Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-12 / 188. szám
ÉSZAX-MAGYAROR5ZAG 4 Szerda, 1970. aug. 12. / Párhuzamos krónika Felszabadulásunk 25. évfordulójára jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Karsai Elek és M. Somlyai Magda munkáját, A felszabadulás krónikáját. A megjelenéskor rövid recenziók ismertették a kötetet, azonban érdemes ismételten visszatérni rá. A felszabadulás krónikája című kötet az 1944. szeptember 24-től 1945. ápril'r; 4-ig terjedő időszakot öleli fel. 1944. szeptember 23-án szabadult fel az első magyar község, Battonva, és 1945. április 4-én Nemesmedves. E két dátum közé eső, több mint fél esztendő a magyar történelem egyik legkeservesebb, egyben pedig legre- ményteljesebb korszaka volt. Legkeservesebb, mert ebben az időben tombolt legféke- vesztettebben Magyarországon a fasiszta terror, s legre- ményteljesebb, mert Batto- nyától e fél esztendő alatt tört előre a szabadságot hozó szovjet hadsereg, s a magyar nép ráléphetett egy új, iga- zabb, szabadságot jelentő élet útjára. A kötet e két történelmi szálat mutatja be párhuzamosan. A kötet szerzői az ország 19 levéltárában kutatták fel a döntő jelentőségű 240 nap hiteles történelmi adatait, és csaknem egynegyedmillió irat feldolgozása után született meg a 320 oldalas, sok fényképmelléklettel, facsimil- lével illusztrált kötet, amely nagyrészt hiteles forrásokat ad közre, másrészt pedig ezek összefüggéseit magyarázza. A kötet élén az előzményeket: a romániai/ kilépést, annak fogadtatását ismertetik a szerzők, majd a következő fejezet címe: „Fogadják és segítsék a felszabadító Vörös Hadsereget!” Ebben visszaemlékezéseket olvashatunk Battonya és környékének felszabadulásáról, ugyanakkor megtalálható benne a közép-tiszai hadműveleti terület kormánybiztosának a lalcosság menekülésére vonatkozó rendelete. Érdemes kiemelni, hogy amikor a mai Magyarország területén már több községet felszabadítottak a szovjet csapatok, a Somssich grófok egyik főinté- zOje még esendőn segítséget ksér a járási főszolgabírótól, hogy a cselédek fegyelmezetlenségét megszüntethesse, mert szerinte „valami földalatti kommunista szerv ■uralkodik közbeUgyanebben. a fejezetben olvashatunk hivatalos iratokat is, amelyek a felszabadulás egyes mozzanatait tudatják. Mindvégig ez a párhuzamosság jellemzi a kötetet. A megszegett fegyverszünet ci- mfi fejezet például több adattal gazdagítja ismereteinket. Baeket eddig nem tudtuk a gyászos kimenetelű, 1944. október 10-i kiugrási kísérletről. Egy összeállítás megmutatja. mikér.t készüli október lii-re Horthy és Lakatos, illetve Veesenmayer és Winkelmann. A párhuzamos bemutatásból az is kitűnik, hogy a németek és a nyilasok már október 11-én felkészültek Horthy kísérletének ellensúlyozására, ugyanakkor az Orosházán megjelenő Népakarat című lapban október 15-én már arról lehetett olvasni, hogy „A Magyarországra kimért ítélet jórészt attól függ. mennyire fogják megkönnyíteni az előrenyomuló Vörös Hadsereg dolgát. A Szovjet tudja, hogy Magyarország kényszer alatt áll, de egy pillanatra sem felejti a Horlhy-rezsim bűneit, németbarát politikáját. Még mindig van alkalom, hogy Magyarország sorsán enyhítsenek. Magyarország kiválásával Németország határa védhetetlenné válik." A felszabadult Magyarországon megjelenő vidéki lap már így látta a helyzetet, ugyanakkor Horthy még a koronatanácson sem közölte bizalmasaival, hogy már korábban is fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól. Az október 15-i további események eléggé ismeretesek. Nagyon érdekes például a kötet ötödik fejezete. November 4-én az egyik Magyarország eseményei között ez olvasható: „Szálasi az országgyűlésben leteszi a nemzetvezetői esküt. — Farkas vezérezredes országos elhelyezési kormánybiztos »Sürgős, azonnal« jelzésű rendeletet ad ki. Budapest veszélyeztetettsége folytán az m. kir. kormány ,és Budapest székesfőváros részére gyepii- szállások kijelölése vált szükségessé.” Ugyanakkor Budapesttől 100 kilométerre délkeletre a szovjet csapatok felszabadítják Szolnokot. Három nappal később Szegeden a Magyar Kommunista Párt nagygyűlést tart a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján. Lehetne hosszú-hosszú oldalakon keresztül sorolni a kötetben fellelhető újszerű adatokat szolgáltató emlékezéseket, amelyek egyik oldalról a fejvesztettséget, a másik oldalon pedig az újjászülető élet első lépéseit, a kialakuló rendet tükrözik. Ezeknek a forrásoknak, emlékezéseknek egybevetése rendkívül plasztikus képet ad arról a bizonyos hat hónapról. 1945. január 25-én Kellér Dezső és Nádasi László „budapesti színpadi szerzők” beadvánnyal fordultak a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, amelyben engedélyt kértek, hogy Budapesten Nefelejcs-színpad néven, „a felszabadult ország szellemének megfelelő színvonalas irodalmi kisszínház megnyitását hűtőszekrény legyártása alkalmából rendez. A sorsoláson minden gyártási szám részt vesz. Figyelje hűtőszekrényének gyártási szántál! engedélyezni méltóziassék”. A célkitűzések között ezt írják a szerzők: „A kisszínház azért kapná ezt a nevet, mert ez lenne a világ első olyan szórakozóhelye, ahova n közönség nem azért járna, hogy felejtsen, hanem, azért, hogy •ne felejtsen Nem pusztán a szójáték kedvéért akarjuk Kellér Dezső színházi tervével befejezni a kötet ismertetését, de valóban arra is jó Karsai Elek és M. Somlyai Magda munkája, hogy a magyar társadalom ne felejtsen. Ne felejtse azt a hat hónapot, amely 1944. szeptember 24- tői 1945. április 4-ig eltelt. A történészi hitelesség, a gyakorlott közíró olvasmányossága, a jól szerkesztell- ség igen jól társul e kötetben, ezért érdemes rá nemcsak e méltatás erejéig visz- szatérni, hanem időnként lelevenni a könyvespolcról, és belelapozni. Benedek Miklós J Ők is segítenek Az árvízkárosultak megsegítésére induló akcióban szinte az egész ország apraja- nagyja részt vesz. Ki-ki erejéhez méften járul hozzá a nemes célt szolgáló akció sikeréhez. A segíteni akarás nagyszerű példáját adták a Bükkaljai Bányaüzem sajó- szentpéteri bányász nyugdíjas szakszervezeti tagjai, amikor az árvízkárosultak részére 2852 forintot adtak össze. Egyhetes előadássorozat után befejeződött Debrecenben, a nyári egyetem keretében megrendezett anyanyelvi konferencia. A résztvevők kedden elutaztak Debrecenből Kecskemétre, a Kodály- szemináriumra. Dr. Kálmán Béla professzor, a nyári egyetem igazgatója az alábbiakban összegezte a konferencia munkáját: — A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége és a Debreceni Kossuth Lajos TudományNyeiKzakosok A megyei tanács vb. művelődésügyi osztálya minden esztendőben megteremti annak lehetőségét, hogy a nyelvszakos - pedagógusok egy része külföldön tökéletesíthesse nyelvtudását. Ezen a nyáron három általános és négy középiskolai orosz szakos tanár utazott ösztöndíjasként a Szovjetunióba. Rajtuk kívül két német szakos az NDK-ban, egy francia és egy angol szakos tanár pedig Franciaországban, illetvp Angliában vett részt továbbképzésen. A külföldi tanulmányutak mellett a hazai továbbképzések is segítik, hogy a nyelvszakosok állandóan tökéletesíthessék tudásukat Level Herman Olló rokonától Családi örökség-e az „örökifjúság”?... — Sokan csodálták lelkiére jel — Iáról roll tőle az önzés — Orü t minden jónak, szépnek Miért késik a Hitias ? P lakát, ugyan még nem hirdette Miskolcon bemutatását, de a korábbi tájékoztatásokból már, sokan tudják, hogy Ingmar Bergmannak, a világhírű I svéd rendezőnek filmjét, a Rítust a miskolci premiermozik — az országos bemutatással egyidőben — augusztus 27-től tűzik műsorra Annál meglepőbb volt, hogy az augusztusi műsorplakáton ez már nem volt olvasható. A moziüzemi tájékoztatás szerint az országos fi lm for-' galmazási szervek törölték a | programból. Gondoltuk,^ valami ok miatt késik az országos bemutatás. Nem ritka az ilyesmi. Aztán megjött a meghívó a Rítus sajtóbemutatójára Budapestre. jelezve, hogy a nagyközönség elé augusztus 27-én kerül a film. Nocsak, mégis lesz országos bemutató! Miért marad ki akkor Miskolc, amely városban nem egy premiermozi van? Telefon Budapestre, a MOKÉP- hoz. Ott Adorján József főosztályvezető válaszolt. Tájékoztatása szerint a filmből kevés kópia készült, s ezért csak Pécs és Debrecen után kaphatja meg Miskolc — az augusztusi országos bemutató helyett — októberben. Szebeni Győző, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója úgy tájékoztatott, hogy a MOKÉP már értesítette is őket a film októberi beosztásáról. V ajon milyen meggondolásból kellett Miskolcot, az ország második városát, s más, premiermozival rendelkező borsodi városokat kéthónapnyi hátrányban rész.síteni más vi- I déki premierhelyekkel szemben ? (bm) „Az Észak-Magyarország 1970. július 26-i szama — egy figyelmes barátnőm által — hozzám is eljutott. Ebben olvastam nővéremről, Szeöts Irmáról egy kedves megemlékezést. Nagyon köszönöm a szerkesztőségnek, hogy helyet adott a lapban ennek az írásnak .. Igv kezdődik a levél, amelynek feladója Szeöts Gizeíla — a Pest megyei Gyón község szociális otthonának lakója —, nagy természettudósunk, Herman Ottó egyik utóda. A közelmúltban elhunyt nővérének miskolci lakására még mindig érkeznek levelek tisztelőktől és barátoktól, s amint cikkünkben megírtuk': az ódon Palóczy utcai há"Z egykori lakója még 86 évesen is örök fiatalként, derűs, mindig segítőkész emberként maradt meg emlékezetünkben. Irma néni szerint az „örökifjúságot” számára éppúgy a friss szellemi élet, a tudás gyarapítása biztosította, mint a család többi tagjai számára, akik általában sok évtizeden át éltek — mégpedig munkában gazdag, értelmes életet. A testvér Szeöts Gizella most „örökifjúság titkáról” is ír. Elmondja, hogy testileg bármennyire megtörhetik, megöregíthetik az évek az embert — ha szellemileg még tud értékeket adni, sokáig fiatal maradhat. íme, Irma néni példája: „Talán tizenkét éve, hogy nővérem egy sikertelen műtét után combnyaktörést szenvedett, és egy nagyon tevékeny emberből nyomorék lett. Csak mankóval és bottal tudott közlekedni még a lakásban is... De balesete nem törte le. Sokan megcsodálták lelkierejét, mellel rokkantságát viselte. Vasárnap télen-nyáron reggel öt órakor kelt... Hetenként levélben számolt be nekem élményeiről... Lelkiigénye volt, hogy megmaradt erejével szeretetet juttasson másoknak, még szenvedőbb embertársainak... Számára igen nagy örömet jelentett például egy olyan apróság is, ha egy csésze madártejet készíthetett egy beteg számára. Távol volt tőle az öregembereknél olykor előforduló önzés.” Hermán Ottó rokonának további sorai is elgondolkoztatóak : „Családi örökségnek nevezhetnénk az érdeklődést, a segítőkészséget. .. Együttérzéssel kísérni a világ folyását, szenvedését, problémáját. örülni minden jónak, Befejeződött az anyanyelvi konferencia lálkoztak és csévélték ki gondolataikat, hallgattak előadásokat. A konferencia megvitatta a magyar nyelv és irodalom oktatásának, terjesztésének helyzetét, feladatait, kereste a hazai és külföldi magyar szakemberek közötti együttműködés formáit és lehetőségeit. egyetem közös rendezésében első ízben megtartott anyanyelvi konferencia összehívása kezdeti lépés volt, amit a jövőben folytatni érdemes, A debreceni találkozón a külföldi magyar iskolák tanárai, lapszerkesztők, magyar származású tudósok, magyar kulturális egyesületek vezetői íaszépnelc. Megbecsülni azt; ami életünk haladását szolgálja ... Ez az örökség ösztönzött engem is, már az első világháború elején, hogy hadikórházi szolgálatra menjek. Most szociális otthonban vagyok, teljes békében és nyugalomban.” Szeöts Gizella szavaiból, gondolataiból kiérződik: ez a béke és nyugalom is feltétlenül szükséges hozzá, hogy az ember öregségében is ifjú maradjon. (rMttkay) Egy éra az Állami Biztosító igazgatóságán nem sok idő, de ahhoz elég, hogy az ember szinte keresztmetszetében lássa az Állatni Biztosító megyei igazgatóságának „egy napját”. Gyakran nyílik az ajtó. Az ügyfelek szinte egymásnak adják a kilincset. Sok mindent látni és hallani itt. Az emberi sorsok sokféle változata játszódik le egy-egy nap alatt: keserűség, bánat, idegesség, aztán megkönnyebbülés és megnyugvás. Egy fiatalasszony a nemrég karambolozott gépkocsijuk kártérítési ügyében kereste fel a biztosítót. Az eset súlyos, majdnem emberéletet követelt. Az ügyet végérvényesen és megnyugtatóan csak a bírósági ítélet után lehet rendezni. De erre vonatkozó tennivalókra, és az ügygyei kapcsolatos eljárásra pontos, szakszerű, megalapozott felvilágosítást kap. S amint látom, sokkal nyugodtabban távozik, mint ahogy jött. Két fiatalember kárbe.ie- lentő lap kitöltésével bajlódik. Nehezen boldogulnak. Minden kérdés után hosszan tanácskoznak. Sehogy sem EGY ÓRA megy a dolog. Az egyik végül megunja a töprengést, és halkan, de határozottan mondja társának: tudod mit, írjuk le úgy, ahpgy volt, ne kerteljünk. A kárbecslésnél úgyis kiderül az igazság. S az egyik rovatba őszintén belekerül, hogy figyelmetlenül vezették a gépkocsit, és a kár ebből adódik. Kárbejelentésük azonnal orvoslást nyer, elintéződik, még aznap megkapják a kártérítést. Délelőtt 10 órakor bejelentett gépkocsikárért másfél órával később a kártérítést is kézhez kapták a károsultak. Dr. Fö- venyessy József igazgató készségesen válaszol. Elmondja, hogy a kárrendezések meggyorsítása érdekében az eddigi gyakorlattól eltérően, új kárrendezési módszert vezettek be. 5000 Ft-on aluli casco vagy szavatossági kár esetén a biztosító azonnal rendezi a kárt, ha az ügyféllel megegyeznek, illetve a károsult ezt kéri. Ehhez az szükséges, hogy a károsult vagy károsultak a karambol és baleset körülméIIOGY LEHET EZ? nyelt jogilag tisztázzák (kisebb összeütközéseknél a két fél együtt jelenjen meg a biztosítónál, súlyosabb esetbeO rendőrségi jegyzőkönyv alapján). A bejelentéssel egyidőben a kárszakértő megvizsgálja a sérült járművet, és pontosan felméri a kár összegét. S ha ezt az ügyfél elfogadja, azonnal kézhez kapja a kártérítés összegét, és a gépkocsiját ott javíttatja meg, ahol akarja. Az Állami Biztosító figyel' me arra is kiterjed, hogyha esetleg a gépkocsin a javítás közben a karambolból származó rejtett hibát találnak; műszaki vizsgálat után az Állami Biztosító utólag megtéríti a rejtett hibából adódó kárt. Ezen a napon öt kárbeje; lenlést rendeztek hasonló módon, az ügyfelek telje® megelégedésére. Több mint 15 ezer forintot fizettek ki 3 kárt szenvedőknek. .10 DOLOG az UgyinÚZú ___________ meggyorsítaszSok fölösleges bosszúságtól utánjárástól és fáradságtól menti meg az ügyintézőké* és ügyfeleket egyaránt. (Wirth> i
