Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-30 / 203. szám
KZAK-MAGYARORSZÄG 4 Vasárnap, 1970, aug. 30. • biztosítja ehhez megfelelő ; nagy és kis kapuk bejárása ■ után az anyagiakat S ezzel i tulajdonképpen kész is a ze- i nekar. A hangszereket megvásárolják, s utána jóformán • senki nem törődik velük. ■ Felkészültség, az együttes ■ fejlődése, magatartása, az öntevékenységgel össze nem egyeztethető, különböző alkalmakon való pénzért muzsikálás, üzletelés legfeljebb csak olyankor kerül szóba, amikor valami hangos botrány keveredik már körülöttük. Irányításuk a nullával egyenlő, müsorpolilikájukkal — ha ugyan nem profán dolog ilyen együttesek kapcsán müsorpolitikáról beszélni — senki sem törődik. Sem az állami, sein a tömegszervezeti közművelődési irányító apparátusban, sem egyéb fórumon nincs a gombamód szaporodó felkészületlenségtől is terhes beat-zenekarok irányításának, ellenőrzésének felelőse. Nem furcsa, hogy ez az egész tulajdoniképpen fehér folt? Hogy azok a zenekarok, amelyek sokszor vendéglői dobogón, máskor művelődési házak színpadain, de mindenkor nagyszámú publikummal találkozva zenei igényt elégítenek ki, zenei ízlést formálnak valamilyen irányba, teljesen szabadon tenyésznek, mindenféle irányítás és ellenőrzés nélkül. A kórusok és fúvós, meg szimfonikus zenekarok, amelyeknek élén mindenkor képzett vezető áll, s amelyeknek' még a prőbanemdje is precízen kidolgozott, mint az oktatási intézményekben, rendszeres irányítást Icapnak, s munkájukat sokoldalúan ellenőrzik. Meg a népi zenekarok munkája, felkészülése is irányított és ellenőrzött Egyedül ezek a zajongó, igen sokszor kevés zenei kultúrával büszkélkedő, olykor csak lármával jeleskedő együttesek jelentenek a köz- művelődési életben fehér foltot. Ordító, fehér foltot... Valahol őket is kézben keltene tartani. I Munkára kész egy tantestület ü új tanév den általános iskolában azonosak —, de megvalósításuk módjait, feltételeit valamennyi iskola egyedi körülményeinek számításba vételével kell konkretizálni. A tanév eleji tantestületi alakuló értekezlet az az alkalom. amelyen a pedagógusok részletesen megismerkednek a rájuk váró tennivalókkal. — A múlt tanév végén még abban bizakodtunk, hogy szeptember elsején megnyílik az új, 16 tantermes iskola, és végre megszűnik a sárospataki iskolák túlzsúfoltsága — ezzel kezdi mondanivalóját Géresi István, az Esze Tamás általános iskola igazgatója. — Sajnos, az építőipar ez alkalommal sem állta ígéretét. A régi, szűkös keretek között kell az új tanévben is igényes munkát végeznünk. A városi művelődés- ügyi osztály igyekezett azonban legalább a belső felszerelés. a szemléltető eszközök, kísérleti eszközök megfelelő gyarapításával enyhíteni az objektív nehézségeken. Tetézte a tanév eleji gondokat, hogy az árvíz sújtotta családok közül kettő a legutóbbi napokig az egyik iskolaépületben lakott s csak most sikerült a tanácsnak más, ideiglenes szállásra költöztetni őket. Mindjárt szeptember első napjaiban még egy elhelyezési problémát kell megoldani: az apróhomoki tanyai iskolát bezárták, az ottani alsótagozatos tanulók is bejárnak ezentúl a városi is- «'olába- iskolabusszal. A tanyai gyerekek, akik eddig együtt tanultaié az összevont 1—4. osztályban, most külön oastelyokba kerülnek A tanítóiknak megkülönböztetett figyelemmel kell velük fog- lalikozniok, hogy ezek a lánykák. fiúcskák mielőbb beilleszkedjenek új közösségeikbe. A frlwí tagozatban is A. 1C1SU ££ jaj. szülni új feladat éHábására. Az Esze Tamás iskolában évek óta figyelemre méltó eredményeket érnek el az orosz nyelvi tagozatos osztályokban. A tanulmányi versenyeken minden alkalommal az országos döntőbe jutottak az itteni tanulók, s már több ízben nyertek értékes helyezéseket. Az idén a jó tapasztalatok hasznosításával kiterjesztik a tagozatos oktatást — kísérletként — a matematikára is, az egyik 7. osztályban. A siker előfeltétele, hogy rátermett, minden újra fogékony tanárnő vállalta a kísérlettel járó többletmunkát. Az „emelt szintű” matematika-oktatást olyan osztályban próbálják ki, ahol túlnyomórészt fizikai dolgozók gyermekei tanulnak, köztük sok a bejáró tanyai tanuló is. Azt várják az új módszertől, hogy az intenzívebb matematikai foglalkozások sokat segítenek az elemző gondolkodás fejlesztésében. s ez eredményesebbé teszi a többi tárgy tanítását is. Lám, már az első tantestületi megbeszélés is csupa lényeges problémát vet fel. — Az objektív feltételek hiányosságait képes feledtet-' A budapesti őszi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár programjában Borsod megye színes közművelődési műsorral is szerepel. Szeptember 18-án borsodi napot rendeznek a kiállítás művelődés- ügyi pavilonjában ég 11 órakor, délután 2 órakor és 5 órakor egy-egy órás összeállítást láthatnak az érdeklődők, amelyben a cigándi népi együttes, a hejőcsaibai Gárdonyi Géza Művelődési Ház színjátszó csoportja, a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz Röpülj páva kórusa, valamint Suha Balog József, az ismert mezőkövesdi fa- cámbalom-művész ad ízelítőt művészetéből. A műsorokon kívül három borsodi témájú kasfilmet vetítenek, és kiállításokon mutatják be a megye képzőművészeti és díszítőművészeti szakköreinek legszebb munkáit. 54ÉLK ZOLTÁN: Strófák e%\ népdalra Énekeltünk, kóstolgatva valamennyi szót és úgy, hogy az égő borral torkunkon lefolyt: „A szívemet a szerelem körülfogta volt __” Ü gy daloltunk, minden csepp,je a szívünkre folyt, hogyha szólt, hát a szivünkre cseppent, csak ott szólt: „A szívemet a szerelem körülfogta volt...” Ézt fújtuk esak, hogyha mást is, ha más nóta szólt, abban is csak. mint csalitban hogyha madár szólt: „A szívemet a szerelem körülfogta volt.. Szekér az idő sarában, zörgött, zakatolt: alkonyatból éjszakába, hajnalba hajolt — tiszta az ég, csupa esillag, még sincs rajta Hold! Reggel aztán, ki látta, meg? talán Irén szólt, ujjúval az égre karcolt: ott röpül a Hold! — Megismertem: az én szivem, az én szivem volt! Ringott a táj és fölötte, mint sirály, a Hold. Azért égett oly pirossal, mert a szívem volt: s a szerelem, a szerelem körülfogta volt... Könyvjqryzet J Q jáSÓ j ná a szakmai hozzáértés, a nevelői buzgalom — summázza a tennivalókat az igazgató. — ez Weöres Sándor Egybegyűjtött írások címmel kiadott két kötete, melyet a Magvető jelentetett meg, méltó tisztelgés a nagy költő előtt, s egyúttal egy nagy költő végérvényes befogadását jelenti egyre színesebb, egyre tágasabb szocialista szellemi életünkbe. Weöres Sándor nem közéleti költő. Nem közéleti, legalábbis abban az értelemben, ahogyan a mi kis népünk történelme folyamán a nemzet és társadalom gondjaival való állandó együttélést megkövetelte írástudóitól. Ez nem jelent ellenségeskedést, szembefordulást, de még közönyt sem. Osakany- nyit, hogy van egy költőnk, egy jelentős költőnk, aki távol tartja magát a fórumtói. Emberségének, magyarságának a politika nem eszköze. Életrajzíróinak, rrodalomtörtenészekraek a feladata fesz, hegy ezt a magatartását elemezzék, indokolják. Ma csak a ténnyel állunk szemközt, el nem hallgatjuk, érdeméül semmiképp sem ismerhetjük el. Hogy mégis büszkeségünknek, fontos emberünknek, az új, szocialista magyar kultúra egyik építőjének tartjuk, annak az az oka. hogy politikamentességétől függetlenül, mégiscsak hatalmas művel gazdagította irodalmunkat. Játékos-ösztönös, majd intellektuális-tudatos— sok színű költészetében, megjelentetett egy korszakot: a XX. századi magyar emberét — majdnem teljes bonyolultságában. Társadalmi érdeklődésének hiánya miatt mondjuk a majdnem teljest. Elsősorban a nyelvi lehetőségek, Arany János óta nem is képzelt gazdagsága, lehetővé tette, hogy az egyéni élet minden rezzenetét önKompozíció Bozsik István rajza törvényű lírában fejezze tí- Szavaikat talált ki, talált meg — amelyek hosszú monda' tokát, bonyolult gondalaiso- rókát pótolnak. S mi más a költészet, ha nem éppen 8 szó varázslata, mely bonthatatlan. tovább, egyszeri és megmagyarázhatatlan. ál-mcionaszegenyes, listB aki Weöresben ezt a „megragadó” jelleget, a születet* s magamagát mégis tudatosan formáló lírikus varázslatát lebecsüli és nemzetitársadalmi jelentőségét aláértékeli. Weöres lírája —teljesen mindegy, hogy a költő szándékából-e — a tudatos olvasó számára saját világának gazdagítását jelenti' Weörest olvasva jobban értjük saját magunkat. Mélyebbre látunk a „tojáséjbe”, mint amennyire ma még minden, tudományunkkal láthatunk. Ez a költészet az érzelmek világában, mint a tudományban az alapkutatás. Valaki azt mondita, hogy a francia embereket a dómok építészete nevelte. Mink®1 magyarokat egy kissé a költőink nevelnék. Weöres Sándor költészetének dómja nevel: nagy és kicsiny dolgok merész egységbefoglalására, elfogulatlan kíváncsiságra, a mesterség és 8 nyersanyag (az ő esetében a nyelv) feltétlen ismeretére és tiszteletére: azaz csupa olyaf dologra, amire nagyon i-s szükségünk van. Weöres Sándor egész életműve bizonyíték arra, hogy a szocializmus minden valóban értékest fel tud és tél akar használni. Hogyne használná, értékelné, szeretné, becsülné ezt a köznapi értelemben „soha fel nem nőtt” nagy költőt, aki egy kamasz gyanútlanságávál, de soha nem szűnő frisseségével .Iáikéi a számára még kissé rendetlen világban, s úgy jegy® fel számunkra egy virág, mesetöredék, vagy csak egy furcsa kifejezés csodáját, hogy a káosz egyszerre értelmessé válik, még a látszólagos íormabontások, a szeszélyesen egymásután-fűzött szócsoportok is renddé szerveződnek. Hogy most ^n,$Traolvastam”, egyre bi zony°' sabb a számomra: Weöres jól érti világunkat, a saja világát, s mi is egyre jobban értjük öt. Sz. Ivóval*. Lajo® Zajongó fehér foltok Közművelődési és művészeti életünknek szinte minden lényeges ágazata kap valamilyen szakmai irányítást, folyamatosan biztosított továbbképzési lehetőséget. E nélkül elképzelhetetlen is az egységes művelődéspolitika és közművelődési élet. A hivatásos művészeknek, együtteseknek általában „alkotmányosan”, rendeletileg biztosított a továbbképzés, illetve szakmai irányítás, de az öntevékeny művészeti csoportok tagjainál is igen széles körű a továbbképzési lehetőség, sokféle és sokirányú a szakmai irányítás, hellyel-közzel a felügyelet is. ■Ilii Ha a közművelődési eleiben jelentékeny szerepet játszó művészeti ágazatokat, illetve az öntevékeny művészeti csoportokat tekintjük, mindenütt találkozunk ezzel az irányitö-ellenőrzö-tanács- adó tevékenységgel. Például a képzőművészeti szakköröket általában diplomás művész vezeti, akinek jó pedagógiai felkészültsége is van, s amellett mind neki, mind a szákkör tagjainak biztosított a tájékozódás, fejlődés, továbbképzés például a nyári művészeti táborokban. De a ■szákkor munkájához ellenőrzéseivel és iránymutatásával segítséget nyújt a területileg illetékes tanácsi, illetve művelődési központi szakreferens is. Nagyjából hasonló szervezeti keretek között működnek a szátjátszők. A csoportok élén rendszerint jól • képzett szakember áll, felkészülésüket. próbáikat szakreferensek, tanácsadók irányítják, segítik, eflenőzik, figyelemmel kísérik műsorpolitikájuk alakulását, önképzésüket, egyebeket Hyenformán működnek az irodalmi szín- l padok, a tánckarok, bábját- i szók és mások. A különböző kórusok és zenekarok, amelyeknek élén mindenkor jt3 kivafifikaít szafeveaetó áll, szintén ■ kapnak tanácsadó irányítást, ellenőrzést, és mű- sorpolítikájuk, \ egész tevékenységük körét bizonyos normák határolják. Asz említett irányító, éBen- • őrző és továbbképző tevékenység részben az egységes közművelődés és szórakoztató tevékenység kialakítása végett, de a csoportokban közreműködő műkedvelők önképzése és a kollektív tevékenység fejlesztése, művészi szintjének emelése érdekében elengedhetetlen. Csak egy művészeti ágazat maradt ki általában az ilyenfajta irányító, ellenőrző, segítő tevékenység alól, amelynek pedig igen nagy a tömeghatása. Ez az ágazat a beat-muzsika. Beat-zene van a vendéglátóiparban, a hangversenypódiumon, a művelődési házban, szakszervezeti zászló alatt, szerte mindenfelé, lakodalmakban és egyéb helyeken. A hangverseny- dobogókon általában hivatásos zenekarok szerepelnek, kivéve a fesztiválokat, s ugyancsak hivatásosok látják el többségben a vendéglői szolgálatokat is. Ezeknek irányítása, ellenőrzése, fejlődése is csak részben megoldott, de az úgynevezett öntevékeny beat-zenékaroknál igen kaotikus állapotokat, találunk. A művelődési otthonok, különböző intézmények, szakszervezetek égisze alatt működő együttesek hivatalosan öntevékenyek, az esetek nagy hányadában az öntevékenység leple mögött profi módon, pénzért muzsikáló, félhivatásos csoportosulásaik, amelyeknek nem egészen legális tevékenységéhez tudva, vagy vétlenül tisztes szervák adják kölcsön nevüket cégérnek. A viszonylag alacsony számú hivatásos együttest, amelyeknek tagjai általában képzett zenészek, most hagyjuk számításán kívüL Nézzük meg, többségben, rajként loeteffeiezraek a gombamód szaporodó üzemi, szakszervezeti, mű velődés házi beatzenekarok. Négy-öt magyar gyerek összehajol, zenekart „gründoí”, a művelődési ház, meg a szakszervezet, vágj' éppen a vállalati alap meg Borsodi műsor \ a Mezőgazdasági ; Kiállításon
