Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

Szombat, 1970, július 25. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kommunista asszonyok Őszinte számvetés a Miskolci Pamutfonó Nehéz helyzetben is Felajánlás az ÓÉ dgrvahengemiOjéteR A cél érdekében augusztus 20-án munkával ünnepelnek pártszervezeténél A Pamutfonóipari Vállalat miskolci üzeme 1300 lány- mik, asszonynak és mintegy 200 férfinak ad munkaal­kalmat. A gyár pártszervezete 180 tagot számlál. A kom­munisták zöme — csaknem 80 százaléka — ugyancsak nő. Ezekben a hetekben, a X. pártkongresszusra való készülődés során, őszinte számvetést, önvizsgálódást tartanak a kommunista fonónők is. Természetes, hogy az utób­bi időszakban a pártszerve­zet munkáját döntően befo­lyásolta a KB nőkről szóló, és az ifjúságpolitikai határo­zata. A „női üzemben”, ahol az átlagéletkor 1 alig haladja meg a 24 esztendőt — spe­ciális feladatokra kötelez e két állásfoglalás. Örömteli visszhang Két évvel ezelőtt egy nő került a pártszervezet élére. Nagy szükség volt rá, hiszen az 1955-ben termelni kezdő fonoda — a női üzem — sa­játos gondjait, problémáit igazán csak akkor lehet meg­oldani, ha a párt-, a társa­dalmi vagy éppen a gazdasá­gi vezetésben részt vesznek a nők is. Beszélgetésünkkor utalt is erre Gajdosi Lajos- né, a gyár párttitkára. El­mondotta, hogy náluk tulaj­donképpen e folyamat már korábban megkezdődött. — A közelmúltban ismer­tettük nemcsak párttagjaink­kal. hanem a taggyűlésekre meghívott pártonkívüliekkel is a két KB-határozatot. Ezekben a napokban gyűjtik össze a nők helyzetének ja­vítására született javaslato­kat, ötleteket. Az észrevételekből érdemes néhányat megemlíteni. Egyik javaslat: vizsgálják jelül a bérezést. Régi sérelme a mis­kolci fonónőknek, hogy a vállalat öt gyáregysége közül itt a legalacsonyabb az át­lagbér. A fiatalok kérték, hogy segítsen a gyár, a vál­lalat a lakásépítkezésnél köl­csönnel, hiszen ezt sokkal ki­sebb vállalatok is megteszik. Egyedülálló több gyermeket nevelő asszonyok is vannak az üzemben. Jogos kérésük volt, hogy mentesüljenek az éjszakai műszak alól. Erre máris tett konkrét ígéretet az igazgatóság. A vállalat­igaz ugyan, hogy az idei nyár nem kedveskedett meg­számlálhatatlanul sok forró nappal, de szódavíz és üdítő ital mégiscsak több kell. mint az év más szakában. Külö­nösen ott, ahol nincs jó ivó­víz. Ahol a kutak vize egész­ségtelen, — Tardon egyetlen kút vi­ze sem iható — kezdte mind­járt a legfontosabbal Szege­di Barna, a körzeti tanács vb­nőké, amikor a falu gond­jairól érdeklődtünk. Majd így folytatta: — Ugyanakkor viszont na­gyon sokszor előfordul, hogy napokig nincs szódavíz és üdítő ital sem az italbolt­ban. sem a presszóban. Így az emberek a rossz, kólibacilu- sos vizet isszák. Igen sokan meg is betegszenek. Hogy mennyire így van ez, annak a körzeti orvos a megmond­hatói-. ftpoen ezért kérnénk a kereskedelmet, hogy gon­doskodjon kellő mennyiségű ásványvízről, hűsítőről és szódavízről, A tardlak panaszával, ké­résével megkerestük a Me- ♦tő'-'ivesd és Vidéke Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetké­zé ei nőkét, Farmosi Imrét, alti a következőket mondta: nak is érdeke, hogy támogas­sa a törzsgárdát. A pártszervezet javaslatára már az elmúlt évben is külön anyagi elbírálásban részesí­tették a törzsgárda tagjainak jelentős részét. „Hűségpénzt”, tízszázalékos pótlékot kaptak néhányan. Idén sikerül meg­valósítani, hogy a fizikai ál­lományban levő valamennyi törzsgárda tag jutalmat kap­jon. Anyagi fedezet még nincs rá, hogy az adminiszt­ratív munkaerőket is megbe­csüljék ily módon. Számuk­ra jutalomszabadságot bizto­sít a vállalat. Politizáló nők A közielfogás szerint az asszonyokat nem érdekli a politika. Számukra — ahogy ezt sokan hiszik — a mun­kán leiv ül nem létezik más, csak a család. Hogy az évek során mennyire elavulttá vált e szemlélet, azt bizonyítják a pamutfonó asszonyai, lányai. Szinte mindenki részt vesz valamilyen fórumon a politi­kai továbbképzésben. Fris­sen reagálnak egy-egy ese­ményre — akár újságban ol­vasták, akár a televízió kom­mentárját hallgatták. — Az idén másodszor kez­dődik nálunk a marxista kö­zépiskola kihelyezett tagoza­ta. Többen részt vesztnek a szakmai továbbképzésben. A vitakörök vezetőit is saját „házunk tájáról” biztosítjuk. Az aránylag nagy taglét­szám valamint az üzem sa­játos műszakváltása azt igé­nyelte, alakuljon több alap- szervezet. A városi pártbi­zottság nemrég jóváhagyta e javaslatot, így a vezetőség újjáválasztása alkalmával már hat alapszervezet tiszt­ségviselőinek szavaznak bi­zalmat, és csúcsvezetőséget választanak. — Mindmáig nem tudtunk róla, hogy ilyen problémá­juk van a tardiaknak. Min­denesetre köszönjük, hogy szóltak, s ígérem, azonnal in­tézkedünk. Biztosíthatom Tárd lakóit, hogy a jövőben lesz elég szódavizük és hűsí­tő italuk. Ez az ígéret megnyugtató, s reméljük, nem lesz már ha­sonló gondjuk a tardiaknak sem nyáron, sem máskor, hi­szen — mint Szégedi Barna vb-elnök mondta —, náluk a szódavíz, ásványvíz és hűsí­tő nem egyszerűen lakossági szükséglet, hanem létkérdés. Annál inkább az, mert e község nem kapcsolódhat be a dél-borsodi víztársulás há­lózatába, éppen földrajzi helyzete miatt. A környező községektől ugyanis _ sokkal magasabban fekszik, így gra­vitációs úton nem juthat el hozzájuk úgy a víz. mint a társulás tagközségeibe. Tehát az ivóvízgond teljes megol­dására saját törpe vízmüvet kell építeniük a tardiaknak. Ez viszont csak a jövő terve lehet, mert ilyen nagy be­ruh :>ás anyagi fedezetét nem tudják önmaguk biztosítani. A gondokat enyhítő egyetlen megoldás — miután a kutak vizét nem lehet ihatóvá fel­Augusztusban teszi mér­legre a jelenlegi vezetőség az elmúlt két esztendő munká­ját. Szeptemberben terjesz­tik elő javaslataikat a mun­kabizottságok. — Mostanában sokat be­szélgetünk a párttagokkal, aktivistákkal. A kommunis­ta asszonyok véleményeire, észrevételeire vagyunk kí­váncsiak. Enélkül nem lenne igazán őszinte, elemző, az ön­bírálatot sem nélkülöző számvetésünk — ezt vallja a Miskolci Pamulfonó pártve­zetősége. > Gyárfás Katalin javítani —: több szóda- és ásványvizet Tardnak. B. P. Sok ember szeret barká­csolni. Erre szükség is van. A lakások nagyarányú villa­mosításával, gépesítésével több vonatkozásban nem tud „lépést” tartani a lakossági szolgáltatás. Vannak apró, pepecselő munkák — csava­rok meghúzása, a vízcsapel­záró gumi kicserélése — amelyhez kár szakembert el­vonni fontosabb munkától. Üzletpolitikájában a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gondol a barkácso­lókra, s üzleteiben sok olyan terméket árul — ecsetektől, festékektől kezdve a francia­kulcsokig —, amelyet első­sorban a „háztáji javítók” vásárolnak. Mint Közölték, szeretnének Miskolcon önálló barkácsüzletet is nyitni, de erre a célra egyelőre nincs megfelelő helyiségük. Az elmúlt év őszén az Óz­di Kohászati Üzemek durva- hengermű kikészítőjében az egyik 72 méter hosszú tér­daru leszakadt. Nehéz hely­zetbe került a kohászati üzem, különösen pedig a durvahengermű gyárrészleg, hiszen a daru hiánya aka­dályozza a készáru elszállítá­sát, s anyagtorlódás miatt nem egyszer fékezni kell a termelést. Bár a térdaru pótlására különböző intézke­déseket tettek, a tartósori hengerek kapacitását már eleve csak 75 százalékosra lehetett tervezni. Éppen ez­ért bátor vállalkozásnak tűnt, hogy a tavalyi 829 A Vörös Csillag Traktor­gyár rekonstrukciója során új üzemeket és szociális léte­sítményeket hoztak létre. A korszerű termelés követel­ményeit követve tágas, vilá­gos csarnokokat építettek az új üzemek részére, amelyek­ben biztosítják a megfelelő munkakörülményeket. Ké­pünkön az új hőkezelő üzem korszerű csarnoka látható. Sajnálatosan ide kívánko­zik egy megjegyzés: jó len­ne, ha egy sor ipari üzemben is jobban gondolnának a la­kosságra. A NEB megyei szervének legújabb jelentésé­ben például az szerepel, hogy a salgótarjáni kohászati üzem, a Mezőkövesdi Vastö- megcikkgyártó Vállalat, a Budapesti Lánc- és Ková­csoltam K tsz csak részben szállította a megrendelt árut, s van olyan is — például a Budapesti Vasipari Vállalat —, amely a csaknem 800 ezer darab facsavarból a második negyedévben egyetlen darabot sem szállított. És van még egv sor műszaki termék, ke­rékpár, motorkerékpár stb. alkatrész, amelyből csak gyé­ren szállítanak az ipari üze­mek. Új üzemek a traktorgyárban A törpe ráírná a jövő terve Több szóda-és ásványvizet Tarénak! Kiskereskedelem a barkácsmozgalomért ezer tonna helyett, eb­ben az évben 865 ezer tonna blokksori termé­ket terveztek. Az első fél év során bebizo­nyosodott, hogy • tervük tel­jesítése nagy erőfeszítést, alapos körültekintő szerve­zést igényel, s még így is alig egytized százalékkal, 3350 tonnával teljesítették túl tervüket. Ám a kis előnynek, amire az első fél év során műszak­ról műszakra összegyűjtött többlettonnákból tettek szert, nem sokáig örülhettek. A hetedik hónap elején a blokkgép tartós hibája miatt kénytelenek voltak „leadni” előlijüket. Ennek ellenére július 10-én a gyárrészleg szocialista bri­gádjainak vezetői, az üzem­részek és a karbantartók ve­zetői tanácskozásra gyűltek össze, melyen azokat a lehe­tőségeket vitatták meg, ame­lyek számúiéra is lehetővé teszi a többletfelajánlást a X. pártkongresszus tisztele­tére. A gyárrészlegi tanács­kozáson gyakran említették a kormány felhívását is, ami az ál-vízkárok csökkentése céljából látott napvilágot. A tanácskozás valamennyi rész­vevője felajánlotta, hogy augusztus 20-án — a fizetett ünnep ellenére — dolgozni fognak. A munkanapok számának növelése mintegy 3 ezer tonna többletet eredmé­nyez a gyárrészlegnek. Ezután a szeptember 7-én kezdődő, durvahengerműi nagyjavítás rövidítésének le­hetőségeit vitatták. A terve­zett 14 nap helyett a nagy- javítási időt 13 napban ha­tározták meg, r s ez további 2500 tonna többlettermelésre nyújt lehetőséget. Minden lehetőséget figyelembe véve a durvahengermű dolgo­zói 5000 tonna többlet­termelést vállaltak. Balikó Mihály, a gyárrész­leg vezetője elmondotta, hogy a vállalás rendkívül nagy feladatot ró valamennyi dol­gozójukra, a daru hiánya miatt pedig különösen nehéz a helyzetük a kikészítésben és a szállításban dolgozó em­bereknek. A műszakok jobb kihasználásával, a kiesett idő csökkentésével azonban le­hetőség lesz a vállalás túltel­jesítésére is. Ebben az eset­ben a gyárrészleg csaknem 1,5 millió forint többletnyere­séghez jut. A hónap elején sorozatos üzemzavarok miatt vissza­esett a termelés az ÓKÜ durvahengerműjében, azon­ban a hónap közepére újra jó eredményről számolhattak be a gyárrészleg szocialista brigádjai. A legjobb ered­ményt a tartósori brigádok értéle el, amelyek heti 10S százalékra teljesítették ter­vüket. X. I. íz állattenyésztés haszna A sárospataki Kossuth Tsz egyike megyénk legnagyobb szövetkezeteinek, de nyom­ban meg kell jegyezni azt is, hogy több mint 8 ezer hold­ja átlagosan csak 5 aranyko­ronás minősítésű, tehát nem bőliozamú termőföld. Gyak­ran látogatja árvíz, belvíz is. A tagság és a vezetőség ha­mar egyetértett abban, hogy biztonságosnak csak akkor tudhatja a gazdálkodást, ha nem csupán az időjárás sze­szélyeinek mindig inkább ki­tett növénytermelésre alapoz, hanem valóban nagyüzemivé fejleszti az állattenyésztést is. Az idei, rendkívüli időjá­rású gazdasági év teljes mértékben igazolta, mennyi­re indokolt volt az előre­látó igyekezel. A növényter­melésben kiesésekkel kell számolni. A vízjárta terüle­teken kevesebb lesz az őszi kalászosokból a termés, mint ahogy tervezték. A tavaszia­kat csak késve vethették, s maradtak a víz miatt bevet- hetetlen részek is. Házi törzskönyvezés A szarvasmarha-állomány a legutóbbi öt év alatt majd­nem megkétszereződött — ma 933 szarvasmarhát gon­doznak a közös gazdaságban, ebből 266 a tehén. Az állo­mány minőségét tervszerűen javították: bevezették a há­zi törzskönyvezést, s a leg­jobb tulajdonságú jószágo­kat szaporították tovább. Ezenkívül szakszerűbb ta­karmányozással növelték a tehenek ' tejhozamát: míg 1966-ban egy tehén évi fejési átlaga nem érte el a 2 ezer litert, az idén előreláthatóan már meghaladja a 2600-at is! Az értékesített tej mennyi­sége tavaly több mint két­szerese volt az öt évvel ez­előttinek. Az idén pedig már 6378 hektoliter tejet ad el közfogyasztásra a szövetke­zet. Rátértek az itatásos, táp­szeres borjúnevelésre is. Ez­zel elérték, hogy minimális lett. az elhullás és olcsóbb a borjú nevelési költsége. Hizlalt szarvasmarhát az idén kétszer annyi darabot adnak el, mint öt éve, de az össz­súly az akkorinak három­szorosa! A' sertéstenyésztésben ta­valy tértek rá a keresztezett fehér húsú állomány kialakí­tására. Ez a legkifizetődőbb. Most már 100 kocától szá­míthatnak évi 1500 malac szaporulatra. Ezt a. mennyi­séget saját telepükön hizlal­ják meg, s úgy értékesítik. Kettős hasznosítás Még inkább figyelemre méltó a fejlődés a baromfite­nyésztésben. öt év alatt ön­álló teleprendszert fejlesz­tettek ki. Kezdetben kettős hasznosítással foglalkoztak: „tojástermeléssel” és barom­fihizlalással. Mivel ez nem bizonyult elég gazdaságos­nak, az egész telepet húshib­rid baromfi tenyésztésére alakították át, ahol a leg­korszerűbb technológiával hizlalnak. A dinamikus fej­lődést jól érzékelteti, hogy míg 1966-ban 499 mázsa pe­csenyecsirkét értékesített a szövetkezet, tavaly már 4143 mázsa került innét a piacra — vagyis több mint nyolc­szorosára növekedett a ho­zam. Jelenleg a baromfitelep az állattenyésztés leggazda­ságosabb ágazata. Nagyon is érthető tehát, hogy a szövetkezet ennek az ágazatnak a továbbfejlesz­tésére törekszik. Az idén sa­ját beruházásból, saját kivi­telezésben a baromfitelepen két új. korszerű csibeneve­lőt építettek. Az egyenként 15 ezer férőhelyes, összesen mintegy négy és félmillió forint értékű épületekbe már be is telepítették a „lakókat”. Az idén terven felül még 90 ezer csirkét hizlalhatnak, 50 napos nevelési időt alapul véve. S mintegy 3 millió fo­rint többlet árubevételre szá­míthat a szövetkezet! így térülhet meg az állat- tenyésztés révén az, amit vámként szedett az idei rend­kívüli időjárás a növényter­mesztésből. Berecz József

Next

/
Oldalképek
Tartalom