Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

Szombat, 1970. aug. 8. ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Három hónap Ulánbátorban Világjáró kövesdiek — Találkozás a jurtáknál Élménybeszámoló naponta — Sikerült a színpadot be­fejezni? — Igen. — Meg voltak elégedve a munkájukkal Mongóliában? Hogy mennyire, azt az el­nök fiókjából előkerülő elis­merő mongol oklevelek bizo­nyítják. Olyan oklevelet is kapott a Papp-brigád ami­ből évente tizenötöt adnak Ulánbátorban, s még magyai szakembernek eddig nem jutott. — Ügy számították — mondja — Papp Gyula, olyan 170—180 ezer tugrik értékű munkát végeztünk három hó­nap alatt. Szerették volna, ha tovább maradunk... — A szövetkezetünk azon­ban már nem tudta nélkü­lözni őket — veszi át a szót Gáspár András elnök. Ez ugyanis a szövetkezet részé­ről baráti segítségnyújtás Mongóliának. Az árvízkárok sok feladatot adnak itthon is. 0^3 A mongóliaiak tíz épitő- ?Júnkást kértek a magyar KlSZ-tól. A kérést a jó hí- ,]?. Mezőkövesdi járási Épi- ,°'Pari Szövetkezethez továb­h, ^tták. Lesz önként jelentkező ,Kl hajlandó hétezer kilomé- eri'e utazni Mezőkövesdtől? , Gáspár András, a szövet- ®2et elnöke egy pillanatig IftT* kételkedett benne, hogy e?z- Mezőkövesden igen. .indulás előtt a tizedik be- lett, lemaradt, s így Gö- °llőről ment a helyettes. o. f^inttartózkodásuk harma- v"5 hónapjában Ulánbátor- t~n. munkahelyükön keres­hi fel őket. örültek a ma- :”ai' szónak, s büszkélkedtek . kákájukkal. Kultúrházal Etettek. v.^magasba nyúló falak lö- egy jurta szerényke­q~~ Kié? — kérdeztem Papp janidtól, a csoport vezető­„J'' Nézzen be, nagyon csi­i, i, belül. Az építkezés őre k'k benne. az a Moszkvics kié, melyik mellette áll? ^ "7 Az öreg fiáé. Ott lakik fyj ls a szüleivel, technikus. „ ?st vette nemrégen a ko- s,t. 412-es. lelvonulási épületbe me- s lassan körénk gyűl­p. k a kövesdiek; Molnár j-' Hortobágyi János, Fülöp jjn°s, Vámos István, Edőcs „Vsef, Ali József, Pető Ist- {• n> Nagy János, s itt van a Sápi János is, a gö- °Uői ács. k-.T? Elkészülnek időben a kórházzal ? Sajnos, nem. De szeret­ek legalább a színpadot H^’ejezni, utána már csak K-^hy sima fal felhúzása AÍad­Vr> , S1 már itthon, Mezőkó- W ”er> tettük fel az újabb ruést Papp Gyulának: Papp Gyula átadja a munka hátralevő részét Zsemján. mongol technikusnak. Az építőipari szövetkezet 20 lakást épít az árvízkáro­sultaknak, ez mintegy négy­millió forint értékű munka. — Hol dolgoznak most a Mongóliát járt emberek? — kérdeztük Papp Gyulától. — Egyhetes szabadság után munkába álltunk. A mezőkövesdi KISZ-lakás épí­tésénél négy ember dolgozik, Edőcs József brigádvezető a Zsófiban épülő üdülőnél, ket­ten a telepen vannak, Nagy János kőműves pedig építi társaival a Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi gyár­egységét. Sürgős munka mind! Papp Gyula, mint műveze­tő, sok munkahelyet meglá­togat. Amerre jár, alig győz válaszolni a kérdésekre Mindenkit érdekel, hogyan élnek mongol testvéreink. — Csak azt tudom monda­ni — ismétli meg nekünk is a művezető —, hogy nagyon barátságos, nagyon vendég- szerető nép között jártunk. Életük nem könnyű, sok mindennel kell még ismer­kedniük, de hálásak minden segítségért. Örömmel gondo­lunk vissza valamennyien az eltelt három hónapra. Sokan megkérdezik. visszamen- nénk-e, ha még egyszer min­ket küldenének. Azt hiszem, valamennyiünk nevében mondhatom, hogy bármikor, nagyon szívesen dolgoznánk náluk, mert jó érzés, ha az ember munkáját szívesen, s olyan nagy elismeréssel fo­gadják, mint mongol bará­taink. Mi csak annyit füzünk eh­hez, hogy büszkék vagyunk építőinkre. Bizonyára rá is szolgáltak az elismerésre öregbítették a magyar szak­emberek jó hírét. Adamovics Hona Lesz-e ruhaüzem Pálházán? lene áldozni a felújítására és az átalakítására. Az újhelyiek azt szeretnék, ha a pálházi állomás mellett levő, volt erdészeti kultúrtermet kap­nák meg. Ezt kis beruházás­sal is alkalmassá lehetne ten­ni a ruhaüzem befogadására. A Hegyalja vezetői azt vár­ják, hogy az épület-átalakí­tás költségeit a Pálházi kör­zeti Tanács vállalja magára másikra vár. Vagy inkább: mindnyájan a megyei ta­nács anyagi támogatására várnak. Ügy tűnik, a községi tanács — de bizonyos fokig még a Hegyalja is —, olcsón akarja „megúszni” a dolgot. Pedig elsősorban kettőjük feladata és érdeke, hogy Pál­házán elkészüljön a tervezett ruhaüzem. T. L. 5. Már senki sem jo fi? BÜKKARANYOSRÓL még azt is el lehet mondani, hogy valamiféle „kádertemető”. Pedig szép ez a falu, a kör­nyéke is szép. Az emberek többsége barátságos, hiszen, akikkel megismerkedtünk, beszélgettünk, kedvesen, jói fogadtak. Az viszont teljesen érthetetlen, hogy az elmúlt 20 év alatt 12 tanácselnök váltotta egymást. Érsok István tanácselnök. A közelmúltban a jelenle­gi tanácselnököt — áld oda­való a faluba, és rátermett fiatal —, így szólította le az egyik nagy gazda: „Ha nem csináltatja meg az utat, egy vas adót sem fizetek!” Azt hisszük, igencsak mel­léfogott ez a gazda. Az ál­lampolgári kötelezettségének teljesítése nem olyan aka­rom, nem akarom játék. A hanyag adófizetőnek mindig a körmére ütöttek. De ma­radjunk a kérésnél; miből csináltasson a tanács utat, járdát? Az összes adó nem éri el a 900 ezer forintot. Az évi községfejlesztés alig másfélszázezer. Ez az ősz- szeg, még ha az adó mind egy fillérig a községben marad­na, arra sem lenne elég, hogy egy hidat felépítsenek. Mellékesen jegyezzük meg: tavaly terveztettek egy hidat, s a tervért kifizettek 40 000 forintot, azt azonban senki sem tudja, hogy miből akar­ták felépíteni. Egy tucat tanácselnök egy- egy esztendőt sem tudott itt kihúzni. Volt, áld őszintén megmondotta, hogy itt min­den vezetőt támadnak, itt senki sem jó. Ebben a faluban nyíltan fenyegetik azokat, akik jót akarnak. Előfordult, hogy a pártszervezet taggyűlésén el­hangzott egy bírálat, s akit megbíráltak — a volt tanács- titkár —, a bírósághoz for­dult és a taggyűlésen el­hangzottakat magánvádként terjesztette elő. Csak az am­nesztia miatt nem került sor a büntetőeljárásra. A sér­tettek, a párt tagjai most ágálnak a bíróságra, mert az ügyet lezárta. Arra azonban nem vettek fáradságot, hogy jól elolvassák a bíróság vá­laszát, amelyből világosan kitűnik, hogy meghatározott Pálházán ezzel nem érte­nek egyet.. Arra hivatkoznak, hogv a fejlesztési összeget szinte teljesen felemészti az. iskolakörzetesítés. A községi tanács nem tud, s nem is hajlandó anyagi segítséget adni. A tanácselnök javasla­ta az, hogy bocsássák a Hegyalja rendelkezésére a volt grófi épületben levő, el­avult. klubfoglalkozásokra alkalmatlan kultúrházat, melynek nyolc helyiségében kisebb átalakítások utón megindulhatna a termelés. A község általános rendezési tervében úgyis szerepel egy központi fekvésű úi kulturá­lis objektum felépítése. Ad­dig ideiglenesen más épü­letben tartanák a filmelő­adásokat. Csakhogy, új kul­túrotthon építését Pálházán a neavedik ötéves terv idő­szakában a megyei tanács nem tervez. A pálházi ruhaüzem épü­letének dolgában mindenki a Tiszán innen Dunán túl Emlékezetes még, hogy tavaly Pest megye legyőzése után az elődöntőbe került Borsod a megyék közötti rá­diós vetélkedő során, s itt, október 2-án Bács-Kiskun csapatával kell megmérkőz­nie. Ez alkalommal is arról faggatják majd a játék veze­tői a borsodiakat, mennyire ismerik saját megyéjüket és az ellenfél Bács-Kiskun múltját, jelenét. A nagy vetélkedőre meg­kezdődtek az előkészületek. Ezúttal is két csapat vesz részt a nemes szellemi tor­nán: egyik Miskolcon, a má­sik Sárospatakon képviseli Borsod „színeit”. Az egyes szakcsoportok vezetői már számba vették csoportjaik tagjait, és tájékoztatták őket feladataikról. A két központi versenyhelyen kívül Mis- kolchoz tíz, Sárospatakhoz három bázishely tartozik majd. így Miskolc „oldalán’' Ózd, Kazincbarcika és Lenin- város, Sárospatakkal együtt pedig Sátoraljaújhely is köz­vetlenül részt vesz a küzde­lemben. Az összeköttetés megteremtését a megye más helyeivel és a vetélkedőn ka­pott feladatok gyors elvégzé­sét telefonösszeköttetések és URH-kocsik segítik majd. Az adás idején a két vetél­kedő megye az ellenfél csa­patainak székhelyein egy-egy hivatalos küldöttséggel kép­viselteti magát. határidőn belül kérhetik az eljárás lefolytatását,’ az ügy tisztázását. Törvényeink sze­rint a bíróság előtt elkéstek, de nem úgy a felsőbb párt­szervek előtt, oda kellett vol­na vinni a bükkaranyosi kommunistáknak ezt az ügyet. Sole mindenben meredek, fullasztó hely ez a Bükkara­nyos. Az utcán, a főúton megszállottként rohangálnak bukósisak nélkül a motoro» sok, s a megengedettnél jó­val nagyobb sebességgel. Eb­ben a faluban nem tartják be a KRESZ-t. Persze, az sincs, aki betartassa. A rend­őrség körzeti megbízottja hó­napok óta beteg, s a rend őrének csak akkor látják szí­nét, ha valami nagy baj van. Mondjuk ki: egy ilyen „zűrös” községbe nem elég, hogy a szomszédból átnézzen valaki. Ide keménykezű, ha­tározott ten dór kell, állandó megbízott, aki ügyel a köz- biztonságra, biztosítja tör­vényeink betartását. A kocsma tornácán éjsza­kánként verik a kártyát, fi­zetésnapokon különösen. Másnap meg símak-rínak az asszonyok az elvesztett, ki­csalt pénz után. Alig van nap — mondta a kocsmáros —, hogy el ne szabaduljon az indulat, hogy ölre ne men­jenek a férfiak. Érzi az ember az elavult­ság szürke árnyát. Bükkara­nyoson segíteni kell! El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy szegény, elmaradott, rossz földű ez a falu. Alig pár kilométerrel odébb, túl az országúton emberibben élnek az emberek. Igaz, hogv ott nem a tanácselnök-helyettes a kurátor, az egyház pénzét nem ő szedi be. S nem a kocsmában parancsolják meg, hogy merre tartson a falu, nincsenek bérverekedők, fe­negyerekek, lesipuskások, fel­perzselt házak, kazlak, és nyilván nem fordulnak elő olyan kirívó esetek, hogy ka­róval verik a szőlőben más asszonyát. Ott a törvény, a szocialista törvény az úr. Bíráljak, vagy ne bíráljak? — kérdezi Barsi József. Foto: Szabados György NEM. NEM VONJUK Bükkaranyost, illetve annak lakosságát teljesen egy ka­lap alá. A község legna­gyobb része dolgos, becsüle­tes paraszt és munkás ember, ök is — mint elmondták — nemcsak kívánják, hanem akarják, sót, követelik, hogy ezen a kis településen rend, előrehaladás legyen. Elég példa bizonyítja, hogy a rend és az új megteremtése sokáig mór aligha halasztható. Csengcri Ervin Oravec János (Folytatjuk) Utastájékoztatás A z utas az. aki a vasút szolgálatait igénybe veszi, uta­zik. A tájékoztatás pedig az a tevékenység, amely­nek útján a vasút informálja utasát a vonatok ér­kezéséről, indulásáról, késésekről és minden olyan jelenség­ről, amely az utas és a vasút rövid időre szóió szerződéses kapcsolatában az utazást befolyásolja. Az utas és a vasút ugyanis szerződésben áll egymással. Az utas, amikor je­gyét megváltja, valójában megbízza a vasútat, hogy őt a jegy érvényességi határáig ide, vagy oda, kulturált körülmé­nyek között elszállítsa, a vasút pedig a jegy kiadásával. mint szolgáltató, ezt a megbízást elfogadja. Erről a személy- díjszabás néven ismert vasúti jogszabály részletesen intéz­kedik. A vasút általában jól is teljesíti vállalt kötelezettségét, az utasokat el is szállítja oda, ahova utazni akarnak, legfel­jebb az utazás formája nincs azon a kulturáltsági fo!m- amilyen 1970-ben joggal elvárható. Ettől eltekintve azonbz ; a vasút — sok nehézséget legyőzve — általában jól látja el az utasszállítási feladatokat. Jó lenne azonban, ha az utas, úgy is mint megbízó, azaz szerződő ügyfél és úgy is, mint a szerződési tevékenység, utasszállítás tárgya minden esetben pontosan tájékozódik., na az utazás közben adódó változásokról. Például július 27-én a Budapestről 20 óra 14 perckor Mis­kolc felé induló 4308-as számú gyorsvonat 100 percnél jóval többet késett, a késésnek műszaki okai voltak. Erről az-' ban sem az állomáson várakozók nem tudtak, mert vein . csak az előrelátható késést közölték, sem azok akik a vo­naton ültek, mert ők csak a2t vették észre, hogy a vonat nem halad, Rákoson 50 percig állt. és már régen Miskolcon kellett volna lenni, mikor a vonat még mindig Pácéin'í volt... A vasutasok igen derekas munkával küzdöt tek le a„ akkor adódó nehézségeket, de az utasok mit sem tudhat­tak róla. Augusztus 4-én a 4307-es számú gyorsvonat Miskolc Ti­szai pályaudvarról 18 perc késéssel indult el. és sem a ka­lauz, sem a peronon levő ügyeletes tiszt, sem a forgalmi szolgálattevő nem tájékoztatta — még külön kérdésre sem — az utasokat, hogy egy másik vágányról a Lillafüred ex­pressz hamarabb fog elindulni. A vonaton több száz utas csak Budapestig utazott, nem a Balatonra, közülük sokan átszálltak volna ezért a Lillafüred expresszre. A késésnek itt is volt oka. de nem közölték, sőt, mint irtuk, külön kér­désre sem tudtak tájékoztatást adni. A vasútnak többféle tájékoztató létesítménye van. az egy­szerű plakáttól a különféle rafinált táblákig, és a különböző automatikus mutatókig, de mindezekből csak az tűnik ki. hogy mikor kellene a vonatnak érkeznie, vagy indulnia. A menetrendtől történő eltéréseknek felnőtt emberekhez szóin közlése, megnyugtató indokolása mindenkor elejét vehetné az oktalan idegeskedéseknek, indulatos vitáknak A z utasok nagy többsége felnőtt ember. Megértik, na a vasút forgalmában valami fennakadás adódik, tudják, hogy a vasútnak is elsőrendű érdeke a mind gyorsabb és zavartalanabb utasszáilrtás, és nem utasbosszan- tási céllal térnek el a menetrendtől. Megértik, ha ezt közük velük. És mert egyenrangú szerződő felek az utas és a vasút ez a közlés méltán elvárható. Sőt. az is elvárható hogy leg­alább udvariassági formulaként a vasút e közlések bejelen­tésekor esetleg elnézést is kérjen utasaitól. <bm) a^’héljük, hogy igen; bár ja ma még senki sem tud- j^^mondani, hogy mikor, a pálházi és a kör- látiy eL kis falvakban lakó Vj-.?k. asszonyok nagyon Ojj Jílk. Tavaly, amikor a ta­rt)® felmérte a szabad női C’kaeröket. rengetegen je- hai keztek. A dolgos kéz te- s5i nem hiányzik, s a kere- Sjj6 >s nagy szükség lenne. kV a Pálháza és Vidéke ■üliv' Afész örömmel vál­löv1 a helyben előállított jö'äzati cikkek t'orgal mázá­ig' s szívesen megszervez- ruhaüzem dolgozóinak ^'élését is. ai-íj1 kül- és belföldön egy- Hey1' 1° hírű sátoraljaújhelyi ^tn i'1’8 Ruházati Szövetke­ző) ek rr'ár vannak kihelye- sj-i üzemei a járásban. Ti- _ arád y.emplénagárd és háí',,'°zvág.v után most Pái- s?„ai'a terveznek egy 100 tÍB(Vel'M foglalkoztató ú.iabb ei Ez év nagy „j, ''ylseaű új gép érkezik a lhef,ayf'lla'ioz". s ezekből. bei.p H’z anyaüzem régebbi h^kdezéseihöl njtna Pái­a t’f ‘aoa-ben nekilendült — vet,*nác8 és a ruházati szö- kén(ez<i' közös vállalkozása­iig, 'nduló _ üzemépítési há j aí utóbbi időben kátyu- L A szövetkezei nem áltjj. ta el a pálházi tanács tej felajánlott malomépüle- u! nagy és sokat kel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom