Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
Szombat, 1970. crugusettM V,« 5 A vonat sem közlekedik tovább... Világ vége-e Ózd? M« teljesítmény, terjedi jó hír i Sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Ksz export eredményei A kislány szája sírásra görbült. — Anyuu, éhes vagyok .., Vegyél nekem valamit... Az asszony restelkedve, segítségkérőén pillantott körül. Kézenfogta ötéves forma, pityergő gyermekét, s az állomás egyetlen pavilonja felé indult. A sorban, álló emberek tanúi voltak a jelenetnek, utat nyitottak, s az ablakhoz tessékelték az asz- szonyt a kislánnyal. Egy tábla csokoládét vett. '— Miskolcon majd veszünk valami mást. Addig is edd meg szépen ... — Az asszony magyarázón fordult az emberek felé. — Először jártunk Özdon. Ki gondolta volna, hogy egy ilyen nagy város vasútállomásán csak pálinkái, csokoládét, meg újságot lehet kapni... — Bizony, asszonyom, ezzel én is így jártam — fűzi hozzá talán vigasztalásként Hudabányán — ahol már a középkorban aranyat, ezüstöt és vasércet bányásztak — újabb értékes ipartörténeti emlékeket találtak. A Vilmos bányamezőben új munkahelyek kialakítása közben mintegy (10 méter mélységben rég felhagyott — a térképen nem jelzett — művelésre bukkantak. A bányarész az ott talált leletek szerint a XIV század végéről maradt fenn. A régi vágatból először egy 3 méter hosszúságú, fenyőfából ■ fa- , rágott korhadt csatornarész keztem, s mikor leszálltam a vonatról, mindjárt vissza is akartam fordulni. Mintha a világ végére jött volna az ember... Évszázadunkkal egyidős Űzd nincs a világ végén, ez már több esetben bebizonyosodott, azonban ha vasúton érkezik a városba az idegen, nem lehet csodálkozni, hogy ilyen vélemény alakul ki benne. Az első, rossz benyomásokat pedig magával cipeli, s nehezen tud szabadulni tőle akkor is, ha az új városnegyed, vagy a gyorsan épülő, szépülő városközpont felé visz az útja. Mert. a vasútállomás semmit sem fejlődött, még mindig az évszázad elejére jellemző állapotot tükrözi. Azaz annyi változás történt, hogy valamikor régen az épület rendesen nézett ki.. . Most viszont kívül-belül került elő, amelyet hajdan a föld alatti fakadó vizek elvezetésére használtak. De megtalálták a középkori bányászok igen keskeny — 20 cm széles fogakkal ellátott — durva kidolgozású aknalétráját, kovácsoltvasból készült ércfejtő csákányát és a faácsolatok' készítéséhez szükséges kézi fejszét. A ritka ipartörténeti leleteket konzerválásuk után pénteken helyezték el a ru- dabányai érc- és ásványbányászati múzeumban. pereg le a vakolat, penész- foltok tarkítják a falat. A jó ízlésű ember a piszkos, dohos váróteremből igyekszik minél előbb a levegőre jutni. Azt mondják, már költeni sem érdemes rá, mert a rosszul szigetelt, nedves falak a festéket sem szívesen tiirik. De nemcsak a nedvességgel van baj. Az évszázadunkkal egyidős épület fagerendái az évek súlya alatt „elfáradtak”, s fenyegetően meghajolta]«. Két-három évvel ezelőtt „aládúcolták” az alsó helyiségeket, s mivel ez sem látszott biztonságos megoldásnak, az emeleteket „kilakoltatták”, minden fölösleges súlytól megszabadították. A gerendák v i ssza egyen esed - tek .. . — Egy-két évvel ezelőtt az Ózdi Sütőipari Vállalat péksütemény és tejárusító üzletet akart nyitni — mondja Hájas Béla állomásfőnök. — Alkalmas helyiség is lenne erfe, de mégsem lett belőle semmi. Nem tudom, miért... Lakás a gyárban Az öreg, „nyugdíjazásra” alaposan megérett vasútállomáson a MÁV 180 dolgozójának sem jobb a helyzete az utasokénál. Ugyanolyan körülmények köpött dolgoznak, mint egy fél évszázaddal ezelőtt, legalábbis ami a szociális létesítményeket illeti. Mert fürdő, öltöző egyáltalán ! nincs! — Tizenegy családunk a gyáron belül lakik — mondja az állomásfőnök. — ózd első vasútállomását, ami j még az 1870-es években | épült, átalakították lakásoknak. Csakhogy közben köré nőtt a gyár, s az épület ke- rítésen belülre került. Az j ablakuk alatt hordják el a 1 tüzes, folyékony salakot. Tavaly a salakos üst megbillent és a salak befolyt a konyhákba... Igaz, ígéret már van rendes lakásra. Reméljük, az elsők között megkapjuk ... * leÉiiiitt az Hijáépítés az egyik ember. — Este erVízelvezeió csatorna a XIV. századból A tavaszi árvizek, belvizek és a nyári felhőszakadások Borsod megyében is súlyos károkat okoztak — elsősorban a mezőgazdasági termelésben, de épületekben és lakóházakban is. A mezőgazdasági károk végleges összegezése még nem fejeződött ' be, de az épületkárok már Pontosan ismertek. Összesen 113 lakóház dőlt össze, ebből 11 az utóbbi két-három hét során. Á megrongálódásuk annyira súlyos volt, hogy a víz elvonulása után roskadtak öszsze Az . összesen 405 lakás helyreállítása, illetve újjáépítése megkezdődött. Az OTP megyei igazgatósága a hitelek folyósítását soron kívül intézi. A cél az, hogy a lakásokban keletkezett árvízkárokat még ebben az évben megszüntessük, hogy őszre Borsod megyében is minden károsult család beköltözhessen lakásába. Ezt szolgálja a KISZ megyei szervezeteinek, a BÁÉV-nek és az OTP-nek, valamint a helyi, járási és megyei tanácsi hatóságoknak összehangolt munkája is. Az ózdi vasútállomás j gondja, problémája nem ismeretlen a város vezetői elölt sem. A téma, az új | vasútállomás építése már sok j éve napirenden szerepel, | azonban érdemi döntés nem ] születhetett, mivel vitatott | volt Ózd és Salgótarján kö- j zött egy vasútvonal építése. A tervet azóta elvetették, de | érdemi döntés még most sincs. Pedig már most is ! későn lenne! Tóth István A X. pártkongresszusra készülőben az újhelyi Hegyalja Ruházati Kisipari Szövetkezet vezetői, szocialista brigádjai is felülvizsgálták terveiket, hogs’ felderítsék': milyen reális lehetőségek kínálkoznak a teljesítmények fokozására, s hogyan járulhatnának hozzá a maguk eszközeivel az idei esztendő elemi csapásaiból keletkezett országos károk gazdasági ellensúlyozásához. — Az első félévünk eredményeiből óvatos becsléssel is arra következtethetünk, hogy minden esélyünk megvan a tavalyinál számottevően nagyobb termelési érték elérésére — kezdi a lényeggel Lantos Miklós, az igazgatóság elnöke. A pontos kimutatás szerint a ruházati szövetkezet által hat hónap alatt értékesített termékei« nettó árbevétele 30,1 százalékkal nőtt a tavalyi _ azonos időszakhoz viszonyítva. S ami megkülönböztetett figyelmet érdemel: ezt a növekedést teljes egészében az export eredményezte. A SzOYjdillliÓiÚi Kanadáig Az újhelyi szövetkezeti üzem konfekciós ruházati cikkei kedveltek a Szovjetunióban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, de jelentős mértékben, 33,8 százalékkal növekedett a tőkés országok - ba irányuló exportjuk is az idén. Termékeik Ausztriába, a Német Szövetségi Köztársaságba, Hollandiába, sőt, a tengeren túlra, Kanadába is eljutnak. Az exportra termelés üzemi és népgazdasági haszna közismert. A megrendelő külföldi cégek nyersanyagot is biztosítanak az üzletkötéskor, tehát a belföldi termelésből nem kell elvonni alapanyagot, az megmaradhat a hazai igények kielégítésére. A külföldi partner lényegében a különleges minőségű termék előállításába befektetett munkát, szakértelmet fizeti meg. S ez mindkét fél számára előnyös. Az üzem számára azért, mert az export megrendelések hosszabb távra lehetővé teszik a teljes kapacitás kihasználását, biztosított a gazdaságos értékesítés. A külföldi megrendelőnek meg érdemes az újhelyi üzemben dolgoztatni, mert minden esetben pontosan határidőre, s kifogástalan minőségben kapják az árut. Mindennél többet mondó dicseiét, hogy eddig még egyetlen minőségi reklamáKülönböző módon és Prányban, de általában erősen megrongálódott 292 lakás. így a lakásokban keletkezett kár ösz- szcsen 5 900 000 forint. Az OTP megyei igazgatósása már megkapta a pontos ^árjelentést, hogy az árvízkárosult családok részére folyósítsa a kormányhatáiwt- bnn előírt hitelösszegeket. Az összedőlt házak újjáéofiéséve e8y-egy ház után a tulajdonos 130 000 forint OTP-hite!' kap A megrongálódott házal« helyreállításához az OTP- "itel összege arányos a v,í,- naevságá-val. Bzel« Helyreállításához az. orp megyei igazgatóság: •ninyi hitelt biztosít, ameny- hyi a keletkezett károk meg- szüntetéséhez szükséges. Leg- .. b a kár a sátoraliaújhelvi ■tárásban ahol 57 ház dőlt ' w/fWei tárásban ~‘1 4 S-'/'l'Plir-;! j.'l ■)!> CS.»I-K| hai, o,.„\ v; Sz.ony);.,, kevés >/ érdi létkor V. ottskolci és a mezőkövesdi Járásokban. Az. északi járatokban az épületekben nem keletkeztek károk. ció nem érkezett. Üjhelybe a megrendelő külföldi regektől. Kevesebb szó esett eddig arról, amit Lantos Miklós az export-munka szakmai, technológiai ösztönző hatásáról mond. Szakmai ösztönzés — A mi szakmánkban fontos tényező a változó divatigény. Ehhez gyorsan alkalmazkodni csak sokoldalúan képzett szakmunkásokkal lehet. Ezért vállaljuk a körültekintőbb munkát igénylő, sokféle ruházati termék: kosztümök, jersey női ruhák, gyermek- és serdülőruhák, laminált és gyapjúfelöltők, sportkabátok és még több mint két tucat féle ruházati cikk készítését, hogy a különböző fogásokat igénylő munkákban jobban csiszolódjék dolgozóink szakértelme. S az is indokolja a sokoldalúságot, hogy ne érhessen bennünket esetleg kellemetlen meglepetés, ha valamilyen, korábban kapós cikk iránt hirtelen megcsappan az érdeklődés, mert akkor zökkenő nélkül átállhatunk más, éppen keresett termék gyártására. A ruházati szövetkezet vezetői hosszabb távra is keresik a lehetőségeket üzemük termelési hatékonyságának fejlesztésére. Jellegénél fogva ez a munkahely foglalkoztatja már most is a legtöbb nőt Üjhelyben, s a bodrogközi részlegeiben: majdnem másfélezer asszony és leány talál itt állandó, jó kereseti lehetőséget. Ezt akkor, amikor indokoltan előtérbe került a nők megfelelő foglalkoztatasá 11ak problémája, külön is értékalm kelL Hosszabb távra is — A továbbfejlesztés kezdeti lépéseit már megtettük. Elkezdtük a gépparkunk felújítását. Munkába állítottuk az új szintetikus ruhaanyagok megmunkálására speciálisan alkalmas több tűs varrógépeket, amelyek egyszerre több műveletet végeznek el, például varrják és nyomban szegik is az anyagot. A gomblyuk-kötő automata pedig a korábbi aprólékos munkát gyorsította meg — sorolja Lantos Miklós. — Dolgozóink ismerik fejlesztési terveink értelmét, tudják, hogy közvetlenül is kihat jövedelmükre a korszerűsítés. Ezért jelentős összegű cél-részjegy vásárlásával maguk gyorsították meg a saját erőből való beszerzéseket. Mindent azonban nem oldhat meg a szövetkezet a sajat anyagi erejéből. Bár már eddig is jó példával szolgált a Hegyalja Ksz arra, hogy szakszerű vezetéssel, rugalmas gazdaságpolitikával mennyire terjeszthetők ki egy középüzem lehetőségei. Ahhoz viszont már közületi segítség is szükséges, hogy az új termelőüzemük mellé felépíthessék az ugyancsak szükséges kiszolgáló jellegű üzemrészeket, ahol a szabászat, a laboratórium, a kereskedelmi tárgyalószobák kapnának helyet, s az ügyviteli részleg. Akkor a főtéréin, a mostani székházban megnyithatnák a régóta óhajtott saját üzlefcházukat is — hogy végre Sátoraljaújhelyen, helyben is kaphatók legyenek a Hegyalja Ksz valóban kiváló minőségű, divatos ruházati cikkei. Berecz József M véletlen jóvoltából... A nyár legmelegebb napját ígérte a meteorológia, igazi kánikulát. A szabadságukat töltők több százezres tömege módfelett örvendezett, ezzel szemben az aratók nem kevésbé népes tábora őszintén bosszankodott. Különösképp neheztelt a várhatóan meleg napja egy fiatalember valahol Abaújban. mert a tsz-elnöktől azt az utasítást kapta, pattanjon motorra, s ha a föld alól is. de kerítsen alkatrészt egy „bedöglött” kombájnhoz. A föld alalt azonban hiába keresnék kombájnalkatrészt, légyen bár lerajcáros csavar, megvan annak a „találati helye”. Azt tanácsolta az elnök, ha nem kap Miskolcon, ugorjon át Nyíregyházára, hátha ott van. A fiatalember nem ellenkezett. Kétségtelen, a kombájnnak mennie kell. hiszen az esztendő tíz-tizenegy hónapjában haszontalanul ácsorog a gépszínben, ilyenkor kell megszolgálnia az árát. Felmarkolta tehát bukósisakját, és ked- veszegelten kifelé indult az irodából. Közben eszébe jutott, milyen jó volna, ha nem tudna motorozni, akkor nem küldhetnek 34 fokos hőségben ilyen hosszú útra. Miskolc negyven kilométer, oda-vissza tehát nyolcvan. Nyíregyháza mennyi is? Fiatalemberünknek nem szottyant kedve a mé- ricskéléshez, amúgy is éppen elég melege volt. Sebaj, gondolta megbékéltem, hátha Miskolcon hozzájut ahhoz a vacaksághoz, s nem kell Nyíregyházára mennie. Fel tehát a motorra. A Pannónia szélsebesen iramlott neki az országúinak. Amikor már a miskolci aszfalton karikázott. kénytelen volt tudomásul venni, hogy a meteorológia nem tévedett. Atkozott meleg! Bizonyos szempontból mégiscsak köny- nyebb volt régen — ha egy kasza „meghibásodott”, mondjuk eltört rajta a kalászteregető csapó, percek alatt került „alkatrész” a folyóparti füzesből, de akár egy nyelet is gyerekjáték volt pótolni, akadt a szomszédnál. Most a fél országot be kell járni egy ékszíjért. Az üzlet előtt picit tétovázott, mint a kártyások a ráhúzott lappal, amíg nem nézik meg. addig tar' a remény, hncv kedvezett a szerencse. Belépett. Kérdezett. És mar fordult is ki. Hiába, rossz lapot húzott... Mennyi ide Nyíregyháza? 100 vagy 150 kilométer? Az ajtóban nekiütközött egyik ismerős nek. — Mit búsulsz kenyeres? — kérdezte a cimbora. Elmondta. A szakmabéli jót nevetett fiatalemberünk szomorúságán, maid közölte vele. ugorjon át,hozzájuk a keres-M tété.trészhől van nekik jócskán. A- ifjú agronómussal madarat lehelet! volna lógatni r\ ; most következzék az. amiért mindez elmondatoil. a tanulság: kifizetődő vállalkozás volna amolyan tsz- lcöz.i társulást vagy ahhoz hasonlót létrehozni. ..reiten tartalékok" hasznosítására Mennyi időt fávoHs rmt megtakaríthatnánk' Ha a véletlen nem hoz.',’ össze fiatalembert a szomszédos tsz. agronómusávnl. ment volna Nyíregyházára. miközben alig nyolc-tíz kilométerre, egy rn-is k termelőszövetkezet raktárában haszontalanul porosodott volna a keresett portéka. Nos, alig múlt dél, s a kombájn már széles rendekben vágta a búzát — egy véletlen találkozás jóvoltából... g. m.
