Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
£ SZAK-MAGYARORSZÁG 4 Síombírt, 1970. aug. 8. A sajószentpéteri Petőfi Sándor Művelődési Központ, mint ismeretes, hosszú, több eves szünet után kezdte meg működését az elmúlt év derekán. A teljesen átalakított, újjászületett épületben más kereteket kapott az intézmény munkája, s ezért indokolt mérlegre tenni az első esztendőt. 1969. május 31-én adták át a 356 férőhelyes, korszerű színpaddal, zenekari árokkal és öltözőkkel, megfelelő klubhelyiségekkel, könyvtárral ellátott, jól felszerelt intézményt. Ez a művelődési központ nemcsak a bányászok, hanem a szokatlanul nagy lélekszámú község (mintegy 15 ezer lakos) kulturális igényeinek kielégítését látja el, ezenkívül módszertani segítséget nyújt a borsodi bányavidék bányász-szakszervezeti és tanácsi művelődési intézményeinek. Feladata a teljes közművelődési szolgálat ellátása. A főfoglalkozású dolgozókkal együtt 11 tagú társadalmi vezetőség áll az intézmény élén. 1 udatfor múlás A művelődési központ alapvető feladatának tekinti a környéken élő dolgozók szocialista tudatformálását. Az üzemi oktatási bizottsággal közösen készítettek oktatási tervet, s az elmúlt iskolai évben 18 dolgozó járt az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályába, 15- en középiskolába, 4-en felsőfokú technikumba, egy egyetemre és nyolc dolgozó a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre. Ez a 46-os szám a korábbi évekhez képest csökkenést jelent, azonban az üzem vezetősége a tömeges iskoláztatás helyett a tényleges szakemberszükséglet pótlására törekedett. A tanulókat a művelődési központ korrepetáló szakkörrel segítette, és támogatta őket a háromműszakos váltás okozta nehézségek leküzdésében. Az ismeretterjesztés többféle fórumon történt. A Társadalmunk időszerű kérdései című tanfolyamon — amelyet a termelőegységeknél tartottak, s a művelődési központ szervező és propagandamunkával. szemléltetőeszközök biztosításával kapcsolódott be — 635 bányász vett részt. A két munkásakadémiai előadássorozaton pedig 63-an. A munkásakadémiai előadások, többnyire szervezési hibából adódóan, nem voltak mindig sikeresek, s az ismeretterjesztő TIT-előadásoknál is adódtak szervezési hibák. A művelődési központ vezetőinek véleménye szerint az ismeretterjesztést a jövőben klubfoglalkozások formájában kellene megoldani. Az ifjúsági fórum sikere bizonyítja, hogy a klubesteken sokkal vonzóbb és aktivizálóbb az ismeretterjesztő tevékenység. 67ti olvasó öl hónap alatt Kiemelkedően jó a könyvtár munkája. (Erről lapunkban már külön cikkben is számot adtunk.) Az épület felújítása óta jó elhelyezést kapott a könyvtár, bár hovatovább már ez az új hely is szűknek mutatkozik. A csonka évben 1969. június 1- től december 31-ig 437 olvasó iratkozott be a könyvtárba, és 5518 alkalommal 18 961 kötetet kölcsönzött ki hét hónap alatt, ez év első öt hónapjában már 678-an iratkoztak be és 4052 alkalommal 14 728 kötetet kölcsönöztek. E számok azt mutatják, hogy az 1970-es könyvtári. forgalom messze meghaladja majd a korábbit. A könyvtár olvasói közül 402 fizikai dolgozó, 216 ifjúmunkás tanuló és gyermek, 60 pedig értelmiségi. A könyvtár sokirányú munkájából külön ki kell emelni a rendszeresen megtartott író—olvasó találkozókat és az ifjúsági vetélkedőket. Hat művészeti csoport A művészeti ízlésnevelés az intézménynek kiemelkedően fontos tevékenysége. Megszűnt a produkciós szemlélet, előtérbe került a belső nevelőmunka, a tagság politikai, szakmai képzettségének növelése, a szocialista szellemű közösségi élet kialakítása. A művészeti csoportok hivatásuknak tekintik a munkásszállások, bányászlakta községek látogatását, klubok, könyvtárak műsorainak biztosítását. Jelenleg hat művészeti csoportjuk működik, legkiemelkedőbbnek az irodalmi színpadot kell tekinteni. Itt rendezték meg a borsodi bányász művészeti csoportok találkozóját, valamint a színjátszók országos bemutatóját. A szakemberek elismeréssel nyilatkoztak a művelődési központ csoportjainak tevékenységéről, közönség- kapcsolatukról. Az irodalmi színpad nagy sikerrel szerepelt a szakszervezeti irodalmi színpadok második, megyei találkozóján. A fúvószenekar pedig a megyei minősítő hangversenyen és a fúvószenekarok országos találkozóján aratott sikert. Vendégek A közönség szórakoztatásáról hivatásos művészek és együttesek meghívásával is gondoskodnak. A Miskolci uuioszeivieiiy legyártása aücaimaOol rendez. A sorsoláson minden gyártási szám részt vesz. Nemzeti Színház és az Országos Rendező Iroda műsorait szívesen látogatja a közönség, bár az utóbbi ellen többször merült fel kifogás. A miskolci színházi vendég- szerepléseket a jövőben bérleti előadásokban szeretnék megszervezni. A fiatalok részére társas összejöveteleket tartanak, van szélesvásznú mozijuk, több képzőművészeti kiállítást rendeztek, amelyek közül Feledy Gyula grafikusművésznek, a bányatelep szülöttének tárlata vonzotta a legtöbb látogatót. Több névadóünnepséget rendeztek, a KISZ-szel közösen szervezték meg a már említett és igen nagy sikerű Ifjúsági fórum című vitasorozatot. Különös gonddal foglalkoznak a szocialista brigádokkal. * A művelődési központ az elmúlt népművelési évadban többségben jól elvégezte a reá háruló feladatot. Különösen a könyvtármunka, a művészeti ízlésnevelés, és a szocialista brigádokkal való foglalkozás hozott jó eredményeket. Javítandó a propagandamunka és az ismeretterjesztés. Az első esztendő még egy kicsit helyzetfelmérő. A Petőfi Sándor Művelődési Központ társadalmi vezetősége és aktivistái jó tapasztalatokkal gazdagon kezdhetnek hozzá az 1970—71-es népművelési évadhoz. (benedek) Amikor hét esztendővel ezelőtt szinte minden megyei előzmény nélkül létrehozták Miskolcon, a Széntpéteri-kapui Egyesített Kórházakban az orvosi szakkönyvtárat, kevesen remélték a kiugró, nagy eredményeket. A megye orvosainak a közelmúltban elért szép eredményei, jelentős tudományos sikerei bizonyítottak azonban, hogy nemcsak szükség van egy ilyen létesítményre a megyében, hanem egyenesen elengedhetetlen. jékozódás biztosítása, hiszen nem egy olyan folyóirat, periodika van, amelynek ára jóval túl van a 15 ezer io- rinton. hétig tarthatják maguknál az orvosok, utána visszaküldik. Jellemző, hogy késés nagyon-nagyon ritkán fordul elő. Tudják: másoknak i* szüksége van a tájékozódásra, más is várja. A hatalmas anyagi erőfeszítések láttán önkéntelenül vetődik fel a kérdés: kihasználják-e megyénk orvosai a megteremtett lehetőséget? A válasz nagyon kedvező.. Évente mintegy 800—1000 beiratkozott olvasót tartanak számon. Egy tudományos szak- könyvtár fenntartása nem kis anyagi áldozatot, erőfeszítést kíván. Jelenleg a könyvtárban 30 ezer kötetnyi szakkönyv áll az olvasók rendelkezésére. Magyar és idegen nyelvű szakkönyvek ezek — német, angol, orosz és francia kiadványok — melyeknek beszerzése önmagában is nagy anyagi ráfordítást jelent. Ezenkívül évente mintegy 500 folyóirat, illetve periodika jár a könyvtárba, s közülük csak 45 magyar kiadvány. De megtalálhatók a legkülönbözőbb referáló lapok .is, azok. amelyekből szinte naprakészen értesülhetnek megyénk orvosai az orvostudomány legújabb eredményeiről, kutatásairól és felfedezéseiről. Az érdeklődés tehát megvan, s a szakemberek a megmondhatói, hogy nemcsak az érdeklődés, hanem az olvasott anyag hasznosítása is. Vannak — s ebben a miskolciak vannak előnyben —, akik rendszeresen bejárnak a könyvtárba. Másokhoz postán jut el a kért szakkönyv, folyóirat, periodika, vagy referenslap. Megszervezték ugyanis a „folyamatos kölcsönzést”. Mivel egy-egy szaklapból — áruk miatt — csak egy-egy példányt tudnak rendelni, meghatározott rend szerint kölcsönzik ki. Két hétig bent tartják a könyvtárban, majd — az igények, szerint — szétküldik az olvasóknak. A lapokat két A szakkönyvtárban azonban nemcsak kölcsönzés található. Az itt dolgozó könyvtárosok maguk is folytatnak tudományos munkát. Szeptember 21—25-ig például egy orvosi továbbképző előadássorozatot szerveznek meg, melynek ötletét dr. Ke- resztúry Sándor vetette fel országos fórumokon. Az előadássorozatot az orvosi dokumentáció kérdéseiről tartják. Céljuk az, hogy tájékoztassák a részvevőket, hogyan. miképpen juthatnak hozzá a könyvtárban megtalálható, illetve a könyvtárközi kölcsönzés útján beszerezhető irodalomhoz. Azonkívül, hogy maguk i* adnak ki könyvtári tájékoztatót, amelyet a kórházban« a rehabilitált ipari tanulók képzésére felállított sokszorosító üzemben állítanak elő, különböző bibliográfiákat i* készítenek. Csutorás Annamária A Miskolci városi Tanács — a gazda — évente nem kevesebb, mint egymillió forintot biztosít az új beszerzésekre, a szakkönyvekre és a folyóiratokra. Hatalmas ősz- szeg ez, de feltétlenül szükség van rá, hogy a könyvtár lépést tudjon tartani a dinamikusan fejlődő orvos- tudománnyal. És bármilyen furcsa is, még így is nehéz a lépéstartás, a naprakész táK iáiíítűsök, filmek, népművészek Készülődés a borsodi napra A 67. országos mezőgazda- sági és élelmiszeripari kiállítás népművelési pavilonjában szeptember 18-án rendezik meg a borsodi napot, amely megyénk kulturális életéről ad majd átfogó tájékoztatást. Az ünnepi napra változatos és gazdag programot dolgoztak ki. így — többek között — kiállításon mutatják be a falusi művelődési otthonok, könyvtárak és klubok fejlődését, az ottani népművelési munkát, valamint a megyében megjelenő különböző lapokat, folyóiratokat, tudományos és műszaki kiadványokat. Magyarországon mindössze tíz régiségkereskedő van, s többségük a fővárosban található. Kompos Lászlónak, a Tanácsház téren májusban megnyílt kereskedése az egyetlen ilyen bazár, egész Észak-Magyarországon. Egy autószerelő műhely szerszámos kamráját rendezte be régiségüzletnek. A kis, ablaktalan helyiség fal melletti polcain mintegy 30 ezer forint értékű műtárgyat kínál eladásra. Köztük kardokat, kódexeket, bajor sörös- krigliket, s rézveretű, eredeti orosz szamovárokat. Vannak egyes, szakmák, amelyeknek képviselőit nehéz elképzelni a fiatalabb korosztályból. — „Fiatal koromban” a bányaipari technikumot végeztem el. Most legutóbb a 3. sz. AKÖV-nél dolgoztam — mutatkozik be az alig 30 esztendős Kompos László. Hosszú éveken keresztül gyűjtögette a kis bazárban kiállított régiségeket. Dédelgetett gyermekkori álma vált valóra amikor megkapta a régiségkereskedői iparengedélyt. Egy-egy ilyen bolt megnyitása azonban anyagi áldozattal jár. — Műkincseim legszebb darabjaitól kellett megválnom, hogy kezdő anyagi tőkére tegyek szert — mondotta. — Nagyon fájt a szívem, amikor műgyűjtő barátaim válogattak féltve őrzött kováspuskáim között. — Csaknem két hónapja nyílt meg ez az üzlet. Milyen műtárgyakat keresnek leginkább városunk lakói? — Miskolcon nagyon sok könyv-, petróleumlámpa, népművészeti tárgy- és fegyvergyűjtő van — válaszolta A műgyűjtők többsége — véleménye szerint — az értelmiségiek közül kerül ki Manapság nagy divat a szoba egyik sarkát különböző, kuriózumszerű népművészeti, vagy ódon hangulatot árasztó tárgyakkal berendezni. — Melyik kereskedésének legértékesebb darabja? — kérdeztük. A tapintatosan, halkan ketyegő, fatengelyes óra mögül feketére festett ébenía Harcos Buddha-szobrocskát vesz elő. — Ez egy több százéves kínai fafaragvány — mutatja meg, aztán féltő gonddal visszahelyezi az öreg ingaóra árnyékába. (szántó) Hasznos vakáció |gfK|||i§ .. ' A Velencei-tó partján, az agárdi madárvártán — kéthetes turnusokban — 50—60 középiskolás és egyetemista fiatal tölti szabad idejét hasznos kutatómunkával. Radetzky Jenő biológustanár irányításával betekintést nyernek az ornitológia, a mikrobiológia és a meteorológia tudományába. Az itt szerzett elméleti és gyakorlati ismereteket egyetemi felvételi vizsgákon és tudományos dolgozatokban hasznosíthatják a növény- és állatvilág iránt érdeklődő fiatalok. Képünkön: Ismerkedés a madárfényképezés alapelemeivel. A borsodi napon a mező- kereszrtesi „Röpülj páva” pa- rasztkórus, a cigándi nép* táncegyüttes és a mezőkö- vesdi Suha Balogh József fa' cimbalmos népművész köz* reműködésével háromszor egyórás, látványos műsorrá kerül sor. A pavilonban levetítik a megye irodalmi hagyom:*' nyairól, a népi iparművészek tevékenységéről és az „aranygombért’ Telkibányáról készült filmeket és kiállítják aí idei Kis Jankó Bori ország05 hímzőpályázat díjnyertes alkotásait. Eredeti népviseletbe öltözött asszonyok a hely; színen mutatják be a maty0 motívumok rajzolását és kivarrását. A népművészet mesterei közül az edelén)’1 Hódosi Lajos juhászkamp0; készítő és a mezőkövesd1 Nagy István szűrhímző legszebb munkái szerepelnek még az igen látványosnak ígérkező borsodi napon. Naponta 101 tonna kenyér Még ez évben elkészül edelényi új kenyérgyár. S hét és fél millió forintot éf® j üzem nemcsak Edelényt, ha- j nem a környékbeli falvak3* j is ellátja majd friss pékáruval. Negyven dolgozója kÖ' : zül húszán szakmunkások lesznek. A korszerű sütöde két műszakban, naponta százegy tonna kenyeret eí péksüteményt tud majd készíteni. Ügy tervezik, hogy a napi százegy tonnás ossz' mennyiségen belül a termék' fajták arányát mindig a napi szükségleteknek megtel9, lően alakítják ki. Sajószentpéteri Orosz szamovár és Buddha A miskolci régiségkereskedő
