Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

■Ammbet,-MOO. Olvasásra sarkalté adáséi Valami jó fél esztendeje jelentkezik a televízió kép- emyőjén a Nyitott könyv c*mű irodalmi műsor. A tú­ráé arra utal. hogy a könyv ~ amiről szó lesz az ad, - ijwn — íme itt van, sőt nyirtva van, tessék beleol- natm, együtt élvezni, vagy «Renérveket felhozva bon- coigerini a műsor szereplői­vel, illetve tessék kedvet kapni az olvasáshoz, le­gyen mind gyakrabban ön előtt a nyitott könyv, a ne­me* szórakoztató tudás for­róéa. Kőnek a műsornak voltai: el/öáei a képernyőn már erek óta. Voltak néhány perces könyvismertető ö.-;z- szeáiiitások, amikor a íüi- saövegből idézett - néhány mondattal hat-hét új kiad­ványra is íelhíyták a figyel­met, voltak párszavas szü- netkitöllö könyvajánlások, kereskedelmi jellegű könyv- bemutatások, h van az Iról:- kritikusok egymás közöli sorozat sajátos formájú ajánlóműsora, de olyan adós, amely egyetlen művet sokol­dalú elemzéssel mutatott volna be, vitában sorakoz­tatva fel a mű hibáit és eré­nyeit egyaránt, a Nyitott könyv jelentkezéséig nem akadt. A könyv legérdeke­sebbnek tartott részleteit ki­emelni. dramatizálton beil­leszteni a műről folyó vitái­ba, nagyon szerencsés ih­let, mert azokat a nézőket is megfogja a játék, akik eset­leg a könyv megismerésé­nek lehetőségéért egyébként nem figyelnének a képer­nyőre. A televízió, szinte születé­sétől kezdve, jó propagálója a könyvnek, a minden tudás forrásának. A formák — mint írtuk — változtak, a módszerek csiszolódtak, amíg eljutottunk a Nyitott könyv­ig. A most már esti fő adás­időben jelentkező Nyitott könyvben mindig alapos boncolásnak vetik alá a mű­sorra tűzött regényt, vagy egyéb művet. A szerző je­lenlétében, vagy anélkül, sokszor éles véleménykü­lönbségek mérkőznek meg egymással, s a vita. meg a beiktatott dramatizált rész­letek együttese alakítja ki a műről a teljes képet, nem ritkán végleges, egysége:; ál­láspont kikristályosodom nélkül, a döntést a nézőre, illetve az olvasóra bízva, K vitakeretű könyvisnv etetés természetesen akkor a leg­jobb, a leghatásosabb, ha friss megjelenésű mii keríti terítékre, ami részben már az olvasók kezében van vagy azonnal elérhető könyv­tárakban és könyvesboltok­ban egyaránt, s nem hónaitok múlva jelenik meg. És az is jó, ha a vita mind élesebb. a kép a vélemények, a logi kus érvek és ellenérvek ösz- szeesapásával kristályosodik ki. Ez mindenképpen von­zóbb. hitelesebb, az érdeklő­dést jobban felkelti, mint az egyszemélyi, tvfflőtkesüU ajánlás. A képernyőn jeltnxUeenű könyvismertető műsorok, de különösképpen a Nyitott könyv hatása a könyvtári és könyvesbolti érdeklődésben is lemérhető. Például Szabó Magda Katalin utcájának bemutatása után tízezrek keresték a regényt a könyv­tárakban. és a boltokban néhány nap alatt elfogyott minden kötet. Jókai Anna Tartozik és követel című re­génye még nem jelent meg, amikor a Nyitott könyvben már vitáztak róla. E bemu­tatás — és a késedelmes megjelenés — alaposan fel­fokozta az érdeklődést, s ol­vasók ezrei várták, hogy tel­jességében megismerhessék a tv-adásban látott szereplők, regényalakok történetét. Vé­szi : ndre A hosszú előszoba című regényére is igen nagy mértékben a Nyitott könyv hívta fel a figyelmet. Ko- lozsvári-Grandpierre Emil nagyon népszerű író, új könyvének, a Ni': apróban címűnek siker"' könyv ri keresettség /. és l • i elfogyásához a í v-beli bemu­tatás is hozzájárult. A tv- adások hatása nem ritkán kirobbanó érdeklődést ered­ményez, és ez a könyvesbol­tokat olykor készületlenül is éri. nem rendelkeznek meg­felelő készlettel a keresett könyvből. A könyvíorgalma- zás és a televízió müsorszer- kesztősége közötti jobb ko­operációval lehetne ezen bi­zonyára segíteni. Könyvtárosok és könyves- bolti dolgozók véleményei, de igen sok magánbeszélge­tés és a személyes tájéko­zódás tapasztalatai a televí­zió könyvismertető műsorai­nak, könyvpropagandájának nagy hatását igazolják. Ha­sonló a képernyőre adaptált friss irodalmi alkotások iránti érdeklődés is. Erre igen jó példa a közelmúlt­ban Palotai Boris új novel­las kötetének, a Pokróc az ablakonnuk a könyvesboltok polcain és a címadó novellá­nak tv-játék formájában a képernyőn történt egyidejű megjelenése. illetve az, hogy a péntek esti bemuta­tás után mennyire megnö­vekedett a kereslet a kötet iránt, ami másnap, a könyv­hét megnyitásakor jelent meg. A televízió könyves mű­sorainak nagy tömeghatása természetszerűen fokozza a műsorszerkesztés és a vá­logatás felelősségét. A jól szerkesztett Nyitott könyv és egyéb, könyvpropaganda célokat is szolgáló műsor, a könyvek jó megválogatása felbecsülhetetlen értékű nép­művelési tevékenység: száz­Milliói kérokai olózhcf ha gyakorlott, szakképzett lángmentesíiő brigádunkkal végezteti a la- és textilanyagok lángmentesítését, és a faanyagok gombátlanftását. Azonnali kapacitással tudunk rendelkezéseié állni, 1971. évre előjegyzéseket elfogadunk. Szíves ftivilágositá .sa) rendelkezésére áll: a „MÁRVÁNY” ÉSZK Vállalat, Budapest. IX., Gyáli út 28. Telefon: 473-320 (Budainc). ezreket nevelhet olvasóvá, taníthat meg rá, miként néz­zenek, illetve lássanak egy- egy adott művet, miként ér­telmezzék annak mondaniva­lóját, hogyan lássák meg a felszíni történet mögött a mélyebb tartalmat. De fenn­áll az a felelősség is, hogy e műsorok ne lehessenek az olvasást helyettesítő élmé­nyek — csak figyelemfelhí­vók. Mert ha a nézők meg­elégszenek a Nyitott könyv­ben megismert adatokkal egy könyvről, s nem kíván­ják jobban, teljesebben meg­ismerni. a műsor célját té­vesztette. A Nyitott könyv és minden más műsor persze csak azok­ra hathat, akik ezeket az adásokat figyelemmel kísé­rik. A televízió már irányít­ja — roppant hatásosan — az olvasási figyelmet. Va­jon mikor tudunk majd a sajtóban, könyvekben tele­vízióízlést, tv-műsorok irán­ti érdeklődést úgy fejleszte­ni és irányítani, mint a te­levízió már teszi a köny­vekkel?! Mert kellene! Hogy szelektálni tudjunk, és rá tudjunk találni az olyan ér­tékes műsorokra, mint a Nyitott könyv, ami segít ol­vasói készségünk fejlesztésé­ben. ízlésünk csiszolásában, irodalmi értékítéletünk jó 1 irányú alakításában. Benedek Miklós I Nyár a táborban A ZOG» BOKROK tövé­ben, az iskolaépülethez veze­tő, kikövezett úton két kis­lány üldögélt. A színes pok­rócokon néhány játék. Ruhá­jukra pedig felfűzve az ügyeletes szalag. — A táborba tetszett jön­ni? — emelkedett fel készsé­gesen a játékok meilől az egyik kislány. S amíg az igazgatói iroda felé ballagtunk, elmondta, hogy ma ő az ügyeletes. — Vigyázunk, hogy idege­nek ne jöjjenek be a táborba. — Mit csináltok egész nap?. — Játszunk. De ez nem olyan érdekes, mintha a töb­biekkel vagyunk együtt. Az udvaron egy csapat fiú csokoládébarnára sülve a magasugróléc előtt várako­zott. Egymás után futottak neki a magasságnak, s a legtöbben át is vitték. — A sportiskola besegített a nyári tábornak — mondot­ta Koza József, a perecesi napközi tábor vezetője. — Két testnevelő, tanárt adtak, így aztán két csoportban ak­tív sportélet folyik nálunk. A tornateremben is, de fő­ként a szabadban. Verseny- futás, magasugrás, labdajáté­kok. Minden, ami felüdítheti a gyerekeket, lekötheti fi­gyelmüket. AZ IGAZI ÉLET persze kint van a domboldalon. Jú­lius elsejétől áll a 11 sátor, j működnek a zuhanyozók. Kö- [ zel 450 miskolci általános is­kolás egész napos program- j járói gondoskodtak Kt Július­ban. . Augusztus 15-ig tart nyit­va az ercnyőbányai-perecesi nyári napközi tábor. — Az utolsó két hétre már kevesebb gyereket várunk. Zömük akkor megy el nya­ralni a szüleivel — folytatta a tábor vezetője. — De júli­usban a szokottnál is többen voltaic. Ügy látszik, egyre jobban megszeretnek minket. Főképp az első kerületből járnak ki ide a gyerekek. A táborozok kétharmad része. A többiek a harmadik kerü­letből érkeznek. Huszonegy nevelő és 8—10 középiskolás vigyáz rájuk. — Az egyéni és a csopor­tos játékok adják a tábor legfőbb programját. De azért szervezett foglalkozások is vannak. Péntek délutánon­ként, például műsoros elő­adásokat tartunk. Ezt nagyon szeretik a gyerekek. Tíz-ti- zenkét műsorszám minden előadásra jut. Hetenként egy­szer filmvetítés van, s ha va­lami jő programot sugároz a televízió azt is megnézhetik. Persze, elsősorban —- mert azt élvezik leginkább a gye­rekek — a szabadban van­nak. A fák adta hűvös, a zöld pázsit, a nagy tér és a zuhanyozókból permetező langyos víz többet ér min­dennél a bérházak kőrenge­tegéből érkezett gyerekek­nek. — ÍGY IS ÉRTÉK a nap­közi tábor, ahogy most van — folytatta a beszélgetést Koza József. — De ha min­den igaz, akkor néhány éven belül igazi gyermekparadi­csom lesz itl. Ügy értesültem, hogy már készül a nyári tá­bor „rendezési” terve. Augusztusban kijönnek a szakemberek, hogy felmérjék a területet, s minden való­színűség szerint még az idén hozzákezdenek a tábor beke­rítéséhez. Azután folyamato­san megépülnek a sportpá- lyák, meg a pancsolómeden­ce. Akkor aztán igazán ideá­lis lesz itt minden. Cs. A. A puinoki könyvtárban A Putnokon működő Óz­di járási Könyvtárban az ol­vasók nyáron is hűségesek a könyvhöz. Bár a megnüve- kedett mezőgazdasági mun­kák, az üdülések, kirándul á­Kis Jankó Bori szellemében Népművészet és hagyomány Neves népművészek, egy­szerű díszítőművészeti szak­köri tagok készülnek — az ország legkülönbözőbb vidé­kein — a Kis Jankó Bori emlékpályázatra és kiállí­tásra. Az utolsó öltéseket, simításokat végzik a pálya­munkákon. S a postás egyre gyakrabban kopogtat be Me­zőkövesden a színes, virágos, keresztszemes térítőkkel, párnákkal, a népművészet legújabb remekeivel. Sürget az idő. Hiszen augusztus 15-re már a zsűri­nek is be kell fejeznie mun­káját, akkor kerül ugyanis sor az ünnepélyes eredmény- hirdetésre és az emlékkiál­lítás megnyitására. Akár csak az elmúlt évek­ben, idén is találkoznak Me­zőkövesden a díszítőművé­szeti szakkörök vezetői, hogy Kis Jankó Bori szellemében a népművészeti hagyomá­nyok ápolásáról beszélgesse­nek. Találkoznak, úgy mint tavaly, a honismereti szak­körök vezetői is. Az ország­ból mintegy 70 vendéget várnak erre a tanácskozás­ra Űj színfoltja lesz a me­zőkövesdi eseménysorozat­nak az idén először megren­dezésre kerülő népi gyer­mekjáték bemutató. A Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának kezdeményezé­sére indult útjára: olyan, lassacskán feledésbe merülő hagyományokat. szokásokat elevenítenek fel, amelyek valamikor - Borsod tájain, falvaiban „éltek”. A me­gyei honismereti társadalmi bizottság lelkes aktívái kutat­ták fel ezeket a szokásokat, hogy most a mezőkövesdi, a mezőcsáti, a bánrévei és az ózdi népi gyermekcsoportok bemutathassák. A gyűjtőmunka most is tart. Mert ezentúl minden esztendőben szeretnék meg­rendezni ezt a bemutatót, hagyománnyá kívánják ten­ni. S azt szeretnék, ha a népi hagyományok felkuta­tása, megmentése a feledés­től, mind nagyobb erőket mozgatna meg. A népművészet és a nép­szokások ápolása, gondozása két egymással szorosan ösz- szel’üggő feladat. Ezért is kerül sor a már országos hírű Kis Jankó Bori emlék­pályázat mellett, azzal egy- időben, a népi gyermekjáték bemutatóra. Nemcsak a kí­vülállók érzik együvé tarto­zónak őket, a díszítőművé­szek és a honismeret szerel­mesei is. S ezt mi sem pél­dázza jobb;*}, mint az, hogy a gyermekjáték , bemutató­kon részt vesznek a dí­szítőművészeti szakkörveze­tők is. Az Akadémia idegennyelvű folyóiratai Húsz esztendővel ezelőtt, 1950-ben kezdte meg a Ma­gyar Tudományos Akadémia idegennyelvű tudományos folyóiratok kiadását. Ma már nz idegennyelvű kiadás 37 folyóiratot foglal magában. Az akadémiai folyóiratkiadás legfrissebb hajtásai közé tartoznak azok a kimondot­tan nemzetközi folyóira­tok, amelyek egy-egy sző­kébb tudományterületet te­kintenek át. Jelenleg öt ilyen nemzetközi folyóiratot jelentet meg az akadémiai kiadó. Az új típusú folyóiratok jelentős nemzetközi sikert könyvelhetnek el: a szakem­berek világszerte szívesen publikálnak bennük. Szer­kesztésükben vezető hazai szakembereken kívül világ­szerte is elismert külföldi ki valóságok is részt vesznek. sok miatt, természetes lenne az olvasószolgálati munka csökkenése, ebbe a könyv­tárba nem kopogtatott be az uborkaszezon. Az egyre nö­vekvő olvasótábor a nyári hónapokban is rendszeresen látogatja a könyvtárat, bizo­nyítva, hogy nemcsak a könyv hűséges az olvasók­hoz, hanem az olvasók is a könyvhöz. A beiratkozott ol­vasók száma 1969 első felé­ben 1011 volt, ebben az év­ben valamivel több: 1032. Vi­szont a látogatók száma a tavalyi 3580-nal szemben 4051, s a kikölcsönzött köte­tek száma 3496-tal több, mint az elmúlt esztendő első fél évének 12 210 kötete, azaz pontosan 15 706. E számsze­rű emelkedés nem a vélet­len műve, hanem az olva­sókkal való rendszeres fog­lalkozás eredménye. Az olvasószolgálati mun­kában a folyóiratok haszno­sítása is fontos feladat. A könyvtár., látogatói jelenleg. 83 féle folyóiratból gazdagít­hatják ismereteiket. Ezenkí­vül fontos feladata a könyv­tárnak a gyermckolvasók is­kolán kívüli nevelése, foko­zottabb bevonása az olvasó­szolgálati tevékenységbe. A nyári gyermekklub létreho­zása, a csoportos gyermek- foglalkozások az ifjú látoga­tók kollektív munkára kész­tetését segítik elő. A könyv­tár mindig többet és többet törődik a gyermekekkel mert ők lesznek a jövő fel­nőtt olvasói. Kovács Gyuláné. könyvtáros «»SÍA.ÍJ-,...- i. ac. ’ÄAJ«* fi 7ro.fi (Kiss Attila rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom