Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-27 / 200. szám
Csütörtök, 197Q.'tm»9í<27. ÉSZAK- MAGYäRQRSZäG 3 Igények és lehetőségek Az építők erőfeszítései ASgi*a van népgazdaságunknak még egy olyan ágazata, amely annyira a figyelem — tegyük hozzá: a kritikus figyelem — középpontjában állna manapság, mint az építés, az építőipar. A meglehetősen súlyos kapacitáshiány megfeszített munkára, sokszor kapkodásra kényszeríti az építővállalatokat. Határidők csúsznak el, az elkészült beruházásokat pedig nemegyszer minőségi kifogások sokasága követi. Ráadásul magasíik, néha nagyon magasak az építőipari árak. A problémák özünének láttán sokakban alakul ki az a nézet, hogy az építőipari vállalatok fő gondja: hogyan húzzanak minél nagyobb hasznot a nagy kereslet következtében kialakult monopolhelyzetűkből. Nos, nem vitás, akadnak ilyen törekvések, ilyen vállalatok is. De általánosítanunk mégis hiba lenne. Hiszen a becsületesen dolgozó vállalatokat — s azért mégiscsak ezek vannak többen — sokszor, szinte emberfeletti erőfeszítésekre sarkallja kényszerű monopolhelyzetük. Nem, senki nem mondja, hogy ők minden igényt kielégítenek. Azt. sem. hogy hibátlanul dolgoznak. De — lehetőségeik határain belül, sőt, szinte még azon túl is — igyekeznek a legtöbbet nyújtani. Országos mércével Megyénk legnagyobb építő vállalata, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat országos mércével mérve is azok közé tartozik, amelyek minden erejükkel az igények kielégítésére törekednek. 1970. első hét hónapjában a BÁÉV 37,7 százalékkal termelt, többet, mint az előző esztendő júliusáig. A munka termelékenysége 17,7 százalékkal nőtt. Július végéig 544 lakással többet adtak át, mint egy évvel korábban. A termelés növekedésében? természetesen jelentős szerepe volt a „legnagyobb fejlesztés”, a házgyár fokozatos felfutásának. De ugyancsak nagy szerep jutott a vállalat mostani műszaki fejKút készült három falunak Megyénkben is mind tóob községet látnak el egészséges, tiszta ivóvízzel. Nemrégiben Tállyán is elkészült egy kút, mely megfelelő Mennyiségű vizet ad. A tervek szerint a későbbiekben az erre a kútra telepített vízmű látja majd el Tállyát, konokot és polopt is jó mi- hőségű ivóvízzel. Tállyán már folyamatban van a vízhálózat kiviteli terhének elkészítésé, Monokra vonatkozóan pedig mór elkerült a tanulmányterv. Véradók uila utazása fontos tanácskozásra kerül l01' szeptember 1-én az f szakmagyarországi VegyiMűvekben. A Vöröskereszt he'yi vezetői értékelik a tapasszal megtartott véradó ftopok eredményeit, s megszelik az őszi akció előkérdését. Ez alkalommal nyújt- Jjto át a jutalmat a gyár Mbbszörös véradóinak. lesztési törekvéseinek, a munka és üzemszervezési intézkedéseknek. Az elmúlt esztendőben még igen soli gondot okozott a szakipar kapacitáshiánya. A termelékeny, gyors házgyári építés előnyeinek elég nagy hányadát emésztette fel a szak- és szerelőipari munkálatok elhúzódása. Ezért hihetetlenül, nagy a jelentősége annak, hogy a BÁÉV' gazdasági és műszaki szakemberei éppen ezen a területen tudtak- előrelépni. A házgyárért viss- szafizetendő hatalmas hitelösszeg mellé nem sajnáltak még 28 milliót felvenni, ebből létrehozták a térelemgyártó csarnokot, és a komp- lettációs üzemet, A térelemcsarnokban az utolsó csavarig berendezett, s lezárva a helyszínre utazó fürdőszobák és a komplettációs üzemből szinte „bútorként” helyszínre szállítható ajtók olyan terheket vettek le az építkezés szakiparosainak a válláról, hogy jelenleg a szakipar már nem késlelteti az épületek átadását. Az akadályok Hosszan lehetne még sorolni a BÁÉV már megtett és kidolgozás alatt levő műszaki, szervezési intézkedéseit. Persze, meg kell mondani azt is, hogy a vállalat még így sem érte el maradéktalanul az év elején kitűzött eredményeket. Hogy miért? Ennek igen sok oka van. A vállalat kétségtelenül feszített, igen nehezen teljesíthető programot vállalt, A körülmények sem kedveztek mindig: egyetlen esős nap 2—3 millió forint termelési kiesést jelent a vállalatnak. Esőben pedig az idén nem volt hiány. Építőanyagban. különféle íelszerelésekben, i szállítóeszközökben és mui>- | kás-kezekben annál inkább. Nehéz lenne egyértelmű igennel vagy nemmel felelni arra a kérdésre, hogy vajon tehetett volna-e a vállalat többet, mint amit: megtett az eddig eltelt hónapok során. De van valami, ami megnyugtató: az, hogy a vállalat vezetői nem igyekeznek elbújni az objektív nehézségek bástyái mögé, nem nyugodtak bele a „megváltoz- tathatatlanba”. Tovább keresik a lehetőségeket, a fejlesztésben, a munka jobb megszervezésében, a nagyobb munkafegyelemben rejlő tartalékokat, lehetőségeket. Az év végéig — augusztusi: is beleszámítva — még 1552 lakást kell átadniuk. Sőt, ennél többet, az árvízi helyreállítással együtt mintegy 1850 lakást szeretnének átadni. És számtalan más létesítményt A kongresszus Minta készítő üzem tiszteletére Nem lesz könnyű. A műit héten vállalati műszaki konferencián elemezték a feladatokat. Hétfőn a vállalati párt-vb értékelte az eddig végzett munkát, s határozta meg a további tennivalót. Ezekben a napokban tartják a termelési tanácskozásokat. Egyre-másra születnek a dolgozó kollektívák, a szocialista brigádok újabb kongresszusi felajánlásai. A BÁÉV kollektívája teljesíteni akarja kötelezettségeit. Lehet, nem tudnak minden igényt kielégíteni. De erőfeszítéseik elismerést érdemelnek. Flanell Tibor Az ön tödei Váll alat minta - készítő üzemének ez évi termelési terve 26 millió íorim értékű gyártmány készítését írja elő. Elsősorban a saját vállalatuk igényeit elégítik M, de dolgoznak az ország minden jelentősebb üzemének. Itt készítették a Gagarin Hőerőműben felszerelésre kerülő hatalmas turbinakerekek öntőmintóit is. A minták anyaga a hagyományos fa és fém mellett a műanyag. Műanyagból készítik az állandóan fejlődő kádgyártásunknál alkalmazott mintákat is. melyek felveszik a versenyt a korábbi importáruval. Jól dolgoznak A Sátorai j a újhelyi városi Tanács pénzügyi és város- fejlesztési állandó bizottsága elemezte a városi tanácsi építőipari költségvetési üzemének 1-970. I. félévi működését. Az üzem , tervezett termelési értékét hat százalékkal túlteljesítette. Ezt a kedveaó termelési felfutást nem a létszámterv túllépésével. hanem a termelékenység emelésével érték el. A műszaki színvonal javítása érdekében több korszerű munkaeszközt szereztek be az üzem számára. A termelési érték kedvezőbben is alakulhatott volna, ha a különböző beruházásoknál előzőleg átadják a munkaterületeket, és jó szervezéssel biztosítják a hiányzó munkaeszközöket A termelés nagyobb mértékű felfutásának legfőbb akadálya azonban az anyagbeszerzési nehézségekkel kapcsolatos. Ez rontja a II. féléül munkafolyamatok ütemességét és tervszerűségét is. A munkafegyelem megjavítása céljából fokozottabb ellenőrzést kel) alkalmazni a munkahelyeken. és a vétséget elkövetőkkel szemben szigorú felelősségre vonást kell eszközölni. A költségvetési üzem jó költ* séghely- és költségnemelem- zést végez, ami lehetővé teszi a helyes döntések kialakítását, a költségszínvonal csökkentése, az eredmény és a nyereség növelése érdekében. Takács Imre A jubiláló kohászatról ünnepi körkép « Ml ESZ lapjaként A uapokban megjelent, idei második számát teljes egészében a 200. születésnapját ünneplő Lenin Kohászati Művek bemutatásának szenteli a Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Élet, a MTESZ megyei szervezetének tudományos folyóirata. A folyóirat közli Zambó Pálnak, az LKM műszaki vezérigazgató-helyetteséijek elemző írását, amelyben a szerző a vállalat 25 esztendős fejlődését teszi mérlegre. Beszédesek a második világháború előtti, az 1938-as eredményekkel való összehasonlítás számadatai: többek között a nyersvastermelés 638 százalékra, az elektro- aeél-gyártás 777 százalékra, a Síndarabolás Fotó: Szabados György húzott aruk gyártása 1180 százalékra növekedett. A cikk ismerteti a vállalatnál megvalósult beruházásokat, a termékek minőségének és választékának fejlődését, s az LKM kiterjedt exportkapcsolatait is. A jubiláló kohászati vállalat jelenlegi fejlesztési erőfeszítéseiről és távlati fejlesztéséről Baán István fejlesztési főmérnök számol be a lap hasábjain. Ismerteti a következő esztendőkben egyre meghatározóbb szerephez jutó beruházásokat, amelyek közül kiemelkedik a már épülő új, nemesacél-íinom- hengermű. A termelő beruházások mellett azonban a szociális körülmények további javítására is nagy gondot fordít a vállalat. A diósgyőri nemesacél- gyártást dr. Sziklavári János főmetallurgus, az LKM új elektroacélművét dr. Mosonyi Elemér és Farkas István, az épülő nemesacél-finomhen- germüvet Pálmai József és Karvajszkp István mutatja be. Figyelmet érdemel Sim on Béla és Kovács Sándor cikke, amely a hatalmas vállalat munkaerőhelyzetét, munkaerő-gazdái kodásának problémáit elemzi, tudományos alapossággal. A Lenin Kohászati Műveknek otthont adó Miskolc város számára igen érdekes a két cikk. amely a nagyváros és a gyáróriás kapcsolatait elemzi. Gábor Béla írása Miskolc és az LKM energetikai kapcsolataival foglalkozik, Barkóczy János pedig az LKM fejlesztésének Miskolc városképére levegőjére tett hatásait vizsgálja. Az utóbbi cikkből elsősorban a levegő szennyezettségének csökkentésére irányuló törekvések ragadták meg figyelmünket. K. X. A magyar-szovjet árucsere negyedszázada A Kg néhány napja, hogy miniszterelnökünk megnyitotta szabad hazánk negyedszázados gazdasági, kulturális és társadalmi eredményeit bemutató kiállítást Moszkvában. Miközben még a szovjet emberek százezrei elismeréssel szemlélik a szocializmust építő hazánk reprezentatív kiállítását, s a Szovjetunióban sokfelé használt nagy érdeklődésre számot tartó magyar termékeket, újabb jubileumra emlékezünk. A demokratikus Magyarország ideiglenes kormánya negyedszázaddal ezelőtt, 1945. augusztus 27-én kötötte első kereskedelmi megállapodását a szovjet kormánnyal Ez az egyezmény öt évnegyedre szólt, 1946. december 31-ig volt érvényben, s mintegy 30 millió dollár értékű tennék kölcsönös szállításáról intézkedett. A 30 millió dolláros áruszállítás mai szemmel íjézve szerénynek tűnik, ám közvetlenül a felszabadulást követőé» nagyban hozzájárult a termelés, az ország gazdasági vérkeringésének beindításához. A Szovjetunió esetenkénti élelmiszer- és anyagszállítmányait a két ország kölcsönös árukapcsolatainak szervezett fejlesztése követte. Az egyezmény keretében többek között a magyar vaskohászat ötvöző anyagokat kapott, a textiliparaink szovjet gyapotot dolgozhatott fel bérmunkában. A mezőgazdaság műtrágyához, traktorhoz, az éledező közlekedés tehergépkocsikhoz jutott. A magyar és a szovjet kormány első kereskedelmi megállapodása jó alapnak bizonyult, mind népgazdaságunk, mind a két ország gazdasági kapcsolatainak gyors fejlesztésében. .Iparunk ma nyolcszor annyit termel, mint a kapitalista Magyarország ipara 1938-ban. S csupán az év évi áruforgalmunk a Szovjetunióval eléri az 1,3 milliárd rubelt, vagyis csaknem 44-szer nagyobb értéket, mint amennyi az első 15 hónapra kötött egyezményben szerepelt. Hazánk jelenleg már a világ 128 országával kereskedik, változatlanul legjelentősebb partnerünk a Szovjetunió, amelyre idei teljes külkereskedelmi forgalmunknak csaknem 38 százaléka jut. K edvező számunkra országaink külkereskedelmi forgalmának termékösszetétele is. Behozatalunknak mintegy háromnegyed része nyersanyag, energiahordozó és fél- gyártmány. A Szovjetunió korszerű gépek, műszerek, komplett gyárberendezések szállításával nagyban hozzájárult iparunk műszaki színvonalának emeléséhez, versenyképességének növeléséhez. A világ első szocialista országa egyben exportra kerülő késztermékeink legnagyobb vásárlója. A Szovjetunióba irányuló kivitelünknek mintegy a fele munkaigényes gépipari termék. A nagyarányú szovjet, készáruvásárlások lehetővé teszik feldolgozó iparunk gazdaságos sorozatgyártását. Országunk szerény lehetőségeihez mérten szintén hozzájárult a Szovjetunió műszaki-gazdasági eredményeihez, a szovjet nép javuló ellátásához. Jelenleg mintegy 300 magyar és szovjet vállalat, intézmény tart fenn közvetlen kapcsolatot egymással, összehangolják a fejlesztő munkát és közös kutatásokat végeznek. A két ország közúti járműipara kölcsönösen szállítja és felhasználja a partner által gyártott és nemzetközileg tipizált alkatrészeket. részegységeket. Hasonló nemzetközi munkamegosztás van kibontakozóban a magyar és a szovjet számítógép-gyártásban. mj egyedszázaddal ezelőtt a második világháború győztes nagyhatalma kötött az akkori Magyarországgal teljesen egyenjogú kereskedelmi megállapodást. S kapcsolataink azóta is az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök jegyében fejlődnek, noha országaink, a gazdaság méretét, a műszaki teljesítő képességet tekintve, nem tartoznak azonos súlycsoportba. Népünk a szocialista országok nagy családjában, szoros szövetségben a Szovjetunióval érte e! nagyszerű negyedszázados eredményeit, amelyekből szerény Ízelítőt ad a moszkvai jubileumi kiállítás. \
