Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Vasárnap, 1970. aug. 16. A pszichológus és a kormányosok Az ember cs a gép kapcsolatának javítása az Oki-ben A vörösre izzított, súlyos acélöntecs görgőkön szalad a hengerek nyitott szája leié. A hengerpár előtt megtorpan egy pillanatra, karolt igazít­ják a hengerek üregébe, majd újra előre lódul. Nagy robaj­jal harapnak a hengerek a tü zes acélba. Pattog a reve, szikraeső hullik a hengerek környékére. Amikor a túlsó oldalon kifut az acél, hosz- szabb és vékonyabb. Vissza, indul a görgősoron. A hen. ger.nek ©gy szükebb üregén szalad visszafelé. A művelet egymás után többször is megismétlődik. Közben karok forgatják, igaz gatják az egyre formálódó acélt. Alig tart egy percig és az öntecsből készre hengerelt ö'okk elindul a hengersorok felé. Percenként 300 mozdulat A blokk hengerlése leírva talán egyszerűnek tűnik. Va­lójában azonban a hengerek, görgők mozgatása, az anyag irányítása, forgatása bonyo. lult művelet. A blokksori kormányos végzi. Egyedül. Számos kar, kapcsoló és jel. zőlámpa, mérőóra segítségé­vel irányítja az anyag útját, a hengernyílás nagyságát, forgásirányának változását. Szemét szinte le sem veszi a tüzes, lovagördülő öntecsről, keze-lába viszont egyik kap­csolóról a másikra siklik a konmánypulton. Percenként üOO mozdulatot tesz a kezével ős a lábával. A kormányfői­kében 60 fok meleg van, de a kormányos figyelme egy pil. lanatra sem lankadhat. Egy hibás mozdulat, egy téves kapcsolás is selejtet eredmé­nyezhet és az setn mindegy, hogy műszakonként hány ön leesel hengerelnek, hiszen alapjában véve a blokksor határozza meg a durvahen. germű termelésének kereszt­metszetét. Szeptemberben nagyjavítás kezdődik az Ózdi Kohászati üzemek durvahengerműje, ben és a fél évszázados, öreg. he rendkívül üzembiztos kor 'hánypultját is modernebbel, korszerűbbel cserélik fel. Szellemes berendezés Az új kormánypultot az óz- hi tervezők már elkészítették. Kényelmesebb, könnyebben kezelhető, mint a régi, s ami a leglényegesebb: a négy leg­gyakrabban mozgatott kar funkcióját most két kar látja el. A kormányosnak nem kell az egyik kartól a másikhoz kapni, s ezzel műszakonként mintegy tízezer kézmozdula­tot takarít meg, ami távolság, ban átszámítva 3,5 kilométer nek felel meg. Az űj kormánypult elkészí­tésében a tervezőkhöz hason­lóan nagy feladatot kapott az ÓKÜ pszichológiai osztálya is. A kapcsolók elrendezését, egymástól való távolságát, az asztal magasságát a pszicho­lógusnak kellett meghatároz­ni. — Ez volt az első komo­lyabb üzemergonómiai fel­adatunk — mondja Erdősi Sándor üzempszichológus. — Az ergonómia igaz különben sem nagy múltra tekint visz. sza az üzemekben. Ismeretes, hogy a termelés intenzitása nagyban függ az ember és a gép kapcsolatától. Nos, ne­künk a kormánypult kapcso­lóinak legoptimálisabb elren­dezését kellett megkeres­nünk, ami a legkényelmesebb munkafeltételeket és a leg gyorsabb kezelhetőséget biz­tosítja. A kormánypult elkészítését sok kísérletezés. felmérés előzte meg. De amikor meg­volt, akkor sem tekinthette a pszichológus befejezettnek a munkát. A kormányosokat meg is kell tanítani a kezelé­sére. A kormányosok betanítása ra egy szellemes készüléket szerkesztettek. Szimulátort. Hasonlót ahhoz, amilyet a gépkocsivezetők oktatására is használnak. A készüléket a pszichológus tervezte, a kivi­telezését Kóka Lajos villa­mosmérnök és Mura Imre ku. tatoméinak vállalta társadat mi munkában. 4 kormányosok felajánlása A szimulátort a durvahen­germű viszonylag csendesebb gépiházában helyezték el. Az üzemben dübörögnek a hen­gerek. ontják megállás nélkül az acélt, bent a gépházban az elmés szerkezeten gyakorol­nak pihenőidőben a kormá­nyosok. Maguk ajánlották fel, hogy a betanulást pihenő­időben vállalják, hogy szep­Vasút az út felett temberben, ha beépítik az új kormánypultot, már ne okoz. zon gondot, esetleg termelés, kiesést a gyakorlás hiánya. Igaz, az üzem vezetői is cél­prémiumot ígértek a három legeredményesebben dolgozó kormányosnak. — Kezdetben kissé idegen­kedtek az új berendezéstől — mondja Erdősi Sándor, akit a betanulás megkezdése óta, már egy hónapja leggyakrab­ban az üzemben lehet megta lálni. — Azóta már megba­rátkoztak vele, sőt maguk a kormányosok is bekapcsolód­tak a tervező munkába, ja­vaslatokat adnak, amivel to­vább lehet javítani a bérén, dezést. És. ha idejük van mindig gyakorolnak. Az üzem tizenkét kormányosa eddig mintegy 3000 öntecs henger­lésének megfelelő gyakorlatot végzett. Verejtékben fürödve egy kormányos érkezik a gépház, ba. Most váltották le a hen­gertől. Szó nélkül leül az új pult elé és gyakorolni kezd. — Eredményez-e termelés- növekedést az új berendezés. — Valószínűleg eredmé­nyez. A kezelése gyorsabb a réginél, így az állásidő csök­kenthető. De mennyiséget még nehéz lenne jósolni. Min­denesetre már az is többlet, termelésnek, nyereségnek mi. nősíthető, hogy nem beépítés után kell megtanulni a keze­lését. Tóth István A lehetőségen belül Csak divaMéma a nők helyzetéről beszélni ? SOKSZOR oizony úgy erez­zük, mintha váratlanul valami láthatat­lan falba ütköznénk, amikor azon munkálkodunk, hogy megvalósítsuk azt a pártha­tározatot, amely a nők hely­zetének javítására született ez év elején. A napokban egy nagyon lelkes fiatalasszonnyal be­szélgettem, aki most megy új munkahelyre, méghozzá olyan munkakörbe, ahol fő feladata lesz ennek a hatá­rozatnak a szellemében dol­gozni. — Sajnáltam a régi he­lyem. Évek óta kellemes kol­lektívában dolgozom, igazán sajnáltam elmenni. — Most már nem sajná­lod? — Most már nem. Ugyan­is az utolsó napokban tör­tént valami, ami után azt mondtam, örülök, hogy el­mehetek. Nem nagy dolog, amit el­mondott. Mondhatnánk azt is, hogy szokványos apróság. Az történt, hogy az intéz­mény egyik jelentős politikai vezetője így próbálta lebe­szélni a munkahelyváltozta­tásról : — Miért kell annyi nyű­göt a nyakába vennie? Nem jó magának nálunk? Szép fizetése van. Hogy ott há­romszázzal több lesz? Szá­mít az a férje fjzetése mel­lett? Hiszen a maga fizetése amúgyis csak kiegészítés otthon .. i Meg különben is. A férje fiatal, nagy jövő előtt álló szakember. Nem gondolja, hogy a maga fel­adata mégis csak az első­sorban, hogy őt segitse, az ő boldogulását támogassa? ILYENEKET es ehhf? 1?a~ _______________ sonloakat m ondtak ennek a magát is személyiségnek és értékes embernek tartó fiatalasz- szonynak, aki éppen annak érdekében indul most új munkába, hogy elősegítse a párt politikájának szellemé­ben a női egyenjogúság mind szélesebb megvalósulását. — Megijedtem — vallotta be utólag — ha még itt is és ez az ember is így gon­dolkodik, akkor milyen fel­adat hárul rám? El fogjuk-e végezni?' Ennyi maradi né­zet és előítélet ellen küzde­ni lesz-e elég erőnk. Férfiak társaságában hoz­tam szóba a KB határozat­tal kapcsolatos gondolatai­mat. Megvallom nagyon bi­zakodóan, amikor egyikük — a többiek egyetértő hallga­tása mellett — félvállról megjegyezte: — Ugyan, ez most divat- téma. Van egy határozat, aztán majd elcsillapodik minden. • Ezek azok az esetek, ami­kor az ember úgy érzi, mint­ha valami falba ütközne. Mennyire nem könnyű megváltoztatni azokat a né­zeteket, amelyek a nőt mint embert, a nő munkáját mint emberi tevékenységet másod­rendűnek tartja, bizonyítja, hogy huszonöt év alatt mi­lyen kevéssé sikerült éppen a magánember gondolkodá­sát megváltoztatni. A párt Több autóbusz jár az újhelyi járásban politikája, a kommunista fe­gyelem sok mindenre köte­lezte a vezetőket. Amit ed­dig elértünk, azt végre kel­lett hajtani. Eredményeink azonban éppen azért nem elegendők és nem tökélete­sek, mert a határozatok, ren­deletek végrehajtása során a végrehajtók nem tették hoz­zá azt a pluszt, ami a vég­rehajtással kapcsolatos bel­ső egyetértésből fakadhatott volna. A Központi Bizottság feb­ruári határozata egy sor olyan feladatot jelöl meg a gazdasági életben, amelye­ket a nők helyzetének javí­tása érdekében végre kell hajtani. A munkahelyek egy részében már készítik is az intézkedési terveket, de ta­lálkoztunk olyan, különben éppen a nő-kérdésben na­gyon elmaradott intézmény- nyél, ahol hozzá se láttak ehhez a munkához. A jogok és törvények ér­vényesülését külső eszközök­kel is lehet szorgalmazni a gazdasági, szociális életben. De mit tegyünk az emberi gondolkodás kimozdítására ? így kell mondani, hogy emberi gondolkodás, mert már több eredményünk len­ne a női egyenjogúságban, ha csak kizárólag a férfiak őriznék és ápolnák a mara­di, korszerűtlen, sokszor sér­tő nézeteket a nő munkába- állásával és társadalmi jo­gaival kapcsolatban. Sajnos, az az igazság, hogy a nők zöménél ugyanúgy megta­lálható a konzervatív, sok­szor kényelemből is adódó, férfiuralomra hagyatkozás. Mi kell ahhoz, hogy a le­hetőségeken belül mégis eredményt érjünk el? ken TÁMASZKODNUNK A sátoraljaújhelyi járás valamennyi községébe el le­het ma már jutni menet- rendszerű autóbuszjárattal. A legutóbbi két évben külö­nösen nagy volt az előrelé­pés az autóbusz-közlekedés­ben. Az AKÖV 1968 óta a következő fontosabb üj jára­tokat létesítette a járás terü­letén: Sátoraljaújhely—Tisza - karád, Sátoraljaújhely—Ri­ese, Pusztafalu—Sátoraljaúj­hely, Vágáshuta—Pálháza— Sátoraljaújhely, Kisbózsva— Hollóháza, Sárospatak—Vaj­dácska, Tolcsva—Olaszlíszka. Bekötötték a buszforgalomba Felsőberecki községet is. új járat közlekedik Rudabá- nyócskára, Makkoshotykára. Hercegkútra. Jelenleg a já­rás területén naponta 176 ttelykösi járat és 28 helyi járat közlekedik. Elsősorban Ikarus 66-os típusú kocsikkal növelték a közlekedésbe beállított új autóbuszok számát. Ez a tí­pus a legalkalmasabb az it­teni speciális viszonyok kö­zött a személyforgalom le­bonyolítására, mert szinte valamennyi járaton sok utas­ra kell számítani, s ezeknek a kocsiknak az erős rugózá­sa, felépítése bírja legjob­ban a bodrogközi és a hegy­közi hírhedten rossz utakon a fokozott igénybevételt. Az új kocsik beállításával 2 év alatt 80 százalékkal nőtt a buszférőhelyek száma. így a zsúfoltságot, — egy-két hétvégi járat kivételével — sikerült megszüntetni. Figyelemre méltó kezde­ményezés, hogy az üzemel­tető vállalat a Pácin—Sátor­aljaújhely—Miskolc közötti távolsági járaton bevezette a büfészolgálatot, s az uta­soknak szellemi táplálásáról is gondoskodik: rendelkezé­sükre bocsátja a friss napi­lapokat. Ezeket a szolgálta­tásokat a járáson belüli hosz- szabb járatokra is kiterjesz­tik a közeljövőben. mégjobban aktivizálnunk azt a számban sajnos nem né­pes férfi vezetőt és kom­munistát, akik nemcsak fe­gyelemről, hanem belső meggyőződésből segítik meg­valósuláshoz a KB határo­zatot. Másrészt pedig az ed­digieknél sokkal jobban kell együtt dolgozniuk azoknak az asszonyoknak és leányok­nak, vezető beosztásban le­vő nőknek, akik tehetnek valamit a maguk munkate­rületén. Rajtunk múlik, hogy a nők ügyével való foglal­kozás ne csak divat-téma maradjon! Adamovies Ilona Hatva nan a közösségért A MII munkája Sárospatakon Foto: Fojtán Egy éve működik a városi rangra emelkedett Sárospa­takon a Népi Ellenőrzési Bi­zottság, 60 taggal. Az első esztendőben a saját kezde­ményezésű vizsgálatokon kí­vül országos és megyei té­ma-vizsgálatokban is részt vettek, s a szerzett tapasz­talatokat összegezve eljuttat­ták a felsőbb hatóságokhoz. Behatóan foglalkoztak töb­bek között a lakosságtól ér­kezett panaszra a szénellá- látással, az évek óla sok ne­hézséget okozó egyes építő­anyagok és berendezések, például fürdőkádak, boyle- rek, víz- és gázcsövek be­szerzésének kérdésével. Meg­állapították, hogy ezek hiá­nya erősen befolyásolja a városban az építkezési ked­vet, pedig Sárospatak elfo­gadott, rendezési terve máris 578 magánlakás, 773 csopor­tos családi ház és 529 tár­saslakás építését teszi lehe­tővé, s a negyedik ötéves terv időszakában megtörté­nik 1302 telek teljes közmű­vesítése. A város kellő szá­mú telekkel rendelkezik, de a magántulajdonban levő telkek ára igen magas. Nem tartja kielégítőnek a NEB a meglevő típusterveket, ame­lyeknek egyik fő hibájuk, hogy nem veszik figyelembe a történelmi táj sajátos jel­legét. Több ízben végeztek el­lenőrzést egyes tanácsi, szö­vetkezeti, közlekedési, egész­ségügyi, szociális és keres­kedelmi vállalatoknál, intéz­ményeknél. Megvizsgálták az óvodák, napközik, exter- nista diákok helyzetét, még­is a legtöbb panasz a boltok, vendéglők ellen merült fel A népi ellenőrök árdrágítást, súlycsonkítást állapítottak meg egyes esetekben, s meg­tették javaslatukat a szük­séges eljárások megindításá- na. Szorító gondok Á ltalános tapasztalat, hogy az üzletekben, boltokban nem kielégítő az áruválaszték, egyes termékeknél gyé­rebb a kínálat, egyszóval a vásárló igen gyakran hiába akarja elkölteni pénzét, üres táskával, vagy szatyorral távo­zik a pulttól. Pedig a kereskedelemben sokrétű kezdeménye­zés történt a lakosság színvonalasabb ellátása érdekében. A kötelezettség vállalások között — általában — minden válla­latnál szerepel a nagyobb áruválaszték, a több és olcsóbb árucikk, az ütemesebb szállítás biztosítása, a minőség javí­tása. A hiánycikikek megszüntetése érdekében, szocialista szerződéseket is kötöttek a szállító vállalatokkal. Törekvések tapasztalhatók a fogyasztói kereslet felmérésére, a vevők­nek nyújtandó árengedmények növelésére. Az élet viszont mást igazol, illetve arról tanúskodik, hogy amíg például a felnőttek ruházati cikkekkel való ellátása na­gyobb zökkenőket nem okoz, addig a gyermekruházati ellá­tásban, hol ilyen, hol olyan problémák adódnak. Amikor a vásárló, a fogyasztó bosszankodik s lehangoltan távozik az üzletből, önkéntelenül is szidja az ellátást, és fel­teszi a kérdést: mi ennek az oka? Az okot a vállalatok érdekeltségében, abban kell keresni, hogy a gyermekholmi csak a fogyasztónak az érdeke, a vál­lalatokat a kínálatra a jelenlegi érdekeltségi rendszer nem ösztönzi. A gyermekruházati cikkek ugyanis általában olcsó árúak, a ráfordításhoz képest viszonylag kisebb bevételt je­lentenek, az árak is maximáltak, tehát a korlátozott árfor­mába tartoznak. Ez mind igaz. De az iparnak és kereskede­lemnek ehhez az elvhez való ragaszkodása ellen tiltakozni is jogos. A probléma megoldása nem egyszerűen csak gazda­sági, hanem fontos szociál- és társadalompolitikai kérdés is. Ez az aggodalom egyben sürgeti is az ellátásban a haté­konyabb gazdásági szabályozókat, a helyes módszerek kiala­kítása iránti igényt. A távlatokat tekintve a vásárló erővel egyetemben az áruforgalom növekedésével is számolni kell. Már most szorító gond — többek között — az eladótér szűk­re szabott kapacitása. A ddig is, amíg a legnagyobb gondokkal leszámolhatnak az ellátást irányító szervek és személyek — mert ők tehe­tik a legtöbbet —. ne engedjék, hogy sok legyen a hiány­cikk és szegényes a választék, tegyenek meg mindent — kü­lönösen most, az iskolaév küszöbén —. hogy kedvezően vál­tozzék meg a helyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom