körű átkai' mazásának — kapcsolódik a beszélgetésbe Mo®Torósi Ká­ról}', a szakszervezeti bi­zottság titkára. — Az egyes munkákra előre meghatáro­zott bér és prémium a mun­ka gyorsabb, jobb elvégzésé­ben teszi érdekeltté a brigá­dokat, És szólnunk kell a kongresszusi verseny mozgó­sító hatásáról: brigádjaink felajánlásai, s ezek teljesíté­se nagy szerepet játszottak a negyedévi program teljesíté­sében. A harmadik negyedévben a vállalat kollektívája a leg­nehezebb munkákra össz­pontosította erejét. Sikerült elvégezniük a nehezét, így nyugodtan oszthatjuk a fő­méi-nők optimizmusát: év vé­gére nem lesz elmaradás. Flanek Tibor Szivattyiik í!!a«varorszaj»ry és külföldre Készül a műszőrme a lánckölŐBépcn, Néhány év alatt a Diós­győri Gépgyár Közép-Euró- pa legjelentősebb szivattyú­gyártó üzemévé lett. Jelenleg az összgyártmány-volumené- nek csaknem egyötöde egye­di és sorozatszivattyúk gyár­tásából adódik. A jövő évi kapacitást már teljesen lelte lőtték, az augusztus óta be­érkezet! megrendeléseke' már csak 11172-ben tudják kielégíteni A gyár 3 éves szerződést kötött a Szerel- vényéi'tékesítő Vállalattal amely évente 150 millió fo ríni értékben hoz szivattyú kai kereskedelmi forgalom ba. Az AGROTRÖSZT. má­sodik legnagyobb magyaror­szági vevőjük évi 100 millió forint értékben vásárol Dl- G ÉP-szivattyúka 1. Az elmúlt hetekben több ezer szivattyú mártására kötött szerződést a gyár szi- vattvúértékesítési osztálya lengyel és szovjet külkeres­kedelmi vállalatokkal. Je­lentős a közvetett export is. Egyedi szivattyúkra is sok negrendelést kaptak. Töb- lek közöli ) miskolci sport- •sarnok. az óbudai lakóte- !ep, a Chinoin Gyógyszer- gyár és az ajkai timföld­izem rekonstrukciójához szükséges különleges szi­nti,yúkat is a Dl GÉP szál­úja. A gépgyár az idé" is "észt vett szivattyúival a leg­jelentősebb magyarországi és külföldi kiállításokon, vásá­roké«. Magyar—mongol barátság /

Next

/
Oldalképek
Tartalom