Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

Szombat, 1970. aug. 8.

ESZAK-MAGYARORSZÁG 5

Három hónap Ulánbátorban

Világjáró kövesdiek — Találkozás a jurtáknál Élménybeszámoló naponta

— Sikerült a színpadot befejezni?

— Igen.

— Meg voltak elégedve a munkájukkal Mongóliában?

Hogy mennyire, azt az elnök fiókjából előkerülő elismerő mongol oklevelek bizonyítják. Olyan oklevelet is kapott a Papp-brigád amiből évente tizenötöt adnak Ulánbátorban, s még magyai szakembernek eddig nem jutott.

— Ügy számították — mondja — Papp Gyula, olyan 170—180 ezer tugrik értékű munkát végeztünk három hónap alatt. Szerették volna, ha tovább maradunk...

— A szövetkezetünk azonban már nem tudta nélkülözni őket — veszi át a szót Gáspár András elnök. Ez ugyanis a szövetkezet részéről baráti segítségnyújtás Mongóliának. Az árvízkárok sok feladatot adnak itthon

is.

0^3

A mongóliaiak tíz épitő- ?Júnkást kértek a magyar KlSZ-tól. A kérést a jó hí- ,]?. Mezőkövesdi járási Épi- ,°'Pari Szövetkezethez továbh, ^tták.

Lesz önként jelentkező ,Kl hajlandó hétezer kilomé- eri'e utazni Mezőkövesdtől?

, Gáspár András, a szövet- ®2et elnöke egy pillanatig IftT* kételkedett benne, hogy e?z- Mezőkövesden igen. .indulás előtt a tizedik be- lett, lemaradt, s így Gö- °llőről ment a helyettes.

o. f^inttartózkodásuk harma- v"5 hónapjában Ulánbátor- t~n. munkahelyükön kereshi fel őket. örültek a ma- :”ai' szónak, s büszkélkedtek . kákájukkal. Kultúrházal

Etettek.

v.^magasba nyúló falak lö- egy jurta szerénykeq~~ Kié? — kérdeztem Papp janidtól, a csoport vezető„J'' Nézzen be, nagyon csii, i, belül. Az építkezés őre k'k benne.

az a Moszkvics kié, melyik mellette áll?

^ "7 Az öreg fiáé. Ott lakik fyj ls a szüleivel, technikus. „ ?st vette nemrégen a ko- s,t. 412-es.

lelvonulási épületbe me- s lassan körénk gyűlp. k a kövesdiek; Molnár j-' Hortobágyi János, Fülöp jjn°s, Vámos István, Edőcs „Vsef, Ali József, Pető Ist- {• n> Nagy János, s itt van a

Sápi János is, a gö- °Uői ács.

k-.T? Elkészülnek időben a kórházzal ?

Sajnos, nem. De szeretek legalább a színpadot H^’ejezni, utána már csak K-^hy sima fal felhúzása

AÍadVr> , S1 már itthon, Mezőkó- W ”er> tettük fel az újabb ruést Papp Gyulának:

Papp Gyula átadja a munka hátralevő részét Zsemján. mongol technikusnak.

Az építőipari szövetkezet 20 lakást épít az árvízkárosultaknak, ez mintegy négymillió forint értékű munka.

— Hol dolgoznak most a Mongóliát járt emberek? — kérdeztük Papp Gyulától.

— Egyhetes szabadság után munkába álltunk. A mezőkövesdi KISZ-lakás építésénél négy ember dolgozik, Edőcs József brigádvezető a Zsófiban épülő üdülőnél, ketten a telepen vannak, Nagy János kőműves pedig építi társaival a Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi gyáregységét. Sürgős munka mind!

Papp Gyula, mint művezető, sok munkahelyet meglátogat. Amerre jár, alig győz válaszolni a kérdésekre Mindenkit érdekel, hogyan élnek mongol testvéreink.

— Csak azt tudom mondani — ismétli meg nekünk is a művezető —, hogy nagyon barátságos, nagyon vendég- szerető nép között jártunk. Életük nem könnyű, sok mindennel kell még ismerkedniük, de hálásak minden segítségért. Örömmel gondolunk vissza valamennyien az eltelt három hónapra. Sokan megkérdezik. visszamen- nénk-e, ha még egyszer minket küldenének. Azt hiszem, valamennyiünk nevében

mondhatom, hogy bármikor, nagyon szívesen dolgoznánk náluk, mert jó érzés, ha az ember munkáját szívesen, s olyan nagy elismeréssel fogadják, mint mongol barátaink.

Mi csak annyit füzünk ehhez, hogy büszkék vagyunk építőinkre. Bizonyára rá is szolgáltak az elismerésre öregbítették a magyar szakemberek jó hírét.

Adamovics Hona

Lesz-e ruhaüzem Pálházán?

lene áldozni a felújítására és az átalakítására. Az újhelyiek azt szeretnék, ha a pálházi állomás mellett levő, volt erdészeti kultúrtermet kapnák meg. Ezt kis beruházással is alkalmassá lehetne tenni a ruhaüzem befogadására. A Hegyalja vezetői azt várják, hogy az épület-átalakítás költségeit a Pálházi körzeti Tanács vállalja magára

másikra vár. Vagy inkább: mindnyájan a megyei tanács anyagi támogatására várnak. Ügy tűnik, a községi tanács — de bizonyos fokig még a Hegyalja is —, olcsón akarja „megúszni” a dolgot. Pedig elsősorban kettőjük feladata és érdeke, hogy Pálházán elkészüljön a tervezett ruhaüzem.

T. L.

5. Már senki

sem jo

fi?

BÜKKARANYOSRÓL még

azt is el lehet mondani, hogy valamiféle „kádertemető”. Pedig szép ez a falu, a környéke is szép. Az emberek többsége barátságos, hiszen, akikkel megismerkedtünk, beszélgettünk, kedvesen, jói fogadtak. Az viszont teljesen érthetetlen, hogy az elmúlt 20 év alatt 12 tanácselnök váltotta egymást.

Érsok István tanácselnök.

A közelmúltban a jelenlegi tanácselnököt — áld odavaló a faluba, és rátermett fiatal —, így szólította le az egyik nagy gazda: „Ha nem csináltatja meg az utat, egy vas adót sem fizetek!”

Azt hisszük, igencsak melléfogott ez a gazda. Az állampolgári kötelezettségének teljesítése nem olyan akarom, nem akarom játék. A hanyag adófizetőnek mindig a körmére ütöttek. De maradjunk a kérésnél; miből csináltasson a tanács utat, járdát? Az összes adó nem éri el a 900 ezer forintot. Az évi községfejlesztés alig másfélszázezer. Ez az ősz- szeg, még ha az adó mind egy fillérig a községben maradna, arra sem lenne elég, hogy egy hidat felépítsenek. Mellékesen jegyezzük meg: tavaly terveztettek egy hidat, s a tervért kifizettek 40 000 forintot, azt azonban senki sem tudja, hogy miből akarták felépíteni.

Egy tucat tanácselnök egy- egy esztendőt sem tudott itt kihúzni. Volt, áld őszintén megmondotta, hogy itt minden vezetőt támadnak, itt senki sem jó.

Ebben a faluban nyíltan fenyegetik azokat, akik jót akarnak. Előfordult, hogy a pártszervezet taggyűlésén elhangzott egy bírálat, s akit megbíráltak — a volt tanács- titkár —, a bírósághoz fordult és a taggyűlésen elhangzottakat magánvádként terjesztette elő. Csak az amnesztia miatt nem került sor a büntetőeljárásra. A sértettek, a párt tagjai most ágálnak a bíróságra, mert az ügyet lezárta. Arra azonban nem vettek fáradságot, hogy jól elolvassák a bíróság válaszát, amelyből világosan kitűnik, hogy meghatározott

Pálházán ezzel nem értenek egyet.. Arra hivatkoznak, hogv a fejlesztési összeget szinte teljesen felemészti az. iskolakörzetesítés. A községi tanács nem tud, s nem is hajlandó anyagi segítséget adni. A tanácselnök javaslata az, hogy bocsássák a Hegyalja rendelkezésére a volt grófi épületben levő, elavult. klubfoglalkozásokra alkalmatlan kultúrházat,

melynek nyolc helyiségében kisebb átalakítások utón megindulhatna a termelés. A község általános rendezési tervében úgyis szerepel egy központi fekvésű úi kulturális objektum felépítése. Addig ideiglenesen más épületben tartanák a filmelőadásokat. Csakhogy, új kultúrotthon építését Pálházán a neavedik ötéves terv időszakában a megyei tanács nem tervez.

A pálházi ruhaüzem épületének dolgában mindenki a

Tiszán innen Dunán túl

Emlékezetes még, hogy tavaly Pest megye legyőzése után az elődöntőbe került Borsod a megyék közötti rádiós vetélkedő során, s itt, október 2-án Bács-Kiskun csapatával kell megmérkőznie. Ez alkalommal is arról faggatják majd a játék vezetői a borsodiakat, mennyire ismerik saját megyéjüket és az ellenfél Bács-Kiskun múltját, jelenét.

A nagy vetélkedőre megkezdődtek az előkészületek. Ezúttal is két csapat vesz részt a nemes szellemi tornán: egyik Miskolcon, a másik Sárospatakon képviseli Borsod „színeit”. Az egyes szakcsoportok vezetői már számba vették csoportjaik

tagjait, és tájékoztatták őket feladataikról. A két központi versenyhelyen kívül Mis- kolchoz tíz, Sárospatakhoz három bázishely tartozik majd. így Miskolc „oldalán’' Ózd, Kazincbarcika és Lenin- város, Sárospatakkal együtt pedig Sátoraljaújhely is közvetlenül részt vesz a küzdelemben. Az összeköttetés megteremtését a megye más helyeivel és a vetélkedőn kapott feladatok gyors elvégzését telefonösszeköttetések és URH-kocsik segítik majd.

Az adás idején a két vetélkedő megye az ellenfél csapatainak székhelyein egy-egy hivatalos küldöttséggel képviselteti magát.

határidőn belül kérhetik az eljárás lefolytatását,’ az ügy tisztázását. Törvényeink szerint a bíróság előtt elkéstek, de nem úgy a felsőbb pártszervek előtt, oda kellett volna vinni a bükkaranyosi kommunistáknak ezt az ügyet.

Sole mindenben meredek, fullasztó hely ez a Bükkaranyos. Az utcán, a főúton megszállottként rohangálnak bukósisak nélkül a motoro» sok, s a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel. Ebben a faluban nem tartják be a KRESZ-t. Persze, az sincs, aki betartassa. A rendőrség körzeti megbízottja hónapok óta beteg, s a rend őrének csak akkor látják színét, ha valami nagy baj van. Mondjuk ki: egy ilyen „zűrös” községbe nem elég, hogy a szomszédból átnézzen valaki. Ide keménykezű, határozott ten dór kell, állandó megbízott, aki ügyel a köz- biztonságra, biztosítja törvényeink betartását.

A kocsma tornácán éjszakánként verik a kártyát, fizetésnapokon különösen. Másnap meg símak-rínak az asszonyok az elvesztett, kicsalt pénz után. Alig van nap — mondta a kocsmáros —, hogy el ne szabaduljon az indulat, hogy ölre ne menjenek a férfiak.

Érzi az ember az elavultság szürke árnyát. Bükkaranyoson segíteni kell! El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy szegény, elmaradott, rossz földű ez a falu. Alig pár kilométerrel odébb, túl az országúton emberibben élnek

az emberek. Igaz, hogv ott nem a tanácselnök-helyettes a kurátor, az egyház pénzét nem ő szedi be. S nem a kocsmában parancsolják meg, hogy merre tartson a falu, nincsenek bérverekedők, fenegyerekek, lesipuskások, felperzselt házak, kazlak, és nyilván nem fordulnak elő olyan kirívó esetek, hogy karóval verik a szőlőben más asszonyát. Ott a törvény, a szocialista törvény az úr.

Bíráljak, vagy ne bíráljak? — kérdezi Barsi József.

Foto: Szabados György

NEM. NEM VONJUK

Bükkaranyost, illetve annak lakosságát teljesen egy kalap alá. A község legnagyobb része dolgos, becsületes paraszt és munkás ember, ök is — mint elmondták — nemcsak kívánják, hanem akarják, sót, követelik, hogy ezen a kis településen rend, előrehaladás legyen. Elég példa bizonyítja, hogy a rend és az új megteremtése sokáig mór aligha halasztható.

Csengcri Ervin Oravec János (Folytatjuk)

Utastájékoztatás

A

z utas az. aki a vasút szolgálatait igénybe veszi, utazik. A tájékoztatás pedig az a tevékenység, amelynek útján a vasút informálja utasát a vonatok érkezéséről, indulásáról, késésekről és minden olyan jelenségről, amely az utas és a vasút rövid időre szóió szerződéses kapcsolatában az utazást befolyásolja. Az utas és a vasút ugyanis szerződésben áll egymással. Az utas, amikor jegyét megváltja, valójában megbízza a vasútat, hogy őt a jegy érvényességi határáig ide, vagy oda, kulturált körülmények között elszállítsa, a vasút pedig a jegy kiadásával. mint szolgáltató, ezt a megbízást elfogadja. Erről a személy- díjszabás néven ismert vasúti jogszabály részletesen intézkedik.

A vasút általában jól is teljesíti vállalt kötelezettségét, az utasokat el is szállítja oda, ahova utazni akarnak, legfeljebb az utazás formája nincs azon a kulturáltsági fo!m- amilyen 1970-ben joggal elvárható. Ettől eltekintve azonbz ; a vasút — sok nehézséget legyőzve — általában jól látja el az utasszállítási feladatokat.

Jó lenne azonban, ha az utas, úgy is mint megbízó, azaz szerződő ügyfél és úgy is, mint a szerződési tevékenység, utasszállítás tárgya minden esetben pontosan tájékozódik., na az utazás közben adódó változásokról.

Például július 27-én a Budapestről 20 óra 14 perckor Miskolc felé induló 4308-as számú gyorsvonat 100 percnél jóval többet késett, a késésnek műszaki okai voltak. Erről az-' ban sem az állomáson várakozók nem tudtak, mert vein . csak az előrelátható késést közölték, sem azok akik a vonaton ültek, mert ők csak a2t vették észre, hogy a vonat nem halad, Rákoson 50 percig állt. és már régen Miskolcon kellett volna lenni, mikor a vonat még mindig Pácéin'í volt... A vasutasok igen derekas munkával küzdöt tek le a„ akkor adódó nehézségeket, de az utasok mit sem tudhattak róla.

Augusztus 4-én a 4307-es számú gyorsvonat Miskolc Tiszai pályaudvarról 18 perc késéssel indult el. és sem a kalauz, sem a peronon levő ügyeletes tiszt, sem a forgalmi szolgálattevő nem tájékoztatta — még külön kérdésre sem — az utasokat, hogy egy másik vágányról a Lillafüred expressz hamarabb fog elindulni. A vonaton több száz utas csak Budapestig utazott, nem a Balatonra, közülük sokan átszálltak volna ezért a Lillafüred expresszre. A késésnek itt is volt oka. de nem közölték, sőt, mint irtuk, külön kérdésre sem tudtak tájékoztatást adni.

A vasútnak többféle tájékoztató létesítménye van. az egyszerű plakáttól a különféle rafinált táblákig, és a különböző automatikus mutatókig, de mindezekből csak az tűnik ki. hogy mikor kellene a vonatnak érkeznie, vagy indulnia. A menetrendtől történő eltéréseknek felnőtt emberekhez szóin közlése, megnyugtató indokolása mindenkor elejét vehetné az oktalan idegeskedéseknek, indulatos vitáknak

A

z utasok nagy többsége felnőtt ember. Megértik, na a vasút forgalmában valami fennakadás adódik, tudják, hogy a vasútnak is elsőrendű érdeke a mind gyorsabb és zavartalanabb utasszáilrtás, és nem utasbosszan- tási céllal térnek el a menetrendtől. Megértik, ha ezt közük velük. És mert egyenrangú szerződő felek az utas és a vasút ez a közlés méltán elvárható. Sőt. az is elvárható hogy legalább udvariassági formulaként a vasút e közlések bejelentésekor esetleg elnézést is kérjen utasaitól.

<bm)

a^’héljük, hogy igen; bár ja ma még senki sem tud- j^^mondani, hogy mikor, a pálházi és a kör- látiy eL kis falvakban lakó Vj-.?k. asszonyok nagyon Ojj Jílk. Tavaly, amikor a tart)® felmérte a szabad női C’kaeröket. rengetegen je- hai keztek. A dolgos kéz te- s5i nem hiányzik, s a kere- Sjj6 >s nagy szükség lenne. kV a Pálháza és Vidéke ■üliv' Afész örömmel vállöv1 a helyben előállított jö'äzati cikkek t'orgal mázáig' s szívesen megszervez- ruhaüzem dolgozóinak ^'élését is.

ai-íj1 kül- és belföldön egy- Hey1' 1° hírű sátoraljaújhelyi ^tn i'1’8 Ruházati Szövetkező) ek rr'ár vannak kihelye- sj-i üzemei a járásban. Ti- _ arád y.emplénagárd és háí',,'°zvág.v után most Pái- s?„ai'a terveznek egy 100 tÍB(Vel'M foglalkoztató ú.iabb ei Ez év nagy „j, ''ylseaű új gép érkezik a lhef,ayf'lla'ioz". s ezekből. bei.p H’z anyaüzem régebbi h^kdezéseihöl njtna Páia t’f ‘aoa-ben nekilendült — vet,*nác8 és a ruházati szö- kén(ez<i' közös vállalkozásaiig, 'nduló _ üzemépítési há j aí utóbbi időben kátyu- L A szövetkezei nem áltjj. ta el a pálházi tanács tej felajánlott malomépüle- u! nagy és sokat kel-