Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
fSZAff-MÄGYÄRÖRSZÄG 6 Vasárnap, KUO. aug, HL Bemutatjuk a miskolci tv-actót Antennák a torony betontűjén A Fejedelem szállása Fejezetek a miskolci Rákóczi utca két házának történetéből Dorombolva kapaszkodik az Avasalja macskaköves utcácskáin a kis GAZ terepjáró. Üti társam, a miskolci televíziós adó egyik mérnöke, a dülöngélő kocsiból egy szőlős- kertre mutat: — Ebben a szőlőben volt az első adóállomás. Két, kereken guruló oirkuszkocsiban kezd_ tűk meg a munkát 1959. november 7-én. A felforrósodott pléhtlftő alatt nyáron sokszor negyven fokos hőségben dol_ goztunk, telenként meg 10 fokos fagyban dideregtünk. 1963. augusztus 20-án avatták fel az új kilátót. Tervezésénél figyelembe vették a tv-adó sajátos igényeit. A torony be. tontűjére szerelt korszerű antennarendszer üzembe helyezésével rendkívül megjavultak a vételi viszonyok. A vevőkészülékek úgy „érzik”, mintha hat-hétszeres teljesít, ménnyel sugároznánk, pedig ma is a régi, kisteljesítményű adóberendezéssel dolgozunk: képadónk 50 wattos, hangadónk teljesítménye mindösz- sze 20 watt. * A miskolci adó az országos mikrohullámú lánc egyik végpontja. Hosszú utat tesznek meg az elektromágneses hullámok, amíg a miskolci néző 9-es csatornára hangolt készülékén kép és hang lesz belőlük. — A legérdekesebb esetek egyike, amikor a DVTK stadionból ad közvetítést a magyar televízió. A kamerák a pálya mellől nézik a mérkőzést. Képeik a közvetítőkocsiból a lelátó tetejére telepített parabola-antenna segítségével az avast adóba kerülnek. Innen „lövik át” őket, majd, megjárva az átjátszó-fordító állomások sorát, eljutnak a budapesti központi vezérlőterembe. A vezérlőterem „visz- szaadja” a jeleket a budapesti nagyadóra, s kezdődik az út visszafelé. Az esetleg éppen a stadion melletti utcában lakó előfizető a „hosszú” úttól függetlenül ugyanabban a pillanatban kesereghet egy_ egy kihagyott helyzeten, mint a lelátón ülők. A fénnyel rokon módon, egyenes vonalban terjedő, másodpercenként 300 ezer kilométeres sebességgel száguldó hullámok számára a földi távolságok időben semmiféle akadályt nem jelentenek. * Hallgatom a mérnök szavait, s közben nézelődöm. A szoba mennyezetén furcsa képződmények: 6—8 centiméteres cseppkövek, függő szta. laktitok. Szinte hihetetlen, hogy alig hét év alatt ilyen nagyra nőttek. Az energiaellátási biztosító tápegységeket őrző helyiségben és az adóberendezéseknek helyet adó teremben tenyérnyi darabokban maliik a vakolat. A relé dolgozói nem panaszkodnak, sőt arra kérnek, meg se említsük az állandó beázást. Többször szóltak az épület karbantartásáért felelős MIK- nek, hogy javítsák meg a rossz tetőszigetelést, de hiába. Tény, hogy nem lenne olcsó mulatság, de az sem megoldás, hogy ezer dolguk közben a technikusok a csepegő víz elől ide-oda tologassák az értékes készülékeket. ★ Nem túlzás: valóban ezer dolguk van a mérnököknek, technikusoknak, műszerészeknek. A 20 éves, öreg fran cia adóberendezés gyakran „meghibásodik”. Szerencse, hogy szinte kivétel nélkül ugyanazok gondozzák, javítják, akik már a crrkttszkocsük korszakában is vele voltak. Ismerik, mint a tenyerüket. Laikusok számára észrevehetetlen, aprócska „életjelekből” következtetnek állapotára, várható rigolyáira. Volt rá eset, hogy az iskolatelevíziós műsor és az esti adás között mindössze 80 percük maradt a javításra. Ideiglenesen bekötött. lógó vezetékekkel indítottak. Csak egv kívánságuk volt: bírja ki az adó 22.45-ig, műsorzárásig. Jókedvében volt aznap az „öreg”: kibírta. Persze, néha műsor közben is megtréfálja őket. Akkor aztán jönnek a dühös reklamálók. Ne tegyék; komolyabb üzemzavar esetén úgyis értesítik a relé dolgozói a postai tudakozót. Pótadó. üzemzavar esetén bekapcsolható másik berendezés nincs. Ezért, ha áramkimaradás van, elromlik az egyetlen adó, ezt a közönség készülékein nincs mód jelezni. Különbéin is, a hibák, túlnyomó többségét egy percen belül kijavítják. Az adáskimaradások legnagyobb része a tv-közvetítés Achilles- sarkának, a mikrohullámú láncnak az üzemzavarából adódik. Ezt viszont minden esetben jelzik: képjelgenerá- torukról „beadják” a ,.rácsot”, a fekete-fehér „sakktáblát”. Nehéz, egyvégtében 24 órás szolgálat a tv-adó dolgozóinak munkája. A műsoridő növekedésével egyre rövidebb a két adás közti szünet: komolyabb javításokra, karbantartásra csak éjjelenként van lehetőség. ★ Természetesen, a technika fejlődésével a miskolci adó is lépést tart. Korszerű, magyar és külföldi gyártmányú kiegészítő berendezések, műszerek sora szolgálja az „öreg francia” munkáját. Üj. jelen tős fejlődési szakaszhoz érkezik a közeljövőben az adóállomás kollektívája: az eddigi egyetlen URH rádió mellé két új berendezést kap Miskolc. Ezek belépése után kitűnő hangminőségben élvezhetik majd a város és környékének lakói a budapesti ultrarövidhullámú rádió zenei műsorait; s zavarmentesen vehetik URH sávval rendelkező készülékükön a Kossuth és a Petőfi rádió műsorát is. Már felszerelték a két új adó antennarendszerét: hengeres teste fémesen csillog a betontű hegyén. Takács Lajos A KISPIPA épületének történetével végeztük múlt vasárnapi ismertetésünket, és id. Mayer József névével, aki itt a város egyik legismertebb kisvendéglőjét 1899- ben alapította. Mayer a miskolci vendéglősöknek ahhoz a nagy hírű köréhez tartó-' zott, amely országszerte ismertté tette a miskolci vendéglátóipar hírnevét. Életútja is hasonlított a másik Duna-parti csendélet FECSKE CSABA: ŐSZ Ősz nyájai hegyről hegyre mennek Kócos üstökű felhőt terelnek Sziszegő szelek égi magasban Fák dideregnek talpig avarban Föld-ravatalra virágok testet Árnyék-angyalok kiterítették Sápadt tüzű csillag-gyertyák égnek Inogva könnycseppben is elférnek Kertek sarkában kuporgó házak Szemében megadó mély alázat Lehelétük kémény-lyukba dermed Visszhangzó csendre szívük felelget S jaj kedvesem gyönyörűre érett Szemében titkolhatom a képet S hazudhatom hogy nem gyászzene szól Csak lakodalmat ülnek valahol nagy névhez, Böczögő Józseféhez, és mindketten megegyeztek abban, hogy életüket, személyi becsvágyukat teljesen alárendelték foglalkozásuknak. ezt hivatásnak és életcélnak tekintették. Az a bizonyos „nagy forgalom, kis haszon” és a „figyelmes kiszolgálás” volt számukra az elv, és ezt annyira komolyan vették, hogy időközben szerzett vagyonukat is elvesztették. Feláldozták a vendéglátóipar odaadó szolgálatának oltárán ... De Mayer József, a megye vendéglős egyesületének neves elnöke, a híres szüretek rendezője, életkorban is, szakmájában is, valamivel tovább bírta másik híres társánál. Több mint harminc évig öregbítette a Kispipa — idegének és hazaiak előtt ismert — hímevét és utána továbbadta fiának. Ennek az épületnek a történetéhez azonban még legalább háromszáz év előzményt kell hozzáadnunk. Ez a 4-es, és a szomszédos 2-es számú ház nagy területe még a középkori piactérség része volt az 1500- as években. A rá következő 1600-as években épült be és az évszárad vége felé a város főjegyzőjét, Veíésy Sámuelt találjuk a birtokában, aki az akkori város társadalmában vezető szerepet játszott, ő volt 1722-ben Miskolc követe Budán, 1724-ben pedig ő vetette ki a lakosságra a „quantum"-ot, ami az adókivetésnek rettegett formája volt. VETÉST UTÁN a 4-es számú ház Grega György birtokába került 1770 körül. Ez a gazdag görög, amint egyik üzleti könyvéből kiderült, közel 20 000 rhénusfo- rirrrt készpénztőkével rendelkezett. Utána Láng Károly, majd Mayer József lett a tulajdonos 1899-ben. A Rákóczi utca 2-es számú ház is az említett 1600- as évek közepén épült be. Azé a Döry Ferenc nagybirtokos nemesé, aki. 1651-ben a császári udvarban meg- újíttatja Miskolc kiváltságlevelét. és aki 1667 körül hosszadalmas birtokperbe bonyolódik Négyesy Szepes- sy Pállal, a város másik híres birtokszerző nemesével. Dőry Ferenc a házát, 1660 körül, emeletesre építi meg, emeletén 9 szobával és 4 konyhával, födszintjén pedig 12 üzlethelyiséggel. A ház sokáig a Döryek híres kúriája és egyben üzletháza. Országos hírt attól kezdve kap, amikor 1679-ben Thököly Imre, 1704-ben és 1706-ban 11. Rákóczi Ferenc szállott meg huzamosabb időre benne. Mindkét esztendőben a kuruc szabadságharc fontos eseményei zajlottak le rtt. Rákóczi szállásán. Bercsényi Miklós, Esterházy Antal generális, Ocskay László, Forgács Simon, Károlyi Sándor, XIV. Lajos francia kitáBT követe: Des Alleurs márki, Fierville lovag, a holland, lengyel, bajor követek napokat töltöttek itt a megindult nemzetközi tárgyalásokon. Ide hívta össze Rákóczi a kuruc szabadságharc szenátusát a béketárgyalások és az ország gazdasági és katonai helyzetének megvitatására- Itt tárgyalták le a kuruc országgyűlés által megszabott békefeltételeket, a 40 000 főnyi nemzeti hadsereg felállítását, a háborús szükségletek pénzügyi fedezetének kérdését. A történetírás feljegyzi, hogy Rákóczi ezen a miskolci tanácson foglalt élesen állást, hogy „ne a szegénységet sújtó formában, hanem a nemesség megadóztatásával biztosítsa a hadviselés költségeinek egy részét”, és itt határoztak az addigi kétmillió rézpénz mellett újabb kétmillió érme kibocsátásáról- (A numizmatikusok ezt az újabb pénzverést a finomabb veretű szűzmáriás stancáról ismerik fel.) De Rákóczi ebben a hátában készítette el a nagyszombati nyomdából ide küldött maniíesztumának, a Recr*- desettnt-nak kefelevonatát, s külön futár innen vitte visz- sza, hogy a kiáltványt azután 1704. február 27-én kinyomtathassák a nagyszombati nyomdában. EZT A HAZAT 1755-BElí Grassalkovich Antal elkon' fiskálta a Dőry-család kezéből. Történelmi emeleti szobáit görög kereskedők vették bérbe szállásul, a földszint* boltokkal együtt. Az 1817. év* telekkönyvben a „görög egyház” birtokaként szerepelt- Ekkor alakították át a telek déli végében a 32 ló számára épített istállóépületet lakásokká. Az épület főutca* frontjának felét pedig a Biztosító palotája nyelte el 1912-ben. Komáromy József
