Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-25 / 225. szám
Péntek, 1970. szept. 25. Műszaki fejlesztés a borsodi mozikban A BORSOD MEGYEI Mozjtjzenvi Vállalatnál a mozi- pamk korszerűsítésére és műszaki fejlesztésére évek óta folyamatosan sokat áldoznak Mint a műszaki osztály vezetője tájékoztatott. 1970-ben a koraibban kialakított terveknek megfelelően, tovább folytatják a normálmozik xenonosítását, azaz korszerű xenonlámpa-házakat és tartozékokat vásárolnak több filmszínházhoz. így például a miskolci Szikrához, a sárospataki Rákóczihoz, valamint a szerencsi mozihoz. Befejezték a művelődési házakban működő normál mozik ellátását hengeres vetítővászonnal, s ezzel színpadi rendezvényekre is lehetőség nyílik ezekben az intézményekben.. Harminc községben láttak hozzá, hogy a 16 milliméteres, szélesvásznú mozikat hengeres vetítőernyővel lássák el. Ebben az évben további harminc moziban valósul meg a korszerűsítés. Megkezdték a korszerűtlen. 16 milliméteres vetítőgépek cseréjét, és normál- és kes- kenymozik részére több helyen új típusú magnetofonokat. mikrolemezjátszókat helyeztek üzembe. Sok helyen gond volt a téli fűtés. A most kezdődő fűtési évadra külön fejlesztési és karbantartási programot dolgoztak ki, és 11 nagy befogadóképességű moziban hö- légfúvós kályhákat szereltek fel. Azonkívül több helyen felújították a fűtőberendezéseket. Szerencsen befejezték a mozi nézőterének és előcsarnokának teljes faburkolását, ezzel megszületett Borsod megye egyik, legszebben átépített, és akusztikailag is legalkalmasabb nézőtere. Hasonló munkát kezdtek el Tiszalúcon. Ugyancsak megkezdődött a mezöcsáti Dózsa mozi felújítása, az ülőberendezéseket pedig Edelényben, Szerencsen és Tokajban cserélték ki. Tovább folytatják az arra alkalmas helyiségekben a keskenymozik szélesvásznúvá átalakítási munkálatait, így korszerűbb vetítés van már napjainkban Hódoscsé- pányban, Göncruszkán, Ónodon. Szomolyán, Tiszatarján- ban. A boldvai új művelődési házban is szélesvásznú vetítésre van lehetőség. A Borsod megyei Mozi üzemi Vállalat jelentős anyagi támogatással segítette a helyi tanácsok erőfeszítéseit. hogy a mozicélokat is szolgáló művelődési házakat korszerűsítsék. felújítsák. Például Bőcsön, Keleménben, Nemesbikken. Négyesen. On- gán nyújtottak segítséget. RÉGI PROBLÉMA a filmrongálások felszámolása. A gépi berendezések tervszerű megelőző karbantartásának eredményeként szinte jelentéktelenül minimálisra csökkent a rongálások és a géphibából élmaradó előadások száma. A műszaki osztály, illetve a vállalat hamarosan hozzákezd a negyedik ötéves terv időszakára szóló műszaki fejlesztési program részletes kidolgozásához. Elkészítik a beruházási állóeszköz-fenntartási és a vállalatfejlesztési terveket, a normál- és a keskenymoziüzemekre egyaránt. Továbbra is gond a vállalati irodaház, illetve iizemliáz és központi szer- vízműhelyek, raktárak és garázsok egy helyre telepítése, amelyre tanulmánytervet kell előkészíteni. A LÁTOGATÓK számának stagnálása, sőt bizonyos fokú további csökkenése ellenére a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat műsorpolitikájában és a kiemelkedő értékű filmek ' fogalmazásában dicséretes előrelépés tapasztalható. Ahhoz azonban hogy a mozik a közönséget megtartani, illetve visszaszerezni tudják, fontos a filmszínházak műszaki ellátottsága. a vetítés minősége, a nézőtér, előcsarnok stb. otthonossága. ezért nem lebecsülendők azok a törekvések, amelyek műszaki-technikai és esztétikai szempontból egyaránt a fokozottabb előbbrelépést szorgalmazzák. A jó musorpolitika, a jó filmek és a vonzó környezet együttesen kapcsolhatja csak a közönséget a filmművészethez. s teheti rendszeres mozilálogatóvá. (bra) Az alapszervezetekben. legalábbis többségükben, a párttagok már megvitatták a X. pártkongresszus irányelveit. Véleményt mondtak, s mondanak még az irányelvekről, melyek pártunk politikáját, a megkezdett út folytatását je'ülíék meg. Szeptember 23-án a miskolci művészklubban Deine László, a megyei párlbízci súg titkára az irányelveknek a kultúrpolitikával, azon belül a művészetekkel szembeni elvárásairól, kijelölt feladatairól tartott előadást. Fórumot teremtettek a képzőművész tagozat vezetői ahhoz, hogy városunk kulturális és művészeti életének reprezentánsai is véleményt formálhassanak a kongresszusi tézisekről. A bevezető előadás az irányelvek ideol i- giai és kultúrpolitikai — ezen belül szorosan vett művészeti — megállapításait ismertette és összegezte. Pártunk kultúrpolitikája 1959- ban fogalmazódott meg, s célja, hogy a társadalmi és a kulturális életben erősítse a marxista—leninista világnézetet. Mindez nem jelenti Egy figyelemre méltó tanulmány A 1970. Közgazdasági Szemle évi 8. számában Korszerű kis- és középüzemek a magyar iparban címmel nagy jelentőségű tanulmány jelent meg dr. Wilcsek Jenőnek, a Pénzügyminisztérium Pénzügykutató Intézete igazgatójának tollából. A neves szerző elöljáróban bizonyítja, hogy túlzott a magyar ipar centralizációja, ami jórészt adminisztratív jellegű összevonásokból adódik. Számokkal igazolja, hogy a szocialista országok között Magyarország rendelkezik a leg- centralizáltabb iparral. Dr. Wilcsek Jenő sokrétűen alátámasztja, hogy az optimális nagyságú, a termelési koncentrációt és specializációt segítő nagyüzemeken kívül korszerű kis- és középüzemek létrehozására is szükség van. Utóbbiak egyrészt alkalmasak olyan szükségletek kielégítésére, amelyekre a nagyüzem nem képes gazdaságosan. ugyanakkor a kis- és középüzemek lehetővé teszik a nagyüzemek kooperációs lehetőségeinek bővítését, további specializá- ciójukat, ezzel az önköltség- csökkentést. A kis- és középüzemek lehetővé teszik az ipari termelőkapacitások kedvező területi felosztását, a mezőgazdasági vidékek gazdaságos iparosítását. Az említett közgazdasági összefüggéseket felismerve a Gazdasági Bizottság határozatot hozott a kis- és középüzemek fejlesztésére. amelyeket az állam, vagy a nagy- vállalatok alapíthatnak, de a szövetkezeti társulások is előnyösek ebből a szempontból. Az elkülönített hitelkeret és a tanácsok fejlesztési alapja is kedvező változási eredményezhet. Meggyőző érveivel a nagy fontosságú tanulmány bizonyára hozzájárul a korszerű kis- és kö zépüzemek számának növelé séhez megyénk területén is. T. I. Művészeti hetek Sátoraljaújhelyen A XVI. sz. Autójavító Vállalat (elvételre keres jól kvalifikált dolgozókat, azonnali belépésre, az alábbi munkakörökbe: kárpitos, lakato * Jelentkezés: 1. sz. üzemegység üzemvezetőnél, Miskolc. Zsoicai-kapu 9—11. Továbbá jól kvalifikált autószerelőket. Jelentkezés: 2. sz. üzemegység üzemvezetőnél, Miskolc. Besenyői u. 3., 3. sz. üzemegység üzemvezetőnél. Hejőcsaba, 'r»ielás u 4 Kedvező munkafeltételek, jó kereseti lehetőség, korszerű üzem. kéthetenként szabad szombat. Szeptember 30-án a sátoraljaújhelyi művelődési központban hatodik alkalommal kezdődik meg a művészeti hetek rendezvénysorozata. Az ünnepélyes megnyitás után a miskolci Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar hangversenyére kerül sor. A Miskolci Nemzeti Színház és a Debreceni Csokonai Színház társulata — a hagyományokhoz híven — most is felkeresi a művészetet értő város lakosságát. Bizonyára nagy érdeklődés előtt lép fel S.in- kovits Imre, Gombos Kati és Antal Imre az irodalmi esten. Baranyi Ferenc költő is ellátogat Sátoraljaújhelyre, hogy találkozzék olvasóival A hatodik művészeti hetek új vonása, hogy a sátoraljaújhelyi együttesek is fontos helyet foglalnak el a rendezvénysorozatban. Az országos hírű, és Franciaországból a közelmúltban hazatért Hegyalja népi együttes Magyar tájak és táncok című műsorát mutatja be. Az újhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ öntevékeny művészeti együttesei és a sátoraljaújhelyi Cristal beatzenekar is közönség elé lépnek. A művészeti hetek során tartják meg a Szerelem című magyar film díszbemutatóját, amelyen részt vesz Makk Károly rendező, valamint ott lesznek a főszereplők, Törőcsik Mari, Darvas Iván és Mensáros László Megrendezik az Újhelyi festők és napjaink iparművészete című kiállítást. A művészetről mindenkinek című kiállítást a járási könyvtárban tartják meg. Az utolsó rendezvényre november 15-én kerül sor. A gazdag és színvonalas program bizonyára ebben az évben is élményt nyújt a sátoraljaújhelyieknek. Takács Imre Napirenden: a színházak munkája A színházak feladatairól, művelődéspolitikai célkitűzéseiről tanácskoztak csütörtökön a Művelődésügyi Minisztériumban a színházak igazgatói, főrendezői, párttitkárai, s az érintett megyék művelődésügyi osztályvezetői. Dr. Malonyai Dezső, a színházi főosztály vezetője tartott tájékoztatót. Többek között elmondta: Az elmúlt négy évben színházaink tevékenysége megfelelt a párt művelődéspolitikai irányelveinek és a IX. kongresszus vonatkozó határozatainak. Színes, változatos és gazdag volt a művészi munka. — A kongresszus irányelvei — folytatta — fontos politikai feladatnak tekinti a közízlés formálását. Ebben a vonatkozásban rendkívül jelentős a feladatunk. A mind jobban kialakuló közönség-központú színház kialakítására törekszünk: a kevesebbet, de jobbat elv alapján. E — talán szűknek tűnő — program a „kevesebben” belül nívósabb, állhatatosabb, gondosabb és lényege törőbb munkát takar. Dr. Malonyai Dezső végül bejelentette, hogy 1971 áprilisában a Szovjetunióban kerül sor a magyar dráma hetére. azt. hogy a művészetek szerepét csupán politikai állás- foglalásokra korlátozza, azi azonban elvárja hazai mii- vészeinktől, hogy a létrejövő .alkotások tartalmilag gazdagítsák, erősítsék népünk nagy törekvéseit. Az elmúlt években művészeink sok olyan alkotást hoztak létre, amelyek nemzetközi viszonylatban is öregbítették hírnevünkéi. A kultúra szabadsága — a szocialista tendenciák erősítése, a humanizmus jegyében született burzsná alkotások tájékoztató jellegű bemutatása és az antihumánus alkotások tiltása — megteremtette a lehetőséget, hogy egy egészséges szellemű kultúrpolitikai és művészeti élet alakulhasson ki. De világosan kell látnunk azt is — szögezte le Deine László elvtárs —. hogy a végrehajtás-* ban, az elvi állásfoglalás realizálásában történtek hibák. A jövőben nagyobb következetességre lesz szükség, minden szinten. Társadalmunkban egyszerre többféle ízlés is él egymás mellett. Legnagyobb problémánkat az jelenti, hogy a tömegízlés, a szórakoztató tömegkultúra és a „magas művészet” között túlságosan nagy a távolság. Az igazi művész mindig valamilyen igazságot akar közölni, s mindig valakinek. Pártunk a művészektől a jobb közérthetőséget várja el, s azt, hogy aktívan — ami azt jelenti, hogy alkotásaikkal — vegyenek részi az ízlésformálásban, a köz- művelődésben. Az a sokrétű igény, amely a művészetekkel szemben megnvilvánul. s pártunk elvárása határozott állásfoglalásra készteti művészeti életünk képviselőit. A művészklubban megtartott beszélgetésen egyértelműén kiderült, hogy művészeink helyeslik a kongresszusi tézisekben megfogalmazott, s a gyakorlatban megvalósított kultúrpolitikát. Ugyanakkor nyíltan felvetették azokat a problémákat. amelyek elsősorban a1 vidéken élő művészeket érintik. Nem kielégítő mértékű még ma sem a művészeti é’et decentralizálása, s ez olvkor a vidéki centrumok elsorvadásához is vezethet. Talán ezért is van az, hogy a művészek törekednek felkerülni a fővárosba, mert úgy érzik, ott könnyebben érvényesülhetnek. Pedig egy nép kulturális életének gazdagodása megköveteli, hogy közvetlenebb legyen a kapcsolat. rövidebb legyen az út a művészeti értékek és a befogadó, a közönség között. A művészeti nevelés az érzelmi nevelésen is múlik, s éppen ezért szükség lenne arra is, hogy az alkotó és a közönség között értő, irányító, tájékoztató kapcsolat alakuljon ki. Ebben a munkában nagyobb szerepet kell vállalnia magára a kritikának is. A tartalmas beszélgetésen elhangzottak — úgy véljük — megszívlelendőek, hiszen a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott ideológiai és kultúrpolitikai elvi állásfoglalások és elvárások jobb gyakorlati megvalósítását szolgálják.' Azok szellemében fogalmazták meg a művészek. Kulturális és közművelődési életünk fejlődésének egyik akadályát próbálták elhárítani. Cs. A. AMFORA Üveg—Porcelán—-Kerámia—Műanyag Kereskedelmi Vállalat 21. sz. miskolci lerakata ÉVVÉGI VAGYONMEOAl.LAPÍTO LELTÁRÁT OKTÓBER 1-TÖL OKTÓBER 15-IG TARTJA. A leltározás alatt, mindennemű árukiadás szünetel. Kérjük kedves vevőinket, hogy árukészleteiket október 1-ig kiegészíteni szíveskedjenek. I Kultúrpolitikánk és a kongresszusi tézisek
