Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

I

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2

Szombat, 1970. július 25.

G. úr piszkos ügyei Árvízkatasztrófa Lovagrend — hűségért

ö t?

Légitámadás

híradó

Varsóban eleinte kiváló embernek ismerték Jean G. urat, aki a General Electric cég osztályvezetőjeként gyakorta utazgatott üzleti ügyekben Lengyelország és Franciaország között. Később a varsói Bristol-szálló alkalmazottainak jeltűnt, hogy G. úr gyakran mutatkozik a hotel környékén őgyelgő üzérek és valutázók társaságában. G. urat igazoltatták, s felkérték, hogy nyissa ki óriási aktatáskáját. Az aktatáskában 100 grammos arany tömböket találtak, ezzel a felírással: ,.Credit Suisse 100 g. Feingold 099,9.” G. úr szobájában ugyancsak aranyat találtak: összesen 15 kilogrammot. A „derék” üzletember hamarosan bevallotta, hogy 50 kilogramm aranyat csempészett be Lengyelországba. A bril- liánsok és a. drágakövek is érdekelték: azokat viszont kiszállította az országból.

Áz ügyészség megállaoítá- sa szerint Jean G. úr összesen 4 millió zloty vám kifizetéséről feledkezett el.

*

Az olasz köztársasági elnök rendeletére a második világháború idején az olasz ellenállási mozgalomban tanúsított kimagasló hősiességéért a legmagasabb olasz kitüntetésben részesült egy grúz származású volt szovjet katona. Neve: Fűmre Mosz- szulisvili. Német hadifogoly- táborból szökött meg és eljutott Olaszországba, ahol beállt a partizánok közé harcolni a német fasiszták ellen.

Az egykori olasz antifasiszta ellenállási szervezetek nyilvántartásaiból az is kiderült, hogy körülbelül ötezer — hadifogságból megszökött — volt szovjet katona harcolt a németek ellen Olaszország területén, a par- lizánegységek kötelékeiben.

Az észak-indiai Uttar Pradesh államban több mint háromszáz falut öntött el a környék hét megáradt folyója. Jelentésekből arra lehet következtetni, hogy az árvízkatasztrófának több száz halálos áldozata van és ezrek maradtak fedél nélkül.

Hivatalos források megerősítették, hogy a rendkívül heves sodrású Alak Nanda folyó áradása 138 emberéletet követelt, amikor mintegy huszonöt autóbuszt és öt taxit sodort el. Pusztít az ár Nepálban is. A nepáli hír- ügynökség szerint a heves esőzések nyomán kiáradt folyók 240 ember halálát okozták, mintegy ezer ház romba dőlt. Harmincezren váltak hajléktalanná.

*

Etiópiában, a íöbbnejüség országában megalapították a házastársi hűség érdemrendjét, A lovagi érdemrenddel azokat a férfiakat tüntetik ki, akik egy asszonnyal legalább 25 évet éltek házasságban. Azok a férfiak, akik már 40 év házassággal dicsekedhetnek, a hűségrend nagymestere címet kapják.

*

Az izraeli légierő 46 gépe pénteken a reggeli órákban támadást intézett a Szuezi- csatorna mentén levő egyiptomi katonai létesítmények ellen. Az egyiptomi légierő a betolakodó gépeket elűzte. A támadás Egyiptomnak nem okozott veszteségeket — közölte pénteken egy egyiptomi katonai szóvivő.

*

Fegyveres banditák csütörtökön éjjel megtámadták Gualberto B. Lkmauig-ot, a íülöp-szigeti Ifuguo tartomány kormányzóját. A kormányzó megsebesült, két társa életét vesztette.

(Folytatás az 1. oldalról)

Fack Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken Dél-Zalát kereste fel. Varga Gyulának, a megyei pártbizottság első titkárának társaságában meglátogatta a három község határában elterülő szepetneki Egyetértés Termelőszövetkezetet. Söjtör Jánosi a Nagy- kanizsai járási Pártbizottság titkára, dr. Bedő János, a járási tanács vb-elnöke, Kom- játhi Mihály, a termelőszövetkezet elnöke, Burcsi János, a helyi pártszervezet titkára és Nagy József, a közös községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta a vendégeket.

Peck Jenő zalai programjának következő állomása a Nagykanizsai Üveggyár volt. A gyár bejáratánál Gál Róbert, a Nagykanizsai városi Pártbizottság titkára, Pagonyi Gyula, a városi tanács vb-elnökhelyettese és Láng Róbert gyárigazgató fogadta a vendégeket. Láng Róbert tájékoztatója után a miniszterelnök megtekintette a gyárat.

Ezt követően, a kétnapos Zala megyei látogatás befejezéseként. felkereste a Kanizsa Bútorgyárat, majd a miniszterelnök a délutáni órákban visszautazott a fővárosba.

Jobboldali manőverek Olaszországban

Andreotti kijelölt olasz miniszterelnök koalíciós kormányalakítási tárgyalásairól való lemondásával az olasz politikai válság újabb szakaszába lépett. Pénteken összeült az Olasz Kommunista Párt vezetősége. Más pártok is pénteken tartják parlamenti csoportjaik ülését.

Az MTI római tudósítójának jelentése szerint a kereszténydemokraták Andreotti jelölését kívánják fenntartani. Kiszivárgott értesülések szerint azonban Andreotti mellett Emília Colombo és Pampo Taviani nevét is említik a jelöltek között.

Taviani, akit*a szenátus elnöke, Fanfani támogat, a szociáldemokraták számára is a legelfogadhatóbb jelölt. A közelmúltban azonban mind Taviani, mind Colombo kijelentette, hogy „lejáirt a koalíciós kormány létrehozásának korszaka”.

A válság bonyodalmait kihasználva az olasz jobboldal mind erőteljesebb támadást indít azzal a céllal, hogy az alkotmány megszabta idő lejártáig ne sikerüljön új kormányt alakítani, s úgy rendkívüli választások kiírására kerülhet sor.

Nincs kizárva — írja az MTI tudósítója —, hogy a következő napokban újabb jobboldali manővereknek leszünk tanúi. A kormányválság elhúzódásával egyidőben azonban fokozódik a munkások és a baloldali erők mozgósítása is.

Pullai Árpád Kubába utazott

A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kubai forradalmi kormány meghívására magyar párt- és . kormányküldöttség utazott j Havannába, a július 26-’. j nemzeti ünnepre. A küldöttség vezetője Pullai Árpád, i az MSZMP KB titkára. Soós j Lőrinc, a Magyar Népköztár- , saság havannai nagykövete: a helyszínen csatlakozik a küldöttséghez.

K

ét hét telt el Rumor olasz miniszterelnök lemondása óta. Andreotti, az új kormány megalakítására kijelölt miniszterelnök két hétig tárgyalt a pártok képviselőivel, az olasz politikai élet vezetőivel. Az eredmény: visszaadta megbízatását Saragat köztársasági elnöknek, nem tudta összehozni a négy pártból — a kereszténydemokratákból, a szociáldemokratákból, a szocialistákból és republikánusokból — álló, úgynevezett középbal kormányt.

Kétheti tárgyalássorozat után sincs tehát kormánya Olaszországnak. A strandszezon krízise Rómában tökéletes, mert a kormányválsággal egyidőben még strandválság is jelentkezett. Az olasz főváros tengerparti fürdőhelyén, Ostiában, hosszú tengerparti szakaszon, járványveszély miatt tilos, vagy legalábbis nem ajánlatos fürödni.

A közegészségügyi szervek jelentése szerint a járványveszély rövidesen megszűnik, a kormányválság ennél bizonyára tovább tart — elsősorban a szociáldemokraták jóvoltából. A középbal négy pártja közül ugyanis a szociáldemokrata volt az egyedüli, amely nem szavazott bizalmat Andreotti kormányprogramjának. Római politikai körökben általában úgy értékelik, hogy a szociáldemokratáknak ez a lépése a négy párti középbal koalíció végét jelenti. Ezt a helyzetet világítja meg Berlinguernek, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettesének nyilatkozata. Berlinguer kifejti, hogy a válság legutóbbi fejleményei mindenki előtt világossá tettéle a szociáldemokraták és az ultrajobb kereszténydemokraták szándékaiI. Ezek az erők — jegyzi meg Berlinguer — nem tartották kielégítőnek még azokat a jelentős engedményeket sem, amelyeket Andreotti prograrndokumentuma ajánlott számukra. Ez bizonyítja, hogy ezek az erők minden áron a politikai helyzet jobbra tolódását akarják elérni.

— Az olasz kereszténydemokrácia válaszút előtt all, de ugyanúgy az olasz demokratikus és népi erőkre is próbatétel vár. El kell utasítani a zsarolásokat, és meg kell szabadítani Olaszországot ettől a zavaros légkörtől — hangoztatta Berlinguer. — Az országnak világos demokratikus vezetésre van szüksége, amely eltávolítja a gazdasági válság veszélyeit, lehetővé teszi a dolgozók vívmányainak fejlődését és biztosítja a parlament és minden demokratikus intézmény korrekt és teljes működését.

Saragat köztársasági elnök szombaton új tanácskozásba kezd. Július 26-án, vagy 27-én már ismeretessé válik, hogy ki lesz a megbízott miniszterelnök. Nem tartják kizártnak, hogy ismét Andreotti kap megbízást a kormány- alakításra, de ezúttal más céllal. Valószínűleg egyszínű, tehát csupa kereszténydemokratákból álló kormányt kellene alakítania, amelyet a középbal pártjai kívülről támogatnának. Égy ilyen kormány léte Olaszországban azonban olyan bizonytalan, hogy már megalakulásakor azon kellene gondolkozni, ki lesz a következő miniszterelnök.

Sz oiklaníási tmqyftyíítés

A Szakszervezetek Országos és Budapesti Tanácsa pénteken, az Újpesti Cérnagyár művelődési termében nagygyűlést rendezett, a génjf d$$ékm*k

Irta: Andrzej Zbych

48.

— Mi lesz Benitával? — kérdezte, amint Kifújta magát, Nárcis. vállat vont, mint aki maga sem tudja, mitévők legyenek. Aztán mégiscsak megszólalt:

— Jobban szerettem volna, ha nem kell belekeverni azt a lányt. Rosszul jött ki a lépés, de már jelentettük a központnak, s várom a választ. De Kloss lakásáról már eltávolították a lányt. Még hajnal előtt odaküldtem néhány emberemet, akik biztonságosabb helyre szállították Benitát.

— És aztán? — kérdezte Anna.

— Nem tudom — vont vállat ismét Nárcis. — Benita eltűnése fellármázza az egész Gestapót.

— Mi mást lehettünk volna? — kérdezte Anna.

— Féltem Klosst — mondta válasz helyett Nárcis. Anna is féltette, nagyon féltette. Hiszen ő is, Ádám is eltűnnek Varsóból. Nárcis gyanún felül áll. De Kloss itt marad, minden percben ezer veszély leselkedik rá, s új feladatokat kell megoldania.

— Engedd meg, hogy ne utazzam el Varsóból

— leérte Nárcist a lány. Nárcis nem titkolta rossz hangulatát:

— Hagyd ezeket az ostobaságokat. Innen azonnal a vasútállomásra indulsz, s jelentkezel Ra- domiban Bartkánál. Ha meglátlak Varsóban, úgy veszem, hogy megszegted a parancsot.

Anna szótlanul távozott. Amikor már ismét az utcán volt, visszatért a jókedve. Nem lehetett német egyenruhát látni az utcában, s ez csak fokozta örömét. Egy fiú virágkosarat cipelt, s a ko- csikeréknyi csokor mögül rákacsinloit. Mosollyal viszonozta a fiú pajkosságát. Aztán nézelődött, mert parányi remény még élt benne, hogy megpillantja Klosst. De amikor a megállóba befutott a nullás kocsi, Kloss helyett Ruppert megragadta a karját.

— Engedjen el, kérem — kiáltotta hangosan.

— Nem ismerem az urat, s kérem, hagyjon békén*

Az emberek felugráltak gyorsan a villamosra, mintha mi sem történt volna. Csak ők maradtak ott, kettesben, s a sarkon feltűnt a csendőrségi járőr.

— Fogják el! — parancsolta Ruppert.

Lothar azt mondta, hogy a lány megszerzése az

utolsó lehetőség Ruppert számára. Ruppert most megszerezte a lányt, de valahogy mégis keserű szájízzel jelentette az ügyet a Sturmbandführer- nek. Gondolta, hogy legalább megköszönik neki ezt a bravúrt, s az egész kellemetlen ügy valahogy befejeződik, de Lothar egészen másként reagált most Ruppert jelentésére:

— Bolond vagy, Ruppert. Ostoba tökfilkó vagy, Ruppert — ordította Lothar.

Ruppert érezte, hogy remegnek a kezei, pedig tegnap óta úgy érezte, hogy biztonságérzete vjsz- szatért, a lány megtalálásától kezdve meg egyenesen örülni tudott ismét az életnek.

— Marha vagy, használhatatlan barom — mondta most már nyugodt hangon Lothar, — Ki mondta neked, hogy tartóztasd le ezt a lányt? Nekem nem mártírokra van szükségem, Ruppert, hanem az egész csoportra. Ha csak figyelted volna a lányt, akkor esetleg órák, vagy napok alatt kezünkbe kerülhetett volna az egész varsói csoport. Ehelyett te idaszállítasz nekem egy mártírt, akit hullává lehet verni, a fonal végét mégsem találjuk meg.

Ruppert kereste a megfelelő szavakat, hogy valamiképpen válaszoljon Lotharnak. de jobbnak látta, ha továbbra is hallgat, így legalább Lothar megint begorombul, s ordítozásaiból kihámozhatja, hogy tulajdonképpen mit kellett volna - tennie.

— Teljesen használhatatlan vagy már, Ruppert — folytatta Lothar. — S ezt az ostobaságodat egy héttel ezelőtt még elfogadhattam volna úgy is, mint a lényedből eredő baromságot. De most fel kell tennem magamban a kérdést: biztos, hogy csak egyszerű rupperti baromság következménye, vagy nagyon is alaposan kiszámított keresztülhúzása terveimnek?

Lothar még folytatta az átkozódást. Ruppert sértegetését, de felc-sörgött a telefon, s a vonal túlsó végéről olyan jelentést kapott, amitől még az ő híres SD-s hidegvére is felforrt. Ellopták Benita von Henninget...

Ruppertnek tulajdonképpen szerencséje volt. Henning ugyanis már az első percekben elhatározta, hogy falhoz állítja, s lelövi, mint egy kutyát, de Benita von Henning eltűnése hírére egyszerűen csak kirúgta Ruppertet,

Lothar azonnal és teljes energiájával a Benita- ügyre állt rá. Professzor Henning már Berlinnek is jelentette lánya eltűnését, s Lothar még órák múlva is értetlenül állt az ügy előtt. Két tucatra való embert kihallgatott már, de egyszerűen képtelen volt akárcsak halvány sejtést is kicsiholni az agyából, miként tűnt el Benita.

Az őr, aki a kapuban állt, eskü alatt vallotta, hogy Benita von Henning körülbelül este 11.30- kor hazatért, A váltás valamennyi tagja esküdött, hogy őrségük alatt senki sem hagyta el a villát, s oda senki sem lépett be. Csak Henning professzor kora reggeli hazatérése volt egy újabb időpont, de ez sem volt semmiféle támpont.

Hogyan történhetett? Miféle csodával határos módon tűnt el a villából Benita von Henning?

Es hol lehet? Ki lopta el? Ha pedig ellopták, hogyan kerülhette el az őrség figyelmét? Lothar agyában az a lehetőség is megfordult, hogy valamennyi őrszem egy ellenállási szervezet tagja, de elhessegette ezt a gondolatot, hiszen akiket a Henning-villához beosztanak, azokat ő maga válogatta ki évekkel ezelőtt azzal a céllal, hogy minden eshetőségre felkészülve, ez száz százalékig megbízható testőrgárdája legyen.

Ugyanezeket az érveket mondta el néhány órával később a Gruppenführernok, aki sürgősen magához rendelte. A Gruppenführer szinte jeges tekintettel fogadta. Fel sem emelkedett borszékéből, s nem intett neki. hogy üljön le. Lothar pontosan úgy állt most főnöke előtt, mint ma reggel Ruppert őelőtte. Latolgatta, hogy főbelövik, vagy csupán a keleti frontra küldik Benita eltűnése miatt.

(Folytatjuk)

fi egyezmények aláírásának 1-6. évfordulója alkalmából. A nagygyűlésen nagy számban vettek részt Újpest dolgozói. Az elnökségben foglalt helyet Kiss Károly, a SZOT alelnöki, a magyar szolidaritási bizottság elnöke, Venéczi János, a Budapesti Pártbizottság titkára és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, továbbá Luu Kiem, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Buen Dinh Can, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének képviselője, és a hazánkban tartózkodó vietnami szakszervezeti delegáció tagjai.

Bodor Tibor színművész szavalata után a nagygyűlést Jelűnek Kálmán, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára nyitotta meg, majd Kiss Károly, a SZOT alelnöki; mondott beszédet.

Péntek délután Sarlós Istvánnál, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökénél tett látogatást a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége.

Pénteken délelőtt a varsói külügyminisztérium épületében folytatódott a lengyel— nyugatnémet politikai véleménycsere ötödik fordulója.

Józef Winiewicz lengyel külügyminiszter-helyettes és tárgyalópartnere: Duckwitz külügyi államtitkár 11 óra 30 perckor találkozott ismét. Eszmecseréjük középpontjában az államközi kapcsolatok rendezésének alapjaira vonatkozó egyezmény kidolgozása és megszövegezése áll.

A megbeszélés több mint egy óra hosszat tartott. A megbeszélés után Duckwitz újságírók kérdéseire azt válaszolta, hogy a tanácskozásokat „igen jól folytatták”.

jlMnyválság és strassivsSság

Focit Jenfi Zalában