Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

Szombat, 1970. aug. 8. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 át abaújszántói Új üzemrész a TVK-ban légi gondok megoldásának járható útjait, módjait. Mindemellett nagy gondot fordítanak a pártszervezetek belső életének fejlesztésére, a pártépítésre, az agitációs ós propagandamunka javítá­sára, a párt vezető szerepé­nek következetes érvényesí­tésére. A pártcsoportok ál­landó és időleges feladatok­kal bízzák meg a párttago­kat. számon kérik a megbí­zatásokat. s ha passzivitást tapasztalnak, intenek a kom­munista kötelességre, ösztö­nöznek a közéleti tevékeny­ségre. A közélet kedvezőtlen jelenségeit pedig szóvá te­szik, megvitatják. Nagy gon­dot fordítanák a párttagság eszmei-noli ti kai nevelésére is. A pártmunna eredményeit jelzi, hogy az elmúlt ciklus­ban Abaújszántón 52-vel nőtt a párttagság létszáma, 43-an végezték el a marxista—le­ninista esti középiskolát. Sí­én pedig a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetemét. A pari munka stílusa Az emberek és a fűtőház átformálódása IJj műhelycsarnokok — Háromszintes mosdó-öltöző Villamosítási, dieselesítési program Foglalkoznak a beszámo­lók a pártmunka stílusának és módszereinek fejlődésével is. Kitűnik belőlük, hogy az utóbbi időben jobban elha­tárolódnak a gazdasági ve­zetés és a pártmunka tenni­valói, csökkent a korábbi, túlzott operativitás. így a pártszervezetek vezetősége és tagsága a legfőbb kérdések megoldására összpontosíthat­ja figyelmét. Erősödött a gazdasági munkát ellenőrző, segítő tevékenység politikai tartalma is. Mindezekhez állandó, rend­szeres segítséget nyújtott a Szerencsi járási Pártbizott­ság, mégis úgy tűnik, hogy a pártmunkának ez a meg­újulási folyamata, a pártde- mokrácia továbbfejlesztése, az önállóság és a felelősség növekedésének pozitív jelen­ségei a beszámolókban még „erősítésre” szorulnak. A beszámolók azonban az utóbbi probléma ellenére is hűen tükrözik azt a harcot, amelyet az abaúiszántói pártszervezetek a IX. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásáért folytattak. A X. kongresszusra való felké­szülésük mindenképpen ked­vező, biztató képet mutat. Valószínűleg így értékelik majd helyzetüket a beszámo­ló taggyűlések is. IJray Miklós A leleíonbeszélgetés végét kapjuk el. Vincze Károly, a miskolci vontatási főnökség szb-titkára éppen ezt mond­ja a partnernak: — Most értékelik a brigád­naplókat... No, nem. ott van a brigád vezetője is, és igy a vitás ügyeket rögtön tisz­tázzák... Igen, kilencven brigád csaknem ezer tagja versenyez a. szocialista cí­mért. o Ha megnézzük a statiszti­kát, valami rögtön szembe­tűnik. Tavaly 110 brigád volt, s az idén csak 90 versenyez a szocialista címért. — Visszaesett a mozga­lom? — Ellenkezőleg! Fejlődött — hangzik. — Korábban ugyanis sok kis brigád mű­ködött. Akkor az volt a he­lyes. Közben a mozgalomban részt vevő emberek sokat fejlődtek, s ma már képesek nagy brigádok vezetésére. Itt vannak például a Diesel-uta­zók (mozdonyvezetők, fűtők, kenők). A tavalyi 11 kicsi he­lyett, mindössze két nagy brigád van. A munka sok­kal eredményesebb. Rut- kovszki Antal brigádjának minden tagja végez társa­dalmi munkát. Beszélhetek a Kandó Kálmán brigádról. Ennek Csonka Pál a vezető­je. A brigád tagjai fűtőkből, illetve kenőkből fejlődtek mozdonyvezetőkké. Csonka Pál ügyesen irányítja őket, cs igen szép eredményeket is érnek el. Közismert, hogy épült itt egy háromszintes fürdő-öltöző. Hamarosan át­adjuk. A Kandó-brigád vál­lalta a második emelet bú­torozását, az öltözőszekré­nyek felszállitását. o Kecskés László vontatási főnök nagy elismeréssel be­szél a brigádok munkájáról. Jelentős részük van mind a gazdasági eredmények eléré­sében, mind a nagy gondok megoldásában. — A kiváló csomópont címért versenyzünk. Ez év első felében nem vallottunk szégyent, hiszen élüzemszint fölötti eredményeket értünk el. A tervezettől 4,3 száza­lékkal szállítottunk többet, 2,16 százalékkal olcsóbban, túlteljesítettük a javítási tervet, s csaknem. 7 száza­lékkal nőtt a termelékeny­ség. Az eredményekben benne van, hogy a dolgozók kom­munista vasárnapokat szer­veztek, társadalmi munká­ban segédkeztek a szénkira­kásnál. Valójában nehéz is kimutatni a társadalmi mun­ka eredményét, hatékonysá­gát. A kocsijavító műhely­ben az emberek például a szabad ég alatt dolgoztak. Nagyobb részben társadalmi munkával csarnokot építe­nek. Van itt tizenkét brigád, kilencvenöt taggal. A dolgo­zók a szocialista brigádok kezdeményezésére sok-sok órán át segítettek a csarnok építésében, s munkájuk ér­téke megközelíti a 150 ezer forintot. A tizenkettő között van a Landler Jenő brigád is. A kovácsok akik védnökséget vállaltak az új öltözőjük és mosdójuk felett, aktívan részt vettek a csarnok építésénél, az ajtók, ablakok, tetőszer- kezet készítésében. <9 A főnökségen van egy 8 tagú női brigád is, amely Tyereskova nevét vette fel. Minden tagja végez társadal­mi munkát. Van egy igen emberséges tettük: egy árva vasutasgyermek patronálását vállalták. És ha a nyolc ma­ma nem is tudja pótolni a szülőket, szeretete, segítsége sokat jelent a gyerek neve­lésében. A fűtőház képe lépten-nyo- mon a változást, a fejlesztést mutatja. A meglevő villa- mosmozdony-javító szín mö­gött állványerdők nyúlnak a magasba. 45 millió forintos költséggel új mozdonyjavító­üzem épül, illetve korszerű­sítik a meglévőt is. Ez a beruházás — amely­nek megvalósulása sajnos, eléggé nehézkesen megy — a technikai forradalmi átalaku­lással kapcsolatos. Budapest —Miskolc—Nyíregyháza kö­zött már a villamosmozdo­nyok zúgnak a síneken. Az elkövetkező időben kiépítik a villamos vezetékeket a BÉM-ig. Miskolcról már Ernőd felé közelednek a mé­terenként 54 kilogrammos sínek építésével, amelyen a jövő mozdonyai 160 kilomé­teres sebességgel haladhat­nak. A miskolci vontatási fő­nökség igyekszik erre felké­szülni. Jelenleg 10 vontatási telep van az igazgatóság te­rületén. A munkát centrali­zálják, itt alakítják ki a ja­vítóközpontot. ti A vonóerőknek több mint fele már villamos- és Diesel­mozdony. A negyedik ötéves terv ideje alatt — az elkép­zelések szerint — a gőzmoz­donyok megszűnnek létezni a megyében. Itt látszólag van ellentmondás. Ha beme­gyünk a körfűtőházba. a csarnok pontosan olyan, mint évtizedekkel ezelőtt, a főszerszám ma is a hidegvá­gó és a kalapács. Nos, a ter­vek szerint innen nemcsak a gőzösök tűnnek el, hanem korszerű Diesel-mozdony.ja­vító központot is létrehoz­nak. A változás korát élik itt az emberek. És a változás új követelményekkel lép fel. Több tudást, szélesebb korú szakmai-politikai ismereteket kíván. Az emberek, akik részt vesznek ebben a nagy átformálásban, önmaguk is formálódnak. fejlődnek. Kecskés elvtárs elmondotta, hogy a gőzösökön olyan mozdonyvezetők vannak, akik közül nyolcvan már ké­pes a Diesel-mozdonyok ke­zelésére. vezetésére. Bármi­lyen gyorsan is következik be a változás, az emberek felkészülten várják. De hát úgy véljük a nagy gyorsa­sággal — ahogy az új csar­nok építése mutatja — egye­lőre nincs baj. Csorba Barnabás Betonozás — hőségben ...És a gőzösök nem füstölnek tovább... Az Abaújszántói községi Pártbizottság hatáskörébe tartozó öt alapszervezet be­számoló taggyűlésére a kö­zeljövőben kerül sor. Az alapszervézelek azonban már hosszabb ideje készülnek a Pártélet, e nagy jelentőségű eseményére. A vezetőségek tagjai cs a pártcsoportbizal- Piialc beszélgettek, eszmecse­rt folytattak a tagsággal, t'éleményükel kérték pár­tunk politikájáról, a IX. kongresszus óta elteli idő- szak tapasztalatairól, a ve­zetőség és a felsőbb párt- tervek irányító munkájá­ul, a kommunisták problé­máiról is. Elkészültek a beszámolók Valamennyi alapszervezel- oen — kollektív munkával elkészültek a beszámolók }S| amelyek általában a va­lóságos helyzetnek mcgíele- J° képet nyújtanak az adott területekről, az adott párt- szervezetek helyzetéről és munkájáról. , A beszámolókban jelentős helyet foglal el a gazdaság­szervező munka értékelése, a. gazdálkodás továbbfejlesz­tésével, a hatékonyság növe­lésével összefüggő feladatok meghatározása. Tükröződik “előlük, hogy az elért ered­mények az utóbbi két év matt jelentősek. A legfonto- sabb gazdasági mutatók — amelyek szintén helyet kap- ak a beszámolókban —, mindenesetre ezt reprezen­tálják. Az állami gazdaság papszer vezetőnek beszámo­lója például utal rá, hogy a pzdaság 1966-ban még mér- leghiányos volt, tavaly vi- már több mint 2 mil- *? 600 ezer forintos nyere­ggel zárt. A tsz-pártszer- eZet beszámolójában olvas­hatjuk, hogy a közös gazda- *ag két évvel ezelőtt még mintegy félmilliós nye- e?úggel gazdálkodott, tava- nyereségük viszont már r?°h>, 2 millió 100 ezer fo- mt volt, az 1 hónapra jutó átlagbér meghaladta a 2200 forintot. A termelőszövetke­zet erősödését jelzi az is, hogy az elmúlt két év során 11 egyénileg dolgozó paraszt és 20 alkalmazott kérte a tagként való felvételét a ter­melőszövetkezetbe. Kialaku­lóban van a szövetkezeti földtulajdon is, s ebben az elkövetkezendő öt év során további fejlődés várható. A községi alapszervezet veze­tőségének beszámolójából megtudhatjuk, hogy Aboú.i- szántó kiskereskedelmi for­galma mintegy 15 millió fo­rinttal növekedett, s ezzel egyidejűleg bővítették, kor­szerűsítették a kereskedelmi hálózatot. Nyilvánvaló, hogy ezeket az eredményeket a pártszer­vezetek céltudatos politikai munkája nélkül Abaújszán­tón sem tudták volna elér­ni. A pártszervezetek titká­ra, vezetőségi tagjai ugyan­is az elmúlt évek során részt vettek fontos döntések előké­szítésében, az évi tervek ki­alakításában, foglalkoztak a munka termelékenysége nö­vekedésének problémáival, szervezték. mozgósították nemcsak a párttagságot, ha­nem a pártonkívüli dolgozó­kat is, a párt gazdaságpoli­tikájának megvalósítására. A község gondjai A beszámolókból azonban kitűnik, hogy az elmúlt évek során Abaújszántón koránt­sem oldottak meg mindfent, hogy jelenleg is vannak gon­dok, főleg a községfejlesztés­ben. Meglehetősen nagy a munkába eljáró dolgozók szama, gond a munkaképes nők elhelyezése. Korszerű áruházra, s az idegenforga­lom fellendítésére is szükség lenne, mivel Abaújszántó a nagyközségi rang váromá­nyosa. Van javítanivaló a község közrendjén is. Kulcs- probléma a helybeli foglal­koztatottság lehetőségeinek bővítése. A szántói kommunisták szüntelenül keresik a jelen­A tanulság: Előbbre kell iépni anyagi alapjaik kicsik, s ez a kevés is elaprózódik, szét- forgácsolódik. A vb-ülésen maguk a tsz-ek vezetői mon­dották el. hogy gazdaságuk kicsiny volta nem teszi lehe- tővé a további fejlődést. Bármilyen jó eredménye­ket is érnének el, csak na­gyon kis összegű fejlesztési alapot tudnának képezni. Na­gyobb beruházásokra csakis úgy gondolhatnak, ha több ilyen kts tsz összevontan használná fel fejlesztési alap­ját. A kulturális és a szociá­lis alapjuk is igen kicsi. A három tsz-böl például egy­ben sem működik kulturális bizottság. De a rendelkezés­re álló összegből, bizony, így kiilön-kíUön nemigen jut annyi a kultúrára. vagy mondjuk a tsz fiataljainak sportjára, hogy az munkát adna ilyen bizottságnak. A végső tanulság az volt, hogy várni, egy hely­ben topogni nem sza­bad tovább. A három kis tsz-nek előbbre kell lépnie a fejlődés útján. Ehhez meg kel! teremteniük az összefo­gás, az együttműködés lehe­tőségeit. kom m uit 3 sták késiül ©«lése ft Szerencsi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a , közelmúltban három ki s termelőszövetkezet, az al- "Öobszai Búzakalász, a sós- “falvi Kossuth és az újesa- J'űlosf Rákóczi Tsz érdekes aÍákoztató jelentéseit vitatta ""e*. M«n«Rvi.rora gazdaság a szűkre kötelezően előirt képzéséről, valamint kéozoff alánok, ’gv néldá- ^ a szociális, a kulturális S. a fejlesztési alap felha sz- Úásí,--,! .áiéknzta­'api tsz-ek vezetői nagyon ‘'fos felmérést készítettek, tájékoztató jelentéseik na­a'an hű képet adtak mind­'r,>rr! gazdaság elért ered­'hVe'riil. lehetőségeiről. Ki­hogy a gyenge adott­, tát1’ "Feriére több teriile­* szép eredményt ért e! három kis gazdaság, de ^jváhhf eiiíúiHj. lépést larta­. * követelményekkel, az ^nyekkel szjnje lehetetlen ^Ukra. Hiába az igyeke­‘ akarás, küiön-külön ^ 1 ’ehetőségük nagyobb cfuházásra. Fejlesztésre, oep, , . .ázásra azért nincs lehe- 'jeSüU. mert a meglevő

Next

/
Oldalképek
Tartalom