Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

Vasárnap, 19/0. aug. 2. ÉSZAK-MAG YARORSZAG 5 Szemléletek, tendenciák, fagyasztói árak A Népi Ellenőrzési Bizott­ság folyamatosan figyelem­mel kíséri a fogyasztói piac áruellátását, az árak alakulá­sát. Az év első felében ta­pasztalható tendenciákról és gyakorlatokról Salgó Andor, a NEB Borsod megyei Bizott­sága kereskedelmi, társadal­mi szaki zlályának vezetője ezt mondja: — Ez év első felében a ké­ri kecielmi vezetőknél, dolgo­zóknál a különféle társadal­mi és egyéb hatások révén igen jelentős szemléletbeli változás következett be. Ezt m.'Syban befolyásolja, hogy éj módszerként a Belkeres­kedelmi Minisztériumban be­számoltatják a kereskedelmi vezetőket. A miniszterhelyet­tesek első kérdése rendszerint az: a vállalat az ipartól ka­pott engedményeket hogyan adta tovább, mit tesz az árak stabilitásáért. A vezetők mun­káját is aszerint értékelik, mennyiben elégítik ki az ala- ' csony keresetű lakosság igényeit, mind az árakat, mind a választékot tekintve. mértékű haszon szerzésére irányuló törekvés a tájékozó­dás időszakában sem volt ta­pasztalható’ Év elején Borsodban, a Kl'VDSZ kezdeményezésére, károm megyei bizottság tá­mogatásával érdekes kezde­ményezés kezdett kibontakoz­ói. A bekapcsolódó ipari, kis­ás nagykereskedelmi vezetők arra tettek ígéretet; a lehető­séghez mérten sok millió fo­rint értékű árcsökkentést hajtanak végre, •— Én adok árengedményt ~~ mondták az iparban — ha a nagykereskedelem to­vábbengedi. A nagykereskedelem így Nyilatkozott: —- Én még több enged­ményt adok. ha a kiskeres­kedelem „nem nyeli le”. És mi az eredmény? Idézet a NEB-jelentésből: „A ka­pott engedményeket a keres­kedelem fokozott mértékben érvényesítette a fogyasztói árakban. Saját kezdeménye­zésű áremelés xigyszólván ólig fordult elő, viszont több esetben a kereskedelem nem aóta tovább az ipar áremelé­sét. .. Meg nem engedett A ruházati szakmában va­lamelyest csökkent az ármoz­gások száma. A kereskedelmi vállalatok árstabilitásra tö­rekszenek. és általában csak ipari kezdeményezésre hajta­nak végre árváltozásokat. És ha közelebbről megnézzük egyik-másik vállalat munká­ját, újabb és örvendetes ten­denciára bukkanunk. — Ez év első felében — tá­jékoztatott Sasvári János, az ÉTEX igazgatóhelyettese — 082 cikk ára változott. Ebből 507 az ipar áremelésének ha­tására következett be. Válla­latunk 389 termék árát csők. kentette saját eredményének rovására. Ipari árcsökkentés 34 terméknél következeit be. Az árnövekedés az év ele­jén következett be, a máso­dik negyedévben csak 58 ter­mék ára növekedett. A csök­kentés nagyobb része viszont a második negyedévben való­sult meg. És örvendetesen, s harmadik negyedévben eddig nem volt árváltozás. Ugyanezek a tendenciák ta­pasztalhatók például a Bor­sodi Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat működésében is. — Az elmúlt évre az volt a jellemző — mondja Bán Im­re igazgató —, hogy több ár­emelés volt. mint csökkentés. Ebben az évben szerencsére megfordult az arány. És még egy új vonás. A né­hány évvel ezelőttivel szem­ben most a kiskereskedelmi vállalatok boltvezetői közül sokan piac- és árukutatást is végeznek. Horváth Rezső, a miskolci bútorbolt vezetője például Borsodot és a szom­szédos megyéket is felkutatja, hol lehet jobb és olcsóbb bú­tort gyártatni. Igyekeznek hatni a termelő üzemekre, ösztönzésükre készített töb­bek között a Miskolci Kárpi­tos Szövetkezet olyan ülőbú­torokat, amelyeket méltán tüntettek ki a kiállítás nagy_ díjával. Van egy „láthatatlan” tevé­kenység. Mi, vevők nem tud­Nyugittata tlannyugdíjas Aktív pihenéssel tölti az idejét a miskolci Szegeczky László nyugdíjas. Különböző színű és hosszúságú szalma­szálakból „testi” képeit. Lakásában a Tadzs-Mahaltól kezd- változatos csendéleteken keresztül a régi és az új avasi hilátó is látható. Mint mondja, ez a nagy türelmet és szín- hészséget igénvlő munka teljesen leköti, szórakoztatja, ittlétünkkor Kodály Zoltán portréjának befejezésén mun­kálkodott. juk, hogy a „háttérben” mi­lyen elkeseredett küzdelmet folytatnak az egyes ipari üze­mek és kereskedelmi vállala­tok. Az üzem emelni akarja az árakat, mindent megindo­kol. Az indok többnyire — anyaghiány, az alapanyagok | árának növekedése — helyt­álló. De hát többször van, amikor a termelő üzem kifo­gásolható előnyöket akar el­érni. A Lőrinci Szalag- és Csipkeítiggönygyár például { tíz százalékkal akarta emel­ni a klöplifüggönyök árát. Az ÉTEX nem fogadta el. nem ■ kötötte meg a szerződést. Vannak esetek, amikor az i ipar monopol helyzetben van. I s a kereskedelem elöbb-utóbb ; kénytelen engedni. Ilyenkor megpróbálnak importbeszer- ] zéssel segíteni. A kovral-szö- nyeget olyan olcsó áron sze­rezhették be. hogy a második félévtől húsz. százalékkal le­szorította a dani-szőnyeg árát. A NEB jelentésben szó esik róla, hogy a cipőnagykeres­kedelmi vállalat az ipari ár­emelés ellenére maradt a ré­gi áraknál, illetve csak rész­ben élt az áremelési lehető­séggel. „Általában megállapítható — olvashatjuk a NEB-jelen- tésben —. hogy mind a gyár­tóművek. mind a nagykeres­kedelem igyekeztek csökken­teni az árváltozások számát. Az ármozgások oka változat­lanul a termelői árak emelé­sével kapcsolatos. Azonban több olyan áremeléssel is ta­lálkoztunk, amelyekkel a ke­reskedelmi szakemberek és a fogyasztók nem értenek egyet! Ilyen például az, hogy a magyar háromlángú gáztűz­hely fogyasztási ára sokkal magasabb az import termé­kekénél. érthetetlen a laka­tok. diópántok, tolózárak stb. sokszor 30 százalékot megha­ladó áremelése. 300 forinttal nőtt a NOVA sütő ára. A PIÉRT és ÜVÉRT vállalatok olykor filléres termékeinél igen gyakori az indokolatlan­nak látszó, 10—20 százalékos áremelés. A Borsod megyei NEB, a járási szervekkel egyetemben szeptemberrel kezdődően az egész megyére kiterjedő és nagyon alapos vizsgálatot ter­vez. A vállalati adatok a fő­könyvelői elszámolások alap­ján' egész apró részletekbe menően elemzik az egyes ipa­ri és kereskedelmi szervek kereskedelempolitikáját, cél­kitűzéseit. Csorba Barnabás \egyedfiZitsad böicsess ege Magasabb szinten a szocialista muakaversenvért l/ kezdeményezés az OKI-ben Az Özdi Kohászati Üzemek kollektívája a szocialista munkaversenynek olyan, ma­gasabb szintű formáját talál­ta meg, amely szinte párat­lan az iparban. Pályázatban hirdették meg. hogy három esztendő alatt elérik a „szo­cialista munka vállalata” cí­met. Tehát: 1070—1972-ig ha­tározták meg a feladatokat A számok önmagukért be­szelnek : nyersvas termelését 189 ezer tonnával, acélterme­lését pedig csaknem 18 ezer tonnával növeli három esz­tendő alatt a hatalmas üzem. Kitti nik Első a meglevő kapacitás jobb kihasználása. A hosszú távú verseny pályázatában a takarékosság, a jó szerve­zés mindennapi munkaként szerepel. Ebből még az is ki­tűnik, hogy a vállalat illeté­kes szakemberei minden elő­relátható és szükségszerű változással számoltak. Ha ez idő alatt üzemet, vagy üzem­részt kell leállítani, vagy va­lamelyik nagyobb javításra szorul, már tudják azt is. hogy ennek gazdasági ki­esését mivel pótolják. Érdemes külön is. megemlí­teni azt a vállalást, amelyet az export teljesítésére tett a vállalat. Hangoztatják, hogy minden tekintetben határidő­re teljesítik munkájukat mind a szocialista, mind a tőkés megrendeléseket. Jó! érzékelhető, hogy a vállalat kollektívája tisztában van a népgazdasági érdekekkel. A kedvező eredményt csak úgj érhetik el — mint ezt önma­guknak is meghatározták —, ha a jó minőségű, tehát a megbízható munkán kívül, a szállítási feltételeket is kor­rekten teljesítik. A körülte­kintő piaci felmérések, az alapos piackutatás alapján határozták meg az export- lehetőségek három esztendő alatti növekedéséi. a agy inegí ak a r í f ások Az OKU a leggazdaságo­sabban igyekszik csökkente­ni importját. Az eddiginél még nagyobb feladatok árán élik el. hogy a készhenger- sori anyagellátást salát erő­ből. hazai anyagból biztosít­ják. Kiszámították, hogy az évi megtakarítás bugából 40 —50 ezer ionná import. A gazdálkodás eredmé­nyességét, hatékonyságát ter­mészetesen legjobban a ter­melékenység emelkedése jel­lemzi. Ezért is van különös fontossága annak az elhatá­rozásnak, hogy az előirány­zott termelésnövekedési — az országos átlag felett — a ter­melékenység növelésével érik el. Mint ismeretes, az orszá­gos előirányzat a kétharma­dos termelékenységi mutató. Ezek szerint az ÓKÜ terme­lékenységi mutatója száza­lékban 1970-ben 86,2, 1971- ben 100, 1972-ben pedig 91 százalék lesz. Segítség Szabolcsnak Az árvizektől súlyosan ká­rosult Szabolcs-Szafmár me­gye szamosközi résién teljes erővel halad az újjáépítés Borsod megyéből is sok vál­lalat és intézmény segíti ezt a nagy társadalmi munkát Az OTP megyei igazgatósá­gának négy szakembere és egy gépkocsija állandóan Szabolcsban dolgozik. A szak­emberek segítenek a helyszí­nelésekben, műszaki vizsgá­latokban és a kölcsönök fo­lyósításában, mert a szabol­csi OTP-igazgatósóg nem győzi elvégezni ezeket a munkákat. A négy borsodi OTP-szak- embert kéthetenként váltja 3 megyei igazgatóság. Ezek a szakemberek részt vesznek az OTP országos igazgatósá­ga által vállalt és szervezett nagy lakásépítő akció lebo­nyolításában is. Az OTP köz­pontja a megyei igazgatósá­gokkal együtt vállalta, hogy az árvízsújtotta Szamosköz- ben 1600 lakást építenek fel. Ezeket a lakásokat a leendő tulajdonosok közreműködése nélkül készítik el. A leendő tulajdonosoknak csak a hi­telokiratokat kell aláírniuk és a kulcsot kell átvenniük Az 1600 OTP-lakás felépíté­sében a borsodi igazgatóság is teljes erejével részt vesz Feltűnőek a műszaki fej­lesztés tervei, előirányzatai. Nagyon sokoldalú fejlesztési tervet dolgoztak ki, s ennek minden esetben pontosan meghatározták a határidejét, és ismerik annak gazdasági hatékonyságát is. Pontos szá­mokkal rendelkeznek a tér­ni ikek minőségi növekedé­sének felfutásában. Kidolgoz­ták a szükséges módozatokat, eszközöket. Növelik a gyár­tott nemesacél választékát és mennyiségét, ezzel egvidőben javítják a minőséget, vala­mint a gazdasági mutatókat. A legkorszerűbb technológi­ák bevezetéséi tűzték ki cé­lul. (rondosKodás A nagy termelési és gaz­dálkodási feladatokkal pár­huzamosan javul a dolgozók szociális és egészségügyi el­látása. A legközelebbi ce! például egy új üzemegészség­ügyi intézet létesítése, vala­mint új öltöző-fürdő létesí­tése a nagyolvasztómű és a központi karbantartó gyár- részleg kovácsműhelyének' dolgozói részére. Hamarosan korszerű jéggyártó berende­zést létesítenek, hogy a mun­kásokat elegendő hűsítő ital­lal lássák el. Az említett hosszú távú verseny mozgalomban biztosí­tott az eredményes gazdál­kodás kereskedelmi feltétele, és kidolgozott a dolgozók ió anyagi ösztönzésének rend­szere. A reform kétéves ta­pasztalata, a sokoldalú gya­korlati munka eredménye­ként az ÓKÜ magabiztoson indul tovább. Tulajdonképpen az, ÓKÜ- ben nem is csak a reform ta­pasztalatai alapján indítot­ták el ezt az egészen újsze rű munkaverseni'-formát, ha­nem egy felszabadult negyed­század kollektív bölcsessége, a szocialista nagyüzem gya­korlata sűrűsödik benne. Ezek után aligha kételkedhe­tünk benne, hogy e hatalmas gyáróriásban a vasasok oly híres kollektívája ne érné el a kitűzött célt, és 1972-ben ne érné el a szocialista mun­ka vállalata címet. Csengeri Ervin Fehér hús három országba Foto: Szabados György. Borsod megye több ter­melőszövetkezete folytatja a fehér húsú borjak nevelését különleges tejporból készült tejjel és különleges körül­mények közt — besötétített vagy ablakok nélküli istál­lókban. Exportra termelnek. Az elmúlt héten a Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat ismét fehér húsú borjúkat vásárolt fel, vágott le, és más, speciális igényeknek megfelelő marha­húst is készített. Három na­pon ót fehér húst exportál­tak Ausztriába és Olaszor­szágba. Két speciális hűtő­kocsi jött Miskolcra az áru­ért. Kétszáz albinó húsú bor­jút vágtak le a miskolci vá­góhídon, ezután pedig 150 osztályon felüli minősítésű fiatal szarvasmarhát. A húsát olasz kívánság szerint ké­szítették el. Ezt az árut csü­törtökön szállították el. Ugyancsak speciális hűtőbe­rendezése.? kamionkocsikban. Franciaországba is küldött árut az elmúlt héten a Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat a miskolci vá­góhídról. ötven szarvasmar­hát. vágtak le és raktak be speciális vagonokba. Ezek szombaton érkeztek meg a francia fővárosba, Párizsba, ahol ma, vasárnap mór ebéd készül a magyarországi mar­hahúsból. A miskolci vágóhídon le­vágtak az elmúlt héten 200 szarvasmarhát Borsod megye és Miskolc város lakosságá­nak ellátására is. Marhahús­ból nem volt hiány. Sertést azonban csak kétezer dara­bot vágtak — többet, mint az előző héten —, s ezzel nem tudták maradéktalanul kielégíteni a szükségletet. Borsod megye és Miskolc vá­ros egy heti sertéshúsfo­gyasztási igényét csak 2400 sertés levágásával és feldol­gozásával lehetne biztosítani. Erre azonban jelenleg nincs lehetőség, mert a tenyésztők nyáron az átlagosnál is ke­vesebb hízott sertést termel­nek. Ezért alacsony az érté­kesítés mennyiségi szintje is. A sertéshús-ellátásban csak az őszi szenzonban várható lényeges javulás. Óriáshortíó Budák György kádármester 20 ezer literes hordót készít. Tokaji Szőlészeti Szakszövetkezet részére készülő hordót mezőkövesdi Zsóri-fiirdöben állítják fel borkimérőnek, képen az óriás hordó készítését mutatjuk bu.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom