Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
V050rncits, 1970, step!, 13. £$ZAK~MAGYARORSZAG ‘ Védekezés robbanás ellen Madarak a szuterénban Új sietiisztikfti kiadványok Megjelent az 1970. é\ i * népszámlálás előzetes adatgyűjteménye és a Központi Statisztikai Hivatal 1969-es belkereskedelmi évkönyve. Elkészült, a negyedéves Statisztikai közlemények sorozatban az idei év első negyedének belkereskedelmi adatairól készült kiadvány is. A fogyasztói árak változása a lakosság fóbb rétegeinél címmel pedig a tavalyi év és az idei első negyedév statisztikája jeleni meg. A népszámlálás előzetes adatainak tárában választ kapnak az olvasók az ország népességére, a népszaporodásra, a nemek közti arányra, a népsűrűségre, az ország területi megoszlására vonatkozó kérdésekre. Az adatokat megyékre, megyei jogú városokra, járási jogú városokra, városokra, járásokra és községekre bontva tártál mázzá a kiadvány. A belkereskedelmi év könyv az áruforgalomról, az árukészletről, a községi és városi piacok felhozataláról, a piaci árak alakulásáról, a kiskereskedelmi áralakulásról, az üzlethálózatról, a be ruházósokról, a kereskedelmi dolgozók munkaügyi adatairól, a kis- es nagykereskedelmi vállalatok, valamint az áfész-ek gazdálkodási adatairól tájékoztat. Megtudhatjuk pékiául. hog\ a boltban: vásárolt élvezeti cikkek és élelmiszerek ára 1969-ben 5,7 I százalékkal. ;> vendéglátó- ( ipar árui 11.11 százalékkal , magasabbak, mint 1960-ban, s hogy a ruházati cikkek ára •1.1 százalékkal csökkeni. 1 Megtudhatjuk, mennyit költöttek az egyes megyék lakosai ruházati, élelmiszeripari és egyéb ái ucikkekre. V/ 1* *1 S« negyedév bel- u kereskedelmi adatai! tartalmazó füzet legérdekesebb fejezete a megyék szerint részletezett kereskedelmi alakulásról készített statisztika. Érdekes adatokat tár az olvasók elé a fogyasztói árak változását ismertető kiadvány is. 1 A piák át ragasztó Ö áront ember között osztották fel Miskolcot. A legfiatalabb a -t> esztendős Oláh József. Óriási körzete van. Diósgyőr, Lillafüred. Tapolca, Hejöcsaba. a vasgyár és a Martintelep tartozik hozzá. Ke.vés ember ismeri, de a keze nyomát mindegyik városrész viseli. Oláh József a Magyar Hirdető miskolci plakátragasztója. Vidám fiatalember, általában fütyülve dolgozik — Jó munka, ez, a magam ura vagyok. Járom az utcákat, és gazdálkodom. Egy-cgy tábla előtt hosszú ideig állok. Méregetem, nézegetem, hogyan lenne szebb, tartalmasabb. Mert a. mi munkánk sem. egyszerű ám! Különféle plakátokat vesz elő és magyaráz. — Itt van ez a plakát. Szerintem ötletes. Gyerekjáték a mosás, ha Hajdú géppel mos az ember. Ez egy normál méret, nem okoz gondol az elhelyezése. Szóval, jó plakát. De itt van ez a másik. Kétszer akkora. Hogyan helyezzem eV! Méltatlankodva meséli, hogy egyes vállalatok, s szinte valamennyi miskolci művelődési ház megkerüli a Magyar Hirdetőt, amikor plakátot készíttet. Csak. fel- ragasztatni viszik be. Minden plakátról megvan, a maga véleménye. Kedvencei, a Filo-plakátok. — Haragszom a blödsé- gekre. A plakátrajzoláshoz művész kell és hallatlan reklámérzék. Ügy vélem, az én ízlésem már kialakult. Tudom azt is, mit néznek meg az emberek. 1-1a. rajtam múlna, csak figurás Plakátot csinálnék. Itt van például, az Aniigó kávé reklámja. Azt a, bájos hölgyet mindenki megnézi. Persze, az ilyenekkel nekem több bajom van. mert ellopják. Nevetve meséli, milyen tekintélye van a plakát- gyűjtök körében. — A pimaszokat nem szeretem, de aki szépen megkér, annak esetleg adói' egy vadonatújat. Ez természetesen szabálytalanság, de én mindennap szabálytalankodom: rongálom a parkokat. Hát kénytelen vagyok a pázsitra lépni, ha. ott van a favédő hirdető oszlop. rpüszke jölértesültségé/ß re, hogy majdnem mindenről tud, ami a városban történik. — Miskolcon kevés hely van biztosítva a plakátoknak. Sokszor kerítésekre ragasztok. A tulajdonosok szi vesen is veszik. Főleg a mozi- és színházműsoroknak örülnek. Én mindenről tudok, ami történik, és sajnálom azokat az embereket, akik például a Szentpétcri kapuban laknak. Mert olt. aztán alig van plakát. Nincs hova ragasztani. Újra munkájáról beszél. — Nem is hiszik az emberek, milyen mulatságos a plakátragasztás. Szépen hajtogatva viszem őket a helyszínre, hogy össze ne gyű- rődjenek. Ott aztán bekenem a ragfelületet csirizzel, és a plakátot gombóccá gyűröm. Így lesz feszes és sima, ha felragasztom. — Szerintem jó élete van a. plakátragasztónak, En mindig jókedvű vagyok és friss. Jót tesz a. levegő, soha nem fáradok, el. l. gyLajkó István tanult mestersége a hangszerkészités. Foglalkozása: a Dl GÉP targoncavezetője. Világéletében szerette a madarakat. Hatéves korában édesapjától kapta az első stiglincet; azóta hobbyja a madarakkal való foglalkozás. Madarász mutatja a levelet, amelyben a csehszlovákiai Prievidzá- ban októberben megrendezendő madárkiállitásra hívják. Egyik dédelgetett álma még az idén teljesül: a l'atübbi, ezerszinü lollazatú, játékos madárkát. Nem olcsó szórakozás a díszmadár-gyűjtés-tenyésztés, különösen nem az egy háromgyermekes munkás számára. Mégsem bocsát árúba egyetlen madarat sem, barátait, „madarásztársait” azonban szívesen megajándékozza Néhány hónap múlva világos, tágas otthonba, a Győri kapui lakótelepre költözik a család, s az üveghangon csiripelő, színes madárhad. Az első percekben kicsi 1 furcsálltám, szinte egzaltál- tan lelkes madárdicséretéi.. Aztán felemelte egy fészek fedelét, arpelyben hamuszürke nimfapapagáj anya költött. Három hétig percnyi szünet nélkül himbálódzik fészkén, lassú metronóm- mozgással jobbra-balra dőlve. így forgatja a hét kis fehér tojást, hogy a jövendő fiókák formálódó piciny testét egyenletesen érje az életet adó meleg. Néztem a papagáj-anyát, s viszolygásom megértő csodálattá változott. (l ak—> Ausztráliai pintyek. Hazájukban olyan gyakoriak a tehet rozsdabarna lollazatú. piros csövű madárkák, mint nálunk a Verebek. Y'ktor utcai szűk és ala- “s°ny alagsori lakásán negy- egzotikus és hazai tnu- iarfaj háromszáz példányúi tenyészti. A Magyar Díszmadár-tenyésztők és Madár- jíarátok Országos Egyesülete ‘tersorl megyei csoportjának Nz-etöje. Háromszor nyert fszágos első dijat a díszmadár-kiállításon. Örömmel Sz. Gy. zekas utcai altalános iskolában megalakítja a madár- barát. úttörők szakkörét. Mintegy negyven borsodi tenyésztő társával együtt na- I gyón szeretné, ha a közeli jövőben nyaranként Miskolc valamelyik parkjában, szabadtéri röpdében mutathatná be a legszebb papagájokat, ka- | nárikat, rizspintyeket, s a i A teraszos város Majdnem a hegygerincen, a Horna Resla utca utolsó házainál állunk. Körülbelül ott, ahonnan Csontváry látta, nézte és festette meg a várost, Selmecbányát. A látvány azóta nem sokat változott; az új, modern lakóházak. üzemek innen nem látszanak. A csaknem ezer méter magasba törő, mélyzöld színű fenyőkkel borított Kon- csiar, Szkalka és Szitnya, a selmeci hegyek szerteágazó gerincének katlanában itt van előttem az ősi bányaváros, ahonnan közel egy évszázada sok borsodi, Miskolc környéki bányász őse is származott Egészen sajátos, különleges elrendezésű ez a város. Csupa hegy. domb az egész település. Még a főutca is meredeken kapaszkodik, kanyarog a városkapu felé. Azt mondják, a vár előtti udvar néhány száz négyzetméterén kívül alig van Selmecen vízszintes terület. Teraszos város. A házsorok között 100 méteres szintkülönbségek is vannak A magasabb fekvésű utcákból képeskönyvszerüen tárul elérik az. alsóbb fekvésű városrészek, házak, udvarok élete. Van olyan ház, amely az utca felől kétemeletes. hátul pedig földszintesként támaszkodik a hegynek. A város belső területe hivatalosan is műemlék város. Itt emelkednek az aranyozott. kupolájú régi templomok, iskolák, a volt, bányagrófi és kamarai paloták, a gazdag patríciusok lakóházai és itt magasodik-uralkodik az Övár. A szegény bányászok manzárdtetős múlt. századi házsorai felszorultak A főutca kapu fele meredeken kapaszkodik, kanyarog a városa hegyoldalakra. Jellegzetes pontja a városnak a barokk Szentháromság-szobor a főutcán, a legfestőibb része pc dig a kéttornyú Kálvária, az egyik löbb mint 700 méter magas hegy tetején. A XI—XII. században ide költöztetett német, tlandriai, alsószász bányászok nem szűz teiáiletre jöttek. A hegyvidék érceiről mára rómaiak is tudtak, az Árpádok idején pedig Benedek-rendi szerzetesek bányászták az aranyai, az ezüstöt, a rezet. IV. Béla 1217-ben adott bányavárosi jogokat Selmecnek. A német eredetű középkori múlt máig is rányomja bélyegét a városra — különösen építészeti szempontból —, bár fokozatosan elszlovákosodótt. A bányászaton kívül szakiskolái, bányászati és erdészeti akadémiája emelte Európa- hírűvé Selmecbányát. Bár a Klopacskából — ebből avár- loronyszerü épületből — hajnalonként már nem hallatszik a bányába hívó fakalapács szapora kopogása a deszkán. a bányászkodás ma is él. Sói. a Selniee körüli é'c- bánvamüvelés I960 óta ismét fellendült, s a városban új ipartelepek is létesültek. Elhagyva a Horna Resla utolsó házát, hátat fordítunk a városnak, és az erdei úton elindulunk a várost, környező 25 bányató egyikéhez, a közeli Kiingerhez. Keskeny erdei úton ereszkedünk le. Utunkon elkísérnek a fák; a fenyő, a tölny. a kőris, a gyertyán, a fürtösjuhar, a kecskefűz. Lejjebb gyakori a mogyoró, a kökény, a ga kisuny«. a fagyai, a fekete áfonya, a borostyán, a boróka és a múlna. És ekkor váratlanul felcsillan a fenyőerdők keretében a tó zölden csillogó tükre. Partján üdülőházak. sátrak és természetesen vendéglők. Az egyiknek kert- helyiségében megpihenünk. A kert maga az erdő. Néhány lépésre boróka- és málnabokor zöldell. Borókapálinkái és málnaszörpöt rendelünk. Oravee János A Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztálya immár tíz éve kap megbízatásokat a KGST-töt, elsősorban olyan feladatokat, melyek az ipari üzemekben kialakítandó jobb munkafeltételeket eredményezhetnek. Eddig főképp a por elleni védekezés kutatásában é"teg el a mecsekiek szép eredményeket, A legújabb megbízatás az ipari üzemek robba- n ásveszél vén 11 ki küszöböl é sere vonatkozó Az ilyen jellegű kutatásokat az tette cg lé m szükségessé, hogy a riz és az ásványolajból származó energia egyre aktívabb felhasználása sok olyan üzemet hozóit létre, melyben aktívabb a robbanásveszély. A védekezés legegyszerűbb, legolcsóbb formája az, ha magát az üzem épületéi úgy készítik el. hogv lehetősége legyen egy esetleges robbanás következtében felszabaduló pusztító erőnek azonnal távoznia az épületből, tgv ma azzal kísérleteznék. hogy úgynevezett ..gyengített” falakat építenek a robbanásveszélynek kitett üzemépületekbe. Robbanás esetén az ilyen gyengített — rendszerint üvegből, annak ellenál- lóbb fajtáiból készült — falrész azonnal megnyílik, lehetővé teszi a robbanást okozó energia szabadba való távozását. míg az épület más részei, év az <>H dolgozó emberek sértetlenek maradnak Negyven kislakás Cj utcasor emeletes házakból Edclényben. A járási székhely szelén, a kukoricatábla túlsó oldalán karcsú daru. s hat. emeletes ház nyúlik a magasba. A fal. a tetőszerkezet valamennyinél kés/.. Az egyiknél még a külső, belső, a másiknál csuk a külső vakolat, s a többinél a szerelés hiányzik. — Ezt a hat egyemeletes, négy-négy lakásos OTP-házat ez év őszén adjuk ál a lakóknak — tájékoztat Boros István, az Edelényi Építő- és Szakipari Szövetkezet elnöke. A szövetkezetei — az említett épületeken túl — 40 kislakás építésével bíztak meg. Ebből tizet már át is adtak a megrendelőknek. És sorozatosan adják át a többit is. A kollektívának ezen túlmenően jut ereje más munkára is. 100—100 ezer forint értékben asztalosmunkát végeznek a jóvámosi iskolának, az ónodi községi tanácsnak. Lakon iskolát építenek, Edelényben peremből tót. Színben bisztrót, Rudabá- nyán cipő és ruházati szakboltot. A szövetkezetét, gondok szorongatják. Itt is mutatkozik a munkaerőhiány. Műkövest például még nagyítóval sem találna' A szövetkezet központja fölött eljárt az idő. különben is a járási székhely fejlesztésének az. útjában áll. Az. új központot Finke es Edelény között alakítják majd ki. Közel lesz a vasút, lesz hely az anyag tárolására Egyelőre az. anyagi előfeltételek megteremtése ielenti a fő gondot. Az új telep építésén túl, jelentős összeg szükséges a gépesítéshez. Ezt egyrészt a munkaerői"’y, másrészt az igények növekedése kívánja meg. A cikk e1-" említeti építkezéssel szemben a kuk >- ricatábla helyén háromemeletes épületeket szeretnénk készíttetni, de h’* a szövet kezet erre megfelelő rm-: berendezések nélkül nem lúd vállalkozni.
