Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Vasárnap, 1970. szept. 13. Scheel Varsóba utazik A lengyel hírügynökség ér­tesülései szerint a nyugatné­met—lengyel tárgyalások kö­vetkező szakaszára Bonnban, október elején kerül sor, mi­niszterhelyettesi szinten. A két kormány megálla­podott abban is — közli a hírügynökség —, hogy no­vember első napjaiban Var­sóba utazik Walter Schee nyugatnémet külügyminisz tér, hogy befejezze a tárgya­lásokat Stefan Jedrychowsk lengyel külügyminiszterrel. borsodba érkezett a lenini páncélautó (Folytatás az 1. oldalról) vében Pölöskei Éva fogadta, és üdvözölte a személyzetet, majd ezt követően a páncél­kocsi Mezőkövesdre, a Hő­sök terére indult. Itt tartot­ták meg a fogadóünnepséget. A virágokkal díszített kocsi úttörők és katonák sorfala között állt meg, majd Dobai László ifjúgárda-parancs- nok jelentést tett a páncél­Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, a miniszterta­nács elnöke meghívására kétnapos látogatást tett a bulgáriai Buszéban Ceausescu, a Román KP főtitkára, az államtanács elnöke. A képen: Ceausescu és Zsivkov kezet szorítanak az üdvözlésükre megjelent helyi lakosokkal. Szocialista országok ifjúsági vezetői megyén khen A KISZ Központi Bizott­sága meghívása alapján ha­zánkban tartózkodik hat szo­cialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Románia és Szovjet­unió — kommunista ifjúsági szövetségének delegációja, a központi bizottsági titkárok vezetésével. A vendégek or­szágjáró kőrútjuk során ma érkeznek Borsod megyébe, Éőcze Lajosnak, a KISZ KB titkárának kíséretében. Foga­dásukra Hajdú és Borsod megye határán megjelent Dudla József, a megyei KISZ-bizottság első titkára és Németh Antal, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára. A delegációk a mis­kolci látogatás után a mai napon továbbutaznak Heves megyébe. kocsi parancsnokának, Tur- jányi Józsefnek. A magyar, majd a szovjet himnusz el­hangzása után a katonák díszsortüzet adtak, ezt köve­tően pedig a Heves megyei Pártbizottság munkatársai ünnepélyesen átadták a pán­célautót. melyet a Borsod megyei Pártbizottság nevé­ben Krajnyák László vett át. Ezután Nagy Tibor, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Az ünnepség hivatalos ré­szének lezajlása után az ér­deklődők körülvették a pán­célautót, ismerkedtek beren­dezésével, beszélgettek a sze­mélyzettel. A fogadási ünnepség után a kocsi megkezdte Borsodi útját. Tegnap este érkezett Miskolcra, ahol a Hősök te­rén a fiatalok sokasága fo­gadta. A.mikor a kocsi begör­dült a térre, a fiatalok fe­gyelmezett sorai közé, lobo­gó fáklyák világítottak, fú­vószenekar játszott. Az ün­nepség részvevői között ott volt Moldován Gyula, az MSZMP Miskolci városi Bi­zottságának titkára, jelen voltak az állami és tömeg­szervezetek képviselői és sok miskolci érdeklődő, főleg fi­atalok. A páncélautó miskolci ünnepségén Németh Tibor, a KISZ Miskolci városi Bizott­ságának titkára mondott be­szédet, majd a kocsiparancs­nok ismertette a páncélautó eddigi sikeres útját. Ezután a téren mindenki csendben figyelte a hangszórót, mely néhány percig Lenin hang­ját sugározta. A páncélautó ma, szeptem­ber 13-án a miskolci repülő­téren tartózkodik. Harcok Indokínában A dél-vietnami felszabadí­tó fegyveres erők tüzérsége szombatra virradóan 17 tá­madást intézett a kormány­csapatok és az amerikai ka­tonaság állásai ellen. Ezek közül a legjelentősebb az or­szág északi részében elhelye­zett úgynevezett O’Reilly tá­maszpontot érte, ahol már ötödik napja folynak a har­cok a támaszpont körül gyű­rűben elhelyezkedő szabad­ságharcosok és a védelmet alkotó dél-vietnami kor­mánycsapatok között. Péntek délután az amerikai hadvezetőség B—52-es ne­hézbombázókat és vadász- bombázókat rendelt a tér­ségbe a szabadságharcosok feltételezett állásainak bom­bázására. Különösen a tüzér­ségi és rakétaállásokat sze­rették volna megsemmisíte­ni, mivel ezek egy hét alatt 500 lövést adtak le a tá­maszpontra. Kambodzsában a kormány­csapatok folytatták a Phnom Penh és Kompong Thom tar­tományi székhely között hú­zódó 6. számú országút meg­tisztítására indított hadmű­veletüket. Miután erőlehala- dásulc az elmúlt napokban végtelenül lassúnak bizo­nyult, a Phnom Penh-i had­vezetőség kérésére az ameri­kai légierő is beavatkozott az akcióba: F—100 típusú ame­rikai vadászbombázók és a kambodzsai légierő bombázó­gépei a tartományi székhely­től 50 kilométerre délre ha­gyományos és napalmbom­bákkal próbálták megtisztí­tani a terepet a konmánycsa- patok számára. A héten történt M ár egy hete tartják izgalomban a világot az erősza­kos repülőgép-eltérítések. Üj fegyver vonult be ezzel a közel-keleti harcok világába. A Jarring" misszió e héten vált véglegesen egyoldalúvá, hiszen Iz" rael képviselője nincs jelen New Yorkban. Az, hogy Te- koaht meghatározatlan időre hazarendelték, lehet, hogY más esetben is bekövetkezett volna — tekintve a Meir* kormány tűzszünet alatt tanúsított magatartását —, de a géprablások minden bizonnyal hozzájárullak ehhez. Az Amman környéki sivatagban álló két repülőgép —' két felkiáltójel. Figyelmezteti a világot arra, hogy a V3' lesztinai menekültek, a belőlük alakult fegyveres kom­mandók minden eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy kitérjenek a tárgyalások elől. Már a tűzszünet kez­detekor előrevetítette árnyékát, hogy bár jó szándéka, de felületes volt az előkészítés. Távol tartották magukat az agresszorokkal való tárgyalásoktól, elsősorban a Pa" lesztinaiak, elégtelennek találta a tárgyalási alapot aí! iraki és szíriai kormány. A tárgyalási alapul szolgáló tervet hiába hívják B°" gers-tervnek — az Egyesült Államok a héten egy olyan gesztust tett Izrael felé, mely időtlen időkig kitolja 3 tárgyalásokat. Megígérte újabb 18 Phantom gép leszállí­tását, olajat öntve ezzel a tűzre. * Csütörtök este Lusakában véget ért az el nem kötele­zett országok állam- és kormányfőinek harmadik érte; kezlete. Sajnos, a világ más, fontos, háborúval fenyeget0 problémái elterelték erről a nemzetközi közvélemény í‘" gyeimét. Az értekezleten fontos, gyakorlati lépéseket eredményező határozatok születtek a gyarmatosítás vég­leges felszámolásáért, a közel-keleti válság békés meg­oldásáért, a faj üldözés egyszer s mindenkorra való fel' számolásáért folyó harccal kapcsolatban. Lusakára még vissza kell térni, a nemzetközi politic még értékeli ezt az értekezletet. A jelek — hogy egyszer meg kell cselekedni — abból fakadnak, hogy 3 zambiai fővárosban nagyon egységes volt a fent említett kérdésekkel kapcsolatban az egész harmadik világ. ® mindez olyan időpontban történt, amikor a világbék0 komoly veszélyben forog. Azt az egységes kiállást a bé­kés megoldások mellett, ami Lusakában történt, nem 1®* hét nem észrevenni. * A közel-keleti események nagyon lekötik a figyelhet napjainkban. Nem árt viszont, ha vetünk néhány pit' lantást a politika egyelőre még kulisszák mögött foly°> de minden bizonnyal hamarosan felszínre kerülő prob­lémáira. A tíz napja lezajlott chilei elnökválasztássá1 kapcsolatos amerikai hivatalos vélemények még nem lát­tak napvilágot, nem érdektelen viszont felfigyelni a chi­lei eseményekre, s az azokhoz kapcsolódó USA-beli ta­lálgatásokra. Eduardo Frei, jelenlegi chilei elnök meg­tette a kezdeti lépéseket affelé, hogy hazája gazdasági­lag független legyen. A most megválasztott dr. Salvador Allende — a Népi Egységfront jelöltje — ennél már eb0 nyilatkozataiban messzebbre ment. Természetes reakció­ként megmozdult az összes chilei konzervatív erő — él®J Jorge Alessandrival, a volt elnökkel aki most másodig volt a szavazólistán. Az Egyesült Államokban egy-ket megnyilatkozás már elhangzott ezzel kapcsolatban, s be­lőlük az vehető ki, hogy az USA nem nézné egészen t®1' lenül a gyors, progresszív chilei változásokat. Chile a dél-amerikai parlamentarizmus hazája. Bizonyára }eSÍ ereje a chilei népnek — mint a választásokon is bizo­nyította — megvédeni önmagát a kizsákmányolás újat*0 frontális támadásától. Hegyes Zoltán Irta: Andrzej Zbych 90. Rudira gondolt. A fiúra, akivel fél évig élt együtt, s aki öngyilkos lelt. A későbbi kihall­gatásokon derült ki, hogy Rudi egy Führer-elle- nes ügybe keveredett, s félt a leleplezéstől, ezért menekült az öngyilkosságba. Edit mindezt Vé­giggondolta most, s arra a következtetésre ju­tott, hogy ha kell neki Hans, így kell elfogad­nia, ahogy van. És viszont, Klossnak is öt. Gréti nyugodtan aludt mellette. Talán gyermekünk is lesz még — gondolta most Edit. — Igen. egy-két gyerekhez még nem vagyok öreg. S jó lenne, ha mindkét gyerek Hansra hasonlítana. Erre a gondolatra elnevette magát. — Istenkém, még azt sem kérdeztem tőle. megnősült-e már? Lehet, hogy megfoghatatlan álomképet kergetek, amikor kettőnkről tervez­tetek? Ebben a pillanatban neszt hallott az ablaknál. Figyelt, s így nem lepte meg, hogy lövések dör­dültek odakint. Csak az ablakcsörömpölést nem értette. A sötétben a pisztolytáskát kereste, s ar­ra gondolt, hogy Grétinek van igaza, aki pár­nája alatt tartja fegyverét. Mire megtalálta a pisztolyt, már kopogtak az ajtón, s az ablak alatt is felhangzott a járőr ki­áltása. Magára kapott egy köpenyt, s ajtót nyi­tott. Többen álltak odakint, s az egyik férfi je­lentkezett, hogy orvos. — Köszönöm, de nincs semmi bajunk — mondta Edit, s Grétire nézett, aki halál sápad - tan vacogott az ágyban. Valaki közben lámpát gyújtott, s Edit csak ekkor látta meg, hogy fek­helyét lövedékek szaggatták fel. S ebben a pil­lanatban összeesett az ijedtségtől. — Természetes reakció — hallotta Edit az or­vos hangját, amikor néhány perc múlva végre ismét kinyitotta szemét, s eljutott tudatáig a szörnyű valóság: meg akarták ölni. Valaki meg akarta ölni. öt, és csakis őt, hiszen ha vaktá­ban lőttek volna, akár mindkettőjüket érhette volna golvó. ★ Január elseje volt, s Kloss szívesen beszélt most Kurttal az éjszakai eseményekről. Kurt el­mondta, hogy a légitámadást szerencsére átalud- ta Margit mellett. Hozott egy szelet tortát is gazdájának. Kloss megdicsérte Margit háziasz- szonyi képességeit, s érdeklődött, mikor házasod­nak össze? — Csak a háború megnyerése után — mondta Kurt, s kérdő tekintettel nézett Hansra, mint aki tőle várja, mondja már meg végre, mikor fejeződik be ez a háború. De Kloss nem vála­szolt, így hát Kurt folytatta: — Amíg persze ilyen esetek fordulnak elő, mint az éjszakai banditatámadás, nem érdemes megnősülni. — Banditatámadás volt? — kérdezte Kloss, csakhogy ő is mondjon valamit. — A lányokra lőtték. — Milyen lányokra? — kérdezte Hans. — Hát azokra, akik az állomás mellett lak­nak. A földszinti szobába lőttek be. Nem is ér­tem. miért laknak földszinten lányok ilyenkor. — Azok a lányok, akik a kaszinóban dolgoz­nak? — érdeklődött most már élénkebben Kloss. — Nem. Mindketten telefonosok a törzsnél. Biztosan nem ismeri őket, mert az egyik két napja jött csak, a másik meg Brunner Sturm- führerrel szűri össze a levet. Kloss idegesen nyelte le Margit tortájának maradékát, s arra gondolt, hogy Margit bizto­san jó feleség lesz, csali ne várjanak a házas­sággal a győzelemig, mert akkor szegény Margit pártában marad. De máris Editék felé fordultak gondolatai: szóval Editre lőttek? És mi történ­hetett a lánnyal? És ki lőhetett? Csak nem Bar­tók? Bár Bartókról is feltételezhető, hogy meg­előzési szándékkal elrendelte a lány likvidálá­sát. De akkor megbeszélte volna vele is, ha­csak .. . Hacsak nem bizonyosodott meg róla, hogy Edit csak provokátor, s Kloss váratlanul nehéz helyzetbe kerülhet, ha a lánynak lesz még ideje beszélni. — És mi történt velük? — kérdezte rövid töprengés után Kloss. — Nagyon megijedtek. De ki nem ijedne meg, ha szitává lövik szalmazsákját. Egyébként egész­ségesek mindketten, úgy mondták a törzsnél. — Szóval csak megijedtek? Akkor hála isten­nek — mondta Kloss, s Kurt nem értette, miért hálálkodik a gazdája két ismeretlen lány élet­ben maradása miatt. Kloss elhatározta. Iiogy elmegy Edithez. El­ment volna most akkor is, ha semmiféle ürügyet nem talál a látogatásra, de így senkinek sem lehet gyanús a látogatása. Csak Gréti volt otthon. Még az ágyban volt, de láthatóan nem haragudott, hogy Kloss zavar­ja. A kályhában már égett a tűz, s Gréti szíve­sen mutatkozott a százados előtt könnyű kis há­lóingében. Közben élénken mutogatta, hol érték lövések Edit ágyát. Kloss nem fogadta el a lány meghívását a ká­véra. Elköszönt, s a törzs épületébe sietett, ahol Edit már a telefonközpontban dolgozott. Kopogott, s a lány hátra sem fordult, amikor belépett. Kloss átölelte a lány nyakát, s meg­csókolta a haját. Edit erre felugrott, s átölelte a fiút. — Ó, Hans, ha tudnád, mennyire megrémül­tem. Nem is annyira a halál gondolatától, ha­nem attól, hogy soha többé nem találkozhattunk volna. — Féltelek, kicsim — simogatta meg a lány arcát Kloss. — Nagyon féltelek. — Kicserélik a szobáinkat. A harmadik eme­leten lakunk ma délutántól. (Folytatjuk) Meghalt Pusztai Pál Lapzárta után érkezett & elszomorító hír a humor‘y tárói. Pusztai Pál, a Luo'3’ Matyi százezrektől szeretey népszerű karikaturistája, jellegzetesen huncut Jury* „atyja”, meghalt, ötvenes éves volt. Már féríikórb3.’ 1955-ben ismerte meg egyt>nJ optimista, az embereket ne gúnyoló, az emberekkel c*,í pán igaz kedéllyel viccelő ^ rajzait a közönség. Küllő, dön is kedvelték Pusztai m vészi igényű grafikáit. Katonai lázadás Dél-Vietnamban A dél-vietnami kormán! katonaság 500 katonája ie lázadt és hatalmába keritey te az egyik dél-vietnami 1! tornán,yi székhelyet augusz tus 30-án — jelenti a dél-vl etnami Felszabadulás ka ügynökség szombaton Hano1 ba érkezett anyaga. Khanh Hoa tartómat* székhelyének tábori kórt*11 ti ()0 zában augusztus 30-un Icaion a lefegyverezte a la bori csendőröket és az am® rikai katonákat és hatalma kerítette a kórházat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom