Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

6 &zM*hmmmostsz&G

Vasárnap, 1970. au$. 23.

Elhunyt Szántó Rezső

Mély megilletődéssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Szántó Rezső, a párt régi tagja, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, hosszan tartó, súlyos betegség után augusztus 21-én elhunyt. Temetése 27-én, pénteken 15 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. A családtagok, az elhunyt elvtársai, barátai és harcostársai 14.30-tól róhatják le kegyeletüket a ravatalnál.

Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága

A Magyar Üjságírók Országos Szövetsége

A Magyar Partizán Szövetség

Jelentős a javulás

a miskolci lakásszövetkezetek helyzetében

Dr. Szántó Rezső 1892-ben született Nagyluinizsán, jog- tudományi végzettséget szerzett, s már 1912-ben — 20

éves korában — tagja lett a szociáldemokrata pártnak, tevékenykedett a Galilei-kör- ben. 1918 novemberében, közvetlenül a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása. után a párt tagja és aktív harcosa lett. 1919- ben a Magyar Vörös Hadsereg egyik hadosztályának politikai megbízottja volt. A Tanácsköztársaság leverése után 15 évi fegyházbüntetésre ítélték. 1922-ben — fogolycsereakcióval — a Szovjetunióba került, ahol különféle párt. szakszervezeti és állami intézményekben dolgozott. Közben 1927-ben és 1928-ban Franciaországban, a Francia Kommunista Párt magyar csoportjában végzett pártmunkát, s 1936—1938-ban Spanyolországban a nemzetközi brigád hadosztályparancsnoka volt.

1947-ben tért haza Magyar - országra. Évekig a Magyar—

Szovjet Társaság főtitkára- I ként tevékenykedett, majd * 1950-ben az Országos Toka- | rékpénztár helyettes vezér- igazgatójává nevezték ki. Ké- j sőbb a Tartós Békéért, Népi Demokráciáért című lap főszerkesztőjeként dolgozott, 1953—54-ben a SZOT-iskola igazgatói tisztét töltötte be, majd két esztendeig az Új Idők című folyóirat főszerkesztője volt. 1956-ban ment nyugdíjba, de a Partizán Szövetség alelnökekénl. illetve a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökségi tagjaként továbbra is értékes társadalmi tevékenységet fejtett ki. Forradalmi életútja elismeréseként kétszer részesült a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetésben, megkapta a Zalka-emlékérmet, a Domb- rowski-emlékérmet, a Nagy Honvédő Háborúban kifejtett, hősi munkájáért a Szovjet Emlékérem kitüntetést, a Tanácsköztársaság emlékérmet, a- Magyar Partizán emlékérmet, a Szocialista Haza,ért Érdemrendet, továbbá sok. más kormánykitüntetést.

iiitüntetések

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetéseket adományozott az idei Tisza völgyül árvízvédekezés során kifejtett kiemelkedő tevékenység elismeréséül. Kitüntetésben részesült az árvíz elleni védekezéshez segítséget nyújtó, ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapjatok több tagja is.

A kitüntetettek egy csoportjának szombat délben az Országház kupolacsarnokában Kisházi Ödön, az Elnöki. Tanács helyettes'elnöke adta át a kitüntetéseket. A kitüntetések átadásánál jelen volt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, valamint Dógen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Jelen volt a kitüntetések átadásánál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is.

( Tegnap dr. Fekete László elnökletével ülést tartott a Miskolc mj. városi Tanács

V. B. a testület több fontos téma között a város egészségügyi helyzetével, iiletye az orvosokkal és egészség- ügyi középkáderekkel, valamint az egészségügyi intézményekben folyó személyzeti munkával foglalkozott. Az illetékes osztály jelentéséből kitűnik, hogy az elmúlt esztendőben és ebben az évben

Miskolcon több mint 30 új orvosi állást szerveztek. Ez tovább növelte azt a lehetőséget, hogy az orvosok a mindennapi munka mellett tanfolyamokon, tapasztalatcseréken, vagy más módon, az eddiginél jobban növelhessék tudásukat.

Az elmúlt esztendőben sikerült betölteni a közegészségügyi és járványügyi hálózat orvosi állásait is. Ennek fejjődő városunkban igen nagy jelentősége van. A szakorvosi ellátásban még vannak gondok, bár az utóbbi években e területen is igen nagy javulást értek el.

Felfigyelt a városi tanács vb arra a jelenségre, hogy az orvosok nagyobb része az úgynevezett „divatos szakmák” iránt érdeklődik: egyes orvosi szakokra nehezen, vagy egyáltalán nem találnak jelentkezőt. Így például a röntgenorvosi, belgyógyász, illetve tüdőszakorvosi állásra. Ez egyébként országos jelenség és nemcsak az orvosokra vonatkozik, hanem az egészségügyi középkáderekre is, kórházakban és rendelőintézetekben egyáránt A vb javaslatot tett arra, hogy a helyzeten hatékonyan és gyorsan változtassanak. Az elképzelés szerint

lakással, külön .jutalommal, a fizetésben számot tevő differenciáltsággal

hirdetik meg ezeket az orvosi, vagy ápolónői állásokat,

A vb határozati javaslatot fogadott el arról is, hogy az egészségügyi középiskolában bizonyos számú tanuló részére társadalmi ösztöndíjat biztosít,

A vb ezután a Miskolcon megalakult lakásszövetkezetek helyzetéről tárgyalt. Az első ilyen szövetkezet 1959- ben alakult,

azóta ily módon 2700 család jutott lakáshoz. Ma a városban 15 lakás- szövetkezet működik, és a MÉSZÖV keretében közülük 14 már megtalálta ' a szükséges jogvédelmet.

Nagyobb körültekintéssel veszik át a lakásokat, szervezetten gondoskodnak a hibák kijavításáról.

A vb igen fontos kérdésként tárgyalta meg Miskolc város 1971—75 év középtávú pénzügyi tervjavaslatát, amelyet a tanács pénzügyi osztálya készített el.

Cs. E.

Románia nemzeti ünnepe

,ománia népei ma emlékeznek meg hazájuk felszabadulásának 26. évfordulójáról^ 1944 nyara végén a szovjet hadsereg előnyomuló alakulatai Iasi és Kisinyov köi'zetében súlyos csapásokat mértek a hitlerista erőkre, átszakították a fasiszta hadseregcsoportok védelmi rendszerét, és gyors ütemben megkezdték Románia felszabadítását. A szovjet hadsereg győzelmei bátorítást adtak Románia haladó erőinek. A kommunisták vezetésével általános népi felkelés bontakozott ki, és az antifasiszta fegyveres osztagok birtokukba vették a fővárost. Ezzel a fordulattal lehetővé vált, hogy Románia szakítson a hitleri szövetséggel, véget ért a fasiszta Antonescu-rezsim. 19-14; augusztus 23-án, a népi felkelés győzelmének napján új fejezet kezdődött az ország életében. Az újjászervezett román hadsereg a háború, további hónapjaiban a szovjet hadsereg kötelékében küzdött.

A felszabadulás 26 esztendeje alatt gyökeresen megváltoztak a társadalmi, gazdasági viszonyok Romániában. A Hohenzollern-dinasztia uralmának a köztársaság kikiáltásával vetettek véget. Románia a háború előtt Európa egyik legelmaradottabb országa volt. Természeti kincseit a nyugati tőkés vállalatok fölözték le, ipara fejletlen, mezőgazdasága külterjes volt, a munkásosztály nyomorgott, a parasztság a bojárok korlátlan hatalmát nyögte. A fel- szabadulás utáni első időkben a burzsoázia tett néhány kísérletet hajdani uralmának restaurálására, 1946 őszén azonban a kommunisták által szervezett népi erők véglegesen kiszorították a hatalomból a régi rend urait.

A szocialista építés eredményei a nép szorgalma, a kommunisták áldozatkész szervező munkája, a többi szocialista országgal való együttműködés közös gyümölcseként jöttek létre. Ugyanezek a tényezők biztosítják Románia jövő; beni fejlődését, függetlenségének és biztonságának hosszó távlatokra vonatkozó garanciáját is. A még hatékonyabb együttműködés, a kölcsönös segítség még kiterjedtebb alkalmazása teszi lehetővé, hogy Románia végrehajthassa nagyszabású gazdaságfejlesztési terveit.

Felszabadulása évfordulóján a magyar nép őszinte megbecsüléssé! üdvözli a szomszédos ország népeit, elismeréssel nyugtázza a szocializmus építésében elért sikereit, es azt kívánja, hogy a baráti Románia sikeirel haladjon to; vább azon az úton, amelyen egyaránt szolgálja nemzeti felemelkedésének és a proletár internacionalizmusnak a közös ügyét.

A MAGYAR Tudományos Akadémia . Történettudományi Intézete Népi Kollégiumok (1939—1949) címmel do- kumentumikötetet kíván közreadni, amelyben összegezni és lezárni óhajtja a népi kollégium mozgalom körüli vitákat, egyben fel szeretné mutatni a mozgalom és nevelő intézményhálóza t történetét a maga valóságában. E készülő 'kiadvánnyal kapcsolatban merült fél korábban az az igény, hogy a volt népi kollégisták emlékeik felelevenítésével segítsenek a dokumentációs anyag kiegészítésében.

s maguk példájával a mai ifjúsági problémák egészséges megoldását is támogassák.

A Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának kezdeményezésére a volt miskolci és borsodi népi kollégisták kétnapos találkozóra jöttek össze szombaton, augusztus 22-én Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az egyetemi tanács üléstermében Hegyi Imre megyei nóp- frontíbizottsá'gi titkár köszön, tötte a mintegy nyolcvan résztvevőt, s vázolta a találkozó céljait. Hangsúlyozta, hogy erre az összejövetelre

írta: Andrzej Zbych

— Klárit hagyd békén!

— Végre, valami férfiasság is ki tort belőled — nevetett Stefiin.

Waclav kiment a műtőből, s becsapta maga mögött az ajtót. Az ötösből köhögést-hallott, s kintről, távolról géppisztob' rövid sorozata kelepéit bele a kora estébe.

:tan az ablakhoz ugrott, óvatosan félrehúzta az elsötétítő vászonfüggönyt, de kint sötét volt és nyugalom. Az u.i tónyikorgásra fordult hátra. Krisztina állt a küszöbön.

— Vitatkoztok megint?

Stefan legyintett, aztán u lányhoz lepett, s

keiv:\skedve átölelte.

— Krisztina! Van egv keresem — mondta a lánynak. — Nem tudok kimenni, s telefonálnom kellene. Tudod milyen dolog a kereskedés? Nem várhat .az sem, akárcsak a betegek. De végeredményben abból élek, nem ebből.

Krísztimi ideges sírásba töri; kis:

— Én már ezt nem bírom. Tegnap is egész ejjel rettegtem érted. Ma hajnalban rossz álmom volt. Temetésen találkoztunk.

— Csacsi vagy — nyugtatta Stefan. — Háború van, s az embernek kockáztatnia is kell

— Halgass! Meg akarom mondani nek-ed mái napok óta, hogy.. .

De Stefán nem engedte beszelni. Gyorsan ;emát változtatott, s érdeklődött a lánytól a még mindig eszméletlen, németül beszélő sebesült hogyléte felől. Aztán, szinte összefüggéstelenül Waclavra terelte a szót. Figyelmeztette Krisztinát, hogy legyen óvatos. Most nem lehet tudni senkiről se biztosat.

Krisztina nem értette, mit alkar Stefán, s kérdezni, faggatni szerette volna a fiút, de Klára benyitott.

— Kriszta, gyere gyorsan, a doktor az eikíi- fönítőt kéri előkészíteni. Ű’;j beteget hozott.

— Micsoda beteget megint? — kérdezte Stefan. .— Hiszen már a plafonon is ágyak vannak.

Évát a folyosón fektették le ideiglenesen. Kurt fegyelmezetten szalutált az orvos előtt, és sarkon fordult. Gyorsan távozott.

Éva néhány pete múlva magához tért. Ami kor kinyitotta a szemét, a doktort és Waclavot pillantotta meg. Aztán kutató tekintete a szomszéd ágyon fekvő férfira esett. Megremegett Felismerte, biztosan felismerte, hogy a szomszéd ágyon a német tudós, Kruehka fekszik.

Félelem fogta el. akart valamit mondani, de máris jöttek érte, hogy a műtőbe vigyék. Közben tekintete találkozott az ismét eszméletre tért németével, s kiolvasta Kruehka szemébe' hogy az is felismerte őt.

Kiüss negyedórát késett. Von Rhode tenne szetesen várta, s alig foglalt helyet a főhadnagy. máris a szolcá-sos magyarázatát, fújta a német katona pontosságáról, a hadsereg fegyelméről. Kloss ugyancsak a szokásos unalommal hallgatta ezt a fárasztó és nyakatokért kör mondatokat.

— Nem veszi komolyan azt a valóságot, hogy hólxjrú van — mondta Rhode. — A háborúban a pontosság a fegyelem alapköve, s a fegyelem termi a győzelmet.

Kloss változatlanul hallgatott. Tudta, hog; Kruchkáról lesz szó, de azt is, hogy nem szabad félbeszakítani az ezredes elmefuttatását.

— őszintén megmondom, hogy nagyon meg

lepett engem a mai viselkedése — mondta Rhode, s Kloss fellélegzett gondolatban, mert végre a tárgynál voltak. Kétségei persze voltak. hiszen Rhoderól soha nem lehet tudni, hogy mennyit tud és mivel gyanúsítja az embert. Megpróbált hát közömbös maradni:

— Elnézését kérem ezredes úr, de nem voltam a legjobb hangulatban.

— Értem, hogyne érteném — mondta finom iróniával az ezredes —, de egy hangulati állapot sem lehet ok arra, hogy egy Abwehr tiszt úgy viselkedjék, mint egy SS-es.

Kloss latolgatta a helyzetet. Úgy tűnt neki. hogy Rhode valamiben sántikál, valamivel gyanúsítja. de nem mert támadni. Félt, hogy rém- iátomások miatt elveszti ezt a fontos szálat: Rhode bizalmát. Hallgatott hát ismét, s várta, hogy az ezredes folytassa, amibe belekezdett.

— De nem ezért kérettem ide — folytatta végre békülékeny hangon Rhode. — Arról van szó, hogy banditák támadtak ma Kruehka professzor kocsijára.

— És Kruehka? — kérdezte hirtelen Kloss.

— Nem találtuk meg. Talán túlságosan koson indultak el osztagaink átfésülni az erdőt. Talán valami járművel szöktették meg. Egyelőre semmit sem tudunk még. Illetve annyit igen, hogy két német egyenruhás férfi és egy lány állították meg a professzor kocsiját.

— Elfogták őket? — kérdezte a főhadnagy.

— A lány elmenekült. A többieket lelőtték. Remélem Kruehka professzor életben van.

— Túlságosan fontos ember a számukra is ahhoz, hogy végezzenek vele.

— Igen. igen. Az X—8-as kísérlet ... A kísérletnek meg kell történnie, akár Kruchkával akár nélküle. Méghozzá a kijelölt időpontban.’

— Mikor? — kérdezte ösztönösen Kloss.

— A kijelölt időpontban, főhadnagy úr — mondta Rhode, s Kloss ismét azt vélte kiolvasni a hangsúlyból. hogy az ezredes a gyanúsítottak listájára helyezte.

— A trésül telem az erdőt —-- mondta gyorsan hogy elterelje magáról a gyanút.

— Már megtörtént. És az emberek dolgoznak tovább. A lány és Kruchkát meg kell találnunk minden áron. A gépkocsivezető azt mondja, hogy bárhol felismerné a lányt.

— Az utasítás? — kérdezte Kloss.

— Nem tegnap óta dolgozunk együtt. Kloss — mondta Rhode, — Gondolkozzon, ki értesíthette a partizánokat a professzor tervezett útjáról? Borzén tovfoan csak mi ketten tudtunk íz utazásról.

(Folytatjuk-)

éppen felszabadulásunk negyedszázados évfordulójának esztendejében került ser, s kiemelte, hogy az előkészítés során felmerült olyan helyes kívánság — elsősorban dr- Gribovszki László tanszékvezető egyetemi docens részéről —, hogy ez a találkozó szolgálja egyben a NÉKOSZ is hasznosítható tapasztalatainak megvitatását és a fizik**1 dolgozók gyermekeinek sog1' lése körül adódó mai feladataink megtárgyalását is. (A második nap programja nagyrészt e célokat szolgálja.)

A SZOMBATI plenáris ülés első előadója dr. Kardod László, a NÉKOSZ egykori főtitkára, a készülő dofcú' mentum'kőtet főszerkesztője volt. Részletes tájékoztatást adott a kötet előkészületeiről' elemezte annak feladatait céljait. Kiemelte többek kő; zött, hogy a II. világháború alatt és után felserdiüR nép1 származású értelmiség életútját, fejlődését, harcait kívánják bemutatni, egyben a szocialista értelmiség egy rétegének életét, ifjúságát tanúságként állítani mai fiatal)0’ ink elé. A párt és állami legfelsőbb vezetés, mint mondotta, a mozgalmat haladónak ítéli és a magasabb eszmei síkon elemző dokumerv

lumkölel megjelentetésé*

messzemenően támogatja.

A visszaemlékezések sorozatát Kovács Tibor, a von miskolci népi kollégiumok igazgatója vezette be. Mcgcm lékezelt q/. 1945 augusztus végén. éppen 25 éve a miskole1 kommunisták segítségéve1 megteremtett első kollégiurn- ról, a Petőfi kollégiumról- amely megelőzte magát a N®' KOSZ megalakulását, a kommunista fiatalok lapjáról. a'- Új utakon című kiadványról' a. diósgyőri vár első villany világításáról, amit szinten <’ MADISZ fiataljai csináltok meg 1945 mn tusában az els1’ ifjúsági napon. Ismertetett

néhány dokumentumot az első miskolci kollégiumi hete'' életéből, majd egv statisztikát mutatott he arról, hog'' 0 hajdani miskolci népi kollégisták ma hol. milyen műn- k akii rí i k be n munkáik od na'' hasznosítják azt ;l nevelést' amit mozgalom nyújtott.

AZ ELSŐ napon filmvetítés.. kolléoiumonkénti baráti találkozók, viták, maid művészi műsor szerepeltek a programban. A találkozó ma reggel folytatódik.

(hm)

Ütést tartott a városi tanács vb

ápofénőre van szükség

lépi Míifsti találkozója Miskolcon