Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Vasárnap, 1970. aucj. 23. £ iapr SzicialkSla Mukáspíit Központi Bizottságának irányelvei a párt X. kongresszusára it. Hfl r 11 • á* • 1 1 ^ •• II lar§ncialmi fejlődésünk főbb jellemzői (Folytatás az 1. oldalról.) 5? A magyar társadalom dinamikusan * fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Tovább erősödött a munkáshatalom, szilárdult rendszerünk gazdasági alapja, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok. Szilárdult államunk politikai alapja, a munkás—paraszt szövetség. Társadalmunk két dolgozó osztályának politikai, gazdasági kapcsolatai tovább fejlődtek, szorosabbá váltak, s ezáltal magasabb színvonalra emelkedett és szilárdabbá kovácsolódott a munkás— paraszt szövetség. Népünk az elmúlt négy évben is számos tanújelét adta politikai egységének, érettségének, hazaszeretetének, a párt iránti bizalmának. Hazánkban a törvényesség, a szocialista törvények védik a társadalom érdekeit, az állampolgárok jogait és biztonságát. . Pártunk szövetségi politikája nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk dolgozó osztályait, a munkásokat, a parasztokat, az értei- _ miségieket, a kispolgárokat, a különböző vi- ' íágnézetű embereket, kommunistákat és pár- tonkívülieket, hívőket és nem hívőket; egységbe tömörít mindenkit, aki vállalja a közös célt: a szocialista Magyarország felépítését. fi Társadalmunk vezető osztálya a mun- "• kásosztály. A termelésben, a társadalmi ételben és a .politikai szervezetekben eilt- unit helyénél fogva a szocializmus épííé-é- .nek vezető ereje. Vezető szerepe a párt, a népi hatalom útján érvényesül. A munkásosztály megnövekedett. a társadalom legnagyobb osztályává vált, s összetétele a termelés műszaki-technikai fejlődésével jelentősen megváltozott és állandóan változik. Növekszik a szakképzett munkások aránya és fontossága a társadalomban, a termelésben. Az egyes munkásrétegek között a politikai öntudat, az igények, a szakmai képzettség, az anyagi helyzet és sok más tényező tekintetében még jelentős eltérések vannak. A munkásosztály a termelőszövetkezeti parasztsággal, az értelmiségiekkel, a társadalom más dolgozó rétegeivel együttműködve valósítja meg' történelmi céljait társadalmunkban. A szocialista tulajdonviszonyok uralkodóvá Válásával kibővült és teljesebbé vált a munkásosztály és szövetségese, a termelőszövetke- .aeli parasztság érdekazonossága a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben. A munkásosztály meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét; szemlélete, magatartása. fegyelme kihat az egész társadalomra. E hatás fokozása egész társadalmunk érdeke. , Pártunk a munkásosztály pártja, annak szocialista céljait valósítja meg s ezzel az egész társadalom érdekeit szolgálja. A párt a jövőben is elsősorban a munkásosztály öntudatára és aktivitására támaszkodik tevékenységében. Minden vezető köteles figyelembe venni, hogy a munkásosztály a szocializmus ügye iránti felelősségérzettől áthatva a párt politikájának következetes végrehajtását igényli X társadalompolitikai és gazdasági intézkedések legyenek átgondollak, tervszerűek; a .párt-,'az állami, a társadalmi szervek előzetesen számoljanak azoknak a munkásságra, a dolgozó tömegekre gyakorolt hatásával, a tapasztalatokat vegyék figyelembe, s politikailag használják fel munkájukban. X munkások jogos igénye, hogy a pártszervezetek, a szakszervezetek, a gazdasági vezetők adjanak részükre rendszeresebb tájékoztatást és jobban vonják be őket az érdekeiket szobáié döntések kialakításába. A párt a legutóbbi négy esztendőben * * további nagy erőfeszítéseket tett a falusi gazdálkodási viszonyok és életviszonyok szocialista átalakításáért. A földtulajdon elv: rendezése és gyakorlati végrehajtásának elkezdése megerősítette termelőszövetkezeteink szocialista jellegét. A falun gyors ütemű fejlődés ment végbe. Mind szélesebb körben alkalmazzák a korszerű technikát, az agrártudomány, általában a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban a munka ipari jellegűvé kezd válni; egyre nagyobb szerepük van az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrárértelmiségieknek. A falun végbemenő politikai és gazdasági fejlődés a szocialista forradalom jelentős előrehaladását mutatja. A termelőszövetkezeti parasztság, a mezőgazdaságban dolgozó munkások. a falusi értelmiségiek munkájának eredményeként az átszervezés, u megszilárdítás szakasza után elérkeztünk a mezőgazda- sági nagyüzemek fejlesztésének, az egész 8. 9. mezőgazdaság, a falu általános fellendítésének szakaszába. Tovább kell fejleszteni a falun a szocialista tulajdonviszonyodat, a gazdálkodási módszereket, amelyek nyomán tovább fejlődik a termelőszövetkezeti parasztság általános képzettsége, öntudata, javulnak életkörülményei, ha- tórozottabbakká válnak a falusi dolgozók eszmei-politikai arculatának, magatartásának szocialista vonásai. A tudomány és a technika rohamos ’• fejlődése, a tömegek növekvő művelődési igénye, a társadalom fejlődésének magasabb színvonala szükségszerűen megnöveli az értelmiség társadalmi szerepét. Rendszelünk biztosítja az értelmiség számára az alkotó munka széles lehetőségeit, az anyagi eszközöket és a kutatáshoz szükséges megfelelő közszellemet. Az értelmiségiek tömegesen és elismerésre méltóan részt vesznek a társadalmi életben, hasznos közéleti munkát végeznek a tudományos, szakmai szervezetekben, az államhatalom és az államigazgatás különböző szerveiben, A magyar értelmiség a nép részeként. a néppel együtt építi a szocializmust. Társadalmunkban jelentőségüknek * megfelelő helye; biztosítunk a hasznos munkát végző kisiparosoknak, kiskereskedőknek. A tisztességesen dolgozó, törvényeinket tisztelő kispolgárok a társadalom egyenjogú, megbecsült tagjai. Ugyanakkor fellépünk a hanV-so-lás, a jogtalan haszonszerzés ellen. A társadalom változása és tovább- ’• fejlődése az elmúlt években előtérbe állította a dolgozó nők problémáit és a párt ifjúságpolitikáját. A lakosság többségiét és az aktív keresők több mint 40 százalékát kitevő nők fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Részt vettek a társadalmi feladatok megvalósításában, munkájukkal maradandóan hozzájárultak a szocializmus építésének nagy eredményeihez, társadalmunk fejlődéséhez. A nők politikai, gazdasági, szociális helyzete az elmúlt négy évben az általános fejlődéssel összhangban tovább javult. A nők egyenjogúsága hazánkban közjogi és politikai értelemben biztosított. E jog érvényesülését azonban korlátozza, hogy még nem minden területen adottak az anyagi, a dologi, a szemléletbeli feltételek. A következő években a gazdaság-, a kultúr- és a szociálpolitikában egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítani a nők sajátos érdekeire, társadalmi összefogással közelebb kell jutni ahhoz, hogy megszűnjön a nők hátrányos megkülönböztetése és jobban érvényesüljön egyenjogúságuk. A Központi Bizottság további .intézkedéseket tart szükségesnek a sokgyermekes családok, a gyermeknevelés, az anyák támogatására, a nők, a fiatal leányok szakképzettségének növelésére, munka- és életkörülményeik javítására, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére. A magyar ifjúság erkölcsi-politikai helyzetét alapvetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. Az ifjúság döntő többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt politikáját. A fiatalok többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódása, a korábbi nemzedékekénél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos eredménye. A fiatalokat a jövő feladataira kell felkészíteni. A társadalom intézményei, szervezetei hassanak erőteljesebben az ifjúság életére az iskolában, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Fokozni kell a fiatalok közéleti érdeklődését, társadalmi, politikai aktivitását, felelősségérzetét. Jobban kell segíteni a fiatalok pályakezdését, beilleszkedését a dolgozó közösségekbe. El kell érni, hogy minden fiatal megtalálja képességének megfelelő helyét a társadalomban. Jobban kell tudatosítani a közvéleményben, hogy az ifjúság szocialista világnézetének, tulajdonságainak kialakításában a felnőttek példamutatásának döntő szerepe van. A felnőtt nemzedék érettségének fontos mércéje: milyen utódokat nevel, hogyan készíti fel őket az életre. fi *> A lenini szövetségi politika, a-szo- cialista nemzeti egység eszméje a munkásosztály, a dolgozó .nép érdekeit szolgálja. E politika helyes alkalmazásának a társadalom további fejlődésében, a dolgozó osztályok, a különböző rétegek közötti együttműködés erősítésében döntő jelentősége van, s közelebb visz nagy társadalmi célunkhoz: a szocialista Magyarország felépítéséhez. szocialista demokratizmusa széles körben biztosítja a dolgozó nép jogainak érvényesülését, az állampolgári jogok és kötelességek összhangját. A jelen időszakban az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. A Központi Bizottság széleskörűen megvizsgálta a törvényhozás, a kormányzás, a köz- igazgatás, a tanácsrendszer, valamint az állami munka más területeinek helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségei t. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, osztálypolitikánknak megfelelő fő célkitűzése, hogy erősödjék a munkásosztály hatalma, hatékonyabban érvényesüljön a párt vezető szerepe, a tömegek közéleti aktivitása. A szocializmus építésének feladatai azt igényük, hogy egyidejűleg fejlődjék az állam központi irányítása, és bontakozzék ki a helyi szervek önállósága. Az országgyűlés tevékenységében • fejlődjék a törvényalkotó munka, a kormányzati tevékenység politikai ellenőrzése, a képviselők részvétele a parlamenti munkában, végezzenek aktív politikai munkát a tömegek, a választóik között, Magasabb színvonalra kell emelni a kormányzati munkát, bogy a kormány hatékonyabban tudjon foglalkozni a legfőbb politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kérdésekkel. A miniszteri önállóságot és felelősséget növelve erősíteni, fejleszteni kell a minisztériumok elvi, irányító szerepét, a kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzését. A tanácsok részei a demokratikus centralizmus elve alapján működő államszervezetnek. Munkájukat oly módon kell fejleszteni, hogy egyidejűleg erősödjék államigazgatási, népképviseleti, önkormányzati funkciójuk, jellegük. Növelni kell a tanácsok önállóságát és felelősségét a hatósági jogkörben, a gazdasági, kulturális és szociális munkában. A tanácsi szervek hatáskörébe kell utalni mindazokat a feladatokat, amelyek megvalósítása csak a terület, illetőleg a település lakosságát érinti, továbbá amelyeket célszerűen, gazdaságosan, a jelenleginél jobban a tanácsi szervek oldhatnak meg. Az államigazgatási munkában a szocialista demokratizmusnak, a dolgozók' ellenőrzési tevékenységének fejlesztésével párhuzamosan növekedjék a munka szakszerűsége, gyorsuljon az ügyintézés és fokozódjék a közhivatali dolgozók személyi felelőssége, csökkenjen * bürokrácia. Az államélet, a szocialista demokrá• cia fejlődése, a tanácsok önállósága' nak növekedése, a választási rendszer fejlesz' lése, az üzemi demokrácia kiszélesedése ú.1 lehetőségeket teremt a dolgozók tömeges részvételére a közügyek intézésében. A szocialista demokratizmus kiszélesedésének együtt kell járnia az állampolgári fegyelem erősödésével, a közösség iránti felelősségérzet növekedésével, a szocialista közgondolkodás fejlődésével. Állami intézményeink fejlődése, teve' * kenységük fejlesztése megkívánja, hogy fejlődjék az állami szervek pártirány1' lása is. Az államélet pártirányítása és ellenőrzése az ott dolgozó kommunistákon, illetve a párt' szerveken keresztül történik. Az állami munka különböző területein dolgozó párttagok kötelessége, hogy biztosítsák a törvényhozó. és végrehajtó szervek alkotmányban és törve' nvekben szabályozott, rendeltetésszerű műké' dését. A párt szervei és szervezetei a fő f*' gyeimet az állami murika elvi-politikai ira* nyitására, a politikai döntések végrehajtása' nak ellenőrzésére, a káderpolitikái elvek ér* vényesítésére fordítsák A párt- cs az álla1111 szervek tevékenysége között jeier.tkező átfedéseket és párhuzamosságokat tovább kell csökkenteni. í *7 Népköztársaságunk alkotmánya h*' * * * ven kifejezi a néphatalom lényegéi- Az 1949-ben történt elfogadása óta bekövetkezett társadalmi fejlődés azonban szükségessé teszi államunk alaptörvényének módosítását. Az alkotmány rögzítse pontosabban a szocializmus építésében elért eredményeinket, 8 társadalomban bekövetkezett alapvető változásokat; nyilatkoztassa ki, hogy államunk 8 szocializmus alapjainak lerakásával fejlődésének magasabb fokára, a szocializmus leUcS felépítésének szakaszába érkezett. Rögzítse az alkotmány a szocialista termelési viszonyok győzelmét a mezőgazdaságba1’- a termelőszövetkezeti rendszer uralkodóvá válását; határozza meg az állami vállalatok és a szövetkezetek szerepét a gazdálkodj megváltozott rendjében; utaljon a továbbfejlődés főbb irányaira. Fejezze ki a tórsadaim1 osztályok és rétegek valóságos szerepét az államhatalom gyakorlásában. Az eddiginél jobban fejezze ki az állampolgárok jogai és kötelességei közötti összefüggést és kölcsönösséget. IV. A szocialista gazdasági építőmunka A párt IX. kongresszusán elfogadott * gazdaságpolitikai célokat elértük. Fejlődött, gyarapodott hazánk, növekedett a nemzeti vagyon. A harmadik ötéves terv fő gazdaságpolitikai terveinek teljesítése, a gazdasági fejlődés hozzájárult ahhoz, hogy előbbre haladjunk a szocializmus felépítésének útján. A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben — 39—40 százalékkal emelkedik. A gazdasági fejlődés kiegyensúlyozottabbá vált, a növekedés üteme a társadalmi termelés döntő ágaiban meghaladta a tervezettet. Az ipar termelése öt év alatt 34 százalékkal emelkédett. A termelés emelkedésének 55 százalékát fedezte a termelékenység. A mezőgazdasági termelés — csökkenő létszám mellett — 16—17 százalékkal emelkedett, gyorsabban, mint az előző években. Fejlődött a közlekedés, a vasút- és úthálózat, korszerűsödött a szállítás. Biztató változások következtek be a hazánk adottságai miatt különösen jelentős külkereskedelemben. Bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai elsősorban a Szovjetunióval, a KGST-országokkal, a többi szocialista országgal, fejlődtek a harmadik világ országaival, s gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban javultak a tőkésországokkal is. Gazdaságpolitikai céljaink elérését * jelentékenyen segítette a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reform. Céljainknak megfelelően, magasabb színvonalra emelte a szocialista tervgazdálkodást, kedvezően hat a gazdasági élét egészére Eredményesen felhasználjuk a szocialista áru- és pénzviszonyokat. A reform új fejlődési lehetőséget teremt a szocialista népgazdaságba szervesen beilleszkedő szövetkezeti mozgalom számára; elősegíti, hogy az össztársadalmi, a népgazdasági érdek, a vállalati és szövetkezeti csoportérdek, valamint az egyéni érdek jobban összhangban legyen, aminek egyre inkább érezni kedvező hatását. A gazdaságirányítás reformja kedvező változásokat eredményezett a társadalmi élet más területein is. Új utat nyitott a társadalom alkotó erőinek, újraértékelte és értékeli a vállalatokat, a vezetőket; a felelősség korábbinál nagyobb megosztásával, a hatáskörök kiszélesítésével növelte a közösség iránti felelősségérzetét; segítette annak felismerését, hogy az egyén a közösségen belül találhatja meg valódi érdekeit. A társadalmi összefogás növelésére ösztönöz. A nagyobb összefüggések felismerésére, társadalmi méretekben való előrelátásra, jobb tervezésre serkent, jó feltételeket teremt az üzemi demokrácia kisz®' lesítéséhez. 20 Nch;my tényező kedvezőtlenül be' * íolyásolta gazdaságunk egészsége3 fejlődését, hátráltatta gazdaságpolitikai cél' jaink elérését. Nem emelkedett kielégítően 8 munka termelékenysége és a termelés műsz8' ki színvonala. Az ipari termelés emelkedésének a terve' zettnél kisebb hányada származik a termeié' kenység növekedéséből; egyenetlen volt a be' ruházási tevékenység és nem javult haté' konysága. Lazaságok vannak a vállalatod munkaerő-gazdálkodásában és a munkafegy6' lemben. Még nem tudtuk megtalálni a jobb munkafegyelem és munkaerő-gazdálkodás elélí hatékony ösztönzőit. A lakosság ellátása né' hány fontos árucikkben nem volt zavartalak A mezőgazdaságban a növénytermesztés f°' kozatosan javuló eredményei mellett az álla1' tenyésztés nem fejlődött kielégítően. A1* aránytalanságok és a hiányosságok felszám0' lása a népgazdaság további gyors és hatékony fejlődésének fontos feltétele és tartaléka. 21 A harmadik ötéves terv időszaka' * ban elért eredmények, a szociális*11 termelési viszonyok megszilárdulása, gazda' sági fejlettségünk szintje, a reform révén kot' szerűsített tervgazdálkodási rendszerünk ke}' vező feltételeket biztosítanak a további el?” rehaladáshoz, a kiegyensúlyozottabb gazdasá' gi növekedéshez. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóvá' hagyta a negyedik ötéves terv alapvető oélk*' tűzéseit. Helyesli, hogy az illetékes álla’111 szervek a negyedik ötéves tervet végleges’}' ve" még ez év őszén terjesszék az országgV1*' lés elé es iktassák törvénybe. Szükségesnek tartja, hogy az új ötéves terv megalapozó1' labban számoljon a társadalom és a gazriaS'1» fejlődését lényegesen előmozdító tényezőkkel a tudományos-technikai fejlődés követeim0' nyeivel és feltételeivel. Az életszínvonal-pd1' tika gazdasági megalapozása érdiekében gyom süljön meg a tudományos-technikai fejlőd”* lehetőségeinek kihasználása. A gazdaságú0*!' tika főbb irányvonala a társadalmi terme*05 hatékonyságának az eddiginél gyorsabb üte' mű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus *°' vábbfejlődésének útja, és egyben azt a célt w szolgálja, hogy Magyarország az iparilag k°' zepesen fejlett országok sorából minél előb° az iparilag fejlett országok közé emí'’l'wlÚí' A Központi Bizottság szükségesnek uu'ti'1' hogy 1971—1975 között 32 százalékká’ (Folytatás a 3. oldalon.) III. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlődése hatalmát testesíti meg, rendeltetésének megfelelően működik, a szocializmus építésének hatékony eszköze. Államunk, rendszerünk 1 Társadalmi előrehaladásunkban je- 1 lentős szerepe volt és van a népi demokratikus államnak, amely a munkásosztály
