Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

Vasárnap, 1970. július 12. ÉSZAK-MAO YARORSZAG 5 Bányásztait! Felsőn.várad, alig néhány ember dolgozik más munkahelyen. A többi falu, ahol bánya — egyálta­lán valami üzem van —, mintha szebb lenne, gazda­gabb, fejlettebb ennél a köz­ségnél. Az okok, vagy leg-? alábbis az okok egy része ismert. A bányaművelés miatt építési tilalom volt Eelsőnyárádon, évekig nem Volt szabad itt építeni, pedig 1945 után itt is, mint min­den más községben, valósá­gos új utcák nőttek ki a főid­ből, de később le kellett ál­lítani az építkezést. Tpítési engedélyeit ' A közelmúltban az építési tilalmat részben feloldották. Ott, ahol ezt a bányaműve­lés lehetővé teszi, a község bizonyos területein szabad építeni. Elkészült 1972-től 1978-ig a falu fejlesztési ter­ve. 19Ci7-től napjainkig' 19- en kaptak házépítési enge­délyt. Dolgoznak már a község Művelődési otthonán, mely­ben többek között klubte­rem, könyvtár, olvasó, K1SZ- klub, presszó kap majd he­lyet, nagyon szép épületnek ígérkezik, és különösen an­nak örülnek most a község­beliek, hogy újra épül már az otthon. A kivitelező, az Edelényi járási Tanács Költ­ségvetési Építőipari Üzeme 1968-ban kezdte meg a mun­kát, a következő évre terve­zett befejezés különböző okok miatt elmaradt, most azonban nagyon jó brigád dolgozik itt. Mindenki bízik < benne: az idén talán elké­szül. Több éves lemaradás? A falu vezetőivel, Felső- nyárád életében fontos sze­repet betöltő emberekkel be­szélgetve érdekes kép alakul ki a községről. Ügy érzik: nem ott kellene tartaniuk, ahol jelenleg tartanak. Fel- sőnyárád már többet nyújt­hatna lakóinak. Ha például valamilyen al­kalomból ünnepséget akar­nak tartani, összejövetelre hívják az embereket, akikor az iskola hatszor nyolc méte- teres tornatermében — ha erre ugyan illik a terem el­nevezés — gyűlhetnek össze. Egyrészt ’ nem férnek be, Fák, gépek, emberek A CSERÉPFALUTÓL észak- terülő Hór-völgyben ér 'Jíól bennünket az ítéletidő. Dől u zápor, a gépkocsi ab- "Jk törlői percekig hasztalan birkóznak a szélvédő üvegen baiakzó esővízzel. Hirtelen tá- y^dt, agyagos-rőt patakocs- ■üdt rohannak szembe az út fontén. Aztán megcsendese- bjk az ég, felszakad az eső- Jbggöny. Á völgyben Répás- üta élénkvörösre mosott te- 01 ragyognak. Áthaladunk a k'gyehatáron, már Hevesben igyunk. Letérünk az egri uútról is. Pazsagnak tar- a Mátrai Erdő- és Fa- jb dolg°z5 Gazdaság cserép- "lüi ierdészetének munkahe­te e' A felázott agyagon Ij ^megcsúszva erőlködik a Hatalmas önjáró felterhelő a >l|l rakÍP a ZIL teherautókra ledöntött, legallyazott töl- Svéd masina, neve: m.^B:e,lel'ánt. „Ormánya” knv> köbméternyi fát „mar- g0 egyszerre. Két hete dol_ on , üt, napi teljesítménye 8én~ • ''bPPá. Ez a HIAB- ,.ep ^.ég erdészetről erdészet- ^ »vándorol”, de nemsokára „erezik a sajátjuk is. Az lÍOoa.1?*' ..kisöccsei”, a darus- btunh 'i január,ó> segítik a n [,'l'shár István erdésztech- ü'liinn®, e8y vizes fatörzsre Pél . le' ■r,z öve dolgozik en- emiíH2 ei'dészetnél, büszkén ty6 1 1 ’ hogy tősgyökeres ma- máhu Z .Pgypgkoloncos csiz- En,.öi?. átázott ruhában dol- felterhelőkre mutat. il<~" kfirtd bükkzsérciek, apá­sok ^.fkFPPáik is erdőmunká- fiak "°,T33 éves, családos fér- télpn keményen dolgoznak, tás 'nVáron folyik a szállí- BP;jasarnaP is. Az ott Kiss Tár'io11^' 32 esztendős, de a‘ p- ®ve nálunk dolgozik. AKrtvk°Csivezetök a 3. sz. nGi. mezőkövesdi telepé- rnppc m“erei. Az idén nagyon szaf ^nvecUek ők is- Tavasz- dás elhúzódott az olva­lll"Wru°\a.meg állandóan esik. fő,. e 'gazán, sofőr-e a so. telniet •Zel.yes' na8y szakér- Jhunkn eS. évatosságot kívánó szá]i;(.. ezeken az utakon a rek ,aS' !?e ha olyan embe- . Végzik, mint a 36 éves Murányi József és társai, ak­kor nincs hiba. ötven méternyire tőlünk felbőg az egyik teherautó mo­torja. A hátsó kerekek egy­helyben pörögnek. Félbesza­kad az amúgy is rövidnek in­dult beszélgetés. Segíteni kell, mielőtt végképp berágná ma­gát a kocsi a sárba. Tanács­kozás után vontaitókötélre ve­szik a tehetetlen járművet. Nemrégiben kommunista vasárnapot tartottak. A hat állandó teherautón kívül még tíz nagykocsi is jött Kövesé­ről: a felrakók becsülettel ki­szolgálták valamennyit. Lenn, az erdészet cserépfalui köz­pontjában azt is megtudjuk, hogy a pazsagiak fizetésük 10 százalékát ajánlották fel az árvízkárosultaknak. Itt.-ott — mintha hajdan­volt pogány áldozóhelyek tűz­helyéről szállna — keskeny füstcsík kígyózik a fák koro­nája fölött. Mészégetők mun­kájáról adnak hírt a füstje­lek. A cserépfalui erdészet mészégető munkásainak az évi terve 700 tonna volt. Igen, volt, mert június végére már teljesítették is. Igen szépen keresnek, s minél többet ter­melnek, annál jobb a fizetés. De most nemcsak a pénz a hajtóerő. Azóta, hogy érte­sültek az árvíz pusztításairól, kettőzött igyekezettel dolgoz­nak. Vállalást' tettek: az ége­tésnél és a kőbányában dol­gozó huszonöt bükki ember 1970 végéig terven felül ezer tonna jó minőségű égetett mésszel segíti a felső-tiszai újjáépítés munkáját. — így van ez rendjén. S az is, hogy mi 92 forintos má­zsánként áron adjuk a me­szel a lakosságnak. Egyálta­lán nem irigyeljük, hogy a TÜZÉP meg a tsz-ek 115—120 forintért mérik — mondja Tóth Sándor erdőmérnök, aki Brassóban, s a Kárpátok he­gyei között tanulta mestersé­gét. Hazajött a Bükkbe, hi­szen sályi születésű. TALÁN NEM tévedünk, ha úgy gondoljuk: az általa ve­zetett erdészet szép eredmé­nyeinek egyik biztosítéka, hogy itt mindenki földije is a másiknak, nemcsak munka­társa. Takács Lajos másrészt nem is szívesen ül­nek le — szépen felöltözve — azokra a pallókra, melyek alatt téglarakásokból építge­tik a lábat. Nyilván ennek is köze van ahhoz, hogy az emberek általában passzívak, nem nagyon figyelnek, ha ilyen, vagy olyan alkalomból hívják őket. Igaz pedig, hogy nemrégiben, a felszabadulási ünnepségen annyian voltak, hogy egy tisztességes, nagy termet is megtöltöttek volna. Nincsen például járda a faluban. Szükség lenne leg­alább két buszváróra. Kor­szerűsíteni kellene a főutca közvilágítását. Ezekre, vagy ezekhez hasonló gondokra célozva vélik úgy: több éves lemaradást kell a következő években felszámolni. A lakók segítenek Az itt élő, dolgozó embe­rek is szeretik falujukat, tesznek érte, amiben tudnak. Sokat dolgoztak — sajnos, a rossz szervezés, vagy szak- emberhiány miatt kedvet szegő, fölösleges munkával is — a művelődési komplexum építésénél, de ha hívják őket, valószínűleg újra mennek. Nyilván más dologban is le­het rájuk számítani, ha lát­ják, hogy az igényeknek meg­felelően, vagy az igényeket megközelítően gyarapodik, fejlődik falujuk. A fejlesztési terv szerint, a kijelölt területeken már szabad építkezni. Tizenkilenc j házépítési engedélyt adtak | ki, készül a szép művelődési otthon. Ha ennek építését befejezik, újabb feladatok megval ósításába kezdenek: mozdul újra Felsőnyárád. Priska Tibor Mongólia földjén 4, A tiszta érzelem Egy esti alkonyaikor fel­mentem a szállodánk ablaka alatt égbe nyúló ula legköze­lebbi csúcsára. A Bogdo ula több mint kétezer méter, de jó félóra alatt fel lehet érni 2 milliárd a megye betétállománya Több sagsSség, több bitéi a lakosságnak Az Országos Takarékpénz­tár a lakosság tiz- és tízez­reinek segít napról napra, évről évre. A betétállomány egyre növekszik, s ezzel pár­huzamosan a hitelezési lehe­tőség is. Endrédi Józseffel, az OTP megyei igazgatójával beszélgettünk arról a sokol­dalú munkáról, amelyet az OTP borsodi hálózata végez. Mint az igazgató elmondta, a megye lakosságának takarék­betét-állománya már elérte a kétmilliárd forintot. Csupán ebben az esztendőben a nö­vekedés meghaladja a 250 millió forintot. A betétállomány rohamos növekedése lehetővé teszi — hangoztatta az igazgató —. hogy az OTP több területen hathatósabb segítséget nyújt­son a lakosságnak, ösztönöz­ze azokat, akik szorgalmas munkával akarnak gyarapod­ni. segítse a fiatalokat, a fé- szekrakókat. A megye 1.7 •milliárdos hitelkeretének mintegy 80 százaléka a la­kásépítést, a lakásszerzést szolgálja, s 20 százalék a tar­tós és egyéb fogyasztási cik­kek beszerzésére van előirá­nyozva. Az OTP rövid és hosszú lejáratú hitellel segíti a la­kosságot. A megyében éven­te mintegy négyezer lakás épül fel az OTP támogatásá­val. A lakásépítés, fejlesztés ér­dekében a megyében évente mintegy 450 millió forintot hitelez az OTP. Háromszáz- milliót családi ház építésére, 150 milliót lakásvásárlásra. Számottevő az az összeg is. amelyet a telkek, külterületi lakótelepek, üdülők építésé­hez alkalmas területek vásár­lására fordítanak. E tekintet­ben is a teljes igényt szeret­nénk kielégíteni. Számos ví- kend telep létesült már az OTP segítségével. Ezen a te­rületen sürgető, hogy a köz­ségi tanácsok több segítséget nyújtsanak e pénzügyi szerv­nek, hisz az OTP már több alkalommal kitűnő partner­nek bizonyult. A városi dol­gozók közül igen sokan igénylik a hétvégi pihenöte- lepek, vikendtelkek kialakí­tását. A megye sajátos vi­szonyai ezt tehetővé teszik. Meg kell gyorsítani az ilyen telepek létrehozását. Nyék- ládháza környékén a volt ka­vicsbányák, mint azt már példák bizonyítják, igen al­kalmasak kellemes hétvégi pihenők, ví kend te lepek, ha­lásztanyák kialakítására. Ta­polca, Rakaca, Özd és kör­nyéke, a bükki hegyek, az edelényi járás, ezek szinte maguktól kínálják az erre alkalmas helyeket. Hasonló a helyzet a Hegyalján: To­kajban és környékén. Az OTP erre is partner, mint hangoztatta a megyei igaz­gató. A takarékpénztárnak kü­lönösen a mezőgazdaságban sikerült jótékonyan elősegí­teni az egyéni kezdeménye­zést, a termelési kedvet. Az úgynevezett mezőgazdasági kölcsönnel igen sokan te­remtették meg a maguk ki­esd, de jól jövedelmező ház­táji gazdaságát. Eddig 15 ezer forint volt a legmagasabb összeg, amelyet az OTP öt­éves időszakra e célra hite­lezett. Az említett összeget most 50 ezer forintra emel­ték. A magasabb összeget ugyancsak 5 évre hitelezi az OTP, és csupán annyi a fel­tétel, hogy az igénybe vevő­nek termelési szerződést kell kötnie a felvásárló szervek­kel. Állattenyésztésre vagy növénytermesztésre használ­hatja a felvett hitelt. Érde­mes megjegyezni azt is, hogy a hitel lejárta után nyomban van lehetőség hasonló össze­gű továbbfejlesztésre: újabb 50 ezer forint hitelt nyújt a takarékpénztár. A háztáji termelőknek ezúttal érdemes tehát keresni a kapcsolatot a felvásárló szervekkel: fi­gyelemre méltó lehetőség kí­nálkozik az egyéni jövedel­mek növelésére. Az Országos Takarékpénz­tár legnépszerűbb akciója az áruhitel, amely könnyebben juttatja hozzá a családokat az értékes, tartós fogyasztási cikkekhez. Ma már csaknem minden házba így jut el az új bútor, a televízió, az új rádió, s az értékesebb háztar­tási gépek sokasága. Különö­sen nagy segítség ez a csalá­dot alapító fiataloknak. Itt is, és minden tekintetben igen egyszerűsített az OTP ügyvitele. Az áruvásárlásnál például az üzletben elintéz­hető a hitel folyósítása is a listán szereplő valamennyi cikknél. Mint az OTP megyei igaz­gatójának nyi lalkozatából kitűnik, valóban sokoldalú az a segítség, amelyet a ta­karékpénztár a lakosságnak nyújt. A betétek kamatoznak, a hitelnyújtás pedig jelemő- sen segíti azokat, akik na­gyobb erőfeszítéssel előbb és többet szeretnének elérni, mint amit a pillanatnyi te­hetőség ad. A tények és sza­mok egyébként önmagukért beszélnek akár a betétek nö­vekedését, akár a hitelnyúj­tás tehetőségét vizsgáljuk: azt tükrözik, hogy Borsodban is egyre növekszik a lakos­ság életszínvonala, az embe­rek takarékoskodnak és ma­gabiztosan építik jövőjüket is. Cseng éri Ervin a tetejére, hiszen már maga Ulánbátor ezerötszáz méter magas fennsíkon épült. A csúcs közelében, a gör- geteges sziklák között csodá­latos virágra találtam. Olyan mint a mi liliomunk, csak pi­ros, s kelyhe kecsesen kifor­dult. Csokrom csupa ismeret­len virágból állt, de a tűzpi­ros liliomból csak ötöt talál­tam. A ä.ízpiros liliom A nyelvi nehézségek miatt jó időbe telt, mire a virágról többet megtudtam. Egy este fiatal mongol legényt láttam jurtájuk előtt guggolni. Ke­zében a piros liliom. Ábrán­dos arccal tépdeste a szirma­it, úgy mint nálunk a mar­garétáét szokás. — Mi ez? — kérdeztem tőle oroszul, de csak mosoly­gott, s nyújtotta felém a vi­rágot. Kézzel, lábbal magyaráz­tam, hogy a nevét kérdezem. Tanácstalanul nézett, s mu­togatott a hegyek tetejére. Végül felragyogott az arca. — Cecih! — mondta bol­dogan, hogy végre megértett. — Tmszkij cecih! A virág illatát nem tehet semmihez hasonlítani, olyan csodálatos, s egyben olyan erős, hogy öt szálat éjszakára lei keltett telepítenem a szo­bából. Nem lepődtem meg, ami­kor a mongol irodalmat la­pozgatva, egy szerény válo­gatásban két versel, is talál­tam a piros virágról. D. Szengc így ír róla: Gyönyörködtetsz akkor is ha alszom. Gyönyört!szép piros virág, te! Gyönge szirmodat szemem simogatja. Gyöngéden szivem fölé tűzlek. D. Cevegmtd mai mongol költő Tűzliliom címmel írt verset a piros virágról, s so­raiból áttüzelt: a lángoló, tisz­ta hazaszeretet: Széles, tágas hazám, Altáj, Hanga j, Hentéj: csodás színes vidék! Benne a kiboruló tűzvörös liliom. Szivemben ég. Oly keveset tudunk meg mindig Mongóliáról, s a hoz­zánk eljutó információk is leginkább fejlődésüket doku­mentáló számszerűségből áll­nak, hogy végtelen örömmel töltött el a tűzpiros liliomra való teljesen vetetten rátalá- lásom. Ügy érzem egy villa­násra hozzáférkőztem Mon­gólia leikéhez, ráakadtam a tiszta érzetem egyik forrásá­ra. Szabadulni a {élelemtől Milyen távol vagyunk még egymástól, bizonyítja, hogy a repülőtérre kihozott csokraik sovány, félig kiszáradt mály­vákból, tátogókból álltak. Azt hitték, csak az európai vi­rágnak tudunk örülni. Pedig milyen gyönyörű csokrokat lehetett volna kötni Szibéria színpompában tobzódó vad­virágaiból! Ha kapcsolataink még közvetlenebbek tesznek, akkor legközelebb büszke ön­bizalommal nyújtják majd át az európai embernek a tmszkij cecih és az odl cecih- ből kötött csokraikat. Ennek a népnek, amely nap mint nap hősies harcot vív a nagy természettel oly sok mindentől kell még sza­badulnia. Szabadulnia kell a féle­lemtől. A félelemtől, amely három évszázadon át rémisz- tetle a buddhista mongolok lelkét, ötven év bontakozó szabadsága jórészt múzeum­ba szorította a lámaizmus tanát. Az „élő Buddha" intet már a harmincas évek ele­jén elhagyták. A hitehagyott buddhisták sorsát ábrázoló képek már csak a vallástör­téneti múzeumban borzaszt­óik a ritkán betévedt érdek­lődőt. A fali képek szerint kivájják a szemét, kitépik a beleit, lábánál fogva akaszt­ják fel a buddhizmus ellen­ségeit. Érdekes, hogv a bün­tető pokol itt nem tüzes kat­lan, mint a keresztény mí­toszban. hanem jégbarlang. A tiszta érzetem azonban, amely arra késztette ezt a maroknyi népet, hogy he­gyekbe vésse a szocializmus­ba vetett hitét, már lebirja o lélek félelmét és visszaadj . az emberi méltóságot. Kedves ewvszerüsrií A mongol ember kedvesre egyszerű és őszinte Amikor az Ulánbátort autójavító igaz­gatóját arra kértük, beszel­jen valamit magáról, zavarba jött. s hogy elfogultságán úrrá tegyen, gyorsan bemu­tatta az üzem főmérnökét, majd az ifjúsági , szervezet titkárát, s csak m ;:•••’ ter.ori kérésre kezdett m : • o! be­szélni, Rövid önéletrajzát irodája falán függő térképnél kezdte. Megmutatta azt az Ulánbátortól mintegy 800 ki­lométerre eső vidéket, ahol szülei a jószággal jártak, s ahonnan ő maga 1939-ben el­indult. Mongóliában bármi után érdeklődik az ember, az va­lahol mindig összefüggésbe kerül a szülőfölddel, a hazá­val, amely iránt olyan tiszta érzelmekkel viseltetik ez a nép. Adamovics Ilona (Következik: A hal stem* mindig nyitva.) ÉT:-: ísgsK s ' ;ü:

Next

/
Oldalképek
Tartalom