Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-09 / 159. szám
Csütörtök, 1970. július 9. ÉS_ZAK:MAQYARORSZÁG 3 Ma ér véget Miskolcon az a négynapos országos szak- bizottsági értekezlet, amelynek során a Magyar Szabványügyi Hivatal, az ország tíz szénbányászati vállalata, a belkereskedelem, a Magyar Villamosművek és négy erőmű vállalat szakemberei megvitatták a különféle barnaszenek minőségének vizsgálatára alkalmas módszereket. A tanácskozás tapasztalatairól tegnap, július 8-án, szerdán délelőtt, a Borsodi Szénbányák székházában dr. Reményi K. András, a Magyar Szabványügyi Hivatni főmérnöke tájékoztatta az újságírókat, A szén minőségi jellemzőinek vizsgálatát korábban is szabványok írták elő. Az 1955-ben készült szabvány azonban — amellett, hogy a vizsgálati előírásokban nem tett különbséget fekete- és barnaszén között — régen elavult, nem felelt meg a követelményeknek. A barnaszén minőségi vizsgálatára 1969-ben új szabvány készült, s azóta ennek alapján kötik már a szállítási szerződéseket. Az új szabvány fi- Syelembe veszi a KGST, valamint az ISO — a nemzetközi szabványügyi szervezet — ajánlásait. s a különféle szénfajták tulajdonságait, legkedvezőbb felhasználási területeit egységes nemzetközi „kódszámokban” adja meg. Ma már nem vitás, hogy a szénbányászatnak hosszabb távon is igen nagy gazdasági jelentősége van, s ezért igen fontos, hogy a különféle szénfajták minőségi jellemzői — a fűtőérték, a hamu. és nedvességtartalom és a többi sajátosságok — segítségével meghatározzák, melyik szenet hol, milyen célra érdemes felhasználni. A vizsgálat feltárja a szénbányák számára a lehetséges fogyasztói piacokat, amellett természetesen a fogyasztók érdekeit szolgálja. Egyes szénfajtákról például megállapítják, hogy csak erőművek számára alkalmasak, mások — mint a borsodi szén — igen jól kielégítik a lakosság igényeit. Energiarendszerünk szerkezeti változásai során csökken a hagyományos szénfelhasználók igénye. Ugyanakkor a szakemberek új fogyasztókkal, például termelőszövetkezeti törpe hőerőművekkel, a városi „töm bfütés” elterjedésével is számolnak. A mai és a jövőbeni fogyasztók érdekei tehát mindenképpen megkívánják a bányákból kikerülő szén egységes, sokoldalú minőségi vizsgálatát. Új függőakna Még egy fél évig él a Somsályi Bányaüzem Bezárás előtt tervíűlteljesítés Űj létesítményekkel, berendezésekkel gyarapodnak megyénk bányaüzemei is. Képünkön a királdi bánya új függőaknája látható. Laczó József felvétele. Tanácskozás az árpatermesztésről tudományos főmunkatársa tart előadást az árpatermesz- tés korszerű agrotechnikájáról. Ezután Hosszú István, a Borsodi Sör- és Malátagyár igazgatója összegezi előadásában azokat a követelményeket és feladatokat, amelyek a sörárpatermesztő gazdaságokra várnak, hogy eleget tehessenek a minőségi követelményeknek: Legfontosabb e követelmények közül a megfelelő fajták kiválasztása és termesztése. A mai abaújszántói tanácskozás érdekessége még, hogy módszertani is. Egyben: a mai tanácskozás a közművelődés és a mezőgazdasági propaganda kapcsolatának fejlesztését is szolgálni hivatott. A közművelődés és a mezőgazdasági propaganda kapcsolatáról külön konzultatív tájékoztató hangzik el. Ez egy igen érdekes és feladatait tekintve fontos kezdeményezés. Végül, de nem utolsósorban ma Abaújszántón tanácskozik a megyei művelődési központ mezőgazdasági szakbizottsága is, éppen a1 közművelődés és a mezőgazdasági propaganda összekapcsolásának és fejlesztésének feladatairól. Az Özdvidéki Szénbányák egyik legrégebbi üzeme, a somsályi, a jövő év elején bezárja kapuit. Kimerült a telep, mely sok évtizeden keresztül szenet adott az ózdi gyárnak és kenyeret, biztos megélhetést sok száz bányászcsaládnak. A bánya visszafejlesztését már évekkel ezelőtt megkezdték, az idén, májusban pedig a legtávolabbi községekből bejáró dolgozókat más üzemekhez helyezték. A kényszerből történt leépítés nem vette el a munkakedvet, sőt, az utóbbi hetekben, amikor az ÓSZ más üzemei sorra lemaradtak a tervteljesítéssel, egyedül a *Somsályi Bányaüzem teljesítette kevéssel 100 százalék fölött a tervét. * Az üzem főmérnöke, Dósa Zoltán elmondotta, hogy a száz dolgozójuk áthelyezése előtt kissé elromlott a hangulat, de miután látták, hogy mind az Egercsehi. mind a Farkaslyuki Bányaüzem fel- készülten fogadta az embereket, s az áthelyezettek semmit sem vesztettek, nem beszéltek többet róla. A megszokott lendülettel dolgoztak tovább. S nemcsak az utóbbi heteket, egész fél éves munkájukat a kevéssel 100 százalék fölötti termelés jellemezte. * A visszafejlesztés alatt álló üzem terve az első fél évben 92 650 tonna volt. A somsályi bányászok 96 187,8 tonna szenet hoztak a felszínre, s 3,8 százalékkal túlteljesítették a mennyiségi tervüket. Ennek ellenére kis lemaradásról beszélnek, ugyanis többletvállalásként — a szabad szombatok munkában' töltésével együtt — 4000 tonna terven felüli termelést vállaltak, s ezt közel 500 tonna hiánya miatt nem tudták teljesíteni. Ennek oka sem az áthelyezések miatti rossz hangulatban, hanem a rossz körülményekben keresendők. Az első negyedév végén elvizesedett az egyik front. Alighogy „kilábaltak” a vízből, a második negyedév közepén, a 2. szalagvágati frontfejtésen el vékonyodott a szén. Ezért június 15-én — 15 nappal a tervezett idő előtt — új frontot kellett nyitni. Ezt követően nap mint nap túlteljesítették tervüket, de a felajánlásukból hiányzó lemaradást már így sem tudták pótolni. A mennyiségi tervet azonban így is túlteljesítették, azonban problémák voltak a minőséggel. Az elvékonyodott frontról a tervezettnél csak jóval kevesebb darabos szenet tudtak fejteni, s emiatt az árbevétel is alatta maradt a tervezettnek. Sikerült ezt ellensúlyozni az önköltség nagyarányú csökkentésével, s június elejéig mintegy 240 ezer forinttal túlteljesítették a nyereségtervüket. * A jó termelési és gazdasági eredmény nagyban köszönhető a szocialista brigádok felajánlásainak, versenyszellemének. Az üzem főmérnöke első helyen Varga József elővájár brigádját említi, mely a fél évben 116 százalékos teljesítményt ért el. Kormos László csapatának 113 százalék volt a teljesítménye. A legjobbak között említette még Feledi László frontbrigádját, Stricz Zoltán fenntartó, és Májéi* István elővájár csapatát. A második fél évben az el- «Őnél lényegesen többet, 97 350 tonna szén termelését tervezik a somsályi bányában. Az év hátralevő részében már több munkás áthelyezésére nem kerül sor, a bánya viszont egyre szűkül, munkakörülményeik javulnak, s remény van arra, hogy a bezárás előtt álló üzem. utolsó évét is túlteljesítéssel zárja. T. I. 'l'.''eltelte féléves exgsorttervét az LKM A hármas jubileumi munkaverseny vállalásait, valamint a termelési terveket alapul véve, sikeres fél évet zárt az LKM. A számos gazdasági mutató közül különösen az exportteljesítés számszerűsége igen biztató. A diósgyőri kohászat a külföldre irányuló szállítmányait több mint félszáz országba igyekszik határidőre eljuttatni. És ez az igyekezet nagyszerűen sikerült a 200 éves jubileumi év első fél évében is. Az előirányzott export- kiszállítás tonnánkénti teljesítménye az év első hat hónapjának tervei alapján 104 százalékot mutat. A különböző kovácsolt, hengerelt és csavaráruk határidőre történt legyártása és kiszállítása egyaránt dicsérik a gyár hengerde, kovácsoló és csavargyár egységeit. Ezekben a gyáregységekben A vagon hiány veszélyei kapunk hasábjain az többi időben többször is --óvá tettük, hogy a vagonja* súlyos nehézségeket én? a szénbányáknak és az műanyagiparnak. Az építő- yagipar szállítási gondjai ■ arvízkárok helyreállítását «> nehezítik. rí A,,/ri?eton~ és Vasbetonipa- Müvek bodrogkeresztúri gyáregysége azt a feladatot noíáa’ hogy szeptember 30-ig 30 millió darab kis eretu téglának megfelelő mennyiségű tufablokkot “^állítson a helyreállítási munkálatokhoz. Eddig 6 mil- v... darabot elszállítottak, to- „ ® millió azoúban a i} \ udvarán maradt, veszé- Tjtet.ve. a Myamatos ter- teueSK/S. a kitűzött feladat Hűtését A'gyár már azt felajánlotta, hogy amenynyiben a blokkokat gépkocsin elszállítják, darabonként húsz fillér árkedvezményt adna. Hasonló gondokkal küzd a" Nyékládházi Kavicsbánya Vállalat is. A vállalat az árvízkárok helyreállítása érdekében bevezette a folyamatos, éjjel-nappal való rakodást, a dolgozók azonban sokszor hiába, mennek be munkahelyükre: nincs vagon, amit megrakjanak. A jelenlegi helyzetben, amikor a népgazdaság előtt álló feladatok teljesítése, s az árvízkárok helyreállítása igen nagy erőfeszítéseket kíván az építőanyagipartól. a MÁV-nak — ismert nehézségei ellenére is — fokozottabban kellene segítenie ezeket a vállalatokat. A legolcsóbb „primőr64 Az idén talán először a tegnapi, szerdai piacon volt valóban nyárias a hangulat. Már nemcsak az időjárás, hanem a felhozatal is emlékeztetett rá, hogy lassan július közepén járunk. Csupán a MÉK jóvoltából 50 ezer paprikát, 30 mázsa, már belföldi, szabad földön termett paradicsomot, 250 mázsa újburgonyát, 30 mázsa karfiolt, 160 mázsa uborkát, 100 mázsa káposztát és sok más zöldséget, gyümölcsöt kínáltak eladásra Miskolcon. Az árak még kissé „hűvösek” voltak, s egyelőre a virág bizonyult a legolcsóbb „primőrnek”. Az olcsó virágpiac és a drága zöldségpiac. foto: Szabados György. a dolgozók nagy létszáma tisztában van azzal, hogy az egész vállalat év végi eredményeit a múlt évhez hasonlóan ebben az évben is döntően befolyásolja a vállalt exportkötelezettségek pontos teljesítése. Mindezek tudatában a diósgyőri kohászok több mint 27 millió forint termelési értéknek megfelelő többletárat szállítottak külföldre. Az export növelése érdekében a gyár nemegyszer a szokástól eltérő kivitelű termékek gyártását is vállalja így sikerült például Marokkóban a 12 méteres úgynevezett szálbányatám részére — a korábbi kivitellel szemben .— stabil piacot teremteni. Ugyanakkor a metallurgiai lehetőségeket is kihasználva több külföldi szabványnak megfelelő acélt is gyár- ■ tanak a rendelők részére. Mindezek a műszaki és kereskedelmi szakemberek egységes igyekezetét bizonyítják az előnyös ex por tren d el ekek __ bővítésére. Az acélgyártók, hengerészek, kovácsok kivétel nélkül ismerik az export gazdasági jelentőségét. Többek között talán éppen ez a legnagyobb biztosítéka annak, hogy az első fél év sikere az év második felében is folytatódik. Gutman József Korszerű tehenészet Húsz éve múlt, hogy megalakult Sárospatakon a Kossuth Termelőszövetkezet, s ez alatt a két évtized alatt nemcsak a sátoraljaújhelyi járásnak, hanem megyénknek is egyik legeredményesebben működő szövetkezeti gazdaságává fejlődött. A növénytermesztés mellett szép állatállománnyal is rendelkezik, különösen mintaszerű a baromfitelepe és a tehenészete. Ez utóbbi évről évre gyarapodik, s az állatok elhelyezésére most egy minden igényt kielégítő, korszerűen berendezett szarvas- marhatelepet építenek mintegy 18 millió forintos költséggel. A 432 férőhelyes telep tehénistállókból, elletök- ből, borjúnevelőkből, takar- mányosokból, egy 6000 literes tej házból, különböző egészségügyi épületekből, egy 32 vagonos magtárból és egy hidroglóbusz-rendszerbe fog állni. Egységes nenaiSzi szabványok A barnaszén minőségi vizsgálata Érdekes és gazdag programú tanácskozás kezdődik ma, 1970. július 9-én dél- előtt Abaújszántón, az állami gazdaság központjában. A m téma: az árpatermesztés italában, ezen belül megkülönböztetett figyelemmel beszélnek és vitatkoznak a sörárpa termesztéséről. Ez a Borsod megyében most különösen aktuális, hiszen Köztudott: rohamosan épül a “5rsodi Sör- és Malátagyár ö°cs és Hemádnémeti közt, amely — a tervek szerint — lövőre megkezdi a termelést. ~zután megyénk mezőgazdáéi üzemei egyrészt sokkal _°bb sörárpát értékesíthetek, mint eddig, másrészt: megnő a sörárpák iránti mi- r^gi igény a söripar részéA- mai tanácskozáson — amelyet Bakonyi József, az Abaújszántói Állami Gazda- Kossuth-díjas igazgatója lot meg — dr. Piacsek An- ■ a Fajtakísérleti Intézet
