Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

É S£ A K - MA&ffitGRSZÁG 4 Szombat, Í970. szept. 5. Filmművészet és szó ra kozta tó i pa r A (minap került kezünkbe a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat ú.j kiadványa, a Mo- zvüzemi Tájékoztató, amely­ben többek között azt olvas­hatjuk, hogy ez év első fe­lében a tervezettnél többen voltak moziban, szám szerint 1 millió 991 ezer 7(i7 látogató tekintette meg a Borsod me­gyei mozikban a filmeket, ugyanakkor az előadások száma ennél nagyobb arány­ban emelkedett. Egy korábbi onszágos tájékoztatóból ki­tűnt, hogy Borsod megye az úgynevezett A kategóriájú filmek forgalmazásában és látogatottságában példamu­tató eredményeket ért el az országos mezőnyben, (Az A ' kategóriába, mint már köz­tudott, az eszmeileg és mű­vészileg legértékesebb filmek tartoznak.) Amikor Borsod megyének az eredményeit tudomásul vesszük és örömmel regiszt­ráljuk, nem hagyható figyel­men kívül, hogy a művészi­leg és eézmeileg értékes fil­mek látogatottságának emel­kedése nem spontán érdek­lődésből fakad, hanem több­ségben a moziüzemi vállalat dplgozóinak, üzemvezetőinek jó propaganda- és — mond­juk ki bátran — jó népmű­velő munkája szüli ezeket az eredményeket, s a spon­tán érdeklődés még mindig elsősorban a látványos, ka­landos. tartalmilag kevésbé értékes filmek felé fordul tömegesen. Nincs szándékunkban el­marasztalni azokat a néző- tizezreket, akik a kommersz filmeket, szórakoztató mun­kákat szeretik a mozivász­non, hiszen asz ő ízlésük is tisztelendő. És itt a hangsúly egy kicsit az „is” szócskán van. Azért kell ezzel1 az „is”-sel foglalkoznunk, mert a mozi­vásznon jelentkező filmek között az A kategóriájú fil­mek száma — a Borsod me­gyei dicséretes emelkedés el­lenére — a\ kisebb hányadot képviseli, és . az előadások többsége kommersz-igénye- ket szolgál. Van kommersz- igény, van tömegigény a szórakoztatásra, feltétlenül ki kell elégíteni, a lehetőségek határam belül a legnívósab- ban, legtartalmasabban. Ugyanakkor azonban nem szabad megfeledkeznünk azokról a mozilálofritó tíz­es százezrekről sem, akik szeretik a tartalmas, magvas filmeket, akár a parabolá­kat ' is, és akik szívesen tá­voznak a moziból olyan él­ményekkel megrakottan, amelyek napok múlva is gondolkozásra serkentik őket, esetleg vitát provokál­nak bennük, általában fog­lalkoztatják őket. A címben azt írtuk: Film­művészet és szórakoztató­ipar. E két fogalom gyakran összekeveredik és hellyel- közzel fedi is egymást. Ugyanannak a mozinak a vásznán pereg a szűkebb ér­deklődésre számot tartó mű­vészfilm, mint a látványos, csak szórakoztató igényeket kielégítő kalandos történet, vagy éppen a rosszul össze­barkácsolt vígjáték. A film a széles közvéleményben vala­miféle egységes szórakoztató fogalmat takar, nem tagoló­dik még eléggé műfajokra, és a mozibajárás igen sokak tu­datában azonos a „kikapcso­lódást” jelentő könnyű szó­rakozással. Holott, ha mozi­jaink választékát megtekint­jük, pusztár^ csak néhány film íelemlítésénél már ki­tűnik: mennyire heterogén valami is a film. A nemrég látott Rítus című svéd film­dráma nagyon-nagyon mesz- szi rokóna az ugyanannak a mozinak a vásznán látott Dél csillagának. Igazuk van azoknak is, akik a moziban a szórako­zást keresik. A mozi bizo­nyos mértékig szórakoztató intézmény, és meg kell érte­nünk az ilyen igényeket és az ezek kielégítésére való tö­rekvést. Ugyanakkor azon­ban amennyire a kommersz- igények, a szórakoztatóipari igények tiszteletben tartat­nak, legalább annyi megér­tést kell tanúsítani a film­művészet szorosabban vett termékei iránt érdeklődők­kel szemben is. Ha valaki nem szereti Bergmant, vagy nem kíván a moziban para­bolák megfejtésével foglal­kozni, nem akar gondolkod­ni műélvezet közben és után, ám ne tegye. Aki nem szere­Az új tanítóék „Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vállalat, Miskolc, Szent- pé téri-kapu 29. Tel.: 15-898. 17. szám” bélyegzője elveszett, melyet érvénytelenítünk. Gyakorlattal rendelkező szakképzett férfi dekoratőrt, kirakatrendezőt azonnal felvesz a most nyíló új miskolci Centrum Áruház. Jelent­kezés személyesen, a de­korációs osztályon. Mis­kolc, Széchenyi u. 6. sz. Fizetés megegyezés sze­rint. Felajánljuk megvételre az alábbi karambolos gépkocsikat: CX 12-94 Wartburg 353 L. Megtekinthető, Miskolc, Kinizsi u. 9. sz. mögötti új ga­rázsban. fi-án délelőtt 10 órától 17 óráig. IC 18-08 Skoda S—100 Megtekinthető, Miskolc, II., Csabavezér u. 120. IC 14-74 Skoda S—100 Megtekinthető, Miskolc, III., Kodály Z. u. 27. Árajánlatot rendszám és pontos cím megjelölésével, „Roncsautó” jeligére a Magyar Hirdető kirendeltségé­hez (Miskolc <5zéchen.v* u. 83.) karif'V szeptember 9-ig ■«ön­ti a tartalmatlan, kalandos históriát, vagy a jól szóra­koztató, de könnyen elfelejt­hető kommerszet, ne váltson jegyet ezeknek az előadásai­ra. De ha már elment, ne I nézze le azt az embertársát, j ne gúnyolja, ne becsülje le, i aki érdeklődéssel, — vagy a [ művészfilmek esetében ér-1 téssel — fogadja a látott mű- I vet. A filmművészet és a szó­rakoztatóipar egymással pár­huzamosan jelentkezik mo­zijaink programjában. A propagandában is kívánatos lenne az előrejelzés, még több tájékoztatás a film mű­faji hovatartozását illetően, de a filmesztétikai tömegne­velés, filmesztétikái ismeret- terjesztés célja is az kell le­gyen, hogy az értékesebb al­kotásokat mind többen néz­zék érlő nézőként, érdeklő­déssel. És, ha amellett „ki­kapcsolódó” szórakozásként kommerszre és kalandfilmre is vágynak, — akkor nézzék meg azokat is. Benedek Miklós Elődeik egyvégtében 28 évig tanítottak itt, a bodrog­közi Semjénben. Balázsi Ká­roly és felesége tavaly lé­pett az örökükbe. Az első év a kölcsönös ismerkedéssel telt: a falu az új tanítóékat figyelte, ők a faluban igye­keztek egyenesbe igazodni. — Könnyítette az indulást, hogy példásan vezetett isko­lában kellett folytatnunk a munkát. Nehezítette, hogy tapasztalt pedagógusok után tőlünk, a kezdőktől azonos értékű teljesítményt vártak — emlékeznek vissza a kez­detre. — Bizony, szorongva léptünk első nap a gyerekek elé. Most, egy év után, az új tanévben már felszabadult érzéssel álltunk elébük; Ötven gyerek között A férj délelőttönként az első és a harmadik osztályo­sokat tanítja, felesége dél­után a másodikosokat és a negyedikeseket. Ötven gye­rek jár összesen az alsó ta­gozatba. A felsősök a ricsei központi iskolába buszoznak naponta. A tanácsi körzetesí­tés óta a 600 lelkes Semjén közigazgatásilag is Ricséhez tartozik. Még szokni kell a megváltozott helyzethez. Az iskola kicsiben példáz­za, hogy a szükségszerű vál­tozás nem szorította a ki­sebb települést kiszolgálta­tott, alárendelt helyzetbe. — A központi iskola igaz­gatója teljes pedagógiai ön­állóságra biztatott bennün­ket, amikor ránk bízta új munkahelyünket — mondja Balázsi Károly. — Serken­tett bennünket annak tuda­ta is, hogy a semjéni kis is­kola elődünk idején évről évre felülmúlta tanulmányi eredményben Ricsét. Jó ké­pességűek az itteni gyerekek. Négyesnél jobb az iskola át­laga. A két fiatal nevelő még pataki képzős korában háza­sodott össze. Szerencsések, hogy Semjénben nemcsak kedvükre való munkahelyet, hanem nyomban igazi ott­hont is talátak. Olyat, ami­lyenre sok fiatal pedagógus még csak áhítozik. — A semjéni gyerekeknek egyenlő az esélyük bármelyik iskola tanulóival. Nem fogad­hatunk el olyan megalkuvást, hogy kis helyen ma is elég, ha írni, olvasni, számolni tisztességesen megtanulnak az iskolások, s. a pedagógus ne keltsen elérhetetlen igényi bennük. Már a képzőben is vitatkoztunk azokkal, akik Anyanyelvűnket, a szép magyar nyelvet sok hatás éri. Fölösleges idegen szavaik, zsargonok keverednek bele, stílus- és nyelvhelyességi hibák burjánzamtk a köz­nyelvben. Ezeket a sallango­kat egy kis önképzéssel, ön­neveléssel ki lehet irtani, de nehezebb a dolguk azoknak, akik beszédhibával küszköd­nék. Pedig sajnos, sokan van­nak, akik dadognak, r-accsol- nak, selypítenek. Egy mis­kolci óvoda nagycsoportjá­ban a gyerekek 50 százaléka beszédhibás, többnyire pösze és hadaró. Ezek a gyerekek főleg az iskolában kerülnek hátrányos helyzetbe. Társaik gúnyolódása magányossá, fél­szeggé teszi őket. Volt már példa arra is, osztályt kellett ismételnie egy nagyon értel­mes kisiskolásnak, mert nem merte elmondani a feladott leckét. Négyéves, de nem beszél Szerencsére egyre nagyobb teret kap a beszéd javítás, a logopédia. Dr. Csete Jánosné logopédussal töltöttünk egy napot, hogy bepillanthassunk a szép beszédért folytatott intézményesített harcba. A miskolci rendelőintézet délelőtti terápiás kezelésén a hetedikes Sanyi kopogtat el­sőnek. Mit csináltál a szünidőben, Sanyi ? * Nyaraltam, labdáztam a f-f-fiúkkal... — No. akkor dolgozzunk. Ritmusgyakorlat, légzés- gyakorlat következik. Aztán váratlan kérdésekre kell Sa­nyinak válaszolnia, mesélnie kell a képen látható állatok­ról. Nehéz feladat. Sanyinak még sokszor kell jönnie fog­lalkozásra, holott már janu­ár óta kezelik Az ötéves Ferikét a mamá­ja hozta el. Először vannak itt. Ferike nem tud „k” han­got képezni, néha dadog is. Kati nénivel, a logopédussal hamar paegbarátkozik. Na­gyokat nevetnek, amikor Ka­ti néni a tv-maci gargari- zálását utánozza. A kisfiú egyszercsak meglepő tiszta­sággal mondja: kakas, ö maga csodálkozik legjobban, hiszen számára ez egy egé­szen új szó. Gabi már négyéves, de még csak két szót tud mon­dani. A logopédus gyógy­szert ír fel a kicsinek, és a mamát tanítja. Gabinak ed- zenie kell a nyelvét. — Lekvárt, cukrot tegyen egy kis tányérra és ne ad­jon kanalat. Gabinak tisztá­ra kell nyalnia a tányért. És az sem baj, ha mindenkire nyelvet ölt. így talán meg­szűnik a nyelvizom lusta­sága. Csirke beiyetHrkecs A 12 esztendős Erika esete súlyos. Ö sajnos nem jó he­lyen hallja a „cs” hangot, he­lyette ty-t ejt. Az sz, s, z hangjai sem tiszták. Erika írásban sem jól alkalmazza a hangokat. A csirke szó he­lyett irkét, vagy irkecs-et ír. Kiskorában fúlműtétje volt, annak a következmé­nye ez a hallás- 'és kiejtés zavar. — Mit tud tenni ilyenkor a logopédus? — Megmutatom, hol van a nyelvem, hogyan formálom az ajkam ezeknek a han­goknak a képzésekor. Ezt kell megtanítanunk. Józsika még csak három éves, ilyenkor sokat beszél­nek a gyerekek. Egyszer, egy reggel a fiúcska dadogni kezdett, pedig este még sem­mi baja sem volt. Azonnal logopédushoz vitték a szülei. Nehéz a szülőkkel Beszéd javításra Miskolcon sok lehetőség van. öt logo­pédus dolgozik a város kü­lönböző pontjain. Óvodák­ban, általános iskolákban, és középiskolákban intézménye­sen „gyógyítják” a beszéd­hibásokat. A felmérések ezekben a napokban folynak. A logopédusok és a pedagó­gusok remélik, hogy az idén több sikerrel járnak, mint tavaly, amikor a legtöbb szülő idegenkedett a kezelé­sektől. Az idei tanév első szülői értekezleteinek egyik fő témája a beszédjavítás lesz. Szép anyanyelvűnk megőrzése a szép beszéd, minden fáradozást megérde­mel. Lévay Györgyi eleve „lesrófolták” az igá* nyűket, s azzal jöttek egy- egy „rázós” tanítási gyakof- latról, hogy majd „odakint’ nem a gyakorló iskola labo­ratóriumi feltételei között kell tanítani. Aki ilyen gon­dolkodással indul neki énnél* a pályának, az a maga vál­lalta koloncban botlik mef minden lépésnél. Ki hol járt a nyáron1 Ez a fiatal tanítói pár net" talál semmi borzasztót an­nak végiggondolásában, hogf elődeihez hasonlóan akár év­tizedekig Semjénben marad­jon. Beinvitálnak az osztályba' — Gyerekek, ki hol járt i nyáron? — fordul a sor®5 ■negyedikesekhez és másodi' kosokhoz tanítónőjük. A rögtönzött statisztika eredménye: két negyediké* kislány volt Pesten, a Meú° meg az állatkert mozgatta meg leginkább képzeletük®1 — egy másodikos fiú a deb­receni virágkarnevált láttái Szlovákiában is jártak jóné- hányan. (Igaz, az itt közvet­len szomszédolásnak számít A gyerekek személyes él­ményeit a tavaly kapott te­levíziókészülék új irányokba is tágítja. 4 Ösztönös énekszeretet A szűkebb portán belül |S találunk azonban élmény­szerző lehetőségeket. Ebben 8 faluban ösztönös az éneksze­retet. A gyerekek zenei kész­ségét, ritmusérzékét új taní­tónőjük dalos, táncos gyer­mek j átékokkal fejleszti. Ezen' kívül már 24 gyerek vásárolj furulyát, s a szépen játsz® iskolai furulyazenekar a köz­ségi ünnepségeknek is ál' landó szereplője. S ezzel elérkeztünk az & kola és a község magától ér­tetődő kapcsolatához. A B»' zakalász Tsz természetesnél* veszi, hogy a gyerekek isk?' lai környezetét anyagi tá' mogatással is kellemesebb8 tegye. Ugyanúgy természetes' hogy a tanítóék az iskolád kívül is részt vállalnák a kó' zösségi tevékenységből. Talá*1 a járás legszebb és legprak' tikusabban berendez®' klubkönyvtára működik Klubjuk van a tsz-tagokn^'*1 s külön a fiataloknak. Üjrí! éledt a jórészt szövetkéz®*1 tagokból álló férfikórus. D* olyan „intellektuális” váll®4 kozás iránt is sikerült f®*' kelteni az érdeklődést ebbe8 a kis faluban,'mint az ir°' dalmi színpad. Talán ennyi példa elég annak érzékeltetésére: fl1*1 jelent, ha a lehetőségek és 5 valóra váltásukra alkalma5 emberek összetalálkoznak. Berecz József Indiai vendégszereplésre készül a Pécsi Balett. Műsorukon szerepel többek között: K®' nessey—Hubay: Csárda.jelenct, koreográfus: Harangozó Gyula, Vivaldi: Balló roiieert»11" te, koreográfus: Fodor Antal, Szokolay Sándor: Az iszonyat balladája, Bartók: Wegt'f. Barbaro, Sziillősi András: Oly korban éltem, Vivaldi: Etűdök kékben, Kodul* Vyád este. / fíépcr, retek, mogyoró... Intézményesen a szép beszédért

Next

/
Oldalképek
Tartalom