Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

Csütörtök, 197Q.'tm»9í<27. ÉSZAK- MAGYäRQRSZäG 3 Igények és lehetőségek Az építők erőfeszítései ASgi*a van népgazdasá­gunknak még egy olyan ága­zata, amely annyira a figye­lem — tegyük hozzá: a kri­tikus figyelem — középpont­jában állna manapság, mint az építés, az építőipar. A meglehetősen súlyos kapaci­táshiány megfeszített mun­kára, sokszor kapkodásra kényszeríti az építővállala­tokat. Határidők csúsznak el, az elkészült beruházásokat pedig nemegyszer minőségi kifogások sokasága követi. Ráadásul magasíik, néha na­gyon magasak az építőipari árak. A problémák özünének láttán sokakban alakul ki az a nézet, hogy az építőipari vállalatok fő gondja: hogyan húzzanak minél nagyobb hasznot a nagy kereslet kö­vetkeztében kialakult mono­polhelyzetűkből. Nos, nem vitás, akadnak ilyen törek­vések, ilyen vállalatok is. De általánosítanunk mégis hiba lenne. Hiszen a becsületesen dolgozó vállalatokat — s az­ért mégiscsak ezek vannak többen — sokszor, szinte em­berfeletti erőfeszítésekre sar­kallja kényszerű monopol­helyzetük. Nem, senki nem mondja, hogy ők minden igényt kielégítenek. Azt. sem. hogy hibátlanul dolgoznak. De — lehetőségeik határain belül, sőt, szinte még azon túl is — igyekeznek a leg­többet nyújtani. Országos mércével Megyénk legnagyobb épí­tő vállalata, a Borsod me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat országos mércével mér­ve is azok közé tartozik, amelyek minden erejükkel az igények kielégítésére tö­rekednek. 1970. első hét hó­napjában a BÁÉV 37,7 szá­zalékkal termelt, többet, mint az előző esztendő júliusáig. A munka termelékenysége 17,7 százalékkal nőtt. Július végéig 544 lakással többet adtak át, mint egy évvel ko­rábban. A termelés növekedésében? természetesen jelentős szere­pe volt a „legnagyobb fej­lesztés”, a házgyár fokoza­tos felfutásának. De ugyan­csak nagy szerep jutott a vállalat mostani műszaki fej­Kút készült három falunak Megyénkben is mind tóob községet látnak el egészsé­ges, tiszta ivóvízzel. Nemré­giben Tállyán is elkészült egy kút, mely megfelelő Mennyiségű vizet ad. A ter­vek szerint a későbbiekben az erre a kútra telepített víz­mű látja majd el Tállyát, konokot és polopt is jó mi- hőségű ivóvízzel. Tállyán már folyamatban van a vízhálózat kiviteli ter­hének elkészítésé, Monokra vonatkozóan pedig mór elke­rült a tanulmányterv. Véradók uila utazása fontos tanácskozásra kerül l01' szeptember 1-én az f szakmagyarországi Vegyi­Művekben. A Vöröskereszt he'yi vezetői értékelik a ta­passzal megtartott véradó ftopok eredményeit, s meg­szelik az őszi akció előké­rdését. Ez alkalommal nyújt- Jjto át a jutalmat a gyár Mbbszörös véradóinak. lesztési törekvéseinek, a munka és üzemszervezési in­tézkedéseknek. Az elmúlt esztendőben még igen soli gondot okozott a szakipar kapacitáshiánya. A termelé­keny, gyors házgyári építés előnyeinek elég nagy hánya­dát emésztette fel a szak- és szerelőipari munkálatok el­húzódása. Ezért hihetetlenül, nagy a jelentősége annak, hogy a BÁÉV' gazdasági és műszaki szakemberei éppen ezen a területen tudtak- elő­relépni. A házgyárért viss- szafizetendő hatalmas hitel­összeg mellé nem sajnáltak még 28 milliót felvenni, eb­ből létrehozták a térelem­gyártó csarnokot, és a komp- lettációs üzemet, A térelem­csarnokban az utolsó csavar­ig berendezett, s lezárva a helyszínre utazó fürdőszobák és a komplettációs üzemből szinte „bútorként” helyszín­re szállítható ajtók olyan terheket vettek le az építke­zés szakiparosainak a vállá­ról, hogy jelenleg a szakipar már nem késlelteti az épü­letek átadását. Az akadályok Hosszan lehetne még so­rolni a BÁÉV már megtett és kidolgozás alatt levő mű­szaki, szervezési intézkedé­seit. Persze, meg kell mon­dani azt is, hogy a vállalat még így sem érte el mara­déktalanul az év elején ki­tűzött eredményeket. Hogy miért? Ennek igen sok oka van. A vállalat kétségtelenül feszített, igen nehezen telje­síthető programot vállalt, A körülmények sem kedveztek mindig: egyetlen esős nap 2—3 millió forint termelési kiesést jelent a vállalatnak. Esőben pedig az idén nem volt hiány. Építőanyagban. különféle íelszerelésekben, i szállítóeszközökben és mui>- | kás-kezekben annál inkább. Nehéz lenne egyértelmű igennel vagy nemmel felelni arra a kérdésre, hogy vajon tehetett volna-e a vállalat többet, mint amit: megtett az eddig eltelt hónapok so­rán. De van valami, ami megnyugtató: az, hogy a vál­lalat vezetői nem igyekeznek elbújni az objektív nehézsé­gek bástyái mögé, nem nyu­godtak bele a „megváltoz- tathatatlanba”. Tovább kere­sik a lehetőségeket, a fej­lesztésben, a munka jobb megszervezésében, a nagyobb munkafegyelemben rejlő tar­talékokat, lehetőségeket. Az év végéig — augusztusi: is beleszámítva — még 1552 lakást kell átadniuk. Sőt, ennél többet, az árvízi hely­reállítással együtt mintegy 1850 lakást szeretnének át­adni. És számtalan más lé­tesítményt A kongresszus Minta készítő üzem tiszteletére Nem lesz könnyű. A műit héten vállalati műszaki kon­ferencián elemezték a fel­adatokat. Hétfőn a vállalati párt-vb értékelte az eddig végzett munkát, s határozta meg a további tennivalót. Ezekben a napokban tartják a termelési tanácskozásokat. Egyre-másra születnek a dolgozó kollektívák, a szoci­alista brigádok újabb kong­resszusi felajánlásai. A BÁ­ÉV kollektívája teljesíteni akarja kötelezettségeit. Le­het, nem tudnak minden igényt kielégíteni. De erőfe­szítéseik elismerést érde­melnek. Flanell Tibor Az ön tödei Váll alat minta - készítő üzemének ez évi ter­melési terve 26 millió íorim értékű gyártmány készítését írja elő. Elsősorban a saját vállalatuk igényeit elégítik M, de dolgoznak az ország minden jelentősebb üzemé­nek. Itt készítették a Gagarin Hőerőműben felszerelésre ke­rülő hatalmas turbinakerekek öntőmintóit is. A minták anyaga a hagyo­mányos fa és fém mellett a műanyag. Műanyagból készí­tik az állandóan fejlődő kád­gyártásunknál alkalmazott mintákat is. melyek felve­szik a versenyt a korábbi importáruval. Jól dolgoznak A Sátorai j a újhelyi városi Tanács pénzügyi és város- fejlesztési állandó bizottsága elemezte a városi tanácsi épí­tőipari költségvetési üzemé­nek 1-970. I. félévi működé­sét. Az üzem , tervezett terme­lési értékét hat százalékkal túlteljesítette. Ezt a kedveaó termelési felfutást nem a létszámterv túllé­pésével. hanem a terme­lékenység emelésével ér­ték el. A műszaki színvonal javítá­sa érdekében több korszerű munkaeszközt szereztek be az üzem számára. A termelési érték kedvezőbben is alakul­hatott volna, ha a különbö­ző beruházásoknál előzőleg átadják a munkaterületeket, és jó szervezéssel biztosítják a hiányzó munkaeszközöket A termelés nagyobb mértékű felfutásának legfőbb akadá­lya azonban az anyagbeszer­zési nehézségekkel kapcsola­tos. Ez rontja a II. féléül munkafolyamatok ütemessé­gét és tervszerűségét is. A munkafegyelem megja­vítása céljából fokozottabb ellenőrzést kel) alkalmazni a mun­kahelyeken. és a vétséget elkövetőkkel szemben szigorú felelősségre vonást kell eszközölni. A költségvetési üzem jó költ* séghely- és költségnemelem- zést végez, ami lehetővé te­szi a helyes döntések kiala­kítását, a költségszínvonal csökkentése, az eredmény és a nyereség növelése érdeké­ben. Takács Imre A jubiláló kohászatról ünnepi körkép « Ml ESZ lapjaként A uapokban megjelent, idei második számát teljes egészében a 200. születés­napját ünneplő Lenin Kohá­szati Művek bemutatásának szenteli a Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Élet, a MTESZ megyei szervezeté­nek tudományos folyóirata. A folyóirat közli Zambó Pálnak, az LKM műszaki ve­zérigazgató-helyetteséijek elemző írását, amelyben a szerző a vállalat 25 eszten­dős fejlődését teszi mérleg­re. Beszédesek a második vi­lágháború előtti, az 1938-as eredményekkel való összeha­sonlítás számadatai: többek között a nyersvastermelés 638 százalékra, az elektro- aeél-gyártás 777 százalékra, a Síndarabolás Fotó: Szabados György húzott aruk gyártása 1180 százalékra növekedett. A cikk ismerteti a vállalatnál megvalósult beruházásokat, a termékek minőségének és vá­lasztékának fejlődését, s az LKM kiterjedt exportkapcso­latait is. A jubiláló kohászati válla­lat jelenlegi fejlesztési erő­feszítéseiről és távlati fej­lesztéséről Baán István fej­lesztési főmérnök számol be a lap hasábjain. Ismerteti a következő esztendőkben egy­re meghatározóbb szerephez jutó beruházásokat, amelyek közül kiemelkedik a már épülő új, nemesacél-íinom- hengermű. A termelő beru­házások mellett azonban a szociális körülmények to­vábbi javítására is nagy gon­dot fordít a vállalat. A diósgyőri nemesacél- gyártást dr. Sziklavári János főmetallurgus, az LKM új elektroacélművét dr. Mosonyi Elemér és Farkas István, az épülő nemesacél-finomhen- germüvet Pálmai József és Karvajszkp István mutatja be. Figyelmet érdemel Sim on Béla és Kovács Sándor cik­ke, amely a hatalmas válla­lat munkaerőhelyzetét, mun­kaerő-gazdái kodásának prob­lémáit elemzi, tudományos alapossággal. A Lenin Kohá­szati Műveknek otthont adó Miskolc város számára igen érdekes a két cikk. amely a nagyváros és a gyáróriás kapcsolatait elemzi. Gábor Béla írása Miskolc és az LKM energetikai kapcsolata­ival foglalkozik, Barkóczy János pedig az LKM fejlesz­tésének Miskolc városképére levegőjére tett hatásait vizs­gálja. Az utóbbi cikkből első­sorban a levegő szennyezett­ségének csökkentésére irá­nyuló törekvések ragadták meg figyelmünket. K. X. A magyar-szovjet árucsere negyedszázada A Kg néhány napja, hogy miniszterelnökünk megnyitotta szabad hazánk negyedszázados gazdasági, kulturális és társadalmi eredményeit bemutató kiállítást Moszk­vában. Miközben még a szovjet emberek százezrei elismerés­sel szemlélik a szocializmust építő hazánk reprezentatív ki­állítását, s a Szovjetunióban sokfelé használt nagy érdeklő­désre számot tartó magyar termékeket, újabb jubileumra emlékezünk. A demokratikus Magyarország ideiglenes kor­mánya negyedszázaddal ezelőtt, 1945. augusztus 27-én kötöt­te első kereskedelmi megállapodását a szovjet kormánnyal Ez az egyezmény öt évnegyedre szólt, 1946. december 31-ig volt érvényben, s mintegy 30 millió dollár értékű tennék kölcsönös szállításáról intézkedett. A 30 millió dolláros áruszállítás mai szemmel íjézve sze­rénynek tűnik, ám közvetlenül a felszabadulást követőé» nagyban hozzájárult a termelés, az ország gazdasági vérke­ringésének beindításához. A Szovjetunió esetenkénti élelmi­szer- és anyagszállítmányait a két ország kölcsönös árukap­csolatainak szervezett fejlesztése követte. Az egyezmény ke­retében többek között a magyar vaskohászat ötvöző anyago­kat kapott, a textiliparaink szovjet gyapotot dolgozhatott fel bérmunkában. A mezőgazdaság műtrágyához, traktorhoz, az éledező közlekedés tehergépkocsikhoz jutott. A magyar és a szovjet kormány első kereskedelmi megál­lapodása jó alapnak bizonyult, mind népgazdaságunk, mind a két ország gazdasági kapcsolatainak gyors fejlesztésében. .Iparunk ma nyolcszor annyit termel, mint a kapitalista Magyarország ipara 1938-ban. S csupán az év évi áruforgal­munk a Szovjetunióval eléri az 1,3 milliárd rubelt, vagyis csaknem 44-szer nagyobb értéket, mint amennyi az első 15 hónapra kötött egyezményben szerepelt. Hazánk jelenleg már a világ 128 országával kereskedik, változatlanul legje­lentősebb partnerünk a Szovjetunió, amelyre idei teljes kül­kereskedelmi forgalmunknak csaknem 38 százaléka jut. K edvező számunkra országaink külkereskedelmi forgal­mának termékösszetétele is. Behozatalunknak mintegy háromnegyed része nyersanyag, energiahordozó és fél- gyártmány. A Szovjetunió korszerű gépek, műszerek, komp­lett gyárberendezések szállításával nagyban hozzájárult ipa­runk műszaki színvonalának emeléséhez, versenyképességé­nek növeléséhez. A világ első szocialista országa egyben exportra kerülő késztermékeink legnagyobb vásárlója. A Szovjetunióba irányuló kivitelünknek mintegy a fele mun­kaigényes gépipari termék. A nagyarányú szovjet, készáru­vásárlások lehetővé teszik feldolgozó iparunk gazdaságos sorozatgyártását. Országunk szerény lehetőségeihez mérten szintén hozzájárult a Szovjetunió műszaki-gazdasági eredmé­nyeihez, a szovjet nép javuló ellátásához. Jelenleg mintegy 300 magyar és szovjet vállalat, intézmény tart fenn közvetlen kapcsolatot egymással, összehangolják a fejlesztő munkát és közös kutatásokat végeznek. A két or­szág közúti járműipara kölcsönösen szállítja és felhasználja a partner által gyártott és nemzetközileg tipizált alkatrésze­ket. részegységeket. Hasonló nemzetközi munkamegosztás van kibontakozóban a magyar és a szovjet számítógép-gyár­tásban. mj egyedszázaddal ezelőtt a második világháború győztes nagyhatalma kötött az akkori Magyarországgal telje­sen egyenjogú kereskedelmi megállapodást. S kapcso­lataink azóta is az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök je­gyében fejlődnek, noha országaink, a gazdaság méretét, a műszaki teljesítő képességet tekintve, nem tartoznak azonos súlycsoportba. Népünk a szocialista országok nagy családjá­ban, szoros szövetségben a Szovjetunióval érte e! nagyszerű negyedszázados eredményeit, amelyekből szerény Ízelítőt ad a moszkvai jubileumi kiállítás. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom