Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

Vosórnap, M>70. «*g. 23. ÉMAK-MAGYARORSZAG 5 (Folytatás a 4. oldalról.) Működését. Képviseljék, terjesszek a párt po­étikáját a tömegszervezetekben, a tömegmoz­galmakban, s gondoskodjanak az ott össze- Svült tapasztalatok továbbításáról a párthoz, hogy íiy módon a tömegszervezetek és a tö- '•'egmozgalmak is aktívan részt vegyenek a párt politikájának alakításában és megvaló­sításában. A./6, Pártunk életében és tevéken.vségé- '* ben a lenini normák érvényesülnek. A párt szervezeti szabályzatának módosításá­ra vonatkozó javaslatait a Központi Bizott­ság külön okmányban terjeszti a kongresszus elé. Vili. Pártunk és a nemzetközi inu n kásniozga l ont /t K A IX. kongresszus óta eltelt időben '***• a Magyar Szocialista Munkáspárt a Marxizmus—leninizmus, a proletár internacio- "alizmus érvényesítésére törekedve végezte nemzetközi tevékenységét. A párt nemzetközi kapcsolatai nagymértékben kiszélesedtek. Fej­eztettük a két- és többoldalú együttműködést ‘‘ kommunista és munkáspártok többségével. Kivette részét pártunk a kommunista és mun­káspártok 1069 júniusi moszkvai nemzetközi tanácskozásának előkészítéséből és munkájá­ból. A nemzetközi kommunista mozga- • lom az elmúlt években fejlődésének Fl'edményes, ugyanakkor bonyolult időszakát élte át. A kommunista és munkáspártok növelték C|'ejirket és befolyásukat, s vitathatatlanul a nemzetközi munkásosztály, a világszerte zajló ‘°rradalmi harc. a demokratikus, imperialista- ejlenes mozgalom fő tényezői. Ügyszólván a v‘lág minden országában létezik, harcol, dol­gozik marxista—leninista forradalmi párt. A nemzetközi kommunista mozgalom, a ha- Odó emberiség Lenin születésének 100. évfor­dulójára emlékezve a lenini eszmék viiágszer- növekvő erejét, hatását, a munkásmozga- nm, az összes haladó erők egységét erősítette. Kincs egyetlen kommunista és munkáspárt jefn, amelynek története elválasztható volna ,enin művétől, a leninizmus kialakulásától, a szovjetunió Kommunista Pártjának történeté- ok A szocializmus hívei világszerte méltán '■sztelik a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet népet, amely a legnagyobb áldozatot hozta, a legtöbbet, tette Marx—Engels—Lenin Eszméinek megvalósításáért, az emberiség ha­tásáért. 4,^ A nemzetközi kommunista mozgalom , * * a burzsoáziával vívott világméretű harcban tör előre. , A szocializmus erőinek ideológiai harcban 'e'l leküzdeniük a tőkés rendszert védelmező, 'Szocialista elméletet és gyakorlatot támadó 'úlönféle, sokszor álcázott, burzsoá. antikom- jtnista nézeteket. A Magyar Szocialista Mun- 'aspárt az osztályellenség nézeteinek leleple­zésével és visszautasításával, ideológiai tevé­kenységének szüntelen fejlesztésével, a mar- .‘zmus—leninizmus elméletének hirdetésével érvényesítésével kiveszi részét a burzsoá 'teológia elleni nemzetközi harcból. Miközben a kommunista és munkáspártok j^By többsége szilárdan követi a marxizmus— .éninizmus elveit, az utóbbi években a nem- i, közi kommunista mozgalom egyes osztagal- ,an különféle antimarxista irányzatok is je- -htkeztek. A jobboldali revizionista és oppor- pl’Pista, a „baloldali” szektás és dogmatikus ^hajtásokat, az egyes pártokban, sőt még p/ó'es szocialista országokban is jelentkező na- ^‘onalista, szovjetellenes nézeteket, a szakadás fekvéseket a nemzetközi burzsoázia kihasz- lak)a saját, céljaira. • Az antimarxista, egységbontó irányzatok ne- e^ítik a kommunista és munkáspártok tömő- ülését, a nemzetközi munkásosztály, az ösz- es antiimperialista erők egyesítését és har- az imperializmus ellen. A szocializmus, a haladás ügyének hívei azonban felülkereked­nek a nehézségeken, és sikeres erőfeszítéseket tesznek a kommunista és munkásmozgalom, a haladás erői egységének megszilárdítása érde­kében. Pártunk, esetleges elvi-politikai vélemény- eltérések ellenére is, minden testvérpárttal ak­cióegységre törekszik az osztályellenséggel, az imperializmussal szembeni harcban. 48 A kommunista és munkáspártok egy- ségtörekvésének megerősödését jól szolgálta a testvérpártok múlt évi történelmi jelentőségű moszkvai nemzetközi tanácskozása. A tanácskozás tudományosán elemezte a je­lenlegi világhelyzetei, áttekintette és felmérte az erőviszonyokat, a fejlődés fő irányait és megjelölte az imperializmus elleni harc leg­fontosabb időszerű feladatait. Nagy segítséget nyújtott valamennyi kommunista és munkás­pártnak a sajátos nemzeti feltételek között végzett munkájához, harcához. A Magyar Szocialista Munkáspárt a kom­munista és munkáspártok moszkvai nemzet­közi tanácskozásának állásfoglalásait teljes mértékben magáévá tette, s dolgozik megvaló­sításukért. A tanácskozás eredményeként szélesedett az antiimperialista harc bázisa és résztvevőinek köre. Fokozódott az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus elszigetelődése. Mindez bizakodással tölti el a kommunista vi­lágmozgalom osztagait. A moszkvai értekezlet óta javult a kommu­nista és munkáspártok közötti viszony. A nem­zetközi kommunista mozgalom az egység meg­erősítésével fokozottabb mértékben az impe­rializmus elleni közös harcra összpontosíthat­ja figyelmét /B,0 A proletár internacionalizmus alap- * jón pártunk mindenkor síkraszáll nemzetközi tevékenységében a kommunista mozgalom egységéért, a testvérpártokkal való együttműködésért. Szorgalmazza a szocialista, valamint a nemzeti demokratikus pártokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal az anti­imperialista akcióegység fejlesztését. A jövő­ben is szolidárisak leszünk a világ dolgozói­val, és minden tőlünk telhető módon támogat­juk őket jogaik kivívásában; támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő né­peket. Pártunk egész tevékenységében, mint eddig, a jövőben is abból indul ki, hogy munkásosz­tályunk, népünk érdekei és a proletár interna­cionalizmus követelményei összhangban áll­nak egymással. Pártunk internacionalista kö­telezettségének teljesítését mindenekelőtt ab­ban látja, hogy a marxizmus—leninizmus ideo­lógiai alapjait és eszméit védelmezze, képvi­selje, általános érvényű tanításait hazánk vi­szonyaira alkotó módon alkalmazza. Párttag­ságunkat és dolgozó népünket arra neveljük, hogy csak a Szovjetunió, a szocialista orszá­gok, a nemzetközi munkásosztály. a haladó mozgalmak együttes erőivel összefogva va­gyunk és leszünk képesek hazai és nemzet­közi feladataink megoldására, a szocializmus teljes felépítésének megvalósulására. * A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa megvonja a legutóbbi négy év munkájának mérlegét és kitűzi az újabb feladatokat. A Központi Bizottság a párt, 11 nép elé tárja ennek az időszaknak legfontosabb kérdéseit, amelyek együttesen jc- *en(ik a párt politikai irányvonalát. A párt nem áll meg történelmi útján, szakadatlanul kutatja a szocializmus fej­ődése során napirendre kerülő új feladatok helyes megoldását. Tevékenységében, har­cban munkásosztályunk, népünk támogatására épít. A Központi Bizottság a kongresszusi irányelveket vitára bocsátja és felhívja a Párttagságot, a pártszervezeteket, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal járuljanak ^nszá a kongresszus munkájához. A Központi Bizottság felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szak- tervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Nők Or- tágos Tanácsát, a KISZ Központi Bizottságát, a Tudományos Akadémia Elnökségét, ”°gy az irányelveket megvitatva, véleményüket juttassák el a párt Központi Bízott­jához. A Központi Bizottság meg van győződve róla és bízik benne, hogy ív kongresz- tusi irányelvek találkoznak a párttagság, munkásosztályunk, a dolgozó nép egyetér­tésével, s a szocializmus teljes felépítése érdekében végzett munka számbavételére, a *°vábbi feladatok kijelölésére hivatott X. pártkongresszus megfelel küldetésének, a ma- társadalom várakozásának. órák. A Bodrog fölött átsikló napsugarak in­kább még csak a tornyokat, a házak tetejét világítják meg. S a várat, a szépen rendbehozott várkert hatal­mas fáit, amik a gyepen har­matot. halvány kékes ködöt őrizgetnek. Mindez jól lát­szik innen, a Borostyán-szál­ló bejárata elől is. — Rigó! Ugye, sárgarigó fütyül ott a, parkban? A portásnő, aki friss leve­gőt szívni állt ki néhány percre az ajtóba, figyel. — Lehet. Sárgarigó, lehet. — És sok más madár is... — Valóban. És milyen szé­pen énekelnek! De hál kinek van ideje ezt hallgatni, meg­nézni! A patakiaknak nem nagyon... Elnézést, mennem kell vissza. Ügy tűnik, mintha a pata­kiaknak mostanában valóban nem nagyon jutna idejük a gyönyörködésre, a város meg­tekintésére. A város utcáit, intézményeit, hivatalait jár­va, közéleti emberekkel be­szélgetve határozottan érzé­kelhető; az egykori nyugodt, megállapodott, múltjával, ha­gyományaival elégedett Sá­rospatak egyre inkább moz­gásba jön, új eredmények­kel. tennivalókkal, az igazi város megteremtésének gond­jaival, és az ezekből szükség­szerűen fakadó tempónöve­léssel haladva előre a fejlő­désben. „Sárospatak helyzetét a po­litikai, gazdasági és kulturá­lis élet egyenletes fejlődése jellemezte” — olvasható a pártértekezlet beszámolójá­ban, amely a legutóbbi párt- kongresszus óta eltelt évek munkásságáról ad képet. .,Tovább erősödött a párt ve­zető szerepe, növekedett te­kintélye. Fejlődött a párt- élet, a kommunisták aktivi­tása. növekedett a lakosság közügyek iránti érdeklődése, fokozódott a társadalmi élet­ben való részvétel” — álla­pítja meg a beszámoló. Természetes, hogy ezek a mondatok felelősséggel ke­rültek a beszámolóba, az el­múlt évek eredményeinek alapos felmérése, megismeré­se után. Valószínű, sőt biz­tos, hogy a pártkongresszus óta eltelt idők építőmunká­ját vizsgálgatva országunk több más városáról szólva is születnek ilyen, vagy ehhez hasonló megállapítások, Sá­rospatakot illetően azonban mégis mintha különleges súllyal bírnának. Hiszen itt kicsit elölről kellett kezdeni — majdnem — mindent, gyak­ran a hagyományok — vagy mondhatnék: konvenciók — ellenére is. A lakosság köz­ügyek iránti érdeklődésének, a társadalmi életben való részvételének fokozódása itt talán nagyobb áldozatválla­lásnak, körültekintőbb, ta­pintatosabb munkának az eredménye, mint esetleg másütt. A város sajátos jelle­géből fakadóan. Valószínűleg szemléleti változásnak is kel­lett például ahhoz bekövet­kezni, hogy Sárospatak ta­valy társadalmi munkában az első helyet szerezze meg a megyében, de ez csak egy sovány, minden bizonnyal nem is a legjobb példa. Nyilván nem véletlen, hogy a város párt- és állami veze­tőivel beszélgetve, elsősorban Sárospatak társadalmi szer­kezetének megváltozása keiül szóba. Patak i párosodik. telepítet­tek a vá­rosba, köztük a csepeli kerék­pár és vanógépgyár részle­gét, mely bizonyos fokig át­plántálta ide a „vörös Csepel” munkásmozgalmi hagyomá­nyait, az anyagyár szellemét, lelkét, melynek fényét, erejét a munkásöntudat táplálja. A „vörös Csépiéi” rövid ittléte óta is hatni tud a városra, és példájával tekintélyével a többi üzemre is. A város ipari dolgozóinak szánta 1966-ban 1025 ember volt, a múlt évben már 2028. Ez a szám az idén körülbelül KORA REGGELI ÜJ ÜZEMEKET Raktárak A Salgótarjáni Kohászati Üzentek Dexion-Salgó üzemében ebben az évben 73 millió forint értékű, 3000 torlna fémszerke- zeti elemei állítanak elő, amelyekből a gyerekek „markiin” rendszerű építőjátékhoz hasonlóan, csavarokkal összeállítható raktárak, raktári belső berendezések, polcok, tartóoszlopok, a virágtartótól a víkcndltázig számos dolog készíthető. Az elkészült Dcxion-elentefc a raktárba kerülnek 200—250-nel emelkedik, a ne­gyedik ötéves terv végére pe­dig a számítások szerint leg­alább 3000—3500 ember dolgo­zik majd Patak üzemeiben. A mezőgazdaságban, az egész­ségügyben, a kereskedelem­ben ugyancsak mérhető, szá­mottevő az elmúlt évek fejlő­dése, következésképpen meg­szaporodott az ezeken a terü­leteken dolgozó szakemberek, mérnökök, technikusok, orvo­sok stb. száma. ­Patak az országban most js elsősorban mint diákváros is­mert. A humán műveltséget, érdeklődést reprezentáló té­nyek most is adottak, és vilá­gos a törekvés ezek gyarapí­tására, szaporítására. Többek között emellett bizonyítottak rangos tudományos ülések, a különböző rendezvények egész sora, a nagyhírű iskolák munkája, a szép tervek, a megvalósításra váró elképze­lések sokasága. Tény azonban az is, hogy a humán kultúra elismert képviselőd mellett ma már megjelentek más tu­dományágak művelői is. akik helyet kérnek Patakon, részt vállalnak a város különböző gondjaiból, feladataiból. Mindez törvényszerű. Hi­szen ahhoz, hogy Sárospatak valóban város legyen, felso­rolni is sok lenne a szükséges létesítményeket, beruházáso­kat. Márpedig mindehhez pénz kell. amiből legtöbbet elsősorban a termelés, az ipar tud biztosítani. Mind érthe­tőbb is ez a város valameny- nyi lakója előtt. Vannak ugyan, akik féltik még a vá­ros évszázadokban gyökere­ző jellegét, valamiféle rang. hírnév megbomlásától tarta­nak, de úgy tűnik: minél több valósul meg a célkitűzések­ből, annál kisebbek az aggá­lyok. A város lakóinak túl­nyomó többsége pedig seré­nyen munkálkodik az elkép­zelések valóra váltásán. megfeszítésével t evékenyked nek EREJÜK és bizony nem nagyon érnek rá hosszabb időre megállni még azért sem, hogy elgyö­nyörködjenek a város egy- egy újjáteremtett, vagy éppen most születő szépségében. Vagy esetleg egy kellemes hangulatú, szép, várkerti reg­gelben. Priska Tibor (Folytatjuk) Az új tanév előkészületei Szeptember közeledtét a legbiztosabban az jelzi, hogy hétfőn, augusztus 24- én már újra megindul a munka az iskolákban. A ta­nulók ugyan még egy teljes hétig élvezhetik a vakáció hajráiát. de a pedagógusok számára már a dolgos hét­köznapok következnek. A sátoraljaújhelyi járás vá­rosaiban és falvaiban hétfőn a pedagógus-szakszervezetek tisztségviselői beszelik meg az új tanévben rájuk váró feladatokat. Az általános is­kolák igazgatói, augusztus 26-án, szerdán tartják első értekezletüket. A pedagógu­sok szak'árayi tanácskozá­sai uuausztus 27-én. 23 án és 29-en lesznek Sátoralja­újhelyen. Sárospatakon és Cigándon. fi Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt X. kongresszusára Sárospatak - ma i. Átalakulóban a város társadalmi szerkezete

Next

/
Oldalképek
Tartalom