Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
Vasárnap, 1970. aug. 9. ES^AK-MAöVAKOkbzLAü 3 Másutt még hasznosíthatók Hírt adtunk róla, hogy a Miskolci városi Pártbizottság összegyűjtötte az augusztus első napjaiban megtartott beszámoló taggyűlések tapasztalatait, és ezekről augusztus 6-án, csütörtökön tájékoztatták a város pártalapszerve- zeteinek titkárait, A tájékoztatót — amelyből még sok alapszervezet vezetősége és tagsága okulhat —, Szarka János, a városi pártbizottság Párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője tartotta. Az előkészítés Megtudhattuk, hogyapárt- alapszervezetek egy-lcét kivételtől eltekintve, jelentőségének megíelelő gonddal készítették elő az augusztusi taggyűléseket. Általában kollektív munkával és idejében elkészítették a vezetőség beszámolóját, a határozati javaslatot, megfelelő elvtársakat javasoltak a szeptemberi taggyűlés tisztségviselőinek, jó előre értesítették a párttagságot a taggyűlés időpontjáról, s a helyiségek előkészítéséről sem feledkeztek meg. A taggyűléseket — két alapszervezet kivételével — a tervezett, a felsőbb pártszervekkel is egyeztetett időpontban tartották meg. s azokon jelen voltak a felsőbb Pártszervek tagjai, illetőleg munkatársai, vagy aktívái, akik felszólalásuk során a felsőbb párlszerv nevében értékelték az alapszervezel helyzetét, munkáját. Az eddig megtartott taggyűléseken a párttagság 75 — 65 százaléka vett részt, a vitában felszólalt a jelenlevők -0—25 százaléka, néhol csaknem fele. Egy-két helyen a gazdasági vezető „sürgős elfoglaltsága” miatt „kimentette” magát, pedig a párttagság nemcsak részvételükre. hanem felszólalásaikra, véleményükre, javaslataikra ‘s számít! A beszámoló és a vita A vezetőség beszámolója — »melyet általában áz alapszervezet titkára ismertet — többnyire hűen tükrözi az adott terület helyzetét, a vezetőség és a tagság elmúlt kétévi munkáját. Kongresz- szusra készülvén hiba, hogy kevés beszámoló vállalkozik a IX. kongresszus óta eltelt négy esztendő tapasztalatainak értékelésére. (Persze ez azt az ellentmondást is tükrözi, hogy az alapszervezeíék vezetőségének megbízatása csak két évre szóló, s így nincs „szinkronban” a felsőbb szintű pártvezetőségekével.) Csaknem minden beszámoló foglalkozik azokkal uz általános feltételekkel, amelyeknek közepette végezte munkáját az alapszervezet vezetősége és tagsága. így például szól a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom fejlődéséről, jelentősebb eseményeiről; belpolitikai vonatkozásban a III. ötéves terv megvalósításáért, a gazdasági irányítás rendszerének előkészítéséért, bevezetéséért, a reform célkitűzéseinek megvalósításáért stb. folytatott harc helyi tapasztalatairól. Ezeknél azonban lényegesen nagyobb terjedelemben, konkrétabban és elemzőbben foglalkoznak a beszámolók az adott terület gazdasági, gazdaságpolitikai problémáival, a gazdasági és politikai vezetés kapcsolataival, a termelés pártirányításának és ellenőrzésének helyi kérdéseivel, valamint a pártélet belső problémáival. Szinte minden beszámoló elemzi a pártépítés, az agi- tációs és propagandamunka, a pártoktatás, valamint a pártcsoportok munkájának és a tömegszervezetek pártirányításának tapasztalatait. Viszont eléggé szűkszavú — néhol hiányzik is — a párttagság politikai, ideológiai nevelő tevékenységének értékelése; több figyelmet érdemelne a pártszervezetek politikai, szervezeti, eszmeiideológiai és cselekvési egysége is. A beszámolókat általában a tárgyilagosság, a kritikus- ság és önkritikusság jellemzi. Határozat felelősséggel A diósgyőri kezdeményezésre megvalósult FMKT konferencia részvevői hazahoztak, hogy üzemeikben hl*'Znosithassák a néhány ,>aP alatt közössé vált ta- häsztalatokat. ' találkozás ercdménycssé- Sel végül is az dönti cl, ''•ennyit képesek realizálni a '•lalok a közösen megfogal- ",fizolt tennivalókból. A határozat értelmében az lMKT-nak segítségei kell gyújtania a vállalati KISZ- “•zottságoknak az ifjúsági ' órscnymozgalrpak szakmai »•'ételeinek megteremtésé- "en. Részt kell vállalniuk a ■ 1 állj itjéi mérnök, technl- v’Jíi és közgazdász mozgal- ’hak szélesítésében. Ennek hatékonyságát befolyásolják egyes üzemek sajátossá- faf- Nem ártott volna rész - etesebb útmutatást adni azoknak a vállalatoknak, ^■helyekben az FMKT gye- »keipöben jár. vagy éppen alakulóban van. Megérte “jna — még a konferencia "«tartamúnak mcghosszabN- asavai is — több Időt forili- u>ni erre a témára. fiatalok felelősseget IV- , óyitja, hogy néhány hé! - I®. a negyedik ötéves terv anyelve,nck megjelenése már az erejüket és a •mnivalókat mérik fel. ‘"««aktuálisabb íciadaluknak tekintik a termelési cs gazdasági folyamatokat segítő tevékenység szakmai előkészítését. Elhatározták, hogy vállalatonként cs termelőegységenként felbontják a tervidőszak feladatait. Tovább erősítik a „kiváló” mozgalmak tömegbázisát. Az ifjúsági társadalmi tervezőirodák működését akadályozó tényezők felszámolására kapcsolatokat keresnek a felsőbb szervekkel. A védnökség!' rendszeri a beruházási és fejlesztési problémák megoldásán kívül kiterjesztik a termelési és gazdálkodási folyamatokra. örvendetes, hogy az FMKT és a KISZ-szorvczetek összefogása szélesíti a fiatalok közvetlenebb, és termelési eredményekben jelentkező ipari kapcsolatait. A mozgalom országos cselekvőképességéi segíti majd a koordináló bizottság, melynek megalakítására előkészítő csoportot választottak a konferencia részvevői. A koordináló bizottság a jövő év január clsciévcl kezdi meg munkáját. Vezetője évenként más vállalat képviselője (esz. Jó lenne, ha az FMKT- konfcrenela példája, összefogásra biztatná a fiatalokat a népgazdaság más területein is. Main Qyata azonban nem minden beszámolóban személyre szóló a bírálat, néhol még az elismerés sem. A beszámolók terjedelme es tartalmának arányai eltérőek. Akadnak túlságosan aprólékos, terjedelmes beszámolók. de túlságosan általános. ennélfogva nem sokat mondó, vitára nemigen ösztönző számvetések is. Kár, hogy néhol — az egyébként jó beszámolót — „érzelmi töltés” nélkül, csak felolvassák. Néhány üzemi pártszervezet taggyűlésén még a vitában is aránytalanul több szó esik a termelési kérdésekről, mint a pártélet és a politikai munka problémáiról, másutt viszont valahogyan megfeledkeznek az olyan nagyon is időszerű kérdésről, mint a X kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny. A viták egyébként szinte mindenütt pártszerüek és tartalmasak, sok-sok hasznos észrevételt, javaslatot tartalmaznak a gazdasági, a hivatali, az intézményi vezetés és a pártszervezetek tovább; munkájához. íg\él) tanulságok — Az augusztusi és a szeptemberi taggyűlések napirendje a Központi Bizottság határozata alapján, mindenütt adott. Így a taggyűlések napirendjére, javaslatot tenni és azt szavazással elfogadtatni formális, fölösleges. Elegendő csak bejelenteni. — A vita összefoglalása néhol csaknem több időt vett igénybe, mint a beszámoló — holotl a felszólalásokra összegezően, ennél fogva rövidebben is meg lehet adni a választ. — Az ilyen nagy jelentőségű taggyűléseken, mint uz augusztusi és a szeptemberi, a párttagsági könyvvel szavaznak — azonban az előkészítés során erre nem mindenütt hívták fel a párttagok figyelmét. — A taggyűlés befejeztével az Interoacionálé elének- lése sem csupán formális — és főleg nem „idejét múlt” aktus... — hallottuk a tanulságos tájékoztatón. Csépányi I.ajos ÚJ GVÁR ÉPÜL A közúti járműfcjlcsztési program keretében bővítette az 5. számú bajai gyárát a Kismotor- és Gépgyár. Közel 170 millió forintos beruházási költséggel Baján. Félévi mérleg a szövetkezeti iparban Beszélgetés Koltai Zoltán KISZÖV-elnökkel A GYORSAN PERGŐ szürke hétköznapokon sokszor kerülünk kapcsolatba az ipari szövetkezetekkel. Tisztes táborról van szó, hiszen Borsodban mintegy 14 ezren vannak e mozgalomban. Házakat építenek, ruhát és cipőt készítenek, javítanak, villanyt és vízvezetéket szerelnek, bútort gyártanak és szépítenek. Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke ezekről bőszéit. — A gazdasági mechanizmus reformja megyénk kisipari szövetkezetei előtt is újabb, a korábbinál gyorsabb ütemű fejlődés lehetőségeit nyitotta meg. Az eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy a szövetkezetek is megértek a nagyobb önállóságra, tudtak és tudnak élni a lehetőségekkel. — Érdemes egy kis összehasonlítást tenni. 1969-ben a KISZÖV-höz tartozó szövetkezetek 577 millió forint értékű munkát végeztek el. Ez 10.9 százalékkal volt nagyobb az előző évitől. Es most? — A fejlődés töretlen, változatlan gyors ütemű — hangzik a válasz. — Az ipari szövetkezetek teljes termelésének értéke ez cv első felében több mint 315 millió forint. 22,5 százalékkal nagyobb, az elmúlt év azonos A vasas fronton A Iyukóbányai IV/4-es vasas segekoi kcsni ok* fronton, 's Molnár ’ézsef cgyidőszakaban elért eredménynél. Ezen belül, az ipari termelés 22,8, az építőipari 25,6, a szolgáltatóipar termelése 8.8 százalékkal múlja felül 1969 első fél évében elért eredményeket. — Rendkívül pozitív jelenség, hogy a termelés ilyen nagyarányú növekedése mellett a szövetkezetekben foglalkoztatottak száma mindössze 3,4 százalékkal nőtt Az egy termelőre jutó termelési értek csaknem 17 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy a többtermelés 76,5 százalékát a termelékenység fejlődése biztosította. A létszám és a termelékenységi arányok alakulása kapcsolatban van a közgazdasági szabályzók módosításával, amelynek célja az indokolatlan létszámnövelés visszaszorítása. SAJNÁLATOSÁN KISEBB eredményt; hozott a lakossági szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos közgazdasági szabályzók módosítása. Még ma sem ösztönöznek megfelelően a javításra, a szolgáltatásra. Ennek is a kihatása, hogy a szövetkezetek helyi iparpolitikai tevékenysége csupán 4.8 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos időszakában elért eredményeket. Arra utal ez, hogy a szövetkezetek szívesebben foglalkoznak a nagyobb hasznot hozó árutermeléssel. közületi munkákkal. mint a lakossági szolgáltatással. A helyi iparpolitikai tevékenységben — egyes vonatkozásban — jelentős visszaesés van. Ilyen például a méret utáni ruhák készítése, amelynek értéke alig 80 százaléka az elmúlt év első felében elérteknek. Tavaly erősen csökkentek az építőipari javítások. Alig érték el az előző évinek a 35.6 százalékát. Igen örvendetes jelenség, hogy most ebben nagy fejlődés következett be. Az úgynevezett lakossági karbantartási jellegű építés 80 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos időszakában elért eredményeket! Ugyancsak az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt az ipari javítás szolgáltatás, valamint a személyi szolgáltatás. Mint említettük, gondot je. lent viszont a lakossági javítás-szolgáltatás nem kielégítő fejlődése. A gond megold:';, sóhoz elengedhet etlenül szükséges fűz anyagi érdekeltség fokozása, illetve a közgazda- sági szabályzók további finomítása. Igen jól alakul uz ipari szövetkezetek gazdaságossága is. E kollektívák az év első felé. ben csaknem 300 millió forint árbevételt értek el, amely T9 százalékkal nagyobb az elmúlt évinél. Különösen kiemelkedő a bőr- és szőrmeipar, a fémtömegcikk-ipar ár. bevételeinek növekedése. Emelkedő tendenciát mutat a szövetkezetek bruttó nveresé. ge is. Az elmúlt év első felében három szövetkezet veszteséges volt. Az elmúlt félévben a KISZÖV érdekképviseletéhez tartozó 53 közül mindössze egy működött veszteségesen. 1968-BAN MEG SOK kívánnivaló volt a szövetkezetek készletgazdálkodásában. Az elmúlt évben már javulást tapasztalhattunk, és ez az elmúlt félévben mutatkozott Iá erőteljesen. A jó gazdálkodás eredményeképpen a termelés 22 és fél százalékos emeléséhez képest a készletek értéke mindössze 10,6 százalékkal nőtt. Ugyancsak jelentős, hogy a késztermékkészlet az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 14,1 százalékkal csökkent. Ez részben az értékesítés folyamatosságára, részben a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodásra utal. Koltai elvtárs elmondotta, hogy a termelés növekedése és gazdaságossága kihat a dolgozók jövedelmének emelkedésére is. Ez év első felében a dolgozók átlagkeresete 6,1 százalékkal növekedett. — A szép termelési és gazdálkodási eredmények elérésében jelentős szerepet tulajdonítunk annak a verseny- mozgalomnak, amely az MSZMP X; kongresszusa tisz. teleiére bontakozott ki a sző. vetkezeti dolgozók körében. A szövetkezetek dolgozói több mint 28 millió forint értékű többletteljesítésre vállalkoztak. Különösen jelentősnek tekintjük azokat, amelyele az olcsóbb, de jó minőségű áruciikekfkel vannak kapcsolatban. Ilyen felajánlást tett — többek között — a Misitől, ci Kárpitos Szövetkezet. írére! e szerint el is készíteti? s a miskolci helviinari ki»n,‘á- son be is mutatta új típusú ülő- és fekvőbútorait, amelyekből 23 millió forint értéket rendeli a kercsked•»!*-«. A SZÖVETKEZETEK Í’T E- TE az év második felében igen mozgalmas. Újjáválaszt, jak, megerősítik a párta'anl szervezeteket, s mér ez év” •»n megkezdik a czövet zeti vezetőségek újjáválasztó • ít. Erőteljesen készülnek a párt új szövetkezetpolitikai irányelveinek megvalósítására, a negyedik ötéves tervvel kapcsolatos feladatokra. (cs. h.) A beszámoló taggyűlések miskolci tapasztalatai
