Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
eSZM-MÄGYÄRGRSZÄG 4 Péntek, T970. október 2. Közművelődés Borsodban A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya gondozásában látott napvilágot, a Közművelődés Borsodban című kötet. A Kisvárdai László szerkesztésében megjelent összeállítás bevezetőjében Gulyás István népművelési csoportvezető elmondja, hogy első önálló megyei közművelődési kiadvánnyal jelentkeznek, és a felszabadulás negyedszázados évfordulója adta a: indítékot az elmúlt évtizedek népművelési eredményeinek számbavételére. A terv szerint ez a kiadvány egy időszakosan megjelenő sorozat elindítójaa megye közművelődésének fóruma kíván lenni. Ebben a kötetben szándékoltan kevés szó esik közművelődésünk jelenlegi helyzetéről és feladatairól, a fő hangsúly a visszapillantáson. a felmérésen van, és a megye közművelődésének az etleövetkező évekre szóló irányelveit a közeljövőben megjelenő újabb kötetben kívánják közreadni. Örömmel üdvözöljük a Közművelődés Borsodban címé kiadványsorozat megjelenését. A sokszínű közművelődési munkával jeleskedő, táóto arculatú megye igényei szerint már régen szükség lett volna egy módszertani kiadványra. A sorozat «ki sűrű jelentkezésű hetilap, vagy folyóirat lesz, s a közleményeiben lefektetett tapasztalat sem friss, azonnal] felhasználásra szolgáló, hanem hosszabb időre szóló iránymutatás. A most megjeleni első kötetet érdeklődéssel böngésztük. Az elmúlt 25 év népművelési munkájáról sokszínű tájékoztatást nyújtanak az olvasható áttekintések, helyzetjelentések. Aki ezt a kötetet átolvassa, érdekes és összességében jó, átfogó képei. kap Borsodról. Néhány észrevétel azonban az ismételt eüsmeFés dacára is ide kívánkozik. Gézának hívták, és a vidékre járás megalapozói között nemcsak a már régen eltávozott. vagy disszidált, és a dolgozatban említett színészek szerepeltek, hanem voltak, akik ma is itt működnek, és a munkának valóságos apostolai voltak, mint például Szabados Ambrus és Arday Aladár. Egyebekben dr. Deák Gábor igen nagy munkára vállalkozott, és a fenti apróbb hibáktól eltekintve. azt jól teljesítette. Dr. Deák Gábor vállalkozott rá, hogy A népművelés története Borsodban című tkágozafclban. szinte teljes képet adjon a címben jelzőst -tevékenységről. Sajnos, a oka már félrevezető, mert beszen 1956-tal lezárult Deák Gábor történetírása, holott a népművelési munka az elmúlt 14 esztendőben ugyan- nagy lendületet vett. A időszakot azonban tefkrisrneretesen, stikezénücn mwfcatte be dr. Deák Gábor. Óhatatlanul előfordult, hogy a könyvtári munkát több helyen érintse, s essael a későbbiekben meg- taSäbato könyvtári témájú cáÖaekkel bizonyos átfedés jétentkezik. A zene-, szín- hézkultúrára történő visszatekintés meglehetősen sommás, és a színháznak, valamint a műkedvelőknek ösz- szekeverése sem túl szerencsés. Érdemes megjegyezni, hogy művelődésügyi osztály elnevezés 1956 előtt nem volt. Még egy apróbb kiigazítást kell lennünk dr. Deák Gábor dolgozatával kapcsolatban. A tájszínház megalapozásának idején a színházigazgatót Földessy A kötetben a továbbiakban Szőnyi László tömör, jó összefoglalását olvashatjuk a tanácsi könyvtárhálózat húsz esztendejéről. Ezzel rokon- téma Juhász Margitnak a közművelődési könyvtárak húsz évéről a számok tükrében adott átfogó képe. Ko- váts György, a megye köz- művelődési életének, illetve művelődési múltjának jó ismerője, régi kutatója a megye művelődési otthonai kialakulásának történetéhez szolgáltat néhány adatot. Laczkó József, tanulmánya .sokoldalúan elemzi a műszaki és termelési kultúra terjesztését Borsod megyében, s már nemcsak leír és visszaemlékezik, hanem a napi gyakorlatot. is sokoldalú megközelítéssel ábrázolja. Aranyosi István rövid áttekintést ad a népművelők továbbképzéséről, Remenyik. Jenő pedig nagyszabású dolgozatban mutatja be a nép- művészeti klubok tevékenységét és hatását a falusi népművelő munkában. Dr. Zádor Tibor nagyléptékű át- t ok intéssel a Herman Ottó Múzeum múltját vázolja fel, Udvardi Lakos Endre pedig a megye zenei életéről ad számot szép eredményekről tesz jelentést, és szinte arra sarkall, hogy valaki a következő számban polemizáljon vele, firtassa: hová lesznek a koncerttermekből azoknak a fiataloknak a százai, ha felnőnek, akiknek zenei nevelésére ifjúkorukban oly sokat áldoz államunk? Dr. Bodgál Ferenc a honismereti munkát mutatja be, Szebeni Győző pedig A filmterjesztésről pánik nélkül című AUTÓSOK! FIGYELEM! Értesítjük a gépjármű-tulajdonosokat és gépjűrmű-üze- •meltetőket, hogy vállalatunk elvégzi: személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz, különleges gépjárművek TELJES ÉS RÉSZLEGES FÉNYEZÉSÉT, rövid átfutási határidővel. Korszerű technológiai feltételek! Szavatolt minőség! Igénybejelentés: XVI. sz. Autójavító Vállalat, Miskolc, Zsoleai kapu !)—11. Telefon: Miskolc, 37-741. Termelési osztály cikkében gondolatébresztő adatokat közöl, hozzászólásra inspirál. Jó, hogy ez a sorozat meg- | született. Legyen egyes darabjainak megszületése rö- j vid időszakokhoz kötve. Köz- j művelődésünk egyre tornyo- sülő feladatai igénylik egy j ilyen, tapasztalatokat is ki- ' náló megyei kiadvány rend- ! szeres jelentkezését. Benedek Miklós „...TETTEK KÖVESSÉK A GONDOLATOKAT..:’ Beszélgetés Azary Zoltánnal, a Pedagógus-szakszervezet megyei titkárával Huszonhatan képviselték megyénk pedagógustársadalmát az V. nevelésügyi kongresszuson. Azary Zoltántól, a pedagógus-szakszervezet megyei titkárától arra kértünk választ, hogy a további munkához milyen főbb követelményeket fogalmazott A Nehézipari Műszaki Egyelem bányamérnöki karának hallgatói kellemesen tölthetik szabad idejüket az új kari klubban, ahol folyóiratok, játékok állnak rendelkezésükre. Kóbor Pál felvétele. Két főiskolás az egyetemen A két főiskolást Püspöky Istvánnak, illetve Szanyi Péternek hívják, mindketten miskolciak, s mindketten Budapesten, a Képzőművészeti Főiskola hallgatói. Az előbbi festőnövendék, a másik szobrász. Most közös kiállításuk van Miskolcon, e Nehézipari Műszaki Egyetem második emeleti üvegtermében. Püspöky 17 képpel, Szanyi Í2 szoborral jelentkezett. Püspöky munkái változatos témákat és változatos témamegközelítést, feldolgozást tükröznek. Tusrajz, ecsetrajz, rézkarc és más sokszorosító grafikai eljárás egyaránt található munkái között, amelyek különböző hatásokat tükröznek, egyikmásiknál nagyon markáns vonásokkal ismerhető fel a példának tartott mester stílusa. Ez azonban elsőéves főiskolásnál szinte természetes. és az egész tárlat úgy fogható fel, mint egy ígéretes tehetségű fiatalember útkereső \ JVUárulkozása. Hasonlóan kell megítélnünk Szanyi Péter szobrait, amelyek között egeszen durván felrakott egészalakos figurától, a csaknem teljesen kidolgozott, szinte naturális portréig széles skálát találunk. Egyedi alakjainál és kompozícióinál is feltűnők rendkívül nyúlánk ember- alakjai, amelyek mintegy a fölfelé törekvést jelzik. Ebben szigorú következetesség látható Szanyinál, mert ezzel a törekvéssel találkoztunk nála már évekkel korábban, középiskolás diákköri, illetve szakköri munkáinál is. Örömmel láttuk a két miskolci fiatal munkáit a műegyetemen, és szívesen ajánljuk az egyetemen kívül élők figyelmébe is. (hm) F06Y ASSZON ÖN IS NARANCS zmm ■ KÜIÖNLEGES ÜDÍTŐ ITALT! GYAltTJA: A SZESZIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT OEMECSERI GYÁREGYSÉGE meg a kongresszus. — Valamennyiünknek jólesett hallani azt, amit Kádár elvtárs a levelében és Gáspár Sándor elvtárs a beszédében elmondott: az MSZMP Központi Bizottsú- . gának és a kormánynak határozott szándéka, hogy a jövőben mind többet tesznek azért, hogy a nevelők anyagilag is megbecsültebb munkásai legyenek társadalmunknak. Jólesett hallani azt is, hogy milyen sokat várnak el tőlünk az ifjúság nevelésében. — Miként ítéli meg megyénk eredményeit és munkáját a kongresszuson megfogalmazott követel menyek tükrében ? — A kongresszus légkörét a nevelésközpontúság jellemezte még akkor is, amikor oktatási kérdésekkel foglalkoztak a felszólalók. Ami a nevelést illeti, elégedettek lehetünk, hiszen — többek között — tőlünk indult ki a kollektív nevelés’, a szocialista iskolatípus követelményeinek megfogalmazása és megvalósítása. De sajnos azt is meg kell mondanunk, a nevelő-oktató munka objektív feltételeinek biztosításában az országos átlag alatt vagyunk. Ezen a téren nagyon sok tennivalónk van. — Azary elvtárs az ötödik szekció munkájában vett részt. Hallhatnánk-e valamit a közoktatás irányításának korszerűsítéséről? — Ügy érzem, az egyik legfontosabb közoktatás- politikai kérdésünk: milyen lesz az a továbbfejlesztett tanácsi rendszer, amelyben a nevelők dolgoznak majd. Úgy érzem, ha jól alakítjuk ki és építjük lel a kereteket, nagyobb önállóságot kapnak az iskola vezetői, akkor — ismerve nevelőtársadalmunk áldozatkészségét — tartalommal fogják azt, kilói leni nevelőink. — A kongresszus egyik megállapítása volt, hogy a nevelés össztársadalmi feladat, A szakszervezeti mozgalomra milyen feladatok hárulnak a nevelésügyi kongresszus ajánlatainak megvalósításában? — Első feladatunk, hogy továbbadjuk a kongresszuson elhangzottakat, s ennek ismeretében mozgósítsuk szak- szervezeti tagságunkat. Következetesen kel 1 harcolnunk azért, hogy az elhangzottak ne maradjanak szavak, hanem lettek kövessék a gondolatokat. Mi a magunk területén fő feladatunknak tekintjük. hogy a nevelő-oktató munka objektív feltételei javuljanak, pedagógusaink élet- és munkakörülményei kedvezőbbek legyenek. Olyan légkört kell teremteni az állami vezetők és az oktatásügyi dolgozók között, hogy érezzék a megbecsülést, az emberséget, s ez tettekre sarkallja őket. Megyebizottságunk októberben foglalkozik a kongresszus anyagával. Reméljük, s remélem, sikerül megtalálni azt a módot, azt az utat, amely a megvalósítást segíti — ifjúságunk és egész társadalmunk érdekében. Cs. A. FIGYELEM! KÖZÉLETEK! BÖRZE! KISIPAROSOK! PIGYELEM! MAGÁNOSOK! A VIMELUX Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat elfekvő készleteiből kiárusítást rendez Miskolc, Petőfi tér 1. sz. alatti raktárhelyiségében. Eladásra kerülnek: Rádió, televízió, mosógép, porszívó, párkeltkclélő és egyéb háztartási kisgépek alkatrészei, továbbá kerékpár-, motorkerékpár- (Izs, Danuvia, Csepel) alkatrészek és fődarabok, valamint ipari és háztartási hűtőgépek alkatrészei, golyóscsap- ágyak, ékszíjak cs egyéb szerelési, anyagok. Az eladásra kínált termékek a fenti címen megtekinthetők cs megvásárolhatók. Nyitva tartás: 1970. október 1-től október 31-ig, munkanapokon 8 órától 13 óráig, szombaton 8 órától 11 óráig. A bemutatott termékek megegyezéses áron kerülnek eladásra. Bővebb felvilágosítást áruforgalmi osztályunk ad. Miskolc, III., Herezeg Ferenc u. 1. sz. Telefon: 13-258. Böngészés egy új megyei kiadványban
