Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-23 / 171. szám

» ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Csütörtök, 1970. július 23. Sikeres szívátültetés Hend őrsor líí/. Böríön „csendélet“ Fegyveres rak!ások világ ig'síii iájáról Nehéz „felvételi“ előtt Anglia Sikeres szívátültetési mű­tétet hajtottak végre a Mi­chigan állambeli Ann Abor- ban. A páciens, egy fiatal zongoratanár, új szívét egy gépkocsi-baleset áldozatául esett férfitől kapta. A—műtét után állapotát „teljesen ki­elégítőnek minősítették”. Három halálos és hat se­besüli áldozata van a grana- dai építőmunkások és a rend- fenntartó erők összecsapásá­nak. A mintegy ezer sztráj­koló építőmunkás bérkövete­léseinek alátámasztására tün­tetett a városban, amikor a spanyol rendőrség tüzet nyi­tott rájuk. * A milánói San Vittore bör­tön egyik cellájában néhány pere leforgása alatt három fogoly lelte halálát a lángok között. A tűz okát minded­dig nem sikerült megállapí­tani. A börtön igazgatósága egy állítólagos fegyencláza- dásra hárítja a felelősséget. A börtönben őrzött több ezer fogoly azonban nem osztja ezt a véleményt, s hajnalig tartó tüntetésbe kezdett az olasz börtönrendszer elma­radottsága és az embertelen állapotok miatt. * New York zsúfolt belváro­sában fegyveres banditák a nyílt utcán megtámadtak és elraboltak egy 203 000 dollár értékű aranyat szállító gép­kocsit. Néhány órával később a teherautót megtalálták, de ekkor 63 000 dollár értékű arany már hiányzott a szál­lítmányból. Az aranyrablás- sal szinte egyidőben New York egy másik pontján ki­fosztottak egy másik teher­gépkocsit is, amely 35 000 dollár értékű ruhaneműt szállított. * Súlyos vasúti szerencsét­lenség történt ma az olasz­országi Areggio Calabria kö­zelében. Egy gyorsvonat ki­siklott, 4 hátsó kocsija össze­tört, s az utasok közül ha­tan meghaltak, több tucat­nyian pedig megsebesültek. A katasztrófát a rendőrség közlése szerint az okozta, hogy a vonat személyzetének egy kanyarban nagy sebes­séggel haladva hirtelen fé­keznie kellett, amikor pá- Iyamunkásokat vett észre a síneken. Több mint öt óra hosszat tartott, amíg a hatok megfo­galmazták írásos válaszukat Barber brit miniszternek, aki hét ténymegállapító munka- csoport megalakítására tett javaslatot, a közös piaci an­gol belépésről kedden Brüsz- szelben megnyílt tárgyaláson. Csaknem este 11 óra volt, amikor a brit miniszter kö­zölte, hogy tudomásul veszi a hatok válaszát. Miután az angol küldött­ség elfogadta a hatok javas­latát a tárgyalások első nap­ja véget ért. Bár Nagy- Britannia beleegyezett egy közös mezőgazdasági politika elvi elfogadásába, al eljárási kérdések kapcsán máris meg­mutatkozott. amit az újság­írók körében többen is han­goztattak: De Gaulle tábor-, nők vétója nélkül sem lesz könnyű a brit belépés. Leg­alább két évig tartó tárgya­lássorozatra számítanak. A kedden megkezdett'tárgyalá­sokat csak a nyári szünet után, szeptemberben folytat­ják. Géprablás Athénban Vietnami vendégek A magyar országgyűlés meghívására szerdán a kora esti órákban Budapestre ér­kezett a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság nemzet- gyűlésének delegációja. A héttagú parlamenti küldött­séget Hoang Van Hóén. a Vi­etnami Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, a nemzetgyűlés állandó bizott­ságának elnökhelyettese ve­zeti. A vendégeket a magyar és vietnami zászlókkal feldíszí- ■ lett Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen fogadták. Hat arab gerilla szerdán délelőtt fegyveresen hatal­mába kerítette az Olympic Airways görög légiforgalmi társaság egyik utasszállító re­pülőgépét, amely Bejrutból jövet akkor szállt le az athé­ni repülőtéren. A fegyveres gerillák közölték a repülőté­ri hatóságokkal, hogy ameny­nyiben nem adják ki a múlt- év novemberében Athénben elkövetett bombamerénylet miatt pénteken bíróság elé állítandó két arab férfit, a gépet 52 utasával együtt fel­robbantják. Legújabb jelen­tések szerint a repülőtérre hajtatott Papadopulosz görög miniszterelnök is, hogy sze­mélyesen intézkedjék. Hatmilliós idegenforgalmat várunk Az év első hat hónapjában több mint 1 778 000 külföldi érkezett hazánkba. Noha ez alig haladja meg 1969 első félévének utasforgalmát, az idegenforgalomban mégis új vonások figyelhetők meg. Kismértékben csökkent az átutazók száma, viszont nőtt a magyarországi úticéllal ér­kezőké. A nem szocialista or­szágokból 26,5 százalékkal több vendég kereste fel Ma­gyarországot. Gyarapodott többek között az osztrák, az NSZK-beli, az olasz, a sváj­ci. a francia turisták szórna. ■Ugyancsak több turista láto­gatott el hozzánk az NDK­ból, míg a szovjet turisták száma megközelítőleg a ta­valyival azonos volt. Cseh­szlovákiából kevesebb egyé­ni és több csoportos turista érkezett. Magyarországra az idén várhatóan a tavalyihoz ha­sonló szómban érkeznek kül­földiek. számuk eléri a 6 milliót, tehát az idegenfor­galmi csúcsidény java még ezután kezdődik. Lényegesen emelkedtek az idegenforga­lomból származó bevételek, a látogatók hosszabb ideig tar­tózkodnak itt •'és több pénzt költenek nálunk. íz egyiptomi forraösi illa T izennyolc esztendővel ezelőtt, 1952. július 23-án győ­zött az egyiptomi nemzeti demokratikus forrada­lom. Ezzel megkezdődött az a folyamai, amely az Egyesült Arab Köztársaságot a nemkapitalista fejlődés útjára, a harmadik világ antiimperialista politikát valló országai közé vezette. Faruk reakciós királysága ellen a Szabad Tisztek titkos szervezete irányította a sikeres akciót. Ez a csoport 1938- ban alakult, programjaként Egyiptom függetlenségét és korszerűsítését irta zászlajára. 1950-ben alakították meg végrehajtó bizottságát, ennek Nasszer ezredes lett a ve­zetője.. A következő hónapokban rohamosan kritikussá vált a helyzet Egyiptomban. A Szuezi-esatorná övezetében rendszeressé váltak a fegyveres összetűzések. 1952. ja­nuárjában a brit titkosszolgálat emberei, a királyi udvar tudtával, hatalmas tűzvészt idéztek elő Kairóban. Ezt használták fel ürügyként a statárium bevezetésére, a ter­ror példa nélküli fokozására. Betelt a pohár, s a Szabad Tisztel; cselekvésre határoz­ták el magukat. 1952. július 23-án hajnalban a Nasszer es Amer vezette katonai egységek letartóztatták a királyhű tábornokokat, Khaled Mohieddin (marxista politikus, je­lenlég az EAK Béketanácsának elnöke) páncélosai körül­zárták Faruk palotáját. Győzött a vértelen forradalmi megmozdulás, nemsokára kikiáltották a köztársaságot. A fejlődés bonyolult külső és belső körülmények között ment végbe. Egyiptomot kétszer érte agresszió: 1956 őszén angol—francia—izraeli támadás, majd 1967 júniusá­ban az izraeli roham. Az imperialista hatalmak többször szőttek összeesküvéseket a kairói vezetés ellen, kihasz­nálták a szélsőjobboldali Muzulmán Testvéreket; nem ve­tették el a gazdasági zsarolás eszközét som. Jelentkeztek azonban sajátosan belső problémák is. A július 23-i át­alakulás végrehajtói különböző osztályérdekeket képvi­seltek, nem lehetett hosszútávú, közös programjuk. Az el­lentétek gyakran vezettek következetlenségekhez, ellent­mondásokhoz, vargabetűkhöz, de vajon forradalmi fejlő­dési szakasz zajlik-e konfliktusok nélkül? Tizennyolc év múltán megállapíthatjuk, hogy az egyip- to'mi forradalom eszméje kiállta az idő próbáját. Az EAK ma az arab világ legtekintélyesebb állama, amely a meg­rázkódtatások ellenére, jelentősen megerősítette belső helyzetét, megszilárdította nemzetközi tekintélyét, s az antiimperialista harc első vonalában küzd a közel-keleti helyzet békés és igazságos rendezéséért. Jóviszonyt épí­tett ki a szocialista országokkal, amelyek a nehéz évek­ben önzetlen barátként álltak oldalára. Ennek az együtt­működésnek alapvető szerepe volt és van Egyiptom vé­delmi képességeinek helyreállításában, a gazdasági nehéz­ségek leküzdésében. (— i) Ez Országos Béietaoács elnökségi ülése Az első fél év békemozgal­mi munkájának értékelése és a következő hónapok /béke­akcióinak programja szere­$úkmik Irta: Andrzej Zlbych 46. — Miért félsz? — kérdezte, s bevezette Béni­iét a nappalinak berendezett szobába, ahol két személyre volt terítve. — Félek, hogy te is csak von Henning lányát látod bennem. — Drágám, erre nem is gondolok. Nem gon­dolok arra sem, hogy Varsó legbiztonságosabban őrzött lányát tartom karjaimban. Most semmire sem gondolok, csak rád. — Téged izgat az, hogy engem őriznek? — kérdezte a lány. — Nem, engem csak egyedül te izgatsz, de ez igazán kellemes izgalom. \ lány a hálószoba nyitott ajtajához lépett, s látta, hogy fekvésre készítették elő a széles he- verőt. Ivott. Ojra, meg újra üres poharát mu­tatta Klossnak, aki feltett egy tangót a lemez­játszóra. Benita letette szemüvegét az asztalra, s Klosshoz simulva táncolt. — Kitűnően táncolsz, Benita. — Ritkán van ilyen örömben részem. Az isko­lai összejöveteleken is leggyakrabban csak üldö­géltem. __ Gátlásaidnak nincs alapja — súgta Kloss a lány fülébe. — Csinos lány' vagy, kellemes part­ner. — Hazudsz, Kloss. Miért hazudsz te is? — Nem hazudok. Amikor a pályaudvaron megláttalak, arra gondoltam, hogy ez a lány egé­szen más, mint a többi. S én szeretem, ha nem egy a tucatból, akivel járok. — Szóval te is kint voltál a pályaudvaron? — kérdezte a lány, s ismét hideg lett a tekintete, vallatóan szigorú az arca. Kloss érezte, hogy hi­bát vétett, amikor elárulta: kint volt a pályaud­varon, de úgy tett, mintha egyáltalán nem venné észre a lány arckifejezésében bekövetkezett vál­tozást. — Egészen véletlenül kint voltam. Éppen Ra­donéiba utaztam, amikor befutott a vonatotok. Kloss töltött ismét, s poharát a lányéhoz koc­cintotta. — Le akarsz itatni? — kérdezte Benita. — Szívesen tenném — mondta Kloss, s magá­hoz húzta a lányt. — Hát akkor igyunk — válaszolt Benita, s fe­nékig ürítette poharát. — Olyan ritkán vagyok részeg, de nem tehetek róla, hogy olyan konok fejem van. Igaz, hogy konok fejem van? — né­zett Klossra, aki nem értette, mit akar ezzel mon­dani a lány. — Kérlek, hozz egy pohár vizet — kérte Be­nita, s Kloss készségesen sietett ki a konyhába. A vízcsapnál feltört egy parányi fiolát, s a lány poharába töltötte tartalmát. Benita mosolyogva nézte mindezt a másik helyiségből, s ajkán gú­nyos mosoly vibrált. Benita visszaült a pamlagra, s úgy tett, mintha bágyadt lenne már az italtól. Pedig józan volt. Túlságosan is józan. Az iménti jelenet megsok­szorozta éberségét. S amikor Kloss a szobába lé­pett, már ismét az üres poharat tartotta kezé­ben : — Tölts még, Kloss — mondta —, komolyan le akarom inni magam nálad. — Előbb ezt — tartotta oda Kloss a vizespo­harat a lánynak, aki mohón elvette tőle a vizet, s kérte, hogy tegyen fel még-egy lemezt a gra­mofonra. Kloss lecserélte a lemezt. Benita ügyes moz­dulattal a vázába ürítette poharát. Felállt. Kissé bizonytalan léptekkel közeledett a fiúhoz, átka­rolta, s járták a tangót. — Egyre jobban tetszel nekem — súgta a fiú fülébe. — Jobban tetszel nekem, mint Ruppert — és nevetésbe tört ki. — Mert te sokkal ügyesebb vagy, mint az a barom. Kloss kérdően nézett a lányra, s Benita ügye­sen fordított a beszéden: — Te tudsz bánni a lányokkal, Hans. Benita énekelni kezdett. Kloss várta, hogy a lány összecsuklik karjaiban, hiszen az altatónak már hatnia kellene. De Benita csukladozva. bot­ladozva is csak énekelt. — Jó hangom van, ugye? — kérdezte. — Min­denki azt mondja, hogy nagyon jó hangom van. Legalább ez az egy jó bennem. No, csókolj már meg, Hans, de . bátortalan vagy ... Kloss leültette egy székre. Benita elhallgatott, s úgy látszott, hogy pillanatokon belül mély álomba zuhan. De nem. Megszólalt ismét: — Tölts még egyet a te csúnya madárkádnak, akit alattomosan idecsaltál — mondta akadozva. — Miket Öeszélsz, Benita? — Istenem, milyen szépen forog a világ — mondta a lány, s ivott. — Hans, fogalmad sincs, mi történik a világgal! Mit csináltál velem, Hans? Vigyél már a hálószobába. Vigyél már... Kloss lefektette a lányt. Benita erőszakosan húzta magához, de kibontakozott öleléséből, s mereven állt az ágy mellett. Néhány másodperc múlva Benita már egyen­letesen lélegzett. Kloss óvatosan kiemelte a kul­csokat a lány táskájából, s átment a nappaliba. Benita azonnal kinyitotta szemét, s körülnézett. Felállt, ruhája rejtett zsebéből kivette a kis pisz­tolyt, s amikor megjelent az ajtóban, Kloss ép­pen egy szekrényhez közeledett: — Állj! — kiáltott Hansra. — Ne mozdulj, ma­dárkám! Van még kedved egy pohár konyak­hoz? Kloss hátrafordult, s meglátta a lány hidegen csillogó szemeiben a gyűlöletet, s kezében a fegy­vert. — Nem szép dolog kihasználni a csúnya lányo­kat — mondta keserű hangon a lány. — Megőrültél? — válaszolt Kloss. s egy lépést tett a lány felé. — Ne gyere túl közel, drágám — mondta Be­nita. — Most már nincs ölelkezés, se tánc. Benita nem volt hajlandó meginni az altatódat. Nem voltál elég óvatos, Hans! Benita józan és okos. —. Apám természetesen nincs otthon — foly­tatta —, s meg leéli hagyni, ezt jól kitervelted. De most már szeretném tudni végre, kiknek dol­gozol? Azoknak, akiknek Ruppert? — Idióta — sziszegte Kloss a fogai között, s ez inkább önmagának szólt, mint a lánynak. De Be­nita magára értette: — Legalább a végén őszinte vagy, Kloss — ne­vette el magát. — S most szépen mindent el­mondasz nekem. Ügy érzem, jogom van meg­tudni, kiknek dolgozol, s miért? Azt hiszed, csak te látod, hogy a németek elvesztették a háborút? Kloss hallgatott. — Nem akarsz beszélni, ugye? És honnan tu­dod, hogy nem egyeztem volna bele egy együtt­működésbe? Vagy erre nem is gondoltál, Hans? (Folytatjuk) pelt napirenden azon a kibő­vített elnökségi ülésen, ame­lyet. szerdán rendeztek áz Országos Béketanácsnál. Az eseményre meghívták a Magyarországon tartózkodó Romes Csandrát, a Béke-vi- lágtanács Lenin-békedíjas fő­titkárát. Dr. Réczei László elnökhelyettes tartott beszá­molót az Országos Béketa­nács munkájáról. — Az elmúlt félévi gyűlé­seinken — mondotta — visz- szatérő témái voltak minden politikai megnyilatkozásnak az amerikaiak vietnami ag­ressziójának és a háború in­dokínai kiterjesztésének az elítélése. Egy hónap alatt 17 ezer távirat és 22 500 levél érke­zett az Országos Béketanács­hoz. Valamennyi élesen el­ítélte az amerikai agressziót, s tiltakozott a háború eszka­lációja ellen, s a levelek küldői javasolták, hogy til­takozásukat továbbítsa a magyar békemozgalom veze­tő testületé az ENSZ-hez és más fórumokhoz. Bensőséges mozzanata volt az elnökségi ülésnek, amikor dr. Réczei László professzor — a részvevők nagy tapsa közepette — átnyújtotta a magyar békemozgalom ki­tüntető jelvényét Romes Csandrának, aki meleg ba­ráti szavakkal mondott kö­szönetét a magas kitüntetés­ért. Tóth Elek a* íaj belgrádi nagykövet A Magyar Népköztársaság' Elnöki Tanácsa Marjai Jó­zsef rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet érdemei­nek elismerése mellett, más fontos beosztásba történő ki­nevezése miatt felmentette a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetségének vezetésére kapott megbíza­tása alól. Az Elnöki Tanács egyben megbízta Tóth Elek rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet hazánk belgrádi nagykövetségének vezetésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom