Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

ÉS2AK-MAGYARORSZÁG 6 Vasárnap, 1970. július 12. Bírhatallan Legszennyezettebb foIyonk a Sajó Ha nem sok is, de tör­tént valamelyes változás a végardói termálfürdőben, amióta a megyei vízmüvek kezelésébe került. Szebb a parkosítás, több a szék, pad, ernyő, asztal, csinál­tak két ivókutat, rendbe hozták a zuhanyozókat. Igaz, nem sok, de remél­jük, ez csak kezdet, s ha elkészül a fejlesztési terv, gyors ütemben megépítik az ígért újabb medencéket is. De azért a víz hűtését addig is meg kellene vala­hogy oldani! Hideg víz van a fürdő területén, azzal mű­ködtetik a zuhanyozókat, ivókutakat. Nem lehetne valamilyen módon a me­dencébe is juttatni belőle? Nem hisszük, hogy a ter­málvíz vegyi összetételén túlságosan sokat rontana, hiszen például Hajdúszo­boszlón még az ardóinál is forróbb gyógyvíz tör fel a mélyből, és a felére, egyik­másik medencében még annál is hidegebbre lehű­tik. Ardőn pedig ahogy a kútból kiömlik, ugyanolyan forrón eresztik bele a me­dencébe. Föntről 28—30 fo­kos hőség zúdul a fürdő- zőkre. a víz is megvan 45 —50 fokos: érthető, hogy az embereket szinte az ájulás környékezi, soknak nincs is kedve ilyenkor a fürdőbe menni. Nem lehet­ne ezen az állapoton vál­toztatni? Hiszen a nyári kánikulában ez a magas hőfokú víz a maga termé­szetességében. hűtés nélkül egyenesen — bírhalatlnn . . . (hej) Enlebes cikkek» MTESZ Ilias A negyedévenként megje­lenő Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Élet idei első száma elhagyta a Borsodi Nyomdát. A MTESZ Borsod megyei szervezetének idő­szakos lapja ezúttal is gaz­dag tartalommal kerül az ér­deklődő szakemberek kezébe. Mindenek előtt ki kell emel­nünk dr. Vargha Jenőnek, a Nehézipari Műszaki Egyetem ipargazdaságtani tanszéke ad­junktusának cikkét, amely „Vállalati beruházási dönté­sek, beruházások tervezése” — címmel áll a folyóirat veze­tő helyén. A figyelemremél­tó tanulmány második részét a következő számban érdek­lődve várjuk. Az új gazdaságirányítási rendszeriben az egyik leg­alapvetőbb feladat a piacra történő termelés-orientáció. Kuszmann Károly, a DIGÉP mérnöke Eddig tapasztalatok címmel a DIGÉP-nek az e területen eddig szerzett pozi­tív és negatív tapasztalatait gyűjti össze. Graffjódi Sándor egyetemi tanársegéd, az ÉGSZI tudo­mányos munkatársa aa épí- tőanyagipar munka- és mun­kásbesorol á,si rendszerének differenciáltabb értékelésével foglalkozik. A vizek elszeny- nyeződésével kapcsolatban felmerülő kérdések az em­ber, a társadalom és a gaz­dasági fejlődés szempontjá­ból — mint környezeti ténye­zők is — jelentős problémá­kat jelenítenek. Éppen ezért olvastuk érdeklődéssel a dr. Fázold Ádám—Váncsa And­rás Bajos szerzőpár „Ipari szennyvizek hatása a Sajó folyóra” — című cikkét. Csak szemelvényként néhány meg­állapítás feltétlenül idekí­vánkozik ebből a közérdek­lődésre számot tartó cikkből: „Az elszennyeződés követ­keztében a vizek természetes kémiai és biológiai egyensú­lya megbomlik. A vizek fel­használhatósága megváltozik és egyes célokra (ivóvíz, ön­tözővíz) még tisztítóberende­zések megépítése esetén sem vehető figyelembe, ipari fel- használás setén pedig jelen­tős többletköltség-ráfordítást igényel... Borsod megyében NYA RÁCSRA Strand Itt, Tokajnál a vasúti híd­tól lejjebb, a Tisza bal part­ján hosszú, hosszú homokos rész kezdődik. A láb süpped, a lisztfínomságú, fehér ho­mok befolyik a cipőbe. Kapu jelzi, nagyobb telep, stramdo- lásra alkalmas rész követke­zük. A kapun túl, a hatalmas fák alatt apró házikók sorjáz­nak. A házak között nincs senki. Az egyik oszlopon nyíl alakúra faragott tábla, rajta felirat: büfé. A közelben ott is a büfé, rácsos ajtaján la­kat. A homokos part enyhén lejt a víz felé, óvatoskodva merül a folyóba. A Tisza sár­gás színű, zavaros, mintha töméntelen mennyiségű agya­got oldottak volna fel benne. A víz szélén csónak hasal a homokban, néha hintázik egy kicsit, mikor a hullámok meg­mozgatják. Sehol senki. A homokban üres cigarettás doboz. Bok­rok. Mögülük baltacsattogás hallik, majd egy ember emel­kedik fel. Kutya szalad ki a bokorból, mérgesen csahol, gazdája, a fát vágó ember visszapamesol j a. Az apró vikendházakat, nyaralókat, strandépületeket takaró, hatalmas fák zúgnak. Egyenletlenül, erősen. Néha teljesen meghajolnak, rázzák ágaikat, leveleiket, úgy, aho­gyan a csípős, hideg szél dik­tálja. Jobban be kell gombol­ni a zakót is. A magasban egy varjú küszködik a széllel, még följebb szürkés felhők kavarognak. A Taverna fölött, a kilátónál túristák nézelőd­nek, fényképeznek. Mert nyár van, július. olyan kocsicsodák, melyek között a Mercedes szinte már szerény autónak számít. A kerekek viszont nem beto­nin állnak: zöld fű van itt, meg magas fák, meg airrább folyó is van. Mert kirándulók jöttek a kocsikkal, akik kissé belefáradtak már a zajos hét­köznapokba, és most maguk mögött hagyták az egész ci­vilizációt, minden vívmányá­val együtt. Hiába! Igazi ki- kapcsolódás csakis az anya­természet lágy ölén lehetsé­ges! Kirándulás Minő szépek is tudnak len­ni ezek az autóbuszok! Ra­gyognak, csillognak itt a Ti- sza-parti kemping-táborban, utasaikra várakozva. A szo­bából az idegenvezető telefo­nál egy mások városba: „Ti­zennégy órára leszünk ott. Átlag ebéd kellene, olyan 40 —50 forintos. Helyben fizet­nek, készpénzben a vendégek! Kevés ebéd legyen, kétféle választékban. Egy könnyebb és egy nehezebb és kétféle ét­lap, az egyik az ő nyelvü­kön!... Készpénzben fizet­nek! ... És várjon bennünket valaki, vagy valakik a város határában!.-. Készpénzben fizetnek!... Az autóbuszok tiszták, szé­pek, már messziről kéklenek. Mert. kék színűek ezek a bu­szok, mint amilyenéit a mis­kolci utcákon járogatnak. Az oldalukon szépen látszik Mis­kolc városának címere is, va­lamint a három betű: MKV, azaz Miskolci Közlekedési Vállalat. Csak még mondja valaki, hogy rossz üzletemberek va­gyunk! Lehetséges, hogy ezek a fuvarok újabb autóbuszt hoznak majd a miskolci ut­cákra. Vagy esetleg a vállalat a nyereségrészesedésre gon­dol? Priska Tibor legszennyezettebb folyónk a Sajó, melynek vizét mellék­folyók közvetítésével és köz­vetlenül is szennyezik az ipari üzemek tisztítatlan szenny­vizei, s különösen károsak a v vegyipari üzemek (BVK, ÉMV) szennyvizei — állapít­ja meg a szerzőpár és a kö­vetkeztetést is levonják: fel­színi vizeink védelme meg­követeli, hogy a szennyvíz­kibocsátók mindent meg­tegyenek annak érdekében, hogy tisztítatlan szennyvizek a befogadókba ne kerülhes­senek, mert csak ezáltal vá­lik lehetővé, hogy folyóink végre megtisztuljanak.” Több más érdekes cikk kö­zül kiemeljük még Tapasztó Györgynek, a DIGÉP osz­tályvezetőjének „A vállalaton belüli csoportérdekek struk­túrája, a mikromeehanázmus néhány problémája” —című írását, amelyben többek kö­zött az érdekeltségi viszo­nyokról is szót ejt. Tapaszta­latszerző kitekintést ad Ka­locsai István írása, aki az Építőipari Tudományos Egye­sület miskolci csoportjának romániai tanulmány útjáról számol be. O. M. HAZAFELÉ (Fotó: Lacző József) Telj es pusztulás a diósgyőri várban Az uradalomban a fegyveres hajdúk veszik át a termelést 1630—1660 KÖZÖTT | a di­ós­győri vár életének krónikája az állandósult panasz lett a kormányzat, a királyi kamara és a kassai főkapitány felé/ Ebben az időben megy végve az addig már csak szakado­zott tetőzet teljes romlása, ami magával hozta a felső boltozatok beázását, kifagyá­sát, és beomlását. Emiatt sem Nyáry István, sem Haller Sá­muel nem tud már megszáll­ni a várpalota emeletén fenn­tartott szobáiban. Ezek bol­tozata sorra beomlik. Csupán a lös számú katonaság marad Kemping A szobákban hűtőszekrény, gázsütő, rádió, magnó, aszta­lok, székek, ágyak, boltban vásárolt, előre elkészített, szé­pen csomagolt ételek, szépen csomagolt gyárs, külön kis sátor a kutyának. Minden itt van, ami csak kell a modern, kényelmes élethez. Ami ne­tán mégis hiányzik, az meg­van pár méterrel arrébb. An­gol wc, mosdó, zuhanyozó, minden reggel lehet borotvál­kozni, tusolni, ha valami nincs azt lehet kérni a gond­noktól. Ezenkívül i'eggel föl lehet venni egy ilyen ruhát, délben egy másikat, este pe­dig átöltözni egy harmadik­ba, részint a vacsora, részint a társaság miatt. A lakások alatt kerekek vannak, mert ezek az egy, vagy több szobás lakások utánfutók. Előttük pedig a Július 22-e és augusztus 2-a között Bu­dapesten, a Kisstadionban szerepel a Wiener Eisrevue, a Bécsi Jégrevű együtte­se. Az együttes sztárjai között van Emme­rich Danzer háromszoros világ- és négy­szeres Európa-bajnok, Regina Heitzer há­romszoros világbajnoki ezüstérmes, kétsze­res Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes, professzionista világbajnok és sok más kor­csolyázó híresség. A száztagú együttes amely szinte az egész világ minden nagy­városában szerepelt már, először jött hoz­zánk. Kétrészes, látványos revűműsoruk- ban nagyszabású tánckompozíciók, táncjá­tékok, meseképek, párizsi jelenetek, fantá­ziaszámok, virtuóz produkciók, beat-partyk egyaránt szerepelnek. Érdekessége a mű­sornak a korcsolyázó csimpánzok jéghoki- revűje. a várban és elkövetkezik az az idő, amikor a várpalota egyetlen helyisége sem alltal- mas már, emberi tartozkodás- re és inkább kisebb lakóhá­zakat építenek az északi és keleti falszorosban, paticsból, de jól melegítő zöldmázas kályhákkal. Elég csak Papp János kapi­tány leveléből idézni: „elun­tam a nyomorgást, mert az nyakamba hullton hull az esső mind a kő, el aiínyira, hogy dézsákkal hordatom ki a vi­zet házambul... A Töröktől nem félek úgy, mint az kő­iül, azt sem tudom, honnan szakad a nyaltamba... Az cajgház (a kápolna tehát már fegyverraktár lett) annyira vagyon a Leitnan házával együtt, hogy azt sem tudom,, mely órában leszakad ő Fel­sége munícióját is nem tu­dom már hol tartani ..Ké­sőbb aztán meg is írja. hogy „az Cajgház fedele és darab­ja a kőrakásnak (tehát a ká­polna csillagboltozatának maradéka) leszakadott jnind szarufástul.. Diósgyőrben, a várban, le­galább is egy 1655. évi tör­vénycikkely szerint: 150 hu­szárnak. s 250 magyar gya­lognak kell őrködnie. Ennyi azonban sose volt. 1660-ban 100 huszár, 87 gyalog és 15 tüzér, porkbláb és tömlöctar- tó volt összesen, azután meg már ennyi sem. mindig baj A ZSOLDDAL volt, külö­nösen azután, hogy Nyáry és Haller otthagyták a várat. Ezzel magára maradt az ura­dalom népe is és a két föl­desúr Kassa falai közül pró­bálta behajtani a járandósá­gokat. A vár és népe telje­sen magára maradt. Két tűz között gazdátlanul. Az egri török és a felső-magyarorszá­gi kassai főkapitány fenyege­tései között. Az egri törökök sűrűn portyáztak a Sajó völ­gyében, a földön talált iob- bágyot elhurcolták, a falvak­ból a mesterembereket, asz- szonyokat, gyermekeket és az . állatokat elhajtották. Szá­mukra jó üzletnek bizonyult akár az emberek rabságból való kiváltása, akár a rab­szolgavásár. 1641-ben az egri törökök huszonhét portyát tettek a diósgyőri uradalom területén. Négy ízben hajtot­ták el az egész diósgyőri csor­dát, más alkalommal húszío' vat, levágtak 22 katonát vi' cekapitányukkal együtt, el' vittek 48 embert, asszonyt és gyereket, egy hadnagynak a feleségét. 1643-ban pedig ma' gát Haller Sámuelt is. Az uradalomnak ez a lét­bizonytalansága, a jobbágy- erő kipusztulása magával hozta azt, hogy a hajdúd mind nagyobb részben vették használatba az ugaron ma­radt földeket. Ezzel a robo­toló nép soraiban olyan szer­kezeti változás történt, ami a kurucmozgalmak tartalékát erősítette. Állandó lett tehát a török portya, de az uradalmi haj­dúk kicsapása is a Bükk völ­gyéből, Eger irányába. A* erőszak, a furfang is szerepe* kapóit. Egy példa: a diósgyő­ri Horváth János gyalogos> részegen, török szekeresekkel ismerkedett meg a pálo?' kocsmában (Széchenyi u. 40)' és ezek magukkal csalták Egerbe. Amikor kapitányi kiadatását kérte, Mehmet pa­sa a következőket válaszolta' „Azon legény ennek előtte •* török, volt, most is Hatvan' ban él az anyja. Most a riaff» hatalmú Isten módot adóy tehát neki, hogy elébbeni h1' tét élje ..Ilyen viszonyok között szokásossá vált. hoíP a gyalogok, ha megunták fe­leségüket, otthagyták a csa­ládot és Egerbe szöktek. EgV ilyehre írta Ibrahim pas3' „megismerte az igaz hitet’ azért gyütt be .. De előfordult az is, hoÖr többen megunták a török éle­tet és visszakívánkoztak' Kaptak is „hitlevelet” Kas­sáról, sokszor ilyen feltétel­lel: „Annak, a legénynek ne** kellene csakúgy szárazon jön' nie ... az istállóm üres levét1’ valami jó paripákra vol^ szükségem...Ilyen esetbe*1 hazajött a legény, de magá­val hozott néhány arabs mép1’ ,,a szegénység nek számlát0', mást való fogyása, sokfél való szakadása és a rajta vő Ínségnek növekedése f11' att” Lórántffi Zsuzsanna naiv összeget, 10 000 forintot gyott a várra. Ez a pénz épP úgy elfolyt, mint a Kassád’ ritkán megküldött zsold. következett a teljes pusz*1* 1 ti; 165S-BEN, lás ideje Koináromy József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom