Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

Szerda, 1970. aug. 12. ÉSZAX-MAGYARORSZÁG 5 i. Modem államban minden­hová elkíséri az emberi a 1°6. Bármilyen gondja, prob­lémája van, keresi — vagy hozzáértő, jogot tanult em­berrel keresteti — igazságát. azt a törvényt, amely az adott esetre vonatkozik. Ar­ra viszont kevesen gondol- bak, hogy a jog jelen van az élet legegyszerűbb mozzana­tnál is — például, ha az ember vásárol valamit. Jogilag minden vásárlás szerződésnek számít. Általá­ban ugyan akkor szoktak szerződésről beszélni, ha az oladó és a vásárló írásba foglalja kötelezettségeit — jogilag azonban ez nem kö­telező. A vásárlás akkor is szerződés, ha akár csak a Vegyesboítban, az ebédhez vett apróságokról van szó. Hogyan cserélhető a hibás áru ? A szerződés megkötésekor ~~~ vagyis akkor, amikor a vásárló megmondja, mit akar venni, a bolti eladó pedig ki­szolgálja — jogviszony kelet­kezik a vásárló és a kereske­delmi vállalat között. Alap- vető követelmény, hogy az a'adó minőségileg kifogásta­lan árul adjon. Ha az árunak 'alamilyen hibája van. kö­zlés rá a vásárló figyelmét telhívni. Ilyen esetben — ahogyan általában szokásos T~ olcsóbban kell adni az ?rut, mint az ugyanolyan at'utéleség hibátlan darab­jait. Megtörténik, hogy a bolt 'Szabadulni szeretne hibás arUjától. s kihasználva, hogy a.vevő nem figyel eléggé vá­sárlására. a hibás árut teljes ar°n igyekszik eladni. Ilyen ®setben a bolt megszegte a szerződést s a vásárlónak jo- ka van rá, hogy a hibás árut tsszavigye. a kereskedőnek Pedig kötelessége, hogy kifo­gástalan minőségűre cseréli.' M. vagy visszavegye, és az at'át térítse vissza. .fannak azonban olyan bol- ^k — alkalmi áruk háza stb. ahol általában kisebb-na- ky°bb hibákkal kerülnek for­gómba az áruk. Ebből kö- j^tkezik, hogy az, aki ezek­je*1 a boltokban vásárol, elö- j.6 gondoljon rá: nem első- j;,endű minőségű árut leap. 0 dóén ezért az alkalmi, vagy jSyéb, minőségi okból leszól- lőtt árucikk megvásárlása . ;ari a vevő nem reklamál- . ?í- Akkor sem lehetnek ciki8® kifogásai, ha olyan kket vásárol meg. amelyen j kereskedő jói láthatóan {tüntette, hogy gyengébb 'nöségü. ezért olcsóbb a lakásosnál. élelmiszerek, veoyieikkek Az élelmiszerek, háztartási .ky.ieii;kek és kozmetikai . ékítmények minőségi hibá- ^ esetén az 1!)64. évi 1. szá- j, V, foinisztértanácsi rendelet A <?2kedései az irányadói:: Minőséghibás árut a ke­reskedelmi szere... azonnal köteles kicserélni. nagy visszavenni, minőségvizsgá ■■ ló intézet szakvéleményének kikérésére csak ezt követően, a kereslcedelmi szerv síi .ifit tájékoztatása céljából kerül­het sor. Ha az árucikk fo­gyasztása, vagy használata a vásárló panasza szerint a: egészségre káros volt, az utó­lagos minőségvizsgálat kőte­lező. Ilyen esetekben — a szakvélemény alapján — ha­ladéktalanul dönteni kell, a még raktáron levő készlet- további forgalomba hozatala, vagy annak megszüntetése, kérdésében.” Lehetőleg — mondja a jog­szabály — a vevő abba a boltba vigye vissza a kifogá­solt árut. amelyben vásárol­ta. Az élelmiszer, háztartási vegyicikk, vagy kozmetikai készítmény vásárlójától azon­ban a bolt nem követelheti meg a blokk felmutatását, anélkül is köteles a jogos pa­nasznak helyt adni, a hibás árut kicserélni, vagy vissza­venni. Élelmiszereken és egyéb, nem tartós használatra ké­szült árucikkeken fel kell tüntetni: meddig tart a sza­vatossági idő. Olyan árucik­ket, amelynek szavatossági ideje lejárt, nem szabad for­galomba hozni. (Nemcsak pulton ót eladni, hanem ön­kiszolgáló boltban tartani is tilos, hiszen a vásárló nem köteles a helyszínen elolvas­ni, a rendszerint apróbetűs felírást. Arról nem is szólva, hogy sokszor az olvasni nem tudó gyerekeket küldik a boltba.) Szavatosság és jogvita Általában a szavatossági időn belül jogosult bejelente­ni a vásárló, ha minőségi hi­bát észlel. Ehhez azonban az szükséges, hogy a szavatossá­gi időt jól láthatóan és érthe­tően tüntessék fel az árun, illetve a csomagoláson. Elő­fordul. hogy a szavatossági időt elmosódott pecsét jelzi, máskor az importból szárma­zó áru eredeti, idegen nyel­vű felirata áll csak a csoma­goláson. Ilyen esetben — rendelkezik a jogszabály — „a minőségi kifogást az áru­ra megállapított szavatossági időtől, vagy annak lejártától függetlenül kell elbírálni'’. A kereskedő és a vásárló közti vitában gyakran arra hivatkoznak a kereskedők: nem ők tehetnek az áru hi­bájáról, hanem az ipari üzem, amely készítette. A vásárló azonban nem az ipa­ri üzemmel, hanem azzal a kereskedővel, vagy kereske­delmi vállalattal áll szerző­déses viszonyban, akitől, vagy amelytől az illető árucikket vásárolta. A hibás dolgot te­hát a kereskedőnek kell ki­cserélnie, vagy visszavennie. (Az ipari üzem felelősségét ugyancsak jogszabályok alap­ján állapítják meg, itt azon­ban már az üzem és a ke ­reskedelem közli szerződé­sekről van szó. ami nem tar­tozik a fogyasztóra.) Természetesen, a jog a ke­Takarmányt vásároltak tj-, . hosszan tartó árvíz és - _ miatt nagy kár érte ■j, teninvárosi Szőke Tisza ho! '^'^szövetkezetei: 90(1 Tíc? 'ét került tavasszal a hohámai alá. így a vaeVelke^tet több mint 150 Cs?on°s szénaveszteség érte. 'ast i eß^sz évre való szá- dőbe armanv ment veszen IgPféhkívüi nagy kiterjedésű «liw?' m*ntegy 500 holdat is éi.jf.Pf'- a belvíz. Mindez asi gondot jelent az állat­tartásban. Hogy a helyzeten könnyítsenek, a termelőszö­vetkezet vezetői több mint 2000 mázsa lábon álló takar­mányt vásároltak a közel­múltban a sajólódi tsz-től. Az értékes lucernát, lóherét a Szőke Tisza Tsz tagjai ta­karították be. Ez a mennyi­ség már valamelyest könnyít a termelőszövetkezet takar­mánygondján, azonban még így is nehéz lesz az állatállo­mány zavartalan áttelelteté- se. reskedőt is védi. A vásárló — a szerződés folytán — kö­teles az áru ellenértékét kifi­zetni. Ha részletre vásárolt, köteles a részleteket az előre megállapított időközönként fizetni. Ugyancsak a keres­kedőt védi az a jogszabály is, amely szerint a felismerhető hibát nyolc napon belül kö­teles a vásárló a kereskedő tudomására hozni, a rejtett hibát pedig annak felfedezé­sétől számított nyolc napon belül. Törékeny, ütődésre ér­zékeny tárgy hibáját a vásár­ló csak akkor reklamálhatja, ha a maga részéről mindent megtett, hogy ne essék kár a megvásárolt árucikkben. A nagy értéket képviselő árukkal — élő állatok, tartós fogyasztási cikkek — külön jogszabályok foglalkoznak. Ezekről szól következő írá­sunk. Szálloda, étterem, üzletek Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ terve? (Tudósítónktól.) A Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ szakgárdája a köz­ponti irányelvek alapján ki­dolgozta, az igazgatóság pe­dig jóváhagyta a szövetkezet­nek az ötéves terv idősza­kára vonatkozó főbb célki­tűzéseit. Sövclívó torualom A terv készítésénél abból indultak ki, hogy a mező­kövesdi járás lakosságának 65,7 százaléka a szövetkezet működési területéhez tarto­zik. Figyelembe vették a kör­zethez tartozó lakosság gaz­dasági helyzetében és ennek megfelelően az életkörülmé­nyekben végbement lényeges változást, a gazdasági me­chanizmus különböző hatása­it. Alapvető célja a tervnek a lakosság áruellátásának megnyugtató, a mainál jobb megoldása. A szövetkezet kedvező adottságai indokolttá teszik, hogy az országos és a me­gyei irányzatnál nagyobb mértékben számoljon növek­vő értékesítési lehetőséggel. Ennek megfelelően a bolti kiskereskedelem növekedésé­nek évi ütemét 9,4 száza­lékban, a vendéglátóipari forgalomnövekedést 7.74 szá­zalékban állapították meg. Felvásárlási munkájuknál két alapvető szempontot vet­lek figyelembe. Egyrészt fel­vásárolják a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságában termelt mezőgazdasági ter­mékeket, másrészt a felvá­sárlás fokozásával segítik a lakosság jobb ellátását állati termékből, zöldségből. Az ipari tevékenységet is fejlesztik olyan mértékben, ahogyan azt az egyre növek­Reggel a tokaji lőtéren A lakosság polgári védelmi 1 «1 r r r rr\ kiképzéséről A FORRADALMI munkás­paraszt kormány intézkedése alapján a lakosság polgári védelmi felkészítésében me­gyénkben is jelentős fejlő­dést értünk el. Mint ismere­tes, ezek a tájékoztató okta­tások önkéntes jellegűek vol­tak, 10 és 15 órás időtartam­ban, egységes tematika alap­ján, amelyen a lakosság megszerezte az általános pol­gári védelmi alapismerete- ket. Ezeket az oktatási formá­kat 1971—1975-ig a kormány más alapokra kívánja helyez­ni. céltudatosabbá kívánja tenni. A rendelet értelmében 1971-től a polgári védelmi tá­jékoztató oktatások kötelező jellegűek, széles körűbbek, új tartalmúak és differen­ciáltabbak lesznek. A kormány intézkedése kötelezővé teszi a differen­ciált kiképzést, és meghatá­rozza, hogy az államigazga­tásban és más szerveknél, termelő és szolgáltató ágaza­tokban dolgozók olyan tar­talmú polgári védelmi ki­képzésben részesüljenek, amelyekre háborús körülmé­nyek között, munkakörüknél fogva, előreláthatóan szüksé­gük lesz. A differenciált kiképzés lényege: mindenkit saját la­kóhelyén, vagy munkahelyén [elkészíteni azokra a rendkí­vüli feladatokra, amelyeket a személynek, csoportnak, községnek, vágj' üzemnek adott esetben tennie kelle­ne. Lényegében tehát a mun­kahely szerinti kiképzés lesz a felkészítés módszere, amely magába foglalja az állam- igazgatási és más szervek dolgozóinak, az ipar terüle­tén, az élelmiszergazdaságban dolgozóknak, a szolgáltatás­ban dolgozóknak és a lakó­helyen szervezett személyek felkészítését. EZEN KŐTELEZŐ polgá­ri védelmi tájékoztató okta­tások kiterjednek: a) férfiaknál 14. életévtől 65. életév betöltéséig, b) nőknél 14. életév betöl­tésétől 60. év betöltéséig. Nem vonható be a kikép­zésbe: a) a terhes nő, a terhesség 4. hónapjától kezdve, a szop­tató anya, a szoptatás 6. hó­napjának végéig. b) az az anya. aki 6 éven aluli, vagy legalább 3 14 éven aluli gyermekét gondozza; c) az, akinek munkaképes­sége legalább 2/3 részben csökkent; d) a továbbtanuló dolgozó, igazolt tanulmányi ideje alatt, valamint; e) az, aki indokolt esetben (szabadság, betegség, kikül­detés stb.) távol van. Ebbe az oktatási formába nem lehet bevonni azokat a személyeket, akik 1969-töl bármely polgári védelmi szakszolgálatba, szakszolgá­lati alegységbe, vagy önvé­delmi szervezetbe nyertek beosztást. Szeretném itt mindjárt hozzátenni, hogy a fent említetteken kívül, illet­ve ezek kivételével minden­kit be kell vonni polgári vé­delmi kiképzésbe, aki polgá­ri védelmi kötelezettség alatt áll. E kötelező jellegű polgári védelmi kiképzés célja első- sorban az, hogy az eddigi is­meretek alapján felkészítsük , a lakosságot a veszteségek! megelőzésére, illetve csők-j kentésére. Másodsorban az, hogy a lakosság tájékozódást szerezzen esetleges háborús körülmények közötti életkö­rülményeinek folytatásáról. Harmadszor, megszerezze a munkahellyel, illetőleg a la­kóhellyel összefüggő polgári védelmi ismereteket. Negyed­szer, hogy valamennyi ki­képzésbe vont személy felké­szüljön az ön- és kölcsönös! segélynyújtásra, a megelőző védelmi rendszabályok meg­valósítására. A LAKOSSÁG kiképzésé­nek megszervezése az elkö­vetkezendő kiképzési évben is elsősorban az illetékes szervek, intézmények, üze- mek stb. vezetőinek feladata. Szükséges tehát, hogy már j most megkezdjük azokat a felméréseket és előkészítő feladatokat, amelyek biztosí­tani fogják a kormány ezen intézkedésének végrehajtó-’ sát. Zsellesi László alezredes I vő kereskedelmi ellátás meg­követeli Különösen fontos­nak tartják belső szolgáltató tevékenységük növelését. A tervidőszak végére mintegy 16 millió forintos volumen­ben realizálódik e tevékeny­ség. I árost színvonalon A tervidőszakban realizál­ható fejlesztési alapnak több mint kétszeresét fordítják hálózatfejlesztésre, beruhá­zásokra. Ez azt jelenti, hogy a hiányzó fejlesztési alapokat egyéb forrásból — célrész­jegy, támogatási alap, beru­házási hitel — kell biztosíta­ni. Tőkeépítkezéses hálózat- fejlesztésre 23 millió forintot terveznek, amelynek nagy részét Mezőkövesden hasz­nálnák fel olyan célból, hogy az itteni ellátás megközelít­se a városi színvonalat, ezzel betöltse a kereskedelmi és ellátási központ szerepét, Me­zőkövesden három ABC-áru- ház épül bisztróval. Ilyen új egység épül a Rákóczi úton, a MÁVAUT-megálló közelé­ben, a Széchenyi utca vasút­állomás felőli oldalán és a gimnázium melletti új lakó­telepen. Mezőkövesd peremrészei­nek jobb áruellátását bizto­sítja majd az a három új élelmiszer-háztartási bolt, mely vendéglátóipari egység­gel kombinálva épül fel e te­rületeken. Ezenkívül a kör­zet 12 községében 6,5 millió forintos költséggel bővítenék, vagy alakítanai. át egysége­ket. Ebből — csak a jelen­tősebbek — Szentistván, Bo­gács. Cserépfalu, Borsod- ivánka községekben ABC- áruház kialakítása, Tardon, Bükkzsércen és Bogácson bisztró létrehozása bővítés­sel, korszerűsítéssel. Eoyütí más vállalatokkal A tervek között olyan el­képzelések is szerepelnek, amelyeket a szövetkezet csak más szervek segítségével, tá­mogatásával tud megvalósíta­ni. Ez pedig nem más, mint a mezőkövesdi hőfürdő terüle­tén egy 1650 négyzetméteres, háromszintű, előteraszos szál­loda-étterem, valamint 150 négyzetméteres kis ABC-áru- ház építése. Ezt a feladatot az Áfész nem tudja meg­valósítani saját előforrásai- ból, így szívesen fogadna kooperációs partnereket. Makó József Nőtt az árukészlet A megyeszékhely élelmi­szer-ellátása a szövetkezeti boltok és az állami gazdasá­gok üzletei mellett döntően a Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat felada­ta. A napi fogyasztási cik­keken kívül milliós készlete­ket tartanak olyan élelmisze­rekből, amelyek forgalma meglehetősen hullámzó, ki­számíthatatlan. A cél nyil­vánvaló. hogy minél kisebb raktárkészlet mellett bizto­sítsák a folyamatos ellátást. Míg a minimális utánpótlás a zavartalan ellátást veszé­lyezteti, a nagyobb készletek anyagi veszteséget okoznak a vállalatnak, hiszen jóval magasabb az eszközlekötési százalék. A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat az idén mégis azt a megoldást választotta, ami inkább a számára hátrányos, mintsem a fontos cikkek folyamatos ellátását veszélyeztetné, akár napokra is. Az idei nyáron ugyanis 3 millió forinttal na­gyobb árukészletet tartanak az élelmiszer kereskedelem boltjfci. Jogunk a pult előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom