Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

VosőWKip, W70. CKig. 23, É$ZM.M&G,VARORS2*G 3 i iigp SziciaiÉsti Mukíspiit ipnii izoítságáBÉ m$m a párt JL ksngressztisára (Folytatás a 2. oldalról.) emelkedjék a nemzeti jövedelem. A nemzeti jövedelemből a fogyasztás részaránya 75—77 százalék, a felhalmozásé pedig 23—25 száza­lék legyen, és törekedni kell a tervezett ará­nyok stabilitására. Az ipari termelés 32—34 százalékos növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének javulásával kell elérni; a mezőgazdaság termelése — a foglalkoztatottak számának további csökken­tése mellett — az előző öt év átlagához ké­pest 15—16 százalékkal növekedjék. A termelékenység' és a termelés hatékony­ságának jelentős javítása, gazdasági verseny- képességünk növelése szükségessé teszi a mű­szaki haladás meggyorsítását, a termelési szerkezet korszerűsítését, a dolgozók szakmai képzettségének, a vezetés színvonalának eme­lését. Mindezek érdekében: növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő ku­tatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsí- t&tni a haza és a nemzetközi kutatások eredmé­nyeinek gyakorlati alkalmazását. További fejlődésünk nélkülözhetetlen fel­tétele a korszerű szervezési és vezetési mód­szerek hasznosítása, a kooperáció és a spe- eializáció szélesítése, a termelési folyamat egészére kiható modern technika bevezetése. Az erőket mindenekelőtt a népgazdaság ener­giaszerkezetének korszerűsítésére, az alumí­nium- és a vegyipar fejlesztésére, a kémia széles körű felhasználására, a közúti jármű­vek és szállítóeszközök gyártására, a modern építési módok és épületszerkezetek elterjesz­tésére, a ruházati ipar rekonstrukciójára, az állattenyésztés és a hústermelés fellendíté­sére, s az egész népgazdaságban a szállítás korszerűsítésére, a számítástechnika alkal­mazására kell összpontosítani. •*>2 A Magyar Népköztársaság gazdasági ****• fejlődésének fontos eleme a nemzet­közi munkamegosztásban való intenzív rész­vétel, a külkereskedelmi tevékenység fejlesz­tése. A KGST-országokkal, elsősorban a Szovjet­unióval, az áruforgalom gyors ütemű növelése mellett törekedni kell a gazdasági együttmű­ködés további lehetőségeinek feltárására és szélesebb körű fejlesztésére. A következő időszakban a KGST-országok közös és nem­zeti érdekeit, a gazdasági együttműködés el­mélyítését legjobban a szocialista gazdasági integráció fokozatos kibontakozása szolgálja. A KGST keretében tevékenyen közre kívá­nunk működni az együttműködés új, hatéko­nyabb formáinak kidolgozásában és alkalma­zásában. V. 2 A negyedik ötéves terv feladatai “ ^ * szükségessé teszik a gazdaságirányí­tás módszereinek további tökéletesítését. A reform alapelveit következetesebben alkal­mazva, fokozni kell a népgazdaság közép- és hosszú távú tervezésének szerepét, tudomá­nyos megalapozottságát. Gazdasági szabályozó eszközökkel és más intézkedésekkel is bizto­sítani kell a népgazdaság tervszerű fejlődé- sét.Javítani kell a vállalati tervezést, bonta­kozzék ki jobban az állami és a szövetkezeti vállalatok önállósága, erősödjenek egymás közötti gazdasági kapcsolataik. Ezt a vállalati saját erőforrások ésszerű bővítésével is elő kell segíteni. Következetesen érvényesíteni kell a minisztériumok felelősségét, a gazda­sági tevékenységet irányító és koordináló sze­repét. A közgazdasági szabályozásban szükséges módosítások, arra irányuljanak, hogy a fej­lődés alapvető kérdéseiben határozottan ér­vényesüljenek a központi döntések. A gazdál­kodó egységek kezdeményező készségükkel és lehetőségeik jobb kihasználásával eredménye­sebben járuljanak hozzá a népgazdasági cé­lok eléréséhez. A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék. Az egyéni, valamint a vállalati, a szövetkezeti csoportérdekek az össztársadalmi érdekkel összhangban érvénye­süljenek. Harcolni keli az ellen, hogy helyenként csak szavakban fogadják el a párt gazdaságpoliti­kai irányvonalát, ugyanakkor nem korszerű­sítik a termelést, alacsony színvonalon szer­vezik a munkát és feladataikat nem jobb munkával, hanem az államra hárítva, a tár­sadalom rovására próbálják megoldani. Meg kell akadályozni, hogy társadalmunknak akár csoportok, akár egyének jogtalan haszonélve­zői legyenek. 2 JL Gazdasági építőmunkánkban az egy- re növekvő feladatok a vezetőktől is nagyobb teljesítményeket kívánnak, nagyobb követelményeket támasztanak velük szemben. A gazdasági vezetők poli tikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, érvényesítsék a párt gazdaságpolitikáját. Vezetési módszerü­ket emeljék magasabb színvonalra, éljenek bátrabban megnövekedett hatáskörükkel, tartsanak lépést a fejlődéssel. Tanuljanak meg távlatokban gondolkodni, rendelkezze­nek kellő nemzetközi tájékozottsággal ké­pezzék magukat. A szocialista gazdaság vezetőinek köteles­ségük, hogy felelős posztjukon mindent meg­tegyenek a párt gazdaságpolitikájának meg­valósításáért, tárják fel és használják ki az összes erőforrásokat a társadalom egészének, a vállalat, dolgozóinak javára. Társadat műn k ideológiai, kulturális állapota 2*1 Az általános haladással erősödtek ~ *** hazánkban a közgondolkodás szoci­alista elemei, emelkedett a társadalom tag­jainak általános és szakmai műveltsége, to- 'ább terjedt a marxista—leninista világnézet. A párt kulturális politikájának helyességét a legutóbbi négy esztendő gyakorlata is iga­zolta. A kulturális élet fejlődését mind a közoktatásban és a közművelődésben, mind a tudományos és művészeti alkotómunkában alapvetően a szocialista törekvések erősödése Jellemzi. A Központi Bizottság a világszerte kibonta­kozó tudományos-technikai forradalom vár­ható lehetőségeivel és hatásával számolva ki­dolgozta a párt tudománypolitikai irányel­veit. Az elmúlt négy évben a korábbinál érez­hetőbb és eredményesebb volt az alkotó ér­telmiség részvétele mai problémáink megol­dásában. a további feladatok meghatározásá­ban. Ifjúsági Ház Miskolcon 24* A szocialista társadalom politikai egységének erősödése és aktivitásá­nak fokozódása a párt által vezetett harc­ban ment végbe. A párt bátorította az alkotó vitákat, a széles körű véleménycserét. Ez se­gítette a fejlődés új kérdéseinek marxista megoldását, és kedvezően befolyásolta a szo­cialista közgondolkodás terjedését. Ideológiai életünkben erősödött a marxizmus—leniniz- mus hegemóniája. A kommunista eszmék térhódítása mellett azonban a társadalom átmeneti jellege és a kapitalista környezet miatt még jelen vannak, hatnak s részben újratermelődnek reakciós, nacionalista, idealista nézetek, a kispolgári gondolkodásmód jellegzetes megnyilvánulásai is, amelyek hátráltatják a társadalom fejlő­dését és eszmei-politikai egységének erősödé­sét. Állandóan számolni kell az imperializmus ideológiai fellazító tevékenységével is, amely­nek fő törekvése, hogy kételyt hintsen, közvé­leményünket. szembe fordítsa a szocializmus, a kommunizmus eszméjével; társadalmi ren­dünk, a szocialista országok ellen hangulatot keltsen. A párt az imperialisták mesterkedé­seinek. igazi céljainak leleplezésével, eszmé­ink hirdetésével aktívan harcol a fellazító tevékenység ellen. 27 Az különböző területein elért “* * fejlődés lehetővé teszi, hogy tovább fejlesszük és gyarapítsuk az ideológiai életben elért eredményeket s a felszabadulás óta vég­bemenő kulturális forradalom vívmányait. Az ideológia és a kultúra frontján a fő fel­adat az erők jobb összefogásával az eszmei harc fokozása, a marxista—leninista ideoló­gia hegemén helyzetének erősítése, a szoci­alista kultúra fejlesztése. E téren elsősorban ideológiai eszközökkel, érvekkel, az új kérdé­sek marxista megoldásával, a meggyőzés módszerével, a szocialista eszmék, erkölcs ha­tékony terjesztésével hatolunk. A szocializmus teljes felépítésének egyik fő teltétele a magas eszmei és erkölcsi színvo­nalú szocialista közgondolkodás, a szocialista embertípus kialakítása. Az önző kispolgári életszemlélettel, magatartással szemben erősí­tenünk kell azt a meggyőződést, hogy az egyén csak a társadalommal együtt boldogul­hat. A szocializmus öntudatos hívei nemcsak muslicájukat végzik becsületesen, hanem részt kérnek a közügyek intézéséből és vállalják a közös felelősséget. Az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializ­mus ügye iránt elkötelezett magatartás tekin­télyét A munkásosztály, a dolgozó nép érde­keit képviselő, az önfeláldozóan dolgozó, fe­lelősséget és áldozatot vállaló állampolgárok az élet egyetlen területén se szorulhassanak háttérbe azok mögött, akik csak haszonélve­zői a szocialista társadalomnak. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, s amely nem tűri el a társadalomellenes ma­gatartást. a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a harácsolást, a közösség megkárosítását. Tár­sadalmi rendünk vívmányainak, építőmun­kánk eredményeinek valósághű propagandá­jával erősítenünk kell a jogos nemzeti, haza­fias érzést, s ezzel együtt az internacionalista nevelést. 231 Az ideológiai feladatok megoldása- ban a párt fokozottan számít a mar­xista—leninista társadalomtudományok ered­ményeire. művelőinek közreműködésére. A párt támogatja a társadalmi valóságnak és a fejlődés törvényeinek minél szélesebb feltá­rására irányuló kutatásokat, meri: ezek meg­ismerése a párt és a munkásosztály érdeke. A marxizmus—leninizmus elméletét nem tekintjük befejezett, lezárt rendszernek. A pártnak egyaránt, kötelessége a marxizmus— leninizmus alapelveinek védelme és fori'adal- mi elméletünk állandó fejlesztése. Kommu­nista ideológiánkat, világnézetünket a reak­ciós, burzsoá nézetekkel s azok maradványai­val vívott harcban hirdetjük, képviseljük. Nem engedjük kérdésessé tenni a marxiz­mus—leninizmus gyakorlatban kipróbált és bevált alapelveit, fő törvényszerűségeit, szem­leletét és tudományos módszerét. Elutasítjuk a marxizmus—leninizmus pluralizálását, a marxizmuson belüli külön irányzatok szük­ségszerűségét hirdető nézeteket. Egyidejűleg harcolunk a marxizmus—leninizmus elméle­tének dogmaként való kezelése és a revizio­nista torzítás minden kísérlete ellen. *>ö Közoktatási rendszerünk alapvetően betölti hivatását, fejlődött; pedagó­gusaink döntő többsége sikerrel helytáll az ■oktatási és nevelési munkában, jelentős sze­repe van abban, hogy ifjúságunk zöme becsa­tol esen tanul és dolgozik. A társadalom, va­lamint a tudományok és a technika rohamos fejlődése azonban megköveteli oktatási, ne­velési rendszerünk fejlesztését, korszerűsíté­sét, magasabb színvonalra emelését; ez szo­cialista továbbfejlődésünk egyik alapkérdése. Oktatási és nevelési rendszerünk szolga Íja hatékonyabban szocialista céljainkat, társa­dalmi igényeinket. Alsó-, közép- és felsőfokú tanintézményeink a társadalom szükségletei­vel összhangban képezzék és neveljék a fia­talokat! A következő években a közoktatás jelent«» fejlesztésére kell törekednünk. Az azonos tí­pusú iskolák között fokozatosan szűnjenek meg a ma még jelentős színvonalbeli különb­ségek. A főiskolákon és az egyetemeken ma­gasabbra kell emelni az oktató- és nevelő- munka színvonalát. Folytatni kell a szakkép­zés korszerűsítését. A szilárd alapműveltség biztosítása melle« minden iskolatípusban törődjenek többet az egyéni képességek differenciált fejlesztésével, biztosítsák és bátorítsák a tehetségek szabad kibontakozását. Az iskolák, a tanintézetek fordítsanak nagyobb figyelmet, a tanulóifjúr- ság világnézeti, erkölcsi és honvédelmi neve­lésére. Különös gonddal kell foglal kozni a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatásával. A párt elvárja, hogy a munkások, a parasztok gyermekeit mindenki az ügy társadalmi je­lentőségéhez méltóan, a dolgozó osztályok iránti kötelességtudattal és tiszteletérzésaai támogassa a tanulásban. Ehhez biztosít«« kell a gazdasági, szociális és pedagógiai íe*- tételeket. 9ÍI A művészetek színvonalának erueJfe- S(i)lez nélkülözhetetlen tömegbázisok további erősödése, amihez a szocializmus a legjobb feltételeket biztosítja. Ez a müvésae- tektől azt igényli, hogy sajátos eszközökteí segítsék megérteni és formálni gazdagábi* egyszersmind bonyolultabb világunkat. Ele­iünk összetettsége nem Vehet indok sem a tá»- sadalmi kérdésektől való elfordulásra, sen» azok elvont, általánosító vagy negativista áb­rázolására. Az ettől való félelem sem adhat teret a sematikus művészet és a dogmatika* művészetszemlélet feléledésének, sem pedig <3 hibákat, nehézségeket letagadó vagy megfee rülő ábrázolásnak. Kulturális, szellemi életünk gíizdagödasaval egyre növekszik a kulturális-művészeti fe*o- mok. alkotóműhelyek jelentősége Feladato­kat önállósággal és nagy felelősséggel bei! végezniük. A párt formai, stiláris kérdésekbe szervezeti rendszabályokkal nem avatkorafc be, de a közízlés formálását fontos politlbw és ideológiai feladatnak tekinti. Továbbra is a népünk és az emberiség alapvető kérdései­ben pártosan állást foglaló szocialista-realista közéleti érdekű, elkötelezett művészetet támo­gatjuk. A marxista kritikának, a '.cultural*? művészeti fórumoknak az eddiginél határo­zottabban fel kell lépniük a különböző hely­telen nézetek ellen, s arra kell törekedniük hogy azok megfelelő elvi válaszban részesül­jenek. Társadalmi, ideológiai életünk foe- • tos kérdése a kultúra és a tömegek kapcsolatának további szélesítése, elmélyíté­se. Kulturális intézményrendszerünk szolgál­ja jobban a tömegek szocialista fejlődéséi* amire a szabad idő növekedése, a tömegtájé­koztatási eszközök széles körű elterjedése «6 és még korántsem eléggé kiaknázott lehető­ségeket nyújt. A közművelődés fejlődése eredményei elle­nére elmarad a növekvő társadalmi követel­ményektől. A közművelődés fejlődése az egyé­niség kibontakozásának, a szocialista demok­rácia erősödésének, a termelési kultúra emel­kedésének elengedhetetlen eszköze. Mind ál­lami, mind vállalati forrásokból többet kei! biztosítani a felnőtt lakosság oktatására és művelődésére, mindenekelőtt a munkástélepü- lések megfelelő művelődési intézményekkel való ellátására, az ifjúság művelődési igényei­nek kielégítésére. Az oktatási és művészeti, valamint a tudományos intézmények céltuda­tosabban szolgálják a felnőtt lakosság műve­lődését, ku 1 turálód ásót, VI. Életszínvonal, A szocialista építőmunka, a gazda * sági, kulturális fejlődés eredménye­ként tovább javultak hazánkban a dolgozók életkörülményei öt év alatt a munkások és alkalmazottak reáljövedelme átlagosan 30—32 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 17 százalék kai emelkedett. Az iparban és az építőiparba általánossá vált a 44 órás munkahét: mintegy 2 millió munkás és alkalmazott dolgozik rövi­dített munkaidőben. A IX. kongresszus határozatának megfele­lően a paraszti jövedelmek az átlagosnál gyor sabban növekedtek. így a munkások és a tér melőszövelkezeti paras/.lok személyes jövedel­mének — az életszínvonal legfontosabb ténye­zőjének — színvonala országos állagban ki­egyenlítődött. F«zzel és a termelőszövetkezeti s/ociá I pol iti ka tagok szociális és kulturális ellátásának fej­lesztésével nagyot léptünk előre a falu és a város közötti különbségek megszüntetésének útján. Jelentősen bővült a társadalmi juttatások­ban részesülök köre és nagyobb lett a jutta- i fisok összege. Növeltük a nyugdijakat és a családi pótlékot. Bevezettük a gyermekgondo­zási segélyt, amelyet eddig 180 000-en vettek igénybe. A pénzbeli társadalmi juttatások egy lakosra jutó összege 42 százalékkal múlja fe­lül a négy évvel ezelőttit, 1966—1970 között 320 000 új lakás épült, ‘óbb, mint eddig bármelyik ötéves tervben. Kereken egymillió ember költözött új lakásba. (Folytatás c 4. aMalonj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom