Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

Vasárnap, 1970. aujj. 23. ÉSZAK.MAGYARORSZÁG 7 A X. PARTKONGRESZ- szus politikai és szervezeti előkészületeinek sorában Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a pártalapszerve- zetek augusztusi és szeptem­beri taggyűlései. Mint isme­retes, az alapszervezetek ve­zetősége az augusztusi tag­gyűlésen számol be megbíza­tásának teljesítéséről, a po­litikai munka helyi tapasz­talatairól és itt választják bieg a vezetőségválasztó tag­gyűlés tisztségviselőit. A szeptemberi taggyűlésen a Párttagság megvitatja a Köz- Ponti Bizottság kongresszusi Irányelveit, a módosított szer­ezeti szabályzat-tervezetet, Megválasztja az alapszervezet új vezetőségét, és a felsőbb Pártértekezlet küldötteit. Mindezek jelentősége nyil­vánvaló. A párttagságnak nem mindegy, hogy a maga választotta vezetőség beszú- Ptolója hű, reális képet nyújt-e az alapszervezet nautikájáról, jelenlegi hely­zetéről. jövőbeni feladatairól; s az sem közömbös, hogy a szeptemberi taggyűlés tiszt­ségviselői miként látják el feladataikat. Ezért megvá­lasztásukat és munkájukat mindenütt nagy figyelem kí­séri. Nagy érdeklődés tapasz­talható pártszervezeteinkben a kongresszusi irányelvek és a módosított: szervezeti sza­bályzat-tervezet iránt is. A párttagság fokozott figyelme, nagyarányú és aktív részvé­tele a pártélet e nagy jelen­tőségű eseményein természe­tes. Az is természetes, hogy a pártéletnek e látszólag belső eseménye iránt széles körű érdeklődés tapasztalható a pártonkívüliek körében. Ok­kal, hiszen a politikailag „érett” pártonkívüliek — a korábbi évek, sőt évtizedek tapasztalatai alapján is — tudják, hogy ezeken a tag­gyűléseken — majdan a párt­értekezleteken és a X. kong­resszuson is —. sokkal több­ről van, illetőleg lesz szó. Rosszabbodott Hegyalján a szőlők állapota mintsem csupán á pártélet belső kérdéseiről.' Az már az augusztusi be­számoló taggyűlések tapasz­talataiból is nyilvánvaló —, lapunk augusztus 16-i, vasár­napi számában nyilatkozott erről Veres Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztály- vezetője —, hogy a vezetősé­gek beszámolója, a vita, s a taggyűlések határozata több vonatkozásban is „érintette” a pártonkívüli dolgozók élet- cs munkakörülményeit. A BESZÁMOLOK — szin­te kivétel nélkül — foglal­koznak az adott munkahely gazdasági, gazdaságpolitikai problémáival, a termelő, vagy a hivatali, intézményi munka politikai összefüggé­seivel. a dolgozók munka- és szociális körülményeinek, ke­reseti viszonyainak alakulá­sával, az erkölcsi és anyagi ösztönzés tapasztalataival, a szocialista brigádok helyze­tével és munkájával, továb­bá a tömegszervezetek tevé­kenységének értékelésével. — Vajon ezek a kérdések csak „pártügyek” lennének? S ha figyelembe vesszük, hogy o kommunisták sok tag­gyűlésen foglalkoztak a la­kosságot közvetlenül és álta­lánosabban érintő kérdések- | kel is — mint például a ke- j reskedelem. az áruellátás, az Automata földgázégő Ventillációs levegővel működik a TÜKI szellemi terméke, amely az 196!)-es BNV-n nagydíjat nyert. Kézi, fél- vagy tel­jesen automatikus vezérléssel működtethető. A generál-kivi­telező a budapesti Láng Gépgyár, egyik fontos tartozékát a Borsod megyei Vas- és Fémipari Vállalat szerencsi telepén szerelik. Fotó: Szabados György Eredményes fél év után A Sátoraljaújhelyi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban megvizsgálta az 1970. év első félévi költség­vetési bevételeinek és kiadá­sainak alakulását, valamint a fejlesztési alappal kapcsola­tos gazdálkodást. A végre­hajtó bizottság az első félévi gazdálkodási feladatokat a rendelkezésre álló anyagi erőforrások célszerű és taka­rékos felhasználásával ered­ményesen valósította meg. Gondoskodott a bevételi for­rások maximális feltárásáról, ami nagyban elősegítette a különböző intézmények jó ellátását. Eredményesen szer­vezték a helyi feladatok megvalósításához a vállala­tok pénzbeli hozzájárulását. A végrehajtó bizottság rá­mutatott arra. hogy a terve­zett. felújítások ütemét meg kell gyorsítani, elsősorban az útkarbantartást és felújítást kell biztosítani. Halaszthatat­lanná vált egy 16 tantermes általános iskola építése is. A végrehajtó bizottság megvizs­gálja. hogy a felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervek gazdasági önállóságét mi­képpen lehet fokozni, a dön­tési jogköröket milyen terü­letelven lehet decentralizálni. Ezzel is elősegítik az eszkö­zök hatékony felhasználását. Takács Imre Nyár derekán még szép terméssel kecsegtettek Tokaj- Hegyalján a szőlőföldek, azóta, azonban szinte nap M‘nt nap záporok, zivatarok áztatták a hegyoldalakat, ami 'hiatt erősen csökkentek a terméskilátások. Egy hónap óta fel sem száradt a tulaj nedvessége, a fülledt párá­ban fertőz a peronoszpóra, s hiába permeteztek a gazda­ságok és a szőlősgazdák hat- szor-nyolcszor is, a pero­noszpóra érzékeny kárt tett a fürtökben. í'okozta ezt a helyenként prös jégverés is, amely külö­nösen Tokaj, Taliya és Sá­rospatak egyes dűlőiben oko­zott számottevő pusztítást. Nyomában megjelent a rot­hadás. és ha a várva várt tartós, száraz, napfényes idő végre meg nem érkezik, a még megmaradt termést is további veszély fenyegeti. Sokkal súlyosabb a kár a bodrogközi szőlőkben. Első­sorban a csemegefajtákban végzett nagy pusztítást a pe­ronoszpóra, amely például Tiszakarádon, az Üj Élet Tsz- nek csaknem a teljes termé­sét tönkretette. Hasonló ká­rokat szenvedtek más szö­vetkezeti gazdaságok és ház­táji szőlőskertek is. A X. pártkongresszus tiszteletére Év végéig 5 ezer tonna , polietilén A Tiszai Vegyikombinát hoiietiléngyárában gondos előkészületek után, Francia- országból vásárolt cseppfo­lyós etilénnel megkezdték a műanyagipar részére fontos niapanyag gyártását. A több {«int 2,5 milliárd forintos beruházással felépült nagy­terűben a gépkocsikban és moto­rokban nem használható, rossz minőségű benzin­ből évente 24 ezer ton­na polietiléné arát állí­tanak elő, amelyből többféle termék: színes fóliák, vízvezetékcsö- {mk> háztartási edények és kábelek készíthetők. Az új gyúr bonyolult tech- hológiájára jellemző, hogy Például a benzinből etilént eiöállító üzemben az egyes tartási folyamatok plusz "00 és mínusz 100 fokos hő­mérsékleten történnek. így M?ben az üzemben a berende­lek próbái hosszú ideig mrtanak, és ez igen meglás­sa az egész gyár üzemsze­rű termelésének indítását, tért a kombinát vezetői 11 ranciaországból jelentős mennyiségű etilént vásárol­ok, és az angol berendezések­kel felszerelt polimcrizá- crós és termékfeldolgozó gyáregységben augusztus Él-án megkezdték a poli- „ etilén gyártását. '“éljük, hogy ez az üzem fZet>tember végére — ami- K°r a hazai etilén üzemszerű tartásához fognak — már favaroktól mentesen termel­jen. A szakemberek az új gyár­egység munkájával igen elé- tdettek. Az angol berende­lésekkel nem egész tíz nap alatt, kereken száz tonna olyan polictiléndarát, illetve granulátumot készítettek, amely a minőségi előírá­soknak teljes mértékben megfelel. Ebből az alkalomból szomba­ton a vegyikombinátban kis házi ünnepséget tartottak, ahol bejelentették, hogy a X. pártkongresszus tiszteletére az év végéig 5 ezer tonna polietilént adnak a népgaz­daságnak. értékesítés, az árviszonyok alakulása, a közlekedés, a la­kásépítés, a tanulás, a hiva­tali ügyintézés stb. — akkor méginkább nyilvánvaló, hogy pártéletünk nagy esemény- sorozata — a X. pártkong­resszus szervezeti és politikai előkészítése — nemcsak „pártügy”. Ami pedig pártunk n*m~j zetközi külpolitikai tevé­kenységét. a békéért és a biztonságért folytatott harcát | illeti —, s amelyekről szintén ! szó esik a taggyűléseken —, j semmiképpen sem tekinthet- ! jük csak „pártügy”-nek VÉGSŐ SORON az sem mindegy — a pártonkívüliek számára sem —, hogy az el­következendő évek során a különböző szintű pártvezető­ségekben személy szerint kik, milyen összetételű, és milyen tulajdonságokkal ren­delkező kommunisták irá­nyítják majd egy-egy terüle­ten a politikai munkát. Ezért nem mellékes szempont — és pártunk tömegkapcsolatai­nak alakulását is sok tekin­tetben befolyásolhatja —, hogy az új vezetőségek tag­jai feleljenek meg a pártunk káderpolitikájából ismert kö­vetelményeknek, a párttag­ság, s bizonyos értelemben a pártonkívüliek várakozásá­nak is. Pártszervezeteinknek s mindenekelőtt az augusztu­si taggyűlésen megválasztott jelölő bizottságoknak ezért érdemes ,,odafigyelniük” a pártonkívüliek véleményére is. Csépányi Lajos Gondjaink és a tanulságok E gy évtizede nem fordult elő, hogy augusztus 20-án, miközben meg­szegtük az új búza lisztjéből sütött kenyeret, a szántóföl­deken még mindig lábon ál­ló gabonatáblákban forogtak volna a gépeik. E szép nap ünnepi hangulatába beleve­gyült az aggodalom: már na­gyon elkéstünk az aratással, veszélyek leselkednek a lá­bon álló, most már barnára sült termésre. Sejtettük, mi több: tudtuk, hogy nehéz aratásnak nézünk elébe. Ez az esztendő már ta­vasztól kezdve így indult, s az aratás beindulásakor is több olyan probléma ismert volt, ami nehézséget, jelent­hetett a betakarítási mun­káiénál. A traktor- és pótko- csi-alkatrészellátási gondok, a gumiabroncs és az erőgépek­hez szükséges műszaki sze­mélyzet hiánya, valamint az árugabona átvételét biztosító raktárkapacitás és szárító- kapacitás hiánya csak fokoz­ta a felkészülés gondjait. Megyénk területén még néni volt példa arra, hogy augusztus utolsó harmadában az aratási munkák az összes Barack­szüret A Hosszúhegyi Állami Gazdaság Bács megye egyik legnagyobb gyü­mölcstermelő gazdasága. A szőlő, alma mellett fő terménynek számí t az őszi­barack is. A gazdaság dol­gozóin kívül minden év­ben ifjúsági táborok fia­taljai segédkeznek a gyü­mölcsszedésben. Most az északmagyarországi tájról látogattak idő a fiatalok, s keze munkájuk nyomán gyorsan telnek az ősziba­rackos ládák. gabonaféléknél alig haladják meg a hatvan százalékot. Meg arra sem volt példa, hogy segítségért, gépekért ennyit utaztak volna a ter­melőszövetkezeti és felsőbb vezetők. Bejárják a szomszé­dos megyéket és bejárják az országot. Szolnokban, Békés­ben, Csongrádban puhatolóz­nak: hol szabadul fel egy gép. Már egy gép is sokat jelentene, de a legtöbb eset­ben üres kézzel térnek ha­za. A gond országos mérete­ket öltött, most a csongrá­diakra is ráférne a segítség. A tényekkel szembe kell néznünk, a nehézségek az embertől független okokból következtek: megyénk az idén a Duna vonalától kelet­re fekvő országrész legcsapa­dékosabb megyéje volt. Au­gusztus harmadik hetéig összeseit 680 milliméter csa­padék hullott, ilyen esős nyárban, ilyen rendkívüli körülmények között az utób­bi évtizedekben nem arat­tunk. Jó, ha egy kombájn most 5—4 holdat levág" egy nap alatt, Már az is nagy teljesítménynek számít, hi­szen alig fordul lcettöt-hár- mat a gép, vezetőjének órák­ig kell tisztogatnia a rácsa­varodott gyomtól, gaztól. A zt mondtuk, a nehézsé­gek objektívek. Való­ban, az esőzésről nem tehetünk. De a gyomosodást már nem írhatjuk teljes mér­tékben az időjárás számlá­jára. Hibásak a termelőszö­vetkezeti vezetők, agronómu- sok is. Csak nagyon kevés helyen, kicsi területen végez­ték el a vegyszeres gyomir­tást. s ezt a tapasztalatot jö­vőre feltétlenül figyelembe kell venni. Egyáltalán* sok mindent figyelembe kell venni! Ez a nehéz aratási időszak, amely­ben élünk, ha másra nem, arra jó, hogy a termelőszö­vetkezeti vezetők, elsősorban a növénytermesztéssel fog­lalkozók alaposan átgondol­ják, mit tegyenek, hogyan készüljenek fel, hogy a rend­kívüli körülmények no ál­lítsák megoldatlan problémák elé őket. Talán most kézen­fekvő a hasonlat: nem nyu- godthatunk meg abba, hogy az ország egyes vidékein százévenkénl van csak nagy árvíz. Kilencvenkilenc évig békésen élnek, termelnek, de a századikban tönkre­megy minden, de minden, amit addig építettek. Fel keil tehát készülni, hogy soha ne legyen árvíz. Állandó készen­létben kell lennie, minden es­hetőségre számítania kell a mezőgazdaságnak is. És most a mezőgazdaság alatt nem csupán a termelőszövetkeze­teket, hanem az őket kiszol­gáló. velük együttműködő vállalatokat is értjük. Nem mi mondjuk, a ta­pasztalatok igazolják: van mit elrendezni az AGROKEK. a gabonafelvásárló vállalat portáján is. Mégis csak fur­csa, hogy amikor nehéz kö­rülmények között elkezdődik az aratás, akkor a felvásárló vállalat mezőcsáti telepén leltározásba kezdenek... Is­merjük a gondokat, s az al­katrészhiányért nem is első­sorban a megyei AGROKER Vállalatot okoljuk. Országos gond ez, de éppen ezért kell most már egyszer s minden­korra rendet teremteni ezen a területen. Mit érünk a mil­liós raktárkészletekkel, ha egészen más természetű al­katrészekre van szükségünk, de ezekből egy darab sem kapható. Hovatovább már bosszantó, hogy országunk­ban minden évben sorozato­san ugyanazok az alkatrészek hiányoznak a kombájnokhoz, gépjárművekhez, traktorok­hoz. Végre felül kellene már vizsgálni, hogy ismerik-e egyáltalán a magyar mező­gazdaság gépparkját, igényeit azok, akik a vállalatok raktá­rait feltöltik? A gondokon tehát úgy kell úrrá lennünk, hogy a jövőre nézve szigorúan szem előtt tartjuk az idei tapasztalatokat. Soha nem élhetjük bele magunkat, hogy minden tekintetben op­timális, ideális idő lesz. Min­dig a legrosszabbra kell fel­készülni géppel, alkatrésszel, raktárkapacitással, minden­nel, s akkor nem érhetnek meglepetések bennünket. Ez az esztendő többek között ezekkel a tanulságokkal is szolgál, s ezeket nem figye­lembe venni, a legnagyobb felelőtlenség lenne önma­gunkkal szemben is. Onodvári Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom