Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1970. aug. 27. Néhány nap múlva az általános és középiskolákban megkez­dődik az 1970—71-es tanév. Megtörténtek az előkészüle­tek a tanévkezdés és a folya­matos munka zavartalansá­gának biztosítására. A megye művelődésügyi életének párt­ós állami vezetői szerdán szűkkörű tanácskozáson ele­mezték a tanév indításának objektív és szubjektív körül­ményeit. Az alapos, sokrétű mérlegelés néhány jellemző adatát szeretnénk az alábbi­akban felvázolni. Borsod megyében — az adatokban mindenkor csak a megye foglaltatik, Miskolc nélkül, — javult az általános iskolák személyi ellátottsága. 117 általános iskolai tanár és 9« tanító érkezett a megyé­hez, ugyanakkor nyugdíjazás és egyéb okok miatt 78-cal ősökként a tanárok. 54-gyel tanítók száma. A tényleges szaporulat tehát 99 tanár és 42 tanító, örvendetes, hogy !>1 most végzett tanár jött a főiskoláról és 50 új tanító a képzőiből a borsodi intézetek­be. Jelentősen javult a szak­tanári ellátottság. Ez különö­sen jellemző az encsi és a sátoraljaújhelyi járásra, de jelentkezik mindazokon a he­lyeken, ahol javították a pe­dagógusok élet- és munkakö­rülményeit. A képesítés nél­küli nevelők közül 104-et vet­tek fel most levelező tagozat­ra a főiskolán és 350-en vég­zik tanulmányaikat. Jól sze­repeltek a tanárképző főisko­lák felvételijén a nappali ta­gozatra jelentkező borsodi fiatalok, s így onnan négy év múlva nagy számban kap a megye új nevelőket. Tovább folyik az általános .«kofák körzetesítése, szep­tember 1-én 12 új tagiskola m 2 új körzeti iskola kezdi meg működéséi. Az AKÖV megnyugtató módon rendezte a tanulók szállítását. A me­zőkövesdi általános iskolai diákotthon is megnyitja ka­puit, és ezzel együtt a megye 7 általános iskolai diákottho­nában 575 gyereknek tudnak helyet biztosítani. A körzeti iskolák szaktanári ellátása 7 járásban meghaladja a járási átlagot. Ez a járási szervek jó szervező munkájának tud­ható be. Szinte emberfeletti erőlködéssel teremtették meg e szaktanári ellátás lehetősé­geit a járási irányító szervek, csakúgy, mint a diákotthonok szervezésének és építésének lehetőségeit. Ezért a munká­jukért csak az elismerés hangján lehet róluk szólni. Borsod megyében az el­múlt tanévben 10 ezer 916 gyermek fejezte be az általá­nos iskolát, ebből 4161 jelent­kezett továbbtanulásra. Gim­náziumba 1329, különböző .szákközépiskolákba 2832. Fel­vettek közülük gimnáziumba 1940-et (a szakközépiskolák­ból ikimaradtakkal együtt), szakközépiskolába pedig 1762-t. összesen tehát 3702 fiatalt. A fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a gim­náziumokban 63,1, a szakkö­zépiskolákban 7 4,1 százalék. A kollégiumi ellátásban ré­szesülők között 74,6 százalék a fizikai dolgozók gyermeke. A középiskolák lyi ellátottsága kielégítő. Hét új tanári állást szerveztek, 11 ösztöndíjas tanár jött az egyetemről, ezenkívül jött to­vábbi 34 és eltávozott 26. A megye középiskoláinak épülete; közül több jelentős korszerűsítésre, felújításra szorul. Például a sárospataki gimnázium. Az építőipari ka­pacitás hiánya ezen a terü­leten is nagy gond. A közép­iskoláknál feltétlenül javítan­dó a felszereltség. Megjelent a Béke és Szocializmus augusztusi száma A-íotyóuyít „Az új társada­lom építése és a párt” címen számol be az NSZEP Köz­ponti Bizottságának rendezé­sében tartott nemzetközi tu­dományos konferenciáról. A konferencia témája a kom­munista pártok növekvő sze­repe a szocializmus és a kommunizmus építésének forradalmi folyamatában. A konferencián elhangzottakból bőségesen idézve a cikk meg­állapítja „annak a problémá­nak a pozitív tudományos ki­dolgozása, hogy a kommunis­ta pártnak mi a helye és a szerepe a társadalomban, va­lamint az ellenséges és a hibás koncepciók bírálata, a marxisba—leninista pártok el­méleti munkájáriak legfon­tosabb irányai közé tartozik, elsőrendű jelentőségű a szoci­alista építés folyamata, a kommunista mozgalom vala­mennyi osztagának a tevé­kenysége szempontjából' V. Bilak „Barátságunk ki­állta az idő próbáját” című írásában az új csehszlovák— szovjet szerződés aláírása al­kalmából áttekinti a cseh­szlovák—szovjet kapcsolatok fejlődését, konkrét példákkal illusztrálva a Csehszlovákiá­nak nyújtott sokoldalú szov­jet segítsége' 1970. májusában Varsóban kormányfői szinten tartották meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXIV. ülésszakát. Ezzel kapcsolatos az interjú, amelyben N.yiko- laj Fagyejev, a KGST tit­kára mondja el véleményét a szocialista integrációról. A másik, KGST-témával foglal­kozó írás szerzője B. Szuha- revszkij. a cikk címé: A gaz­dasági ösztönzés problémái a KGST-országokban. Egyéb írások a Béke és Szocializmusból: F. Muhri: Az Osztrák Kommunista Párt XXI. kongresszusa; K. Kniestedt: Az ifjúság és a forradalmi tapasztalatok; Vass Henrik: Gondoláitok „A magyar forradalmi munkás­mozgalom törbéneté”-ről; A Televíziót minden isko­lának akció keretében jutta­tott készülékekkel a megye iskolai televízió-parkja teljes lett. Most már minden álta­lános iskolában megvan a le­hetőség az Iskolatelevízió munkájába való bekapcsoló­dásra. A szakfelügyelet dol­ga a továbbiakban ennek irá­nyítása és ösztönzése. Fontos­nak mutatkozik, elsősorban a kisiskolások segítése végett, az elmúlt évben már kezde­ményezett iskolai könyvtár­ajándékozási akció szorgal­mazása. Ennél fontos tudni, hogy nem könyvmennyiségre van szükség az iskolákban, hanem megfelelő könyvekre, ezért célszerű az ajándékozó­nak a tanácsok művelődés­ügyi osztályaival felvenni a kapcsolatot. Az óvodai ellátás javításá­ra kívánatos lenne közös óvodák létesítése, amelyek­ben a fenntartási gondokhoz nemcsak az állam, hanem a lermelőszövetkezet, állami gazdaság, ipari üzem is hoz­zájárulna. Kívánatos lenne, hogy az üzemek is törődjenek dolgozóik gyermekeinek el­helyezésével. Az MSZMP Központi Bizottságának a nők helyzetéről hozott határozata is erre inti őket. A járási ta­nácsi és pártszervek, a kom­munisták legyenek jó kezde­ményezők a közös óvodák megteremtésében. Van már jó példa — például Arnóton —, de sajnos, még nem ez a jellemző. Még mindig kevés a fizikai dolgozók gyermekeinek jutta­tott társadalmi ösztöndíj. A megyében összesen 94 közép- iskolás kapott ilyen ösztön­díjat, ebből is mindössze 14 a gimnazista. M i ndónképpen el kell marasztalnunk azokat az üzemeket és közös gazda­ságokat, amelyek ezt a kér­dést nem tekintik olyan tár­sadalmi feladatnak, amely­nek anyagiakban is megnyil­vánuló megoldásához minden közületnek hozzá kell járul­nia. Csak néhány »■££ ragadtunk ki a számvető ta- tácskozás anyagából. Egy­kettőre még bővebben is visz- szatérünk majd. A megye is­kolái, e számvetésből kitűnő­en, felkészülten várják a tan­évkezdést, az új munkát. Új magyar film-musical pereg mától a premier-mozik vásznán. Egy jó félesztendő­vel ezelőtt nagy feltűnési keltett az országos sajtóban egy riport: egy vidéki gimná­zium igazgatóját a miniszter nevében hívta fel egy anya, s úgy próbálta gyermekét az intézetbe beprotezsálni. Erre az alaptörténetre épült nagy­részt a Csak egy telefon, ame­lyet Fehér Klára írt. és Mamcserov Frigyes rendezett. Az alkotók a történetet zenés vígjáték, film-musical formá­jában próbálják elmondani. és e műfaj sajátosságaiból adódóan a szereplők okkal, ok nélkül dalra lakadnak. így közlik mondandójukat. A sú­lyos társadalmi mondanivaló, a szatirikus célzat így bizony kicsit cukros vízben oldódik. A női főszerepet Ruttkai Éva alakítja. Lgy nő a diplomaták asztalánál Kolcova asszonynak, a vi­lág első nagykövetnőjének életéből meríti témáját a most bemutatott szovjet film. A film elején gyorsan villanó képsorokban a német fasiz­mus előretörését látjuk, az SA-legónyek menetelésétől a második világháborúig. For­dul a kép, és a békés napsü­tötte Stockholmban vagyunk. Ebben a. semleges országban képviseli a Szovjetuniót Kolcova asszony. Nehéz szol­gálat ez, hiszen a németek mindent megtesznek, hogy Svédországot kimozdítsák semlegességéből, nem riad­nak vissza egészen aljas provokációktól sem. A film­ből megismerjük Kolcova múltjának néhány epizódját, és- küzdelmes helytállását a háború időszakában. Kicsit történelmi film. kicsit érez­hető a komponáltság. Egé­szében érdekes alkotás. A tokaji Zilahy György Művészetbarátok Köre egész éves programjában ismét igen jelentős rendezvény él­vezői lehetnek a patinás nagyközség látogatói. A hely­történeti múzeumban augusz­tus 30-án,' vasárnap délután 4 órakor újabb kiállítás nyí­lik, amelyen idős Szabó Ist­ván Kossuth-dijas szobrász­művész és Karsay Zsigmond festőművész alkotásait mu­tatják be. A már kialakult hagyomá­nyoknak megfelelően a lár- latnyltást, amelyben Gulyás István, a megyei tanács nép­művelési csoportvezetője mél­tatja a kiállító művészek munkásságát, hangversennyel kötik egybe. A tokaji Erkel Ferenc kórus ad rövid kon­certet Nagy János karnagy vezetésével, A kettős kiállítás szeptem­ber 10-ig tekinthető meg. Szabad időben: autós-motoros szakkör A megnövekedett szabad idő hasznos kitöltése, illetve ahhoz kulturált program kí­nálata nagyrészt a közműve­lődési. intézmények feladata. A Művelődésügyi Minisztéri­um és a Népművelési Inté­zet több művelődési házban és központban végez kísérle­teket, felméréseket a legjobb eszközök és módszerek alkal­mazására. (Nemrégen számol­tunk be a leninvárosi Derko- vits Gyula Művelődési Köz­pont hírlapolvasójában vég­zett ilyen témájú felmérések­ről.) A miskolci Ady Endre Művelődési Ház is egyike a kísérletező művelődési intéz­ményeknek. Itt egy új szak­kör áll majd a növekvő sza­bad idővel gazdálkodó kör­nyékbeliek rendelkezésére. Mivel az előírások szerint a már működő szakköröket Rendhagyó útinapló Várad egyik külvárosa. Borbélyüzlet, akár nádunk. Öten vagyunk vendégek, meg a két figaró Munkások, egyszerű embe­rek, ami a következő öt percben, tisz­tázódik. A mester észreveszi kezem­ben az ezüst Kossuth dobozát. Sorba kínálok mindenkit. Valamennyien 45—55 között tapossuk az éveket, ta­lán ez hozza a bizalmas beszélgetést, a régi bojár-világ, s a mai rendszer összenasonü lását. Beszélgetünk. A szeretet, a megbe­csülés, az egyenlőség és szabadság mélyértelmű gondolatai könnyen tör­hető. síkos tükörlapon botladoznak, de az igazság vagy mondjuk inkább úgy: az egészséges munkásösztön egyre jobban a jelen felé billenti a képzeletbeli mérlegre rakott érveket és ellenérveket. A végső következte­tés: a ma Romániájában összehason- líthataitlamul nagyobbak a lehetősé­gek emberi és nemzetiségi szempont­ból is, mint a régi világban. Az idősebb mester szappanoz, dör­zsöli az arcom. Parfüm és valami enyhén kesernyés illat rakódik a pezsgő mondatokra, emlékezésekre. A mester egy másik, puha gyapjúba be- csoipagolt borotvát vesz elő. Vendég vagyok, külföldi vendég. Keresem a konflisokat, Várad a konflisok városa volt, Tucatszám álltak a Sas-palota, a Bimanóci Hotel, s a volt adóhivatol­nál, s Szilágyi Dezső utca környéken. Akármerre nézett az ember, látta őket Amikor kifutó voltam az Őri utca (ma Strada Elegant) egyik boltjá­ban, és este későn zártunk, rendsze­rint elkaptam egy konflist, és azzal utaztam végig a Kolozsvári utcán, persze csak hátul, a két kerék kö­zött a tengelyen ütve. A Kőrös-part a Baross hídtól le. a Pogány telepig túl sötét volt, nem úgy, mint ma. Akkor szemétdombok tarkították ezt a részt, ma kis parkok és emeletes modern házak sorjáznak, tetejükön tv-antennák rengetegével. S a ligeti oldalon sem állt még az a nyolc­emeletes. modern turistaszálló, ami 36 millió lejbe került. Amikor este fáradtan a lakásomra értem, a házigazdámnál vendéget ta­láltam. Furcsa a sors. íme. a véletlen! Amikor a vendég Miskolcot, .Szend- rőt. Szint és Aggteleket emlegette, arra gondoltam: lám, lám, tenyérríyi a- világ. Itt vagyok egy román em­bernél. akinek a barátja 25 évvel ezelőtt a demokratikus román had­sereg katonájaként fegyverrel a ke­zében menetelt a Bódva völgyében. S ott, Színinél, egy hideg januári hajnalon, iszonyatos légitámadásba« került, s az ezredből alig néhányan maradtak életben. Mdtioa bácsi is megsebesült, a miskolci kórházban ápolták. Az ápolónőre emlékszik, fényképet mutat: 30 év körüli, dús hajú, szív arcú nő görögös orral. Gyűrött, fakult fotó, az egyik sarka hiányzik. Mitica bácsi vasutas. Két nős fia van. Bukarestben dolgoznak. Iszunk az egészségükre, meg a házigazdáé­ra. a román—magyar barátságra és azután mindenre: Váradra, Miskolc­ra, hegyekre, békére, az új lakások­ra. a vén Kőrösre, s arra hogy egy­szer majd eljönnek meglátogatni ők is. * Búcsúzom Varadtól. A Herman mozi előtt megállók, keresem azt a nyurga, csupaláb és kéz kölyköt, aki valamikor itt árul­ta az újságot, s tarkaszakadtából ordította: hány cselédlány ivott zsír­szódát. vagy kit vágott el a villamos. Megállók a Piessz palota előtt is, be­nézek a büfébe. Valamikor a „Wurst”-féle fűszer-csemege üzlet volt, ahol szintén kifutáskoatam, s talán azon a helyen, ahol most egy csinos nő szolgál ki, nos, azon a he­lyen kaptam két fülest az üzlet első segédjétől, Todorescu úrtól, meri nem elég gyorsan emeltem fel egy nagysága elejtett pénztárcáját. Ke­resem Mester Jani bácsi konflisát, az adóhivatal mellett, akitől roppan! irigyeltem az akkor paripának tűnő gebéjét meg a kopott kocsit, mert álmaim netovábbja volt: egyszer nekem is lesz konfliskocsim és lo­vam. Az állomáson is kerestem gyermek-magiamat, a fürge mozgású csupacsomt fickót, aki boldog volt ha két lejt keresett csomaghordással. mert mindig éhesen mászkált, sosem tudott jóllakni. Most bemehetnék a restibe, bősé­gesen ebédelhetnék, ám nem vagyok éhes, inkább rágyújtok egy Maros- estire — kölyökkoromban is ezt szívtam — és a szitáló eső elől be- ténfergek az állomás épületébe. Üj Váradot ismertem meg. új. friss gondolkozású embereket, olyan Váradot, ahol egyre több a baráti kéz­fogás. Ez a megállapítás egyre mé­lyebbé válik bennem. Feltétel nélkül igazat adok Popovici tanár úrnak: ..... 1944. augusztus 23. óta kezd A dy Endre jóslata igazán valóságé«! válni; Dunának. Öltnek egy a hangia ” Holdi János ilyen célzattal fejleszteni nem szabad, hát újat szervez­tek. Az Ady Endre Művelődési Ház, amely mint ismeretes, a hajdani Diósgyőr község központjában (s a majdani, már épülő diósgyőri város­központ közepén) van, sajá­tos körülmények között mű­ködik. Szomszédságában van a két diósgyőri üzemóriás, ugyanakkor már falusi tele­pülés is található a másik ol­dalon. de itt van a történelmi levegőt árasztó vár is, s van a közelében egy ezernél több személyes építőipari munkás- szálló. Mindez a közönség és egyben az érdeklődés sokré­tűségét is jelzi. A szabad idő növelésének bevezetése óta a művelődési ház vezetőinek nincs olyan tapasztalatuk, ami arra utal­na, hogy jelentősen növekszik a több szabad időben a művelődés iránti érdeklő­dés, s nem növekszik ugrás­szerűen a látogatottság. A művelődési ház vezetői új szakkörök szervezésénél azt vették figyelembe, hogy kör­nyékükön vannak nagy számbán autó- és motorke­rékpár-tulajdonosok, akik szinte rabjai a motornak, ér­dekli őket a technikai fej­lődés. a kisebb hibákat ma­guk szeretik javítani, „büty­kölni”, sok a barkácsoló szen­vedélyű ember, s a már em­lített munkásszállón igen nagy számban élnek nagyon sok szabad idővel rendelke­ző, különböző érdeklődésű1, magánosok. Az előzetes tájékozódás szerint negyvennyolcán je­lentkeztek, akiket az új szak­kör alapító tagjainak lehet tekinteni. Lehetséges, hogy közülük a későbbiekben lesz lemorzsolódás, de biztosabb­nak látszik az, hogy a ké­sőbbiekben kialakítandó program viszont újabb érdek­lődőket vonz, A kör a szabad idő jó felhasználásához a kő­vetkező lehetőségeket bizto­sítja: a műhelyben fa- és fémdarabok megmunkálása a tagok egyéni kívánságai sze- rint, a járművön adódó ki­sebb hibák javítása; anyag- ismereti, technikai előadá­sok, a közös kirándulások út­vonalainak ismertetése; néni utolsósorban motora«; körtú- ’ rák. Az új szakkör alakuló ősz- szejövetelét szeptember 12- én, szombaton tartják, ekkor választják meg a társadalmi vezetőséget. Jóllehet a szak' köri a kísérletezés szándék'a hozta létre, hasznát a diós­győri autósok, motorosa'' ef más érdeklődök fogják látni- (bm) Filmjegyzet | Csak egy telefon Újabb kiállítás és koncért Tokaiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom