Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

ÉSZAK-MAGYAROfcSZAG 4 Szombat, 1970. július 25. „Örökzöld” feladatok KISZ-vezetők tanácskozása A NÉPMŰVELÉS, | s Vlost _____________________J a köz­m űvelődés hiányosságait te­kintve azt mondhatjuk,' hogy a legnagyobb adósságunk a bejáró és a munkásszálláso­kon élőkkel szemben van. Mindmáig valahogyan nem sikerült kialakítani azokat a művelődési tormákat, ame­lyek segítségével ezt a jelen­tékeny munkásréteget sike­rülne bevonni a közművelő­désbe. Ezt az adósságot, az adósság felszámolását kiemel­ten kezelik a megye 1971— 75-re szóló közművelődési irányelvei. Nehéz probléma ez. nem­hiába hordozzuk magunkkal évtizedek óla. Hiszen éppen ez a munkásréteg az, ame­lyik időhiánnyal küzd, nehe­zen elérhető, s éppen ezért ..megfogásuk” nagyon ne­héz. Pedig a közművelődés­be való bevonásuk egyre sürgetőbb. Az alapvető fel­adat: megteremteni azokat a teltételeket — tárgyi és sze­mélyi feltételekről van szó —, amelyek segítségével az­után hatékonyabb. eredmé­nyesebb munkát, lehet kifej­teni. Megyénk közművelődési irányelvei — éppen a már elért eredmények, szép kez­deményezések alapján — megállapítják, hogy a velük való foglalkozás alapja és se­gítője a szocialista brigád­mozgalom. Ha ugyanis a mű­velődési intézményeknek si­kerül kiépíteni a kapcsolatot a hozzájuk tartozó üzemei;, vállalatok szocialista brigád­jaival, akkor alapvetően két célt érünk el. Azzal, hogy növeljük a közművelődés ha­tékonyságát, segítjük a szo­cialista brigádokat tartalma­sabb kulturális vállalásaik teljesítésében is. _____ m ás­ként vetődik fel a probléma a munkásszállásokon élők és a bejárók esetében. A köny- nyebb feladatnak a munkás- szállások lakóinak bevonása ígérkezik. Ebben az esetben ugyanis egy viszonylag sta­bil. könnyen elérhető csoport kulturális programjának biz­tosítósáról van szó. Legtöbb munkásszállásunkon már be­vált forma, hogy különböző előadásokat tartanak. első­sorban hivatásos művészek szereplésével. Ezeket a mű­sorokat, különböző foglalko­zásokat kell tovább bővíte­ni, mindenekelőtt úgy. hogy a területi közművelődési intéz­mény öntevékeny művészeti csoportjait vonják be ebbe a munkába. A munkásszálláso­kon is létre kell hozni olyan fórumokat, melyek a közmű­velődés. az ismeretszerzés le­hetőségét nyújtják. Mind­ezeknek azonban van egy feltétele is: meg kell olda­nunk, hogy munkásszállá­sainkon hozzáértő, függetle­nített, vagy tiszteletdíjas népművelők tevékenykedje­nek. A nehezebb feladat a be- j járó munkások művelődési gondjának enyhítése. Az in- j gázók bevonása a közműve- i lödésbe számos problémát I felvet. Többnyire fáradtan érkeznek haza, s lakóhelyü­kön is kevés időt töltenek. Mégis, a legcélszerűbbnek az ígérkezik, ha lakóhelyükön teremtik meg azokat a felté­teleket, amelyek hozzájárul­hatnak ismereteik bővítésé­hez, kulturális, szórakozási igényeik kielégítéséhez. A jö­vőben a körzeti, illetve köz­ségi művelődési intézmé­nyeknek jobb együttműkö­dést kell kialakítaniuk az üzemekkel. Elsősorban a sza­bad szombatok adta szabad idő lehetőségével kell élni. és a mun­kásszálláso­kon élők gondját sokan és sokszor úgy emlegetik, mint „örökzöld” feladatokat. Tény, hogy régi, majdhogy „szakál­las” problémákról van szó. Egyre sürgetőbb az igény, hogy megoldjuk. Közművelő­désünk irányelveiben hang­súlyozottan szerepel ez a té­ma. Reméljük, sikerül meg­találni azokat a formákat és fórumokat. amelyek segítsé­gével ebből az adósságunk­ból törleszthetünk. Cs. A. A szerencsi járás KISZ-bi- zottsága egész napos tanács­kozást tartott az alapszerve­zeti KISZ-titkárok és gaz­dasági felelősök részére teg­nap, pénteken. Napirenden szerepelt a párt ifjúságpoli­tikai kérdések feldolgozása, és az MSZMP X. kongresszu- | sára történő felkészülés. Előadást Éles Gábor elv­társ. a járási KISZ-bizottság titkára tartott. Részt vett a tanácskozáson Nagy László elvtárs, az MSZMP járási bi- í zottságának munkatársa. Augusztusban valamennyi : ICISZ-alapszervezet vezetőség [ gi és KISZ-taggyűlésen tár­gyalja meg az aktuális poli­tikai feladatokat. Jónak értékelték a KISZ gazdasági munkáját is. A félévi tagdíjbevételi tervet teljesítették. A fizetési arány 97,7 százalék melyet a jövő­ben szintén javítani kíván­nak a KISZ-alapszervezetek.1 UTTOROTABOR SZÉPHALMON Minden évben több úttörő szeretne eljutni a sok él­ményt nyújtó táborokba, országszerte kevés még azon­ban a lehetőség a megfelelő körülmények között tör­ténő táborozásra. A különösen vonzó természeti adott­ságú zempléni tájakon sem volt eddig olyan hely, ahol bármelyik évszakban táborozást rendezhettek volna az úttörők számára. Ezért a sátoraljaújhelyi járás, valamint kél városá­nak — Sárospatak és Sátoraljaújhely '— pártbizottsá­gai, tanácsvezetői a KISZ megyei és helyi szerveivel együtt Széphalmon tanácskozást tartottak, s meg­állapodtak, hogy egyenlő anyagi hozzájárulással a széphalmi Kossuth-parkban — amely kiválóan alkal­mas erre a célra — állandó jellegű úttörőtábort léte­sítenek. A táborban nyaranta egy-egy turnusban 100. télen pedig a jól fűthető épületekben 30—30 pajtás üdülhet, szórakozhat. A munkákat a terv szerint, még az kién megkezdik, s remélhetőleg az első honfoglalók jövőre már birto­kukba vehetik a szép táborhelyet. TERMÉSZETESEN, A BEJÁROK Háromszázezer iljú mozinéző Az ifjúság eszmei-politikai nevelése érdekében a Mozi­üzemi Vállalat szocialista szerződést kötött a megye is­koláinak egy részével. A szo­cialista szerződés eredmé­nyeként mintegy háromszáz- ezer iskolás tekintette meg az elmúlt fél évben a ne­gyedszázados jubileum és a Lenin-centenárium tiszteleté­re műsorra tűzött magyar és szovjet filmeket. A Moziüzemi Vállalat az akcióban legsikeresebben részt vevő iskolákat tárgyju­talomban részesítette, össze­sen hatvanegy iskolát jutal­maztak meg a megyében és Miskolcon. A Moziüzemi Vál­lalat azt tervezi, hogy az 1970—71-es tanévben is szo­cialista szerződéseket, köt; az Iskolákkal. Fényújság Fényújság felszerelését kezdték meg Veszprémben, a város új központjában álló centrum áruház tetején. Az 5280 lámpával működő fény­újság — amelyet augusztus 20-án helyeznek üzembe — négy színben továbbítja a legfrissebb híreket, reklám- szövegeket és hirdetéseket. (Zárójelben megjegyezzük: Miskolcon is lenne fényújság Jel szereléséh ez alkalmas épü­let.) Megfelelt a Világosság száma júliusi A Világosság e havi száma a nőemancipációt helyezi marxista világításba. Azok az elméleti, gyakorlati törekvé­sek, amelyek a nők társadal­mi helyzetének megváltozta­tását, a női egyenjogúság ki­harcolását célozzák, akkor hozhatnak csak radikális, lé­nyeges eredményeket, ha a nők szerepét, a férfi-nő kap­csolatok szociális-morális sa­játosságait az átfogó törté­nelmi-társadalmi összefüg­gésben vizsgálják. A nők társadalmi szerepének töPté- •eíi relaiiv'zálása — hangsú­lyozza a Világosság — tér­in szelesen nem ’elenti a férfi és a nő közötti bioló­giai-pszichikai különbségek tagadását: jelenti viszont an­nak felismerését, hogy a jel­zett különbségek csak meg­határozott történelmi körül­mények között nyilvánulnak mag egyenlőtlenségek lár­májában. Amikor azt mond­juk: a nőemancipáció min­dig össztársadalmi kérdés, akkor ezen nem egyszerűen azt kell értenünk, hogy — amint azt a legkülönbözőbb fórumokon az utóbbi időben erőteljesen hangsúlyozzák — széles társadalmi összefogás­ra, a nők szerepének' átfogó morális-filozófiai átértékelé­sére van szükség, hanem azt is, hogy a nők elnyomása csak abban a társadalomban szüntethető meg, ahol min­den elnyomás és függés meg­szűnik. A nőemancipációt a Világosság számos oldalról, vallás, filozófiai, politikai, művészeti és orvosi szem­pontból közelíti meg. Valóban Feleség: — Amikor hozzád mentem feleségül, azt hittem, hogy bátor ember vagy. Férj: — Valóban. — Akkoriban minden ismerősöm így véle­kedett rólam. Nincs ehesiett ember ÚT, VISSZA AZ ÉLETBE Népdalverseny A Röpülj páva sikerén fel­buzdulva egyre többen kap­nak kedvet a népdalok, ma­gyar nóták éneklésére. Krasz- nokvajda, s a hozzá tartozó hét község dalolni szerető la­kosai is elhatározták: nép- dalversenyt rendeznek. A legszebb népdalokkal, ma­gyar nótákkal és cigányda­lokkal lehet versenyezni: ki tud szebben énekelni, ki is­mer többet. A nemes versengést há­rom kategóriában bonyolít­ják le. három fordulóban. A selejtezőre augusztus 2-án ke­rül sor. Eddig már több mint harminc nótázó ember ne­vezett be rá. A rendezők úgy ; tervezik, hogy a körzeti nép- dalverseny döntőjét alkot- j Hiányunk ünnepe tiszteletére j rendezik meg. j Megmenteni a sérült ideg­rendszerű gyermekeket, tár­sadalmi feladat. Visszave­zetni őket az annyi szépsé­gét, célt és feladatot nyújtó éltébe, a gyógypedagógia se­gítségével lehetséges. E spe­ciális és soha el nem hanya­golható kötelesség mérhetet­len türelmet és szeretetet, nagyfokú hivatástudatot kö­vetel. Áldozatvállalás A hivatástudat formálja a kazincbarcikai gyógypedagó­giai kisegítő iskola igazgató­jának, Szabari Szaniszlónak a szavait is, amikor azt mondja: — Ha a fiatalokról beszé­lünk. az ép, egészséges gene­rációt értjük ez alatt. A köz­tudat, a közvélemény általá­ban nem is gondol arra, hogy vannak olyan gyerekek is. akik sérült idegrendszerrel születtek, vagy később lettek azzá, olyanok, akikről a/, egész társadalomnak kell gondoskodnia. Az állam min­dent elkövet, hogy a szeren­csétlen gyermekeket egész, teljes értékű emberekké ne­velje. Nem sajnál semmiféle áldozatot, hogy visszavezesse őket az életbe. A helyi ősszelógás Intézmények, iskolák fenn­tartásáról gondoskodik, vál­lalva minden áldozatot. De a / an ár no a sz n házban... társadalmi összefogásról itt sem szabad lemondani, hi­szen az állami erőforrások sem kiapad hatatlanok. Ebből a meggondolásból eredően alakul, formálódik a terv Kazincbarcikán, hogy a helyi és a környékbeli üzemek, va­lamint; a tanács segítségével és a lakosság által nyújtandó társadalmi munkával épüljön a városban egy modern gyógypedagógiai intézmény. Az igényekhez igazodva — s a csepeli példákat követve, ahol a gyár támogatásával már felépült egy ilyen léte­sítmény — száz férőhelyes kollégiumot' terveznének négy tanműhellyel, ahol a gyerekek a munkára való ne­velés útján hasznos, felnőtt tagjai lehetnek az országnak. Jóváhagyott, elfogadott terv még nincs, de a szándék, a kezdeményezés dicsérendő. Van gyógyulási lehetőség Dicsérték a kazincbarci­kaiakat a gyógypedagógiai főigazgatóságon is. A városi tanács pedig, akár már hol­nap tudna helyet, területet biztosítani. Most már csak az anyagi fedezet van hátra. S ha az üzemek a zsebükbe nyúlnak, a kivitelezésnek .sem lesz akadálya. Ilyen célra pénzt áldozni a sok is kevés, hiszen amit forintban beruházunk, azt visszanyeri a társadalom an­nak az elvnek a valóra vál­tásában, ami a szocializmus alapelve: legfőbb érték az ember. S elveszett ember nincs. Igazolják ezt a gyógy­pedagógia sikerei. mert ahogy bármilyen betegségben szenvedő ember számára van gyógyulás, úgy a sérült Ideg­rendszerű gyermekek sin­csenek arra ítélve, hogy a társadalomból kirekesztve nőjenek fel. A nemes szándék valóra váltásához keresik és egészen biztosan meg is találják Ka­zincbarcikán a járható utat. a megoldás lehetőségeit, a na­gyon szép és dicsérendő el­képzelés valóra váltásához. 4 rivaldafén u ára a gyermek útját — egy élet­re el is ronthatja. Nem arról van szó, hogy ne legyen a szülőkben, gye­rekekben ambíció valami más, valami nem mindenna­pi iránt, hanem arról, hogy hosszú távra legyen! Hogyha kiváló akar lenni valaki, ak­kor tudatosan és szorgalma­san készüljön arra. A minap egy kosárfonóval beszélgettem. Egyszerű, két­kezi munka a kosárfonás, erős ujjak kellenek hozzá. A mester dicsérte a szakmáját, amely egyidős a fazekasság­gal. Boldog ember, mert sze­reti. amit csinál. Azok viszont keserű emberek, akik egy álom után futottak, aztán másnál kötöttek ki — pedig, ha első álmaik reálisabbak, mindez a keserűség nem köl­tözik beléjük. Boldog lehel az ember két­kezi munkásként és lehet boldogtalan bármelyik diva­tos szakmában. A rivaldák fénye csak kívülről csillogó, közelről forró, verejtékezik benne az ember. P. J. esetleg három szereplés az ára. Bármilyen országos dön­tőn — legutóbb a Röpülj pá­va, majd az Ifjúság 1970. zaj­lott le milliók előtt — több­nyire azok jutnak az ország színe elé, akik már éveken át gyakorolták azt, amiben versenyeznek. Áldozatokat hoztak érte. Apró sikerek és kudarcok érték őket. egyszó- ; val megszenvedtek produk­ciójukért. Mindez nem látszik a fény­ben. i A közönség csak azt látja, hogy a régiek közül többen újra és újra szerepelnek, i Ezek a dolgok — no, meg az előítéletek, tradíciók, ki nem élt álmok — sok szülőt arra késztetnek, hogy olyan pályá- : ra irányítsák gyermeküket, amelyből csak a rivaldafényt i látják. Ki tagadná, hogy egyelőre nem azonos a kereseti lehe- ! tőség, a megélhetés, gyakran 1 még azonos, vagy hasonsző- 1 rű szakmákban sem. De nem 1 biztos, hogy a szülők jót aka- I rása, „élelmessége” könnyíti 1 Azt hiszem mindenki isme­ri a lusta és könnyelmű tü­csökről és a szorgalmas han­gyáról szóló mesét. A han­gya egész nyáron dolgozik, aztán eljön a tél, s fárado­zásának jutalma a gondta­lanság. A tücsök viszont az egész nyarat tétlenül tölti, s ahogy beáll a zord idő, kilá­tástalanná válik élete, hiszen semmije sincsen. Nem figyelünk a gyermek­kor tanításaira, pedig gya­korta csak néhány sor kelle­ne. hogy eszünkbe "villanjon. Évek óta figyelem a Ki mit tud?-ot, s egyéb vetélke­dőket. Az első Ki mit tud?- ok döntőbe került versenyzői azóta ..befutottak”, azaz ki­váló művelői valaminek. Sajnos, sokan, szülők és gye­rekek csak a felszínt látják mindebből. Ügy gondolják, aki valahol produkálja ma­gát. annak zöld útja van — ha szaval, színész, ha zenél, zenész lesz belőle. És itt álljunk meg egy pillanatra. A sikernek (csupa nagybetűvel) nem egy, kettő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom