Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

KZAK-MAGYARORSZÄG 4 Vasárnap, 1970, aug. 30. • biztosítja ehhez megfelelő ; nagy és kis kapuk bejárása ■ után az anyagiakat S ezzel i tulajdonképpen kész is a ze- i nekar. A hangszereket meg­vásárolják, s utána jóformán • senki nem törődik velük. ■ Felkészültség, az együttes ■ fejlődése, magatartása, az öntevékenységgel össze nem egyeztethető, különböző al­kalmakon való pénzért mu­zsikálás, üzletelés legfeljebb csak olyankor kerül szóba, amikor valami hangos bot­rány keveredik már körülöt­tük. Irányításuk a nullával egyenlő, müsorpolilikájukkal — ha ugyan nem profán do­log ilyen együttesek kapcsán müsorpolitikáról beszélni — senki sem törődik. Sem az állami, sein a tömegszerve­zeti közművelődési irányító apparátusban, sem egyéb fó­rumon nincs a gombamód szaporodó felkészületlenség­től is terhes beat-zenekarok irányításának, ellenőrzésének felelőse. Nem furcsa, hogy ez az egész tulajdoniképpen fehér folt? Hogy azok a zenekarok, amelyek sokszor vendéglői dobogón, máskor művelődési házak színpadain, de min­denkor nagyszámú publi­kummal találkozva zenei igényt elégítenek ki, zenei íz­lést formálnak valamilyen irányba, teljesen szabadon tenyésznek, mindenféle irá­nyítás és ellenőrzés nélkül. A kórusok és fúvós, meg szimfonikus zenekarok, ame­lyeknek élén mindenkor kép­zett vezető áll, s amelyeknek' még a prőbanemdje is pre­cízen kidolgozott, mint az ok­tatási intézményekben, rend­szeres irányítást Icapnak, s munkájukat sokoldalúan el­lenőrzik. Meg a népi zene­karok munkája, felkészülése is irányított és ellenőrzött Egyedül ezek a zajongó, igen sokszor kevés zenei kul­túrával büszkélkedő, olykor csak lármával jeleskedő együttesek jelentenek a köz- művelődési életben fehér fol­tot. Ordító, fehér foltot... Va­lahol őket is kézben keltene tartani. I Munkára kész egy tantestület ü új tanév den általános iskolában azo­nosak —, de megvalósításuk módjait, feltételeit vala­mennyi iskola egyedi körül­ményeinek számításba véte­lével kell konkretizálni. A tanév eleji tantestületi ala­kuló értekezlet az az alka­lom. amelyen a pedagógusok részletesen megismerkednek a rájuk váró tennivalókkal. — A múlt tanév végén még abban bizakodtunk, hogy szeptember elsején megnyílik az új, 16 tantermes iskola, és végre megszűnik a sárospa­taki iskolák túlzsúfoltsága — ezzel kezdi mondanivalóját Géresi István, az Esze Ta­más általános iskola igazga­tója. — Sajnos, az építőipar ez alkalommal sem állta ígé­retét. A régi, szűkös keretek között kell az új tanévben is igényes munkát végez­nünk. A városi művelődés- ügyi osztály igyekezett azon­ban legalább a belső felsze­relés. a szemléltető eszközök, kísérleti eszközök megfelelő gyarapításával enyhíteni az objektív nehézségeken. Tetézte a tanév eleji gon­dokat, hogy az árvíz sújtotta családok közül kettő a leg­utóbbi napokig az egyik is­kolaépületben lakott s csak most sikerült a tanácsnak más, ideiglenes szállásra köl­töztetni őket. Mindjárt szeptember első napjaiban még egy elhelye­zési problémát kell megol­dani: az apróhomoki tanyai iskolát bezárták, az ottani alsótagozatos tanulók is be­járnak ezentúl a városi is- «'olába- iskolabusszal. A ta­nyai gyerekek, akik eddig együtt tanultaié az összevont 1—4. osztályban, most külön oastelyokba kerülnek A taní­tóiknak megkülönböztetett figyelemmel kell velük fog- lalikozniok, hogy ezek a lány­kák. fiúcskák mielőbb beil­leszkedjenek új közössé­geikbe. A frlwí tagozatban is A. 1C1SU ££ jaj. szülni új feladat éHábására. Az Esze Tamás iskolában évek óta figyelemre méltó eredményeket érnek el az orosz nyelvi tagozatos osz­tályokban. A tanulmányi versenyeken minden alka­lommal az országos döntőbe jutottak az itteni tanulók, s már több ízben nyertek ér­tékes helyezéseket. Az idén a jó tapasztalatok hasznosí­tásával kiterjesztik a tago­zatos oktatást — kísérletként — a matematikára is, az egyik 7. osztályban. A siker előfeltétele, hogy rátermett, minden újra fogékony tanár­nő vállalta a kísérlettel járó többletmunkát. Az „emelt szintű” matematika-oktatást olyan osztályban próbálják ki, ahol túlnyomórészt fizikai dolgozók gyermekei tanul­nak, köztük sok a bejáró ta­nyai tanuló is. Azt várják az új módszertől, hogy az in­tenzívebb matematikai fog­lalkozások sokat segítenek az elemző gondolkodás fejlesz­tésében. s ez eredményeseb­bé teszi a többi tárgy taní­tását is. Lám, már az első tantes­tületi megbeszélés is csupa lényeges problémát vet fel. — Az objektív feltételek hiányosságait képes feledtet-' A budapesti őszi Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár programjában Borsod megye színes közművelődési műsor­ral is szerepel. Szeptember 18-án borsodi napot rendez­nek a kiállítás művelődés- ügyi pavilonjában ég 11 óra­kor, délután 2 órakor és 5 órakor egy-egy órás összeál­lítást láthatnak az érdeklő­dők, amelyben a cigándi né­pi együttes, a hejőcsaibai Gárdonyi Géza Művelődési Ház színjátszó csoportja, a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz Röpülj páva kórusa, va­lamint Suha Balog József, az ismert mezőkövesdi fa- cámbalom-művész ad ízelítőt művészetéből. A műsorokon kívül három borsodi témájú kasfilmet vetítenek, és kiál­lításokon mutatják be a me­gye képzőművészeti és dí­szítőművészeti szakköreinek legszebb munkáit. 54ÉLK ZOLTÁN: Strófák e%\ népdalra Énekeltünk, kóstolgatva valamennyi szót és úgy, hogy az égő borral torkunkon lefolyt: „A szívemet a szerelem körülfogta volt __” Ü gy daloltunk, minden csepp,je a szívünkre folyt, hogyha szólt, hát a szivünkre cseppent, csak ott szólt: „A szívemet a szerelem körülfogta volt...” Ézt fújtuk esak, hogyha mást is, ha más nóta szólt, abban is csak. mint csalitban hogyha madár szólt: „A szívemet a szerelem körülfogta volt.. Szekér az idő sarában, zörgött, zakatolt: alkonyatból éjszakába, hajnalba hajolt — tiszta az ég, csupa esillag, még sincs rajta Hold! Reggel aztán, ki látta, meg? talán Irén szólt, ujjúval az égre karcolt: ott röpül a Hold! — Megismertem: az én szivem, az én szivem volt! Ringott a táj és fölötte, mint sirály, a Hold. Azért égett oly pirossal, mert a szívem volt: s a szerelem, a szerelem körülfogta volt... Könyvjqryzet J Q jáSÓ j ná a szakmai hozzáértés, a nevelői buzgalom — sum­mázza a tennivalókat az igazgató. — ez Weöres Sándor Egybegyűjtött írások címmel kiadott két kötete, melyet a Magvető jelentetett meg, méltó tisztelgés a nagy költő előtt, s egyúttal egy nagy költő végérvényes befogadá­sát jelenti egyre színesebb, egyre tágasabb szocialista szellemi életünkbe. Weöres Sándor nem köz­életi költő. Nem közéleti, legalábbis abban az értelem­ben, ahogyan a mi kis né­pünk történelme folyamán a nemzet és társadalom gond­jaival való állandó együtt­élést megkövetelte írástudói­tól. Ez nem jelent ellenséges­kedést, szembefordulást, de még közönyt sem. Osakany- nyit, hogy van egy költőnk, egy jelentős költőnk, aki tá­vol tartja magát a fórumtói. Emberségének, magyarságá­nak a politika nem eszköze. Életrajzíróinak, rrodalomtör­tenészekraek a feladata fesz, hegy ezt a magatartását ele­mezzék, indokolják. Ma csak a ténnyel állunk szemközt, el nem hallgatjuk, érdeméül semmiképp sem ismerhetjük el. Hogy mégis büszkeségünk­nek, fontos emberünknek, az új, szocialista magyar kul­túra egyik építőjének tart­juk, annak az az oka. hogy politikamentességétől füg­getlenül, mégiscsak hatalmas művel gazdagította irodal­munkat. Játékos-ösztönös, majd intellektuális-tudatos— sok színű költészetében, meg­jelentetett egy korszakot: a XX. századi magyar embe­rét — majdnem teljes bonyo­lultságában. Társadalmi ér­deklődésének hiánya miatt mondjuk a majdnem teljest. Elsősorban a nyelvi lehető­ségek, Arany János óta nem is képzelt gazdagsága, lehe­tővé tette, hogy az egyéni élet minden rezzenetét ön­Kompozíció Bozsik István rajza törvényű lírában fejezze tí- Szavaikat talált ki, talált meg — amelyek hosszú monda' tokát, bonyolult gondalaiso- rókát pótolnak. S mi más a költészet, ha nem éppen 8 szó varázslata, mely bontha­tatlan. tovább, egyszeri és megmagyarázhatatlan. ál-mciona­szegenyes, listB aki Weöresben ezt a „meg­ragadó” jelleget, a születet* s magamagát mégis tuda­tosan formáló lírikus varázs­latát lebecsüli és nemzeti­társadalmi jelentőségét alá­értékeli. Weöres lírája —tel­jesen mindegy, hogy a költő szándékából-e — a tudatos olvasó számára saját világá­nak gazdagítását jelenti' Weörest olvasva jobban ért­jük saját magunkat. Mé­lyebbre látunk a „tojáséjbe”, mint amennyire ma még minden, tudományunkkal lát­hatunk. Ez a költészet az ér­zelmek világában, mint a tu­dományban az alapkutatás. Valaki azt mondita, hogy a francia embereket a dómok építészete nevelte. Mink®1 magyarokat egy kissé a köl­tőink nevelnék. Weöres Sán­dor költészetének dómja nevel: nagy és kicsiny dol­gok merész egységbefoglalá­sára, elfogulatlan kíváncsi­ságra, a mesterség és 8 nyersanyag (az ő esetében a nyelv) feltétlen ismeretére és tiszteletére: azaz csupa olyaf dologra, amire nagyon i-s szükségünk van. Weöres Sándor egész élet­műve bizonyíték arra, hogy a szocializmus minden való­ban értékest fel tud és tél akar használni. Hogyne hasz­nálná, értékelné, szeretné, be­csülné ezt a köznapi értelem­ben „soha fel nem nőtt” nagy költőt, aki egy kamasz gyanútlanságávál, de soha nem szűnő frisseségével .Iái­kéi a számára még kissé ren­detlen világban, s úgy jegy® fel számunkra egy virág, mesetöredék, vagy csak egy furcsa kifejezés csodáját, hogy a káosz egyszerre ér­telmessé válik, még a látszó­lagos íormabontások, a sze­szélyesen egymásután-fűzött szócsoportok is renddé szer­veződnek. Hogy most ^n,$T­raolvastam”, egyre bi zony°' sabb a számomra: Weöres jól érti világunkat, a saja világát, s mi is egyre job­ban értjük öt. Sz. Ivóval*. Lajo® Zajongó fehér foltok Közművelődési és művé­szeti életünknek szinte min­den lényeges ágazata kap valamilyen szakmai irányí­tást, folyamatosan biztosított továbbképzési lehetőséget. E nélkül elképzelhetetlen is az egységes művelődéspolitika és közművelődési élet. A hi­vatásos művészeknek, együt­teseknek általában „alkotmá­nyosan”, rendeletileg biztosí­tott a továbbképzés, illetve szakmai irányítás, de az ön­tevékeny művészeti csoportok tagjainál is igen széles körű a továbbképzési lehetőség, sokféle és sokirányú a szak­mai irányítás, hellyel-közzel a felügyelet is. ■Ilii Ha a közművelődési elei­ben jelentékeny szerepet ját­szó művészeti ágazatokat, il­letve az öntevékeny művé­szeti csoportokat tekintjük, mindenütt találkozunk ezzel az irányitö-ellenőrzö-tanács- adó tevékenységgel. Például a képzőművészeti szakkörö­ket általában diplomás mű­vész vezeti, akinek jó peda­gógiai felkészültsége is van, s amellett mind neki, mind a szákkör tagjainak biztosított a tájékozódás, fejlődés, to­vábbképzés például a nyári művészeti táborokban. De a ■szákkor munkájához ellenőr­zéseivel és iránymutatásával segítséget nyújt a területileg illetékes tanácsi, illetve mű­velődési központi szakrefe­rens is. Nagyjából hasonló szervezeti keretek között mű­ködnek a szátjátszők. A cso­portok élén rendszerint jól • képzett szakember áll, felké­szülésüket. próbáikat szakre­ferensek, tanácsadók irányít­ják, segítik, eflenőzik, figye­lemmel kísérik műsorpoliti­kájuk alakulását, önképzésü­ket, egyebeket Hyenformán működnek az irodalmi szín- l padok, a tánckarok, bábját- i szók és mások. A különböző kórusok és zenekarok, ame­lyeknek élén mindenkor jt3 kivafifikaít szafeveaetó áll, szintén ■ kapnak tanácsadó irányítást, ellenőrzést, és mű- sorpolítikájuk, \ egész tevé­kenységük körét bizonyos normák határolják. Asz említett irányító, éBen- • őrző és továbbképző tevé­kenység részben az egységes közművelődés és szórakozta­tó tevékenység kialakítása végett, de a csoportokban közreműködő műkedvelők önképzése és a kollektív te­vékenység fejlesztése, művé­szi szintjének emelése érde­kében elengedhetetlen. Csak egy művészeti ága­zat maradt ki általában az ilyenfajta irányító, ellenőrző, segítő tevékenység alól, amelynek pedig igen nagy a tömeghatása. Ez az ágazat a beat-muzsika. Beat-zene van a vendéglátóiparban, a hang­versenypódiumon, a művelő­dési házban, szakszervezeti zászló alatt, szerte minden­felé, lakodalmakban és egyéb helyeken. A hangverseny- dobogókon általában hivatá­sos zenekarok szerepelnek, kivéve a fesztiválokat, s ugyancsak hivatásosok látják el többségben a vendéglői szolgálatokat is. Ezeknek irányítása, ellenőrzése, fejlő­dése is csak részben megol­dott, de az úgynevezett ön­tevékeny beat-zenékaroknál igen kaotikus állapotokat, ta­lálunk. A művelődési ottho­nok, különböző intézmények, szakszervezetek égisze alatt működő együttesek hivatalo­san öntevékenyek, az esetek nagy hányadában az öntevé­kenység leple mögött profi módon, pénzért muzsikáló, félhivatásos csoportosulásaik, amelyeknek nem egészen le­gális tevékenységéhez tud­va, vagy vétlenül tisztes szer­vák adják kölcsön nevüket cégérnek. A viszonylag alacsony szá­mú hivatásos együttest, ame­lyeknek tagjai általában képzett zenészek, most hagy­juk számításán kívüL Néz­zük meg, többségben, rajként loeteffeiezraek a gombamód szaporodó üzemi, szakszer­vezeti, mű velődés házi beat­zenekarok. Négy-öt magyar gyerek összehajol, zenekart „gründoí”, a művelődési ház, meg a szakszervezet, vágj' éppen a vállalati alap meg Borsodi műsor \ a Mezőgazdasági ; Kiállításon

Next

/
Oldalképek
Tartalom