Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Vasárnap, 1970. aug. 9. ÉSZAK-MAGYARŰRSZÁG 5 i Nem szántót í€$k. nem vetettek.** Már tavasszal gyanították, hogy baj lesz. Sokáig tartott a tél, nehezen melegedett fel a talaj, háromheti késés­sel fakadtak a szőlők. A lak- Uiközi földeken meg Össze­szaladtak a vizek. Akkor még csak a mélyebb részé­ben, néhány száz holdon. Azután beköszöntött az eső­zések és árvizek korszaka. Csak gyűlt és gyűlt a víz Mindenütt, összesen 1400 hold szántó került víz alá. Ezt fel se szántották, be se vetették. Elpusztult a vízben 250 hold őszi kalászos is. Ali re beköszöntött a nyár — már ötmillió forint Isiesést számolt össze a könyvelés. A termő szőlő csak 05 hold. Tavaly azonban olyan jégverés pusztított Tárcái határában, hogy az idén ele­ve 50 százalékos termést ter­veztek szőlőből. Ez se lesz meg. Három hetet késeit az idei virágzás is. Azután nem győzték a permetezést. Igen jól sikerül, ha húsz mázsa szőlőt terem egy hold. Időben cselekedtek De a tarcali Tárcái Vezér Termelőszövetkezet vezető- sége és tagsága időben ész­revette, hogy az idei eszten­dő rendkívüli időjárást hoz. időben hozzákezdtek olyan feunkák szervezéséhez, ame- iyekkel pótolhatják a bevé- feli kieséseket, az ötmillió ferintot. Viszonylag nyugod­tak voltak, de csak azért, "feit tavaly 3 300 000 forintot tartalékoltak. Így volt és van fe'hez nyúlni. A tartalékolt ősszeg egyesztendei jövedel- feet biztosít a tagoknak. Ta­valy 40 forintot ért egy feunkaegység. Az idén spm fesz kevesebb. De a tartalé­kolt pénzt a nehéz eszten­dő ellenére sem akarják el­használni. A tartalék minél több, annál jobb. Éppen az 'dói tanulság bizonyítja. Elsősorban melléküzemági tevékenységből pótolják a kieséseket. Vezetőségi ülése­ken vitatták meg — többször is — a feladatokat, és min­dig született egy-egy .ió öt- fet. Ü.i lehetőségeket keres­tek __ és találtak. Minden esetben gyorsan intézked­tek.' . Előbb egy 25 tagú építő- fe'igádot szerveztek. Minden­kinek vállalnak munkákat: sz-eknek, tanácsnak, s a la­kosságnak is. Hárommillió orintot szeretnének biztosi­éi csak építkezésekből. S eonek meg kell lennie — a fe'igád is vállalta, bogy „meg- ferm.eii” a hárommilliót. uSy dolgoznak, hogy őket í Tudósítónktól) A moszkvai magyar nép- gfe«dasági kiállítás várható '".köréhez méltóan járul hoz- ,‘a a Lenin Kohászati Mü- T?k. Ezt bizonyítja a META- EliVfPEx Külkereskedelmi . aUalattól a napokban ér- '®?ett levél, amelyben a g"fer propagandaosztályónak jj'or.s és pontos közreműkö- pf?jt köszönte meg az Acél- . rém Külkereskedelmi Vál- s®fet. /\ moszkvai klállitá- ^ P „a diósgyőri kohászatról toH^U. ízlésesen összeállí- t . t képanyag és a kiállí- a ndó termékek — köztük j-j. hatlöketű megmunkált XoőSei'lengely — minden bi- Hyal sikerrel szerepelnek hívja mindenki építeni. Egy családi házat három hét alatt felépítenek, és átadják a tulajdonosnak. A minő­ségért garanciát vállalnak. Két új műhely Azután szerveztek egy íor- gácsolómühelyt. Június 1- én kezdte a termelést. Négy esztergályos dolgozik benne és a mezőgazdasági gépjaví­tó vállalatoknak készítenek alkatrészeket. Ez kétszeresen is hasznos munka. A tsz is keres — és növekszik az al­katrészkészlet. Egy hónappal később lakatosműhelyl ren­deztek be. Itt is mezőgazda- sági gépalkatrészeket készí­tenek a vállalatok részére. A munkákat egv fiatal gépész- technikus — Papp Antal — irányítja. Három éve dolgo­zik a Tárcái Vezér Tsz-ben. Fiatal az építésvezető — Ka- rádi István — is. Ö nemrég érkezett. ötödik hónapja dolgozik a tsz-ben. Építész- mérnök. — Fiatalok, jó szakembe­rek és lelkesek. Csak dicsér­ni tudom őket — mondta Nyemec János elnök, aki szintén a fiatalabb nemze­dékhez tartozik. Ö se megy a szomszédba lelkesedésért, se szakértelemért. Jelentős részben éppen az ő gyors in­tézkedéseinek és bátor kez­deményezéseinek köszönhe­tő. hogy a Tárcái Vezér Tsz pótolni tudja a bevételi ki­eséseket. A tsz-ben nem sok aratá­si-betakarítási munka ma­radt. Mindent „learatott” a víz, illetve: tavasziakkal be se tudták vetni a földeket. A szállítókapacitás nincs lekötve. De a teherautók dol­goznak. Fuvaroznak a válla­latoknak és keresik a pénzt, csökkentik a termelési ki­esésekből keletkezett bevéte­li hiányokat. A nehéz lánc­talpas traktorok is dolgoz­nak: dózerekkel talaiegyen- gelést végeznek a MÁV-nak. A juhászat vállalkozása Bátor vállalkozásba kezd­tek a juhászaiban is. Ta­vasszal, amikor már látták, hogy rossz idők következ- nek, vállalták, hogy az idén kétszer elletik az anyajuho­kat. Októberben mintegy ezer kisbárányra számítanak. Ezeket decemberben — ka­rácsonyra — értékesítik. Tiz- tizenkét kilós pecsenyebárá­nyokat adnak el exportra. Egy kiló bárányhús 35 fo­rint. Egy egész pecsenyebá­rány átlagosan 400 forint. S ha beválik — jövőre is két­szer elletik az anyákat. Folytatják saját építkezési majd. Bár a 25 éves szabad Magyarország című kiállítás augusztus 20-án nyílik, a moszkvai lapok máris egyre gyakrabban számolnak be várható látványosságáról, a magyar ipar negyedszázados fejlődéséről, azonfelül a nagy múltra visszatekintő 1 jen in Kohászati Művek részvételé­ről is. A diósgyőri kohászat a magyar ipar negyedszáza­dos fejlődését tekintve is égjük részvevője lesz a moszkvai magyar kiállítás­nak. hiszen 200 éves történe­téből az utóbbi 25 év alatt összemérhetetlenül többet fej­lődött, mint az előző 175 év alatt. Gutman József beruházásaikat is. Ezen az őszön 20 hold új szőlőt tele­pítenek. Építenek egy 360 méter hosszú, öt méter szé­les borpincét. Hárommillió forintba kerül. Eddig 800 méter új pince készült el. A második szakasz építését szeptemberben kezdik, ez 120 méter hosszú lesz. A harmadik szakaszt 1071-ben éoítik meg. S az idén 600 ezer forint értékben már korszerűsítették saját gép- műhelvüket is. — Tagjainknak és alkal­mazottainknak a kereset és a jövedelem minden nehézség elleném biztosított — mon­dotta Nvemee János elnök. — Pótoljuk a hiányokat és biztosítjuk a tavalvi jövede­lemszintet. Igv elmondhat­juk. hogv nem szántottunk, nem vetettünk, nem arat­tunk. mégis fizetünk, mert kerestünk munkát és dolgo­zunk. A kicsinyek védelme ösz­tönös az állatoknál. Az em­bereknél ... Nos, úgy látszik, olyan ember is van, akiből még az állatok nemes ösz­töne is hiánj'zik ... „Ottfelejteti” gyerek Olyan eset történt a kö­zelmúltban Bánhorvátiban, amelyre nem szívesen emlé­keznek a falubeliek. S ha történetesen valaki szóba hozza, szinte mentegetőznek, hogy náluk ilyen még nem fordult elő. s aki csinálta, nem közülük való. Csak öt évvel ezelőtt költözött a fa­luba. Valóban öt éve költözött Bánhorvátiba Botló József, feleségével és hároméves gyermekével. Azóta még há­rom gyerekük született, de senki nem tudta, hogy van még egy ötödik gyerekük is, akit intézetben nevelnek. A kis Balázs Miskolcon, a kora­szülött osztályon született. Szülei egyszerűen „ottfelej­tették”. Mivel többszöri fel­szólításra sem, mentek érte, a gyerek intézetbe került. Azóta Botlóék arról is meg­feledkeztek. hogy a kis Ba­lázs egyáltalán létezik Csak tavaly nyáron futott eszülcbe, amikor a gyámhatóságtól fel­szólítást kaptak, hogy fizes­senek a gyerek után 260 fo­rintot — Nem vagyok hajlandó fizetni ... — állít be Botló nagy hanggal a tanácsra. És nem is fizetett. Inkább hazavitte elfelejtett gyerme­két. Ősszel... V szomszédok felfigyeltek A kis Balázs tragédiája akkor kezdődött, amikor azt hitte, hogy az ö élete is nor­málisra fordult. Az intézeti­néi rosszabb körülmények közé került, földes, piszkos, s hideg lakásba, de nem pa­naszkodott. Lett neki is édesanyja, megédesapja, mint a többi gyereknek, s ez min­dennél fontosabb Az alig öté vés gyereken azonban hamar kiütközött a rendes nevelés. A kis Balázs szellemileg sokkal fejlettebb, okosabb volt három évvel BÜKKARANYOSON is a május és az október a lako­dalmak hónapja. A múlt év­ben 23 esküvő volt a falu­Közel egy évszázad ... ban. Fibből 11 pár csak pol­gári fogadalmat tett. tehát sem a pan. sem a KISZ-tit- kár segítségéi nem igényelte. idősebb testvérénél. Lassan nagy szálka lett apja szemé­ben, aki napról napra job­ban pokollá tette életét. A szomszédok felfigyeltek rá. hogy a gyereket nem le­het az udvaron látni, viszont annál gyakrabban hallották sírását és az apja üvöltését. Amikor Boltó a munkából hazatért, ebéd előtt rendsze­rint első dolga volt. hogy „elővegye” a gyereket. Egy­szer Balázsnak mégis sike­rült kimenni az utcára. Az egyik szomszéd behívta. — Mondd. Balázska. mit szokott veled csinálni apu­kád? A gverek sírni kezdett. — Ezt igazán nem mond­hatom meg. néni. Apukám azt mondta, hogy akkor agyonver. A szomszédok ettől kezdve még éberebben figyeltek. Egyik nap lélékszakadva sza­ladt egy asszony a községi tanács vb-elnökéhez. — Jöjjön gyorsan, mert Botié tisztára agyonveri a gyereket! Válogatói! kínzások Botló még akkor is ütötte a gyereket, amikor Molnár István tanácselnök kiért. A Ids Balázsnak egész testét se­bek és nagy kék foltok borí­tották. Mái- sírni sem tudott. Nem voltak könnyei, össze­szorított fogakkal reszketett. — Mit akar? Agyonverni? Miért bántja? — Igen, agyonverem! Ha nem viszik el, megölöm a gyereket! Gyűlölöm, utálom. Ez nem az én fajtám. Ez okosabb annál.. (Az biz­tos.) Ennyi volt a kis Balázs bűne... Molnár István, a nagy te­nyerű s nagy szívű tanácsel­nök kézen fogta a gyereket, s hazavitte. Felesége szépen megmosdatta, tiszta ruhába öltöztette, s ágyba bújtatta. Előtte orvoshoz vitték. Az or­vos véleménye szerint csoda, hogy egyáltalán él a gyerek. A fején három-négy centi­méteres hasadásokat találtak. Az apja deszkával ütötte. Mellébe pedig égő cigarettát sütött. A látleletet húsz na­pon túl gyógyuló sérülésekről adta ki a szakorvos. — Tetszik tudni, nekem megmondta az apukám, hogy ugjús megöl — mondta a kis Vagyis: az örömszülők le­mondtak a templomról, a fiatalok pedig a KlSZ-eskü- vőről. Ez a kompromisszum is jelzi azt az ellentmondást, amely ebben a faluban sok­szor odáig fajul, hogy a fia­talok elvándorolnak, és má- sütt raknak fészket, kezde­nek új életet. Az ellentmon­dás mögött pedig az áll. hogy a fiatalok, az ifjúság ki akar törni abból az elavult élet­formából, amelyet az előttük járó nemzedék, nemzedékek rájuk akarnak szabni. Talán az sem véletlen, hogy egy talpraesett ifjú. de sokat tapasztalt, emberekhez értő és a közügyekért fára­dozó, aranyosi születésű fia­talember. a kommunista Ér- sok István került nemrégen a tanácselnöki székbe Egj’ál- talán nem irigylésre méltó a helyzete. Megválasztása óta sok nehéz napja volt már. de — úgy tetszik — ezek sem szegték kedvét. .Szerencsére sokan vannak olyanok is, akik támogatják munkájá­ban, akikkel közösen reális terveket készítenek és pró­bálják megvalósítani annak érdekében, hogy felemeljék a Balázs másnap, mikor együtt ebédelt Molnár Istvánnal. Az elnök felesége pépes ételt főzött, mert a gyerek csak azt tudta lenyelni. Nyelvén és torkán égési sebek voltak. Botló tüzes kanalat nyomott a torkába, hogj’- enni se tud­jon. — Tetszik tudni, mikor hazajött munkából, kivitt a kert végébe. Ott van egy nagy gödör, s egy fához kö­tött és ott ütött a gumikábel­lal, mert a házból kihallat­szott a sírásom. Egyszer meg a nyakamba kötötte a lábam, s azt mondta: hozzam el az üveget az asztalról. Nem tud­tam. A cigarettával égetett, hogjf szófogadatlan vagyok . .. — Nem .szégyellem, könny gördült a szememből — mondja Molnár István. Mun­kából mentem haza, a kis Balázs elém szaladt, átölelt, s szinte kiabálta boldogan: „Te vagy az én apukám, mert te sohasem bántól”. — A kis Balázs az elnök­nél lakott, amíg az intézetet újra biztosították neki. Mi­előtt kocsiba ültették volna, a faluból sokan elbúcsúztak tőle. Ruhákat, cipőket hoz­tak, s a gyerek annyiból vá­logatott, mint egy kis herceg. Az egyik asszon.v búcsúzóul megsimította fejét. — Ne búsulj, Balázs, van már neked mindened. — Igen, van, csak apukám és anyukám nincs ... Csak nevelte.-. Az eset után Botló felesé­gét is kihallgatták. Azt mondta: ö sohasem látta, amikor férje a gjrermeket verte. Mikor felkerestük, 11 hónapos gyerekkel fogadott. A szomszédasszony hat hó­napos gyereke nagyobb, sok­kal fejlettebb volt. — Ugyan, kérem, a férjem nem akarta azt a kölyköt agj'onverni. csak nevelte — méltatlankodott. — Különben is olyan rakoncátlan gyerek voll, és mindig éhes. Még a tejet is felnyalta az asztalról, ha kiömlött ... * Botló Józsefet, a szadista ' „apát” előzetes letartóztatás- j ba helyezték. Ügyében a kö- zeijövöben bíróság mond íté­letei. Térti KJvám 6. Lakodalmak és tervek falut gazdasági, társadalmi és emberi elmaradottságából. Távol áll tőlünk, hogj- be­avatkozzunk Bükkaranyos vezetőinek dolgába, avagy könnyelműen- tanácsokat ad­junk. Mi csak egyszerűen tol­.. van közöttük. (Szabados György icfvéíefcj máesoljúk, amit látogatá­sunkkor a jövővel kapcsolat­ban elmondtak nekünk. Ha sikerülne például meg­teremtenie a közös gazdál­kodást, vagy csatlakoztatni a falut a környék vala- melyik termelőszövetkeze­téhez, a jelenlegi problé­mák döntő többsége meg­szűnne. mert elvesztenék táptalajukat. Mint mondat­ták, Aranyos mindig is hí­res volt állattenyésztéséről, gyümölcs- és szőlői ermeszté- séről, borairól. Ezeket a termelési ágakat kellene nagyüzemi szinten is művelni Ezt a lépést azon­ban a falu önmagában nem tudja megtenni. A segítség- nyújtásban a felsőbb szer­veknek kellene jeleskedni, s az sem ártana, ha a kör- nyékről valamelyik jól működő gazdaság nyújtaná feléjük a kezét. Dédelgetett terve a falu vezetiőnek, hogy a község egészséges környezetét, for­rásokban. erdőkben gazdag tájait a közeli nagyváros pihenésének szolgálatába ál­lítsák. Ha az erdészettel meg tudnak egyezni, úgy összesen 150 kataszlrális hold területet tudnának hét­végi pihenők, üdülők építé­sére vagy táborozás céljára felajánlani. Támogatást érdemelne az az elképzelésük is, hogy va­lami olj'an ipar települjön a faluba, amely lehetővé ten­né a nagy tömegű ingázás megszűnését. de ugyanak­kor nem tenne kárt az egészséges, pihenésre kivá­lóan alkalmas környezetben. SOK EMBERREL beszél­gettünk riportunk során. Voltak, akik kimondották nyíltan, hogy akarják a változást a falu életében, voltak, akik csak célozgat­tak erre, voltak, akik elhall­gatták ezt s voltak, akik nem akarják. Nem mértük fel. mennyien szavaznának például a közösre és meny­nyien ellene Egy bizonyost az adottságok. lehetőségek megvannak hozza, hogy Bükkaranyos és gazdálkodni szerető, tudó lakói a lövőben emberibb életet éljenek, ne a föld szolgái, hanem urai legyenek. Csongort Ervin Oravoo János Az LKM szereplése Moszkvában Szcndrei József Válogatott kínzások „Megölöm a gyereket!” Ötéves kisfiú a szadista apa kezében

Next

/
Oldalképek
Tartalom